Neve: Sonja Reeves
Kora: 17 év
Szak: Vízimentés, Önvédelem, Úszás + Kézilabda
Los Angelesben született, 1990.XII.29.-én, karácsony után nem sokkal. Szülei már évtizedek óta nagyon jó barátságban voltak egy másik családdal, akiknek szintúgy volt egy nála egy évvel idősebb, fiú gyermekük. Már csecsemőkorukban is együtt voltak, együtt tanultak meg járni és beszélni, bár a kissrác, Dominic, egy évnyi előnyt élvezhetett. Ha elmentek sétálni mindig fogták egymás kezét, aztán ahogy nőttek, úgy kerültek egy oviba, végül általános iskolába is. Megszokottá vált, hogy a lehető legtöbb időt együtt töltötték. Mivel Sonjának nem született még egy testvére, bátyjaként tekintett Domincira. Annyira összenőttek és összeszoktak, hogy megszokottá vált náluk a közös fürdés, közös alvás és a közös kis titkok. Na igen, ahogy nőttek, úgy eszesedtek, s egyre több, rejtélyesebb dolgot akartak felfedni. Remekül elvoltak.. bár Sonja a sport felé hajlott el, minden edzés után átment Dominichoz. A sportot nagyon élvezte, leginkább a futást. Versenyekre járt, de mindenfajta ágat kipróbált.. kézilabda, röplabda, kosárlabda, úszás, foci, tenisz.. és mindegyiket addig űzte, amíg az iskolai tanulmányai engedték. Átlagosan tanult, nem volt se rossz, se jó, se szorgalmas, se lusta. Mindenesetre a szülők álma volt kislányként is.. szótfogadó, aranyos, szorgalmas, stb.. aztán 12 évesen az edzője ajánlott neki egy remek lehetőséget! 5 évente megrendeznek fiatalok számára Japánban egy maratoni futóversenyt, melynek első 3 helyezettje felvételt nyer a világhírű, Japán Sportiskolába. Onnan aztán megnyílna előtte az út a sportolók világába! Viszont Japánba kéne költöznie egy kollégiumba, mivel a szüleinek nem lenne pénzük a költözésre, és munkahelyet is nehezen találnának ott. Hátra kéne hagynia mindent és mindenkit azért, hogy elérhesse az álmait.. nagyon sokáig, hosszú hetekig mérlegelte a dolgokat, végül úgy döntött, elutazik. De nem akart fájdalmat okozni se a szeretteinek, se saját magának, így azonnal összepakolt, egy éjszaka alatt beszélt a szüleivel és Dominiccal is, s reggel már kora hajnalban elindult. Félt attól, hogy ha kikísérik, akkor nem fog tudni elmenni.. titokban lopódzott el otthonról, s buszra szállt.
Japánban eléggé egyedül volt, 12 évesen, bár edzője segített neki helytállni. A versenyen megismerkedett egy lánnyal, Sora Naeginoval, akivel azonnal barátságott kötöttek. A versenyt nehézkesen, de megnyerte, s ezzel elragadtatta a zsűrít is.. azonnal felvették a Sportiskolába. Ám ahogy letelt az első éve ott, rá kellett jönnie, hogy a vágyott helyén van, álmai sportjaival foglalkozhat egy nagyon magas színvonalú helyen, de... egyedül van. Nincsenek vele a szülei, nincs vele Dominic. A felismerésre, miszerint inkább maradt volna egy átlagos iskolában, de a szeretteivel, annyira elkeseredett, hogy elkezdett mániákusan, függőként sportolni. Már nem kereste benne a szórakozást, és kissé be is zárkózott. El akarta terelni a gondolatait, és nem hagyta, hogy bármiben is legyőzzék! Csak hogy el tudja nyomni a bűntudatát.. olyan keményen kezdett el sportolni, hogy 16 éves korára olyan szintre fejlődött, hogy senki sem tudta legyőzni semmiben! Sorra nyert a versenyeket, bár néha a verseny után a padon elaludt a kimerültségtől, vagy nem volt ereje hazamenni és egy buszmegállóban ragadta el az álom. Most 17 éves, és ő tartja az 1 éves rekordot: amilyen versenyen elindul, azon mindig első helyezést ér el! Ha nem lát esélyt a győzelemre, csak a második helyre, akkor még keményebben kezd el kűzdeni, sosem lép vissza! Kisportolt, kicsit mogorva lány lett belőle, aki nem igazán keresi a társaságot, és a társaság se keresi őt. A fiúk ugyan bőszen udvarolnak neki, szinte minden nap más, ő ezt mégsem tudja mire venni. Minden fiúban Dominicot látja leginkább..
Nos, a barátaival nem viselkedik sehogy, mivel nincsenek barátai XD neki csak edzéstársai és osztálytársai vannak, bár néha összefut Sorával. Az edzéseken és órákon leginkább csendes, és nagyon hivatalos. Megteszi amit kell, de semmi több. Ha kérdezik válaszol, de semmi több. Ha valaki lemarad segít, és a padtársával is jól kijön, de ha elhívják suli után, nem megy el sehova. Edzésen annál egyedibb, sokan önző libának tartják, mivel csak magával foglalkozik. Ha valakinek segítség kéne, csak akkor vállalja, ha az edzője megkéri. Csendes lány, elvan magával, egyáltalán nem érdeklik a mai, lányos dolgok. A sminktől például iszonyog, szoknyát pedig csak teniszbemutatókra vesz. Sora előtt sem nyílik ki teljesen, mosolyog és megmutatja, hogy gyerekként mennyire kedves volt, de ezt sem viszi túlzásba. Nagyon szigorú elvárásai vannak magához sport, tanulás, és kikapcsolódási szinten is! Vannak ugyan barátai, Cornelia, Carmen, Kokoro, Virginia, Peter, Alyssa, és még páran, de minddel átlagos a kapcsolata. Senki sem áll közel hozzá, mert senkinek sem engedi ezt meg.
Napi programja abból áll, hogy reggel suli előtt úszás, suli után futóedzés minden másnap, az üres délutánokon pedig kézilabda edzés. Ha hazaért megtanul, aztán egy kis bemelegítés, nyújtás után elmegy futni az MP3al a fülében, majd zuhanyzás után dobálgatja kicsit a teniszlabdát. Kikapcsolódása abból áll hogy elmegy sétálni (még télen is), megáll az állatkereskedések és egyéb boltok kirakata előtt, és bámul bele a világba, elmélkedve a múlton. Jellemző szokása hogy minden szombaton reggel 7kor egy parkon át fut, ahol mindig megáll, vesz egy hot-dogot a hot-dogos bódéstól, és ugyanahhoz a tölgyfához leülve előveszi a rejtett, féltett és ezerszeresen védett nyakláncát, s azt nézegeti miközben további futók, szerelmespárok, kutyák rohangálnak körülötte.
|