|
Témaindító hozzászólás
|
2008.01.13. 11:36 - |
Városi reptér. Egy nagy épület, melyben vannak ellenőrző kapuk és egyéb helyek, ahol jegyet lehet váltani.. esetleg wcre el lehet menni, büfé. Szükséges dolgok és végül fel lehet szállni a hatalmas gépekre. Szigorúan be kell kötni magukat, legalábbis amíg felszáll a gép! Utána már szabadon lehet mozogni a gépeken. Sőt, ennivalót is kapnak utasaink. |
[200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
*A lányra pillant a szeme sarkából, a szavakat hallva vissza az útra. A továbbiakra elhúzza a száját és gyengén megcsóválja a fejét. Cornira pillant, majd vissza az útra.*
- Ha tanács kell neki, nem hozzám fog jönni.. de azt hiszem nem is baj.
*Húzza össze kissé a szemeit, majd megcsóválja a fejét.*
- Justin miatt jöttünk össze.. nélküle nem ment volna. Ezért érzem úgy, hogy segítenem kell neki, de.. *elhalkul* szerintem nincs szükségse rám.
*Vesz egy mély levegőt, eltekeri a kormányt és ráfordul az utcára, ahol a villa van. Lelassít és meg is áll. A kormányra pillant, leállítja a motort és kinyitva az ajtót kiszáll. A villára pillant és elmereng.*
|
*Helyeslően bólint. Na azért. Tud ő kemény is lenni, csak nem szeret.. az utat fürkészi, Viktor halk kijelentésére rápillant, és egyből el is mosolyodik. Közelebb csusszan hozzá, amennyire az öv engedi, és a vállának dönti a fejét*
- Ezért szeretlek.. mert mindig törődsz velünk. Illetve *pislog fel* ez csak egy a sok dolog közül, ami miatt szeretlek
*Töpreng, majd ismét elmosolyodik. Elgondolkozva kinéz a szélvédőn, a szembejövő autókat figyelve, és lassan visszadől a helyére. Összefűzi az ujjait*
- Ahogy őt ismerjük, biztosan meg fog keresni néhányszor, tanácsért, vagy csak mert nem bírja tovább.. és én tudom, hogy te segíteni fogsz neki, de intézkedni ne intézkedj helyette, jó? Bármi másban szabad, de a szerelmi csatáját had vívja se ő. Nekünk se segített senki. Vagyi de, sokan, de mégis egymásra támaszkodtunk
*Hunyja be a szemeit, és vesz egy mély levegőt. A két fiatal elkezdte a zűrös időt.. hála az égnek, hogy az ikreknek még van egy kis idejük - szerinte*
|
*Corni szavaira sóhajt. Neki is lenne ellenérve, de inkább nem mondja ki hangosan.*
- Én meg se fogok szólalni..
*Dünnyögi alig hallhatóan, majd kitolat a kocsival, végül menetirányba fordítja és gázt ad. Nem olyan lassan megy, mint kellene, hanem egy kicsit gyorsabban. Az utat fürkészi és eléggé elgondolkodik. Egy sóhajjal lasít és lekanyarodik.*
- Akárhogy is lesz, valaki mindig szenvedni fog.. és én.. *elhalkul, majd sóhajt* ..nem akarom, hogy az a valaki Justin legyen.
*Hajta le a fejét, de folyamatosan az utat figyeli.*
|
*Fülét-farkát behúzva meglapul a hátsóülésen. Beköti magát, és hol az egyik, hol a másik rokonára néz. Izé, az unokanővére férje neki ki? *-) Mindegy, rokon. A lány letolására behúzza a nyakát, majd szájhúzva félrenéz. Számtalan ellenérv lenne, amivel kifejezné a nemtetszését, ám inkább az ablakot bámulva végighúzza két ujját az ajkain*
- Vettem, befogtam
*Húzza végig az elképzelt zipzárt a száján, és a térdeire dőlve felkönyököl. Elkezd álmodozni.. Samyről*
|
*Bólint egy aprót, és a két fiú után megy. Kinyitja az ajtót és beül az anyósülésre. Látja Viktort, de egyáltalán nem érdekli, hogy mi stimm és mi nem stimm vele. Iszonyú mérges a két fiúra, illetve háromra, Justinra különösen. Vesz egy mély levegőt, beköti a biztonságiövét, és kimered az ablakon. Mindenesetre ezt nem tudja szó nélkül hagyni, és a két fiú felé fordul*
- Filip egyáltalán nem tehet arról, hogy szerelmes. Nem volt szép dolog Justinra nézve, hogy összejöttek, de ha szeretik egymást, arról igazán nem tehetnek. Nem kérhetitek, hogy mert az öcsém visszajött, rögtön engedje vissza neki. Ez a hármuk dolga, egyáltalán nem akarom, hogy beleavatkozzatok! Az meg a pláne, hogy két ilyen nagyfiú fellép egy kisebb ellen. Bár Justin is meg fogja tőlem kapni a magáét..
*Néz ki ismét az ablakon, és sóhajt egy nagyot. Behunyja a szemeit*
- Ezek most nehéz idők, annyit tehetünk csak, hogy támogatjuk őket. Ha ezzel nem értetek egyet, akkor nagyon kellemetlen hangulatú családi napok elé nézünk
|
*Justin szavaira elkerekednek a szemei, majd összeszűkülnek. Nem megy utána.. nem is akar. Még elnéz utána, majd szájhúzva maga elé. Hát jó.. összefonja maga előtt a karjait. Corni tekintetét megérezve lassan felnéz rá. Fürkészi egy ideig, a szavaira egy sóhajjal félrenéz.*
- Az üzenetet inkább másra bízom.. menjünk
*Indul el a kocsi felé, Isseinek nem is kell nagyon lökdösnie. A kocsihoz érve kinyitja s beül, majd becsukja az ajtót is. A kormányt kezdi el fürkészni, majd ráfonja az ujjait és kissé megmarkolja. Valamilyen szinten Jusra haragszik, valamilyen szinten mégis megérti, de.. megrázza a fejét, majd ködös tekintettel beidítja a motort. Meg se szólal, ebből Corni minden bizonnyal rájön, hogy valami nem stimm. Bár lehet, hogy nem is érdekli xD*
|
*Hol Viktorra, hol Justinra néz felhúzott szemöldökkel. Utál lemaradn dolgokról.. ahogy a fiú elvonul, egy sóhajjal megcsóválja a fejét. Gyerekek.. ám ahogy megérzi a hátán a hideget, égnek álló hajjal ugrik egyet. Cornit meglátva néma sikolyra nyílik a szája, de egy hang se jön ki a torkán, beiszkol Viktor mögé, és onnan kukucskál ki rá. A szavaira nagyot nyel, az irányra rögtön elkezdi tolni Viktort a kocsik felé*
- Értettük úrnő, máris megyünk úrnő, kapkodd a patáid, komolyan gondolja!!
*Tolja Viktort az autó felé, ha nem iszkolna magától*
|
*Megdörren a képzeletbeli ég, és elkezd szikrázni a levegő, szinte ijesztő, földöntúli, sötét arccal nyílik szét előtte az ajtó, a fiúknak most nyugodtan tele lehet a gatyájuk. Szinte nem is emberi hangon szólal meg*
- Nem kaptok a desszertből, és este 8 után mindkettőtöket az ágyban akarom látni. Egy mukkanás, és szobafogságban trónolhattok az ikrekkel. Justinnak pedig mondjátok át, ha hazaért, hogy ki nem teheti a lábát a házból húsvétig
*Hörög egy kicsit ugyanazzal a viharral a feje felett, kicsikét házisárkányos feeling. Elmutat a kocsi irányába, egy kutyákra rárivalló "helyetekre!" tekintettel, és ha mennek, megy utánuk*
|
*A pofonra bizony nagyokat pislog, bár az öklöst ő sem hagyta volna szó nélkül. Felnéz Isseire, a szavaira összeszűkülnek a szemei, Viktoréra viszont kitágulnak. Érzi, ahogy ismét végigfut minden porcikáján a düh, ökölbe is szorul a keze, de most észnél van, az önkontrolla tartja. Ahogy hátranéz, kikerüli Isseit*
- Elfeledkezel egy nagyon fontos dologról! A te "soha nem hátrálok meg" elved abból állt, hogy össze se mertetek jönni a nővéremmel! A másik meg hogy Chris? A nővérem pelenkás kora óta BELÉD volt zúgva, te is belé, az egyetlen akadály köztetek pont az volt, hogy folyton meghátráltatok! Sajnálom, hogy én nem akarok végigmenni azokon, amiken te mentél, én nem esek bele a te hibáidba! Ne várjatok vacsorára
*Fordul sarkon, és elindul az ellenkező irányba. Talán jobb, ha nem állítják meg*
|
*Hallgatja Justint. Az első felénél még tudna mondani dolgokat, de ahogy a végére ér.. szusszanva félrenéz, Issei gyenge pofonjára vissza. A szavaira elhúzza a száját, majd zsebredugja a kezeit és menetirányba fordul.*
- Hagyd, Issei.. neki kell eldöteni, mennyire fontos neki a lány..
*Hajtja le a fejét és a földe kezdi el figyelni, majd vesz egy mély levegőt.*
- Ha én feladtam volna, nem lennék itt. Nem lenne Corni a feleségem, nem ismertelek volna meg ennyire, amennyire ismerlek.. nem lenne két gyermekem, nem ismerném Frencint, sem Isseit.. *elnéz rá, majd vissza maga elé* ..elég sokszor megfutamodhattam volna. Mégsem tettem.. elég, ha egy nevet mondok: Chris. Vele összekaptam párszor, erről se te, se Corni nem tud.. mindegy. *merengve az égre néz, majd előrébb lép egyet* Ha megfutamodtam volna, most nem itt tartanék, hanem még mindig sóvárognék Corni után.. de mindegy, add csak fel. Senki sem kényszerít arra, hogy tovább harcolj érte.
*Megvonja a vállait, hátrapillant ködös tekintettel a fiúra, majd elindul. Azért Jus kijelentése, kissé rosszil esett neki.. "Olyan akarok lenni, mint ő! Részben.. és részben olyan, mint te.. de ez a része úgylátszik most foszlott semmivé." *
|
*Corni ölelésére sóhajt és megfogva a kezeit lehúzza magáról.*
- Hazamegyek..
*Nem néz rá, elindul a kijárat felé szapora léptekkel. Megtörli az orrát, kilép az ajtón, majd a lehető legnagyob ívben elkerülve a fiúkat elsiet. Corneliának igaza van. Nem fogja érdekelni, hogy azt a srácot mennyire bántja a dolog.. ő nem fogja egykönnyen elengedni Frencint. Megvonja a vállait, majd elindul hazafelé.*
|
*Kilép a szélbe a fiúk után, és meg is torpan. Hol az egyik, hol a másik srácra néz, és lassan összefonja a karjait nemtörődöm módon, mintha csak levegőzni jött volna ki. Elhúzott szájjal, rosszallón összehúzott szemekkel hallgatja a fiút, és lassan vesz egy mély levegőt. Odaballag elé, és először be akar húzni egyet, de ha szent cél vezérli is, azután Viktor tuti hogy megöli xD ehelyett csak meglendül a keze, és mintha kislányok lennének, lekever neki egy szép csattanós pofont. Teljesen higgadtan néz fel rá, bár látszik rajta, hogy kicsit feszült*
- Aki ilyen érthetetlen hülyeségek miatt átengedi a csaját egy ilyen szende nyápicnak, az nem nevezheti magát karatésnak
*Hátranyúl, és megszorítja a csomót a kendőjén, majd egy sóhajjal ismét összefonja a karjait*
- Ezt felejtsd el, de kivételesen egyet kell értenem a szőkével. Ha most meghátrálsz, és 8 hónapnyi kűzdés után azt mondod, hogy nem, akkor gyáva vagy, de nagyon
*Vonja meg hanyagul az egyik vállát. Őszinte, mint mindig xD*
|
*Legszívesebben Frencin után menne beszélgetni, de csak az akadályozza meg ebben, hogy akkor Filip egyedül maradna. Háthát, azt hitte a legközelebbi szerelmi dráma az a lányáé lesz, no mindegy. Filip mellé ballag, és egy szeretetteljes mosollyal átkarolja a vállait*
- Ugyan, hagyd, hogy elcsituljanak az érzelmek. Most mindenki feszült, 8 hónap az 8 hónap.
*Indul el vele a kijárat felé, csak szelíden noszogatja, hisz ha nem is akar velük jönni, az az egyetlen kijárat, és nem maradhat itt örökre xD *
- Biztos vagyok benne, hogy Justinnal meg fogtok békélni, és ha ő boldog, akkor Viktor is az ~főleg miután beszéltem vele~ Isseiiel meg ne foglalkozz, csak próbálja a lehető legburkoltabban védeni az unokaöccsét.
*Megáll a kijárathoz közel, elpillant az ajtó felé, majd Filip felé fordul*
- Ha szerelmes vagy, akkor ne legyen se bűntudatod, se rossz érzésed emiatt. A szerelem nem olyan, amit akarattal irányíthatsz, és ha szeretsz valakit, akkor bármit szabad
|
*Hallgatja Viktor szavait, háttal neki. Közben érzékeli, hogy Issei is kijött. Vesz egy mély levegőt, lassan kifújja, és hátrapillant*
- Akkor megfutamodok. Nem érdekel. Harcoljak a szerelemért? Miért? Egész idáig tepertem érte, és ő 8 hónap alatt beleszeretett másba, boldog vele, ez egy teljes K.O. Ő döntött így, és nem mondom, hogy nekem az is elég, ha boldognak látom, mert nem így van.. dehát.. ez van..
*Lehunyja a szemeit, vesz egy mély levegőt, és ökölbe szorítja a kezét, amit aztán a mellkasához emel*
- A karate rengeteg dologra megtanítja az embert. Az első fő alapszabály, hogy az erőnket csak a magunk, és mások megvédésére használjuk, én meg bronzérmesen majdnem betörtem a személyes érzelmeim miatt egy fiú orrát..mielőtt elmentem, mondtad, hogy lehet, később ezzel fogok foglalkozni. Valamennyire igazad volt
*Hátrafordul, szembe a két fiúval, és kissé élettel telibb, csillogóbb szemekkel néz rá*
- Én is oktatni akarok, mint Narumi! Azt szeretném, ha felnéznének rám. Olyan akarok lenni, mint ő! Részben.. és részben olyan, mint te.. *néz el oldalra, és lassan leengedi a kezét* de ez a része úgylátszik most foszlott semmivé.
|
*Justint meglátva odalépked hozzá. Aszavaira elhúzza a száját, és elkapja a kis dobozt. Kinyitna elkerekednek a szemei, majd meglepődik. Becsukja és elteszi.*
- Nem adhatod fel..
*A kérdést meg sem hallja.*
- Jus.. látom amit látok. Frencint épp egy olyan időszakában kapta el az a fiú, amikor szeretetre volt szüksége.. biztos vagyok benne, hogy most úgy érzi azt a fiút szereti, de a szíve mélyén téged! Hidd el..
*Dönti oldalra a fejét és vesz egy mély levegőt.*
- Nagy utat tettél meg.. szó szerint.. ha most feladod.. az megfutamodást jelent.
*Gyávát akart mondani, dee.. inkább nem xD.*
|
*Huh.. najó -.- Ki akar még neki esni?! Viktor kiakadására pislog kettőt, ahogy elengedi valóban elesne, de hála Corninak talpon marad. Szemforgatva félrenéz.*
- Nem, nem tudtam!!
*Kiált a srác után, majd egy szusszanással Frencinre néz. A sírásre elhúzza a száját, a kijelentésre elnéz a két fiú után.*
~Nagy galibát okoztam mindenkinek.. illetve mindketten.. de naná, hogy rajtam verik le!!~
*Néz Issei, majd hátrébb lép. A szavaira mérgesen felkapja a fejét.*
- Jó, persze, csak én vagyok a hibás, nem?! Az érzéseim miatt?! Köszönöm
*Néz félre, majd Frencin után. Lép egyet utána, majd meg is áll. Jobb, ha most hagyja. Elhúzza a száját.*
|
*Viktor kiakadására elkerekednek a szemei. A fiú után néz, majd Filipre. Ha "jól van", akkor lehajtja a fejét. Néz egy kicsit maga elé, majd utat engen a könnyeinek. Lassan össze is szedi magát, és miközben letörli a könnyeit megszólal.*
- Én.. azt hiszem ezek után nem tudok.. Justin szemébe nézni.. *szaggatottan beszél, néha szipog egyet* az lesz a.. leghelyesebb.. ha hazaköltözök..
*Löki fel magát állásba és megfogva Amber kezét el is indul. Most hagyják.. *-) Maga sem tudja, hogy miért, de nagyon bűntudata van. Visszanéz Filipre merengő szemekkel, majd magaelé és megszaporázza a lépteit. Nem Jusék után megy, hanem az ellenkező irányba. Sétál egy kicsit, aztán megy csak haza.*
|
*Előkerít egy zsebkendőt, és szájhúzva Filip orrához nyomja. Ha fogja, akkor biccent egy aprót, és lassan felegyenesedik. Frencin kijelentésére fáradt mosollyal rápillant*
- Elfelejteni? Szerintem minden percben csak rád gondolt..
*Csóválja meg a fejét, Viktorra viszont kiakad. Nagyokat pislog, és ahogy elengedi, sietve megfogja Filipet, nehogy elessen.*
- Na de Viktor!
*Rivall rá szemrehányón, összehúzott szemekkel, picit mérgesen, és utána nézve sóhajt egyet. Na ezt még elveri rajta.. ahogy Issei odajön, edzősgyilkolós szemekkel néz fel rá, viszont a kijelentésére csak sóhajt egyet. Férfiak.. Filipre néz, majd lassan elengedi, és hátrébb lép. Hagyja a két fiatalt ^^ deő, hé.. :| akkor ő mit csináljon, és kivel? :| Mossa ki a fiúk fejét? Nem, kell még egy kis időt hagyni..*
|
*Viktor reagálása meglepi kicsit. Wow, a családfő :| hát akkor már ő is.. Filip elé ballag, szájhúzva a páros után néz, majd zavartan megdörzsölgeti a tarkóját*
- Haj haj.. *széttárja a karjait, és vállat von* nekem személy szerint semmi bajom veled, bírlak, jófej vagy.. csakhát mindkettejüknek igaza van
*Dörzsölgeti meg zavartan a tarkóját, majd tehetetlenül ismét vállat von, és a két srác után kocog*
|
*Megáll az érzékelős ajtó előtt, és hátra se pillant, amint kinyílt, kilép rajta. A szél belekap a hajába. Sóhajt egyet, odébb húzódik a falhoz, és nekidől, majd szép lassan le is csúszik a földre. Lily kíváncsian lecsüccsen mellé. Végiggondolja a dolgokat, és ismét ökölbe szorul a keze, ha Viktor kijön utána, akkor felkapja a fejét. Ránéz, majd szájhúzva maga elé.*
- Szóval barátja van.. ezért voltak a néhai nyelvbotlások a telefonban néha.. megpróbáltátok titokban tartani, hogy a versenyre koncentráljak, és ne érezzem rosszul magam..
*Behunyja a szemeit, és vesz egy mély levegőt. A nyitva hagyott táskájába csúsztatja a kezét.*
- Feladom.. *suttogja nagyon halkan, és felegyenesedik egy kis tárggyal a kezében* feladom. Elég volt, nem csinálom tovább, az egész egy nagy hülyeség. Semmi értelme nem volt eddig, és most annyi sincs ezután. Feladom
*Dobja oda Viktornak a kis dobozt, amiben egy eljegyzési gyűrű van, ha belenéz. Kezdjen vele amit akar.. adja el, vagy adja Corninak, váltsa vissza. A vállára emeli a táskát, és megfogja Lily pórázát*
- Hazamegyünk?
*Néz Viktorra érzelemmentes, kiolvashatatlan szemekkel.*
|
[200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
