|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.13. 19:51 - |
A fedett teniszpálya. Ha szereted ütögetni' a labdát, akkor csak rajta. Versenyeket is rendeznek, ha úgy van idejük. Talán te nyered meg a következőt! |
[12-1]
*A lány elég jól leplezi könnyeit, de szemet szúr neki. A szavaira elhúzza a száját, majd köezelbb lépkedve hozzá, magához öleli és megáll.*
- De mostmár újra lesz motivációd.. itt leszek én, a szüleid.. és a szüleim is..
*Mosolyodik el, s elszakadva a lánytól sóhajt. Végigsimít az arcán, majd elindul mellette.*
- Az éneklést meg hagyd el.. neked a sport való. De előbb utóbb vissza kell nyerned régi önmagad..
*Vált át szigorúra, s ránéz Sonjára, majd egy sóhajjal előre. Mivel máris besötétedett, így a csillagok is feljönnek szép lassan. Már csak a holdfény kellene.. köhm. A lányra néz, majd az egyik padra.*
- Leülünk?
*Néz a lányra, majd elmosolyodik.*
|
*A fiú szavaira bekönnyezik, de igyekszik nem mutatni. A földet fürkészi, majd sietve megtörli a szemeit.*
- Talán, csak azért, mert elvesztettem a motivációm... otthon olyan jó volt.. folyton drukkoltatok, a barátaim, szeretteim ültek ott. Aztán kikerültem egy olyan világba, ahol idegen volt a közönség.. nehezen fogadtak, és.. már nem volt kit lenyűgöznöm.. és elfelejtettem, hogy nem másokat, hanem magamat kéne lenyűgöznöm, és csak magamnak megfelelnem..
*Rázza meg a fejét, és ismét megtörli a szemeit. Sóhajt egyet, és felnéz az égre. Már egészen besötétedett, így nemsokára szép csillagokat is lehet látni majd.*
- Talán csak meguntam a sportolást.. lehet hogy mást kéne csinálnom.. mondjuk énekelnem
*Vonja meg a vállait egy apró mosollyal*
|
*A lány szavaira ránéz, s sóhajt. Figyelmesen hallgatja a szavakat, majd előre néz.*
- Tudod, régen jó volt nézni, amikor versenyeztél. Látszott rajtad, hogy élvezed, és játéknak veszed az egészet. Ha veszítettél is mosolyogva álltál tovább.. nem csaltál, mindig sportszerű voltál.. mostmeg.. rossz nézni, ahogy versenyzel. Sportszerűtlen eszközökhöz folyamodsz, csak azért, hogy nyerj. Ez nem vall rád..
*Csóválja meg a fejét, majd lehajtja egy sóhajjal. Belerúg egy kis kavicsba, és a földet kezdi el fürkészni.*
|
*Zsebredugott kezekkel lépked Dominic mellett. Mivel nem mond semmit, sejti, hogy miken járhat az agya. Sóhajtva elnéz oldalra, s lehunyt szemmel megrázza a fejét.*
- Nem tudom, mi ütött belém.. de a sportolás és a versenyzés már nem nyújt nekem semmit sem.. csak dühlevezető, pedig régen élveztem.. régen tudtam veszíteni is, a mostani győzelmeim viszont elszomorítanak
*Néz előre, amerre mennek, majd ismét megrázza a fejét, s le is hajtja.*
|
*Amint kicsapódik egy ajtó felkapja a fejét. A lányt meglátva sóhajt.*
- Szia.. igen
*Néz félre, majd egy sóhajjal rá. A mosolyora összehúzza szemeit, s zsebredugja kezeit. Hát, most mondana valamit, de lehet megbántaná vele szeretett hugiját, így inkább nem mond semmit. Lassan elindul a kijárat felé, s lehajtja a fejét. Remélhetőleg Sonja is jön, ha nem, akkor megáll.*
|
*Az az ajtó, amelyik becsapódott, nemsokára ki is csapódik. A felsőjét húzza épp magára. Az edzője kisiet utána és elkapja a karját, de kihúzza.*
- Az ellenfelednek majdnem kicsaptad a szemét!
- Akkor ne csaljon!
- Nem az ő játéka nem volt sportszerű! Hé.. *teszi a vállára a kezét békítőleg* Menj haza és pihend ki magad..mindenkinek lehet rossz napja..
*Bólint egyet, és a földet nézve int, majd elindul a kijárat felé. Dominicot meglátva megáll és felnéz, majd a földet nézve kilépked, és megáll mellette.*
- Szia! Hazafelé tartasz?
*Pislog fel rá, és elmosolyodik.*
|
*Érdeklődve figyeli a játékot, de ahogy Sonja fejbetalálja az ellenfelet elkerekednek a szemei.*
~Ehh.. ez nem volt sportszerű.~
*Csóválja meg a fejét, s ahogy a versenynek vége sóhajt. Feláll, s körbenéz, de már nem látja Sonját. A bejárathoz ballagva zavartan körbenéz, majd a takróját vakargatva félreáll, s vár. Felbukkan Sonja, vagy mehet haza egyedül?*
|
*A pálya szélén bemelegít épp, mikor odaballag hozzá az edzője sportos ruhában, síppal a nyakában és papírokkal a kezében.*
- Sose csak a labdát figyeld, próbálj meg belelátni az ellenfél fejébe! Az a fontos, hogy ne veszítsd el a fejed! Ne dühvel akarj játszani, hanem...
- Ez csak egy amatőr szintű meccs! Simán győzni fogok!
*Vonja meg a vállait, kirázza a lábait, s bár az edzője furán néz rá, a bíró sípszavát hallva a pályára ballag. Elpislog még Dominic felé, majd a hálóhoz lépkedve kezet fog a másik lánnyal. Visszaballag a térfelére, terpeszbe áll, maga elé húzza az ütőt, és a lányra néz. A labdát szugerálja, s amint a lány szervál, már mozdul is. A pálya szélére rohanva visszaüti a labdát, majd visszasiet középre. Jóideig játszanak, az ütései viszont egyáltalán nem megfontoltak, vagy finomak.. minden erejét beleadja az ütésekbe, s az egyik ilyet már nem tudja kivédeni az ellenfele. A bíró sípol, elégedett bólintással megtörli a homlokát, és csinál egy karkörzést az ütős kezével. Int egyet a közönség felé, majd ismét beáll, és várakozón a labdát kezdi el figyelni. Hát, csak azt lehet leszűrni, hogy nem mosolyog.. hibátlanul, pontosan és erősen játszik, amíg az ellenfél összeszedi magát addig csak átmelegíti a porcikáit. Semmi nevetés, vagy integetés.. csak a labdára összpontosít, és nem enged meg magának egy pici figyelmetlenséget sem. 7:2re vezet már, mikor az edzője szünetet kér. Fáradt sóhajjal megtörli a homlokát és kiballag hozzá.*
- Ha így csinálod, túl könnyen rájön a taktikádra.. ne a labdát nézd! Ne-a-labdát! Az ellenféllel játszol, és nem a labdával! Ha csak a támadásra összpontosítasz, akkor be fog húzni a csőbe! Nem baj, ha nem éred el a labdát, de ettől még ne bontsd fel a pozíciód! Nem baj, ha hibázol, de ne hagyd, hogy ezáltal megfogjon.
- Nem fog legyőzni! Tudom hogy kell játszani!
*Veszi kézbe a kulacsát, komoran iszik pár kortyot, majd a száját megtörölve visszaballag. A bíró sípol, s most ő szervál. A magasba dobja a labdát, majd minden erejét beleadva átüti. Kioldalaz a szélére a labdáért, majd a másik oldalra, gyorsakat üt és erősen, szegény lány alig győz védekezni. Ám amikor a lány szervál, s a magasba dobja a labdát, az irányát megfigyelve azonnal kioldalazik a pálya jobb szélére, hátra, ám ellenfele egy szép csellel középre üti, kevés lendülettel. Elkerekednek a szemei és előre szaladna, de megcsúszik a leszórt talajon és a fenekére huppan.*
- A fenébe!
*Rázza meg a fejét és a labdára nézve összeszorítja a fogait, sietve térdelésbe löki magát, és becsúszva a háló alá felüti a labdát, a lány erre nem számít, így 11:2 lesz az állás. Talpra löki magát és visszamegy a pálya közepére.*
- Ne a labdára figyelj!
*Kiált be az edzője, de nem figyel rá. Ismét a labdát kezdi el szugerálni, így újból megtévesztik, de egyszer sem hagyja leesni a labdát. Az egyik ilyen majdnem esetnél megelégeli a dolgot, és mérgesen összehúzza a szemeit, ahogy felé repül a labda.*
- Nesze!
*Üt bele tiszta erőből a labdába, amitől az fejbetalálja az ellenfelét. Zihálva a térdeire támaszkodik amíg a lány összeszedi magát. Szemei előtt csak az lebeg, hogy nem szabad hibáznia..*
- Neked elment az eszed!
*Tápászkodik fel a földről az ellenfele, és mérgesen szervál egyet, de viszonozva az erősséget. Ezt nem tudja kivédeni, így az ütőt maga elé húzva hárít, s megtántorodva ismét a fenekére huppan.*
- Na de hölgyeim!!
*Kiált be a bíró, mire mindketten odanéznek. Talpra áll, leporolgatja a ruháját és szervál. A továbbiakban már nem provokál vitákat, és egy hibátlan játékkal, de nyer. Fáradtan az ütőjére támaszkodik, és amint a bíró kihírdette az eredményt biccent egyet, majd kézfogás nélkül kisétál a pályáról és bevágja maga mögött az öltöző ajtaját. Az edzője nagyokat pislogva megvakargatja a tarkóját, majd utána kocog, a bíró pedig egy szép hosszú beszéd után, de elköszön a nézőktől.*
|
*Meglátva Sonját ránéz, a szavakra elnéz az első sor felé, majd vissza rá. Még köszönni sincs ideje, mert már el is fut a lány. Elhúzza a száját, s lehajtja a fejét. Leül az egyik székre, majd töprengve a pályára néz, majd le a földre.*
~Nem túl lelkes.. se azért, hogy eljöttem, se azért, hogy újra versenyezhet.. nem értem.~
*Csóválja meg a fejét, s a lábaira könyökölve sóhajt, s felnéz a pályára.*
|
*Egy kisebb tömeg közepén áll a sarkon, és újságírok társaságában autogrammokat osztogat. Válaszol a kérdésekre, Dominicot meglátva elnézést kér, és odasiet. Nyoma sincs a tegnapi lelkesedésnek.* - Szia! Ülj csak le, van még egy csomó hely az első sorban!
*Mutat el a lelátó felé, nyom egy puszit a fiú arcára, majd már el is szalad. Egy kis ajtó mögött eltűnik, s pár perc múlva fel is bukkan egy teniszütővel a kezében. A kispadhoz lépegetve a mellkasához öleli, s lehunyt szemmel kifújja, beszívja, majd megint kifújja a levegőt, végül eltökélten a teniszpálya másik fele felé néz, ahol az ellenfele melegít be. Csinál pár vállkörzést, közben elnéz Dominic felé, hogy megtalálta - e a helyét?*
|
*Tyű, hát a fél város bejárta, mire idetalált. Kérdezgetett össze-vissza, hogy 'merre van a eniszpálya?' de senki sem bírta kinyögni. Idióta városiak.. de végülis idetalált. Méghogy könnyű idetalálni.. a város másik végében van.. megcsóválja a fejét, s belépked a fedett pályára, mad körbenézve Sonját kezdi el keresni szemeivel.*
~Áh, Sonjaa... merre vagy?~
*Kérdezi gondolataiban, s egy sóhajjal karbateszi kezeit, s türelmetlenül ácsorogni kezd.*
|
A fedett teniszpálya. Ha szereted ütögetni' a labdát, akkor csak rajta. Versenyeket is rendeznek, ha úgy van idejük. Talán te nyered meg a következőt! |
[12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
