|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.30. 11:30 - |
Sötét, félelmetes sikátorok. Könnyen el lehet tévedni, s a sötétség veszélyeket is rejthet magában... |
[55-36] [35-16] [15-1]
*A fiút tartva támolyog ki az utcára. A következő pillanatban felkapja a fejét, és a lány felé fordul.*
- A fenébe! El kell intéznem valamit, vidd el őt Corneliához a villába! *adja át Christ a lánynak, és sietve hátranéz rá* amint tudok megyek én is! Szia!
*Futásnak ered, sietve lefordul a sarkon, és a következő pillanatban el is tűnik a lány szemei elől. Mi lehet ennyire sürgős..?*
|
*Ahogy Chris felköhög némi vért, elkerekednek a szemei. Az odaérkező Justinra néz, és amíg megméri a pulzusát, fejét Chris fejének dönti, arcát belefúrja a tincseibe. Elgondolkozik, ekkor húzza ki a fiú a karjai közül bátyját. Felnéz Justinra, az intésére összerezzen, és feláll.*
- Megyek!
*Sietve elindul mellettük, és Christ kezdi el figyelni*
|
*Figyelemmel kíséri a srácok elvonulását, és csak akkor ül fel, amikor már elmentek. Vesz egy mély levegőt, és Chris felé nézve kifújja azt. Feláll, és odasiet a pároshoz.*
- Mi a fenével sikerült magadra haragítanod őket?
*Guggol le Chris mellé, de látva, hogy nincs eszméleténél, elhúzza a száját. Mivel Tina tartja, ezért megemeli a kezét, kitapintja a csuklóján a pulzusát, és az óráján elkezdi mérni. Alig fogja fel Chris szívverésének ritmusát, már meg is döbben.*
- Szent ég.. *dünnyögi halkan, majd kiemeli a lány kezéből Christ, átkarolja a derekát, és remegő térdekkel ugyan, de feláll vele* haza kell vinni! Gyere!
*Néz a lányra, majd Chrisre, végül fel az égre. Sietve elindul, de a fiút tartva igencsak nehéz.*
~Miért mindig én keveredek ilyesmibe..?~
|
*Hát bizony ezt nem hagyja annyiban. Összeszedi minden erejét, hogy maga alá tudja húzni a lábait, ekkor öleli át Tina. Szíve nagyot dobban, és megmozdulni sem tud. Viszonozni sincs ereje, csak lassan, nagyokat pislogva fekszik a lány karjaiban. Gyomra összeszorul, ajkai közül egy köhögéssel csap fel a vér. Összeszorítja a szemeit, majd feje elgyengülve a lány mellkasára zuhan. A srác készül kihasználni azt, hogy Justin a földön van, de a kijelentésére megdermed. Felméri a saját helyzetét, majd biccent társának, hogy szedje össze a többieket. Félredobja a rudat, köp egyet a földre, és Chrisre mutat*
- Legközelebb ne pampogj annyit!
*Még vet egy pillantást Justinra, majd a többiek felvakarása után szép lassan elvonulnak*
|
*Nem tudja, melyik fiút féltse jobban. Christ meglátva ez eldől, ahogy a falról a földre csúszik már ott is terem, és csitítja kicsit a lerogyásának ütődését. Elnéz Justin felé, majd visszapillant Chrisre. Ha megpróbálna felállni, akkor átöleli a fejét*
- Maradj itt, kérlek!
*Szorítja össze a szemeit, és szorosan, védelmezőn magához öleli őt*
|
*Egy van talpon, három kiütve. Ez négy. Chris kiáltására hátrakapja a tekintetét. Öt! Mivel Chris beáll őt fedezni hátulról, ezért maga elé pillant. Ám ahogy hátsó védelme a falnak csapódik, ökölbe szorítja a kezét.*
~Mégiscsak szólnom kellett volna Viktornak! Ez nem fog jól kisülni, Corni megöl mindannyiunkat..~
*Sietve visszanéz a felé csapódó vasrúdra, és hátrébb ugrik - arra viszont nem figyel, hogy mi van mögötte, így megbotlik és szépen hátraesik. Megpróbálja két kézzel elkapni a rudat, és egy határozott mozdulattal meglöki azt a fogója felé.*
- Nem akarok balhét, oké? *emeli fel mindkét kezét, miközben felnéz a srácra* ötből hárman ki vagytok ütve, mi értelme tovább vesződni?
*Ez jogos xD nem tudja, mi lehetett a balhé tárgya, de most hogy ő is felbukkant, a legjobb dolog az lenne a banda részéről, ha elvonulna, mielőtt a túl nagy csatazajra kijön a rendőrség is*
|
*Justin megérkezésére meglepve felnéz. Mi? Ez a kis légypiszok, aki ott lógta el a korrepetáló óráit, ahol tudta, és annyit szivatták egymást, hogy csak na? Az a kis kölyök, aki wcket festett be, és aki miatt Cornelia mindig a plafonon volt? Ez a gyerek most itt áll előtte, és épp készül segíteni rajta? A kijelentésére összeszorítja a fogait*
- Nincs szükségem segítségre, Viktoréra meg pláne nem!
*Legalább nem kislány xD ahogy a fiú előre siet, egy sóhajjal összeszorítja a szemeit. Tina kérdésére bólint egy nagyot, de megint a torkán érzi a különféle finom ízeket, amik készülnek feljönni. Kicsit el van mosódva a világ, de rákényszeríti magát, hogy felnézzen Justinra. Az a srác, aki eddig lábadozott, most hátulról siet a fiú felé.*
- Mögötted!
*Kiált rá a fiúra, és már pattan is fel. Egy hirtelen lendülettel fordul be Justin mögé, hátát az övének dönti, de nem tudja kivédeni a támadást. Akkora öklöst kap, hogy a falig zuhan, Justin felé pedig ismét meglendül a vasrúd.*
|
*Eléggé meg van rémülve. Christől néhány méterre ül a sarkai közt, és nézi, ahogy a fiú egyre jobban megsérül. Fogalma sincs, hogyan került ide egyik pillanatról a másikra, de örül ennek a "véletlen" egybeesésnek. Ám ahogy a helyzet eldurvul, kétségbeesésében feltárcsázza azt a számot, ami legelőször az eszébe jut.. Miután felvázolta a helyzetet, és letette a készüléket, összeszoruló szívvel nézi a bátyjaként szeretett fiú földrekényszerítését. Ahogy a rúd meglendül, térdelésbe ugrik*
- Chris, ne!!
*Ám Justin megjelenésére meglepődik. Ez gyorsabb volt, mint hitte. Hála az égnek.. a fiú letolására behúzza a nyakát, de ő nem vitatkozik vele. Felpattan, és Chrishez sietve letérdel mellé.*
- Jól vagy?
*Néz rá aggódva, és a hátára csúsztatja a kezét. Elnéz Justin felé, legalább ugyanakkora féltéssel a tekintetében*
|
*Az utcaszámokat figyeli, és megállás nélkül rohan a megadott cím felé. Kivételesen a piros lámpa ellenére is átrohan a zebrán, ugyan kidudálják, de bocsánatkérően int egyet. Őt mardossa a bűntudat, hogy mégsem szólt Viktornak. Fene ebbe az egészbe.. egyik felnőtt rosszabb mint a másik. Hogy tudnak folyton bajba keveredni?! Elrohan egy sikátor szája mellett, mikor kiszúrja a keresett egyéneket. Egyből megtorpan, odakapja a tekintetét, a helyzetet látva megdöbben. Rögtön odafelé rohan*
- Hé, elég!
*Érkezik meg az utolsó pillanatban Chris elé, és elkapja a vasrúd végét. Összeszorítja a fogait a fiú erejétől, majd mielőtt az feleszmélhetne, felrántja a lábát és beletérdel a hasába. Hátranéz Tinára*
- Tudom, hogy harmadik lettem egy önvédelmi sportág világbajnokságán, de ettől még Viktort kellett volna idehívni, vagy Narumit! *sietve visszanéz a srácokra* vidd el innen Christ, ezt majd én elintézem!
*Szalad előrébb pár lépést, és elkezd seregszemlézni. Felméri, hányan és milyen állapotban vannak*
|
-A fene belétek..
*Ereszkedik féltérdre, és zihálva megtámaszkodik a lábán. Felnéz a talpon maradt fiúra. Ötből három és felet kiütött. A negyedik készül ugyanis talpra állni, az ötödik pedig eléggé mérges grimasszal néz le rá. Összeszorul a gyomra, és akárhogy is tiltakozik ellene, öklendezésszerű köhögés tör rá. Másik térdét is a földre támasztja, kezeivel megtartja magát az aszfalton, és felköhög némi vért. Levegőért kapkodva néz fel a srácra, majd hátra Tinára. Még mindig itt van?! Egek..*
- Fejezzük ezt be!
*Lép elé a talpon maradt srác, és a magasba lendíti a vasrudat. Fizikai erő híján arra támaszkodik. Sikeresen.. behunyja a szemeit, és megremeg. No nem azért, mert félne vagy bármi, hanem mert a külsőleg nem olyan súlyos sebek bent eléggé elviselhetetlen fájdalmat okoznak a szerveiben, és ezt próbálja palástolni*
|
*Amint a lány ismét belekarol ránéz, a szavaira és a kérdésre töprengve maga elé néz.*
- Hát, egy esetben elmegyek.. ha sportszerű leszel és mutatsz egy kis életjelet, miközben játszol.. szóval nem leszel egy gép, aki csak nyerni ment
*Sóhajtva a lányra néz, majd egy fejcsóválással előre és mély levegőt vesz. Felpislog az égre, végül a lányra.*
|
- Semmi
*Mosolyog Dominicra, és ha ivott akkor ráérős léptekkel elindul az utcán a kollégium felé. Ismerős környék, huh. Az eget kezdi el fürkészni, majd Domi mellé lépve belekarol.*
- Domiii! *Pislog fel rá őzike szemekkel* Jövőhéten lesz egy visszavágó teniszmeccsem, azután meg Megyei futóverseny.. *töpreng el, majd szökkenve szorosabban öleli át a fiú karját.* Ugye ugye ugye eljössz megnézni?
*Pislog fel rá ártatlanul, és megereszt egy vigyort.*
|
*Ahogy a lány a csapizéhoz rohan megáll és utána megy. Amint igénybe veheti ő is odahajolva iszik egy kicsit, de a lány szavaira felkapja a fejét. A kérdésre értelmesen pislog.*
- Az volt.. mi baj?
*Néz érdekesen a lányra, majd zsebredugja kezeit és mély levegőt vesz.*
|
*Huh most olyan.. szeretetrohama van. Nagyon.. a kezeit tördelve lépked a fiú mellett, és szinte úgy kell lefognia magát, nehogy ráugorjon.. fogalma sincs, mi ütött belé így hirtelen, de annyira.. annyira.. összeszorított szemekkel félrefordítja a fejét, szerencsére pont kiszúr a fagyizó mellett egy ilyen apró kis csapszerű ivóvizes izét, ahol kezet lehet mosni. Azonnal odarohan és lenyomva a kis gombot a feltörő vízre bukik, s mohó kortyolásba fog, majd megmossa az arcát és félreáll, hogy Domi is igénybe tudja venni. Addig elkezdi pofozgatni magát.*
- Szedd össze magad! Gyerüüünk! Szedd össze magad!! Hopsz.. *eszmél fel, és töprengve megtörli az arcát* Ez hangos volt?
*Billenti oldalra a fejét, majd vállat von, és zsebre dugja a kezeit. A földet kezdi el fürkészi, s egy ponton leragad a tekintete. Nagyon elmereng valamin.*
|
*A kiegészítésre elvigyorodik. Tudjaa, naa.. nem kell az orra alá dörlögni. Megcsóválja a fejét, ahogy a nyakába ugranak elmosolyodik, és félrenéz. A puszira lehunyja szemeit, majd elengedi a lányt.*
- Jól van..
*Csóválja meg a fejét és a lányt fürkészi, majd nyújtózik egyet.*
- Akkor mostmár haza tudunk menni..
*Indul el a kolesz felé és zsebredugja kezeit. Néha a lányra sandít, de inkább előre néz.*
|
*Dominic szavai kirántják a merengéséből és felkapja a fejét. Felragyog az arca és lelkes mosollyal szökken egyet örömében, de a továbbiakra elvigyorodva megcsóválja a fejét.*
- Nem, te azt mondtad, hogy megsütnek minket.. de nem lényeg.. puha ágy, forró fürdő, kajaaa!
*Ugrik boldogan a fiú nyakába, és ha tudja, jóóó szorosan megölelgeti. Vagy fojtogatja.. nézőpont kérdése. Nyom egy nagy cuppanós puszit az arcára, és elengedve a földre szökken, majd a fagyizóra nézve sóhajt.*
|
*Amint a lány belékarol ránéz egy mosollyal, majd maga elé. A szavakra elneveti magát, de ahogy kikarol belőle a lány elhúzza a száját és előre mered.*
~Talán már fél velem lenni..? Vagy az érintéseimtől..~
*Csóválja meg a fejét és szájhúzva Sonjára tekint, majd előre. Megszaporázza lépteit, s sóhajt. Ahogy felnéz már ismerős helyeket lát. Felcsillannak szemei.*
- Ott a fagyizó! Na, mondtam, hogy hazajutunk!
*Húzza ki magát, nem mintha az ő érdemel lett volna.. Elmosolyodik és mély levegőt vesz.*
|
*Nevetve felegyenesedik, és egy sóhajjal a hasára teszi az egyik, az arcára pedig a másik kezét.*
- Láttad mekkora kaszája volt? Mit vág le vele egy ilyen helyen?
*Néz körbe fejcsóválva, de inkább nem akarja tudni. Sóhajtva Dominicra néz és elkezdi fürkészni, de aztán lassan leesik neki, hogy egymást nézik, így a fiúval egyszerre néz félre. Ahogy elindul felkapja a fejét és utána fordul, majd mosolyogva bólint egyet.*
- Igen!
*Felzárkózik Domi mellé és töprengve sétál mellette egy kicsit, majd belekarol. Sóhajt egyet és eltöpreng. Bevillan neki, hogy ma lesz a temetés is. Mi van, ha nem ér oda? Bár, akkor se lesz jobb, ha odaér. Töprengve oldalra néz és a talajt kezdi el fürkészni, majd egy sóhajjal lehunyja a szemeit. Felpislog az égre, majd előre néz, végül felmosolyog Domira.*
- Legalább elmondhatjuk magunkról, hogy életreszóló kalandot éltünk át! Tiszta horrorfilm..
*Hunyja le a szemeit, de bevillan neki a fiú nemrégi érintése. Töprengve elszakad tőle és összefonja a karjait maga előtt.*
~Mitől más most, mint eddig? Mitől...?~
|
*A befejezetlen kérdésre a lányra néz, majd az öregemberre. Nagyot nyel a kaszát látva és félrenéz, de nem szakad le a lánytól. A párbeszédet hallva hátra hajol és tartja a lányt, majd futásnak ered utána. Ahogy elég messze értek a térdeire dől ő is, a lány nevetésére ő is elneveti magát. Nevet egy ideig, majd a lányra nézve lefagy arcáról a mosoly. Megint benne van egy hajlam, de megpróbálja visszafolytani. Nem akar mégegyszer olyan helyzetbe kerülni, mint tegnap. Sietve félrenéz, majd felegyenesedve a zsebeibe süppeszti kezeit. Sóhajt egyet.*
- Akkor menjünk arra, amerre az öreg mutatott..
*Indul el lassan abba az irányba, de megvárja a lányt is.*
|
*Noső, a fiú viselkedésére eléggé zavarba jön, és ahogy átöleli a derekát, hátrasandít rá.*
- Ömm, biztos hogy...? Biztos..
*Fejezi be saját maga a kérdést, és az egyik öregembert veszi célba, aki épp a kaszáját élezgeti. A városban, kasza.. XD bamba vigyorral integet neki, az öreg morogva végigméri őket.*
- Csókolom, meg tudná mondani hogy merre vagyunk!
*Az öreg sóhajt egyet, kihúzza magát, és a kaszával kalimpálva elmutat előbb az egyik, majd a másik irányba, Sonja minduntalan hátrahajol, remélhetőleg Domi tartja.*
- Ez itten nem járatos környék kölyköknek... menjetek haza, gyerekek!
- Ééés merre tudnánk hazamenni?
*Az öreg morcosan sóhajt és ismét meglendíti a kaszát, ami Sonja orra előtt suhan el. Hmph :3. A mutatott irányba nézve, fülig érő vigyorral bólogat.*
- Köszönjük szépen! További szép metszést! Akarommondani további szép papot! Lapot! Napot! Viszlát!
*Kapja el Dominic kezét, és futásnak eredve húzza őt is maga után. Csak akkor áll meg, mikor már jóóó messzire értek. A térdeire dől, majd kiszakad belőle a nevetés.*
|
[55-36] [35-16] [15-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
