|
Témaindító hozzászólás
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
- Sráááácok!
*Integet méltatlankodva, az ajtót fogva, s kezével sürgetőn befelé mutogat. Ha végre odaértek, akkor megvárja hogy mindenki beballagjon*
- Átmenni az ellenőrző kapun és sipirc fel a gépre! A jegyeket már elintéztem, 6os kapu!
*Mutat el nem messzire az épületen belül, de aki nem jön annak belecsíp a fenekébe, és sürgetőn toporog mögöttük.*
|
*Yama szavaira mosolyogva lehunyja a szemeit, majd a kislányra pislog. Elsandít Corniék felé és vágyakozva elkezdi őket nézegetni, majd a kislányra néz sietve, és eltakarja tenyerével a szemeit.*
- Ehhez ő még túl fiatal!!
*Néz felháborodva a párosra, és durcásan félrefordítja a fejét. Ha abbahagyták, akkor elhúzza a kezét a kislány szemeitől, és bólint egyet. Felelősségteljes? 8) Mély levegőt vesz, mikor felfedez valamit. Kíváncsian tapogatja meg a kislány fenekét, végül Cornira néz.*
- Aaazt hiszem tele van a pelusa..
*Csúsztatja inkább a kislány hátára a kezét, és próbál nem rosszul lenni.*
|
- Nekem mindig igazam van!
*Mosolyodik el Yama kijelentésére és utána néz, majd egy sóhajjal, töprengve maga elé. Hát, ez nem volt túl meggyőző.. mélyen elgondolkozik, Viktor felháborodására egy "hm?"mel felkapja a fejét és ránéz, majd el is mosolyodik, és "na persze" pillantással néz rá, de a kiegészítésre ez el is tűnik. Helyes. Megcsóválja a fejét, és sóhajt egyet*
- Jajj, te lüke.. hogy én mennyire szeretlek..
*Hunyja le a szemeit, mintha nem értené saját magát. Nem is érti, dehát, ha egyszer így van.. hajj.. sóhajt még egyet, majd felhajol Viktorhoz és egy hosszú, lágy csókot nyom az ajkaira, miközben egyetlen szabad kezével végigsimít az arcán.*
|
*Hűű, Carmen kérdésére ökölbeszorul az egyik keze.*
~Hogy a fenébe nem veszi észre, hogy pipa vagyok rá?!~
*Rázza meg a fejét, majd oldalra döntött fejjel sóhajt. Hallja Corni szavait, a felelőségteljes-es részre felháborodva ránéz.*
- Kikérem magamnak!
*Szűri fogai közt, ahogy Yama odajön, átballag Corni oldalára. Szúrósan ránéz, majd kihúzza magát.*
- Kikérem magamnak, én vagyok a legfelelőségteljesebb ember a családban! Persze csak utánad... *teszi hozzá sietve, angyali arccal, majd a ruhájára néz* Hátőőőő
*Fütyörészve oldalra néz, majd vissza a lányra sunyi mosollyal.*
|
*Ahogy Corni belekezd a mesélésbe figyelmesen hallgatja, a szavaira egyik keze ökölbeszorul. Gondolatai elszárnyalnak, de megfogalmazni nem tudja őket. Egy sóhajjal a lányra néz, majd Viktorra, végül vissza rá. Nem vág bele a szavaiba. Lenéz a földre és figyel. Cornira néz, a ködös tekintetre oldalra dönti a fejét, a befejező mondatra elnéz Carmen felé, épp, amikor pisszeg neki. A kislánnyal látva elmosolyodik, majd oldalra dönti a fejét egy sóhajjal.*
- Lehet igazad van, Lia..
*Néz a lányra, majd inkább maga elé.*
- Köszi, hogy meghallgattál és elmondtad a véleményed.
*Visszaballag Carmen mellé és a babát kezdi el fürkészni Carmennel együtt. Megköszüröli a torkát és maga elé néz.*
- Jól áll a karodban a kislány.
*Sandít Carmenre, majd inkább maga elé.*
|
*Corni szavaira nagyokat pislog, majd felragyog az arca. Tényleg szabad? Vidáman Viktorhoz siet, a szavaiból le sem veszi a morcosságot, izgatottan igazít a tartáson.*
- Így jó? Milyen kis édes.. csak kezd fáradni a karom
*Töpreng el, de megvonja a vállait, és elkezd lassan egyik lábáról a másikra hintázni, miközben dúdolgat a kislányt figyelve. Viktorra vigyorog, majd visszapislog a kislányra, végül elnéz Yamáék felé.*
- Yamaaa, néééézd!
*Suttog neki és pisszeg is, ha nem figyelne, majd tekintetével a karjaiban levő kislányra bök lelkesen.*
|
*Elballag Yamával, a szavait figyelmesen hallgatja, majd elmosolyodva lenéz a földre. Mély levegőt vesz.*
- Nekem mondod? Egy ikerterhességen és egy abortuszon vagyok túl 17 évesen.. bár bölcs én sem vagyok, de ismerem Carment, úgy ahogy téged, és azt tudom, miken mentetek át együtt.. viszont ha tényleg megfogant egy baba, csak annyit tudok mondani, hogy semmi áron se vetessétek el! Inkább keressetek olyan házaspárt, akinek nem lehet gyermeke, de én tudom, hogy.. *néz el oldalra, majd lehunyja a szemeit és megrázza a fejét* Carmen nem bírná ki az elvetélést.
*Zárja le egyszerűen, és mély levegőt vesz. Elmosolyodva lepislog a mocorgó kisViktorra s igazít rajta, majd visszanéz Yamára.*
- Az pedig érthető, hogy félsz.. egy gyerekhez felelősségteljesnek és megfontoltnak kell lenned, de hé.. *böki oldalba a könyökével a fiút, és mosolyogva Viktor felé néz* Szerinted ő mikor felelősségteljes és megfontolt? Amikor a hóban fekvőtámaszozik egy szál..?
*Csóválja meg a fejét, de felfedezve Viktor ruházatát el is fulladnak a szavai. Nagyon csúnyán néz, de sietve visszatereli a gondolatait, és Yamára pislog. Töprengve figyeli egy kicsit, majd sóhajt.*
- Szerintem minden körülmény adott. Vannak barátaid, akik segítenek, és ott van Narumi is, de ez azért tényleg egy komoly döntés. Ha belevágtok, az egy életre szól, és nem lehet visszalépni.. de nem rossz dolog. Sőt.. kihordani az. *vág savanyú arcot, majd elmosolyodva végigsimít kisViktor kezét* ..de amikor a karjaidban tartod, látod ahogy lélegzik, érzed ahogy megnyugszik, ahogy hevesen ver a kis szíve mikor elalszik a karjaidban, ahogy nyűgösen hisztériázik vagy épp felkacag.. ahogy egyre nő, cseperedik a szemed láttára, felnéz rád, tisztel, és majd kicsit később anyá...apának hív. Te vagy neki a legfontosabb, rád hallgat, veled csinál mindent, hozzádbújik ha vihar van és elindíthatod azon az úton, amelyiken te is végigjártál.. a kor.. a kor az eltörpül ezek mellett. *Néz Yamára kicsit ködös tekintettel, de aztán elgondolkozik* Persze Carmen esetében ez kicsit komplikáltabb...
|
*Corni szavaira felháborodva ránéz, majd szúrósan Carmenre. Ökölbeszorul egyik keze, majd félrefordítja a fejét. Visszanéz a lányra.*
- Ne úgy tartsd! Hanem.. *ha a lány engedi, akkor odanyúlva kiigazítja a kezeit* ...így!
*Visszahúzza kezeit, majd durcásan félrenéz és Corniékat kezdi el figyelni szúrós szemekkel. Hogy bízhatta rá Carmenre?!?!*
|
*Carmenéket figyeli, majd sóhajt egyet. Ahogy Corni odajön mellé nem néz fel rá, csak a kérdésre néz fel.*
- Segíteni? Nem..
*Hajtja le a fejét vissza, majd alrébb húzódva visszanéz Cornira, hogy ő is jöjjön. Ha megtörtént, akkor egy sóhajjal ismét a földet kezdi el figyelni.*
- Már Viktornak is mondtam, de elmondom neked is.. félek ettől az egésztől. Nem vagyok valami felelőségteljes és önbizalmam sincs... és nem vagyok felkészülve erre.. szerintem Carmen sem.
*Sandít fel Cornira, majd inkább a földre.*
|
*Mosolyogva figyeli Carmenéket, ahogy Viktorék visszajönnek hol az egyik, hol a másik fiúra néz felváltva, gyanakvón. Carmen kijelentésére észbekap, és egy gyors mosollyal oldalra dönti a fejét.*
- Maradjon csak nálad.. sőt, mutasd meg Viktornak, milyen ügyesen fogod!
*Kacsint rá, s fejével szerelme felé bök, ha Carmen ráharapott akkor besorol Yama mellé, és kíváncsian rápislog. Lepillant kisViktorra, de mivel alszik visszanéz a fiúra.*
- Esetleg segíthetek valahogy?
*Billenti oldalra a fejét egy halvány mosollyal.*
|
*Óvatosan, féltve veszi át a kislányt, és mindkét kezével megfogja. Mosolyogva lepislog rá, majd kuncogva Cornira néz.*
- Igen, az! És tényleg nehéz.
*Néz vissza a kislányra és mosolyogva figyelni kezdi, ahogy a két fiú megjön hol jobbra, hol balra néz, végül tanácstalanul Cornira, s kicsit kérdőn megbiccenti a fejét. Valaki meghalt, vagy mi? Sóhajt egyet és lenéz a kislányra, majd még szélesebben mosolyog.*
- Olyan kis pici.. még annyira törékeny.. hihetetlen..
*Igazít kicsit a fogásán és végigsimít a hátán, majd egy ujjal a kézfején. Cornira néz, és lassan megáll.*
- Oké, visszaadom, nem akarom leejteni..
|
*Yamakasi szavaira szemforgatva sóhajt.*
- Épp ez a baj..
*Utána néz, majd megcsóválja a fejét és Carmenékre néz. Meglátva, hogy kislánya nála van értelmesen néz. Jó... végülis gyakorolnia kell. Szusszan egyet és kedvese mellé baktat, de ő sem szól semmit.*
|
*Viktor szavait figyelmesen hallgatja, az utolsó kijelentésre ránéz, majd szájhúzva maga elé.*
- Már jóideje nem bízom magamban..
*Sóhajt egyet, majd körbenéz, végül előre Carmenékre. Összehúzza szemeit. Inkább nem mond semmit. Megszaporázza lépteit és Carmen mellé lépked, de továbbra sem szólal meg. A földet fürkészve tovább baktat, remélve, hogy hamarosan a gépen lehetnek.*
|
*Hátranéz és a fiúkat kezdi el fürkészni, de Carmen kérdésére visszanéz rá. Lassan elmosolyodik és a kisbabákra néz, majd bólint.*
- Persze, már úgyis kezdenek lezsibbadni a karjaim.. vigyázz, nehéz.
*Áll meg és közel lépve barátnőjéhez átnyújtja kisCornit. Ha átvette akkor bólint egyet és figyeli kicsit, majd megkönnyebbült sóhajjal kirázza a karját, átveszi a másik karjára a kisfiút, és kirázza a másikat is. Sietve tovább indul és mosolyogva Carmenre néz, majd fel az égre.*
- Elbűvölő, igaz?
*Simít végig kisViktor hátán, és mosolyogva barátnőjére néz.*
|
*Yama után néz, majd Cornira, végül a kicsikre. Elgondolkozik, majd sóhajt egyet, és nyújtózik egy nagyot. Cornira néz a szeme sarkából, majd hátra Viktorra, végül vissza.*
- Izé.. segítsek? hetek..?
*Billenti oldalra a fejét zavartan, és az ujjait tördelve Cornira néz, majd fel az égre. Elnyom egy ásítást, és a kicsikre pillant.*
|
*Corni "áúcs"os beszólását nem tudja mire vélni, de nem is akarja megérteni. Meglepetten utána néz, majd egy sóhajjal Yamakasira, aki felé közeledik. Ránéz, de mivel nem szólal meg, így ő sem teszi. Ám mikor mégis belekezd figyelmesen hallgatja, majd elmosolyodik. Ő is így érzett. A kérdésre úgy válaszol, hogy nem néz rá.*
- Tudod, pont úgy éreztem magam, ahogy most te. Sokszor voltam úgy, hogy nem vagyok rá felkészülve, nem leszek majd jó apa... Corniban teljes mértékben bíztam és ő ezt azzal viszonozta, hogy bennem bízott. Ez adott erőt.. amikor elsőnek megtudtam viccet csináltam az egészből, de fel sem fogtam. Emlékszem arra a napra.. Corni bizonygatta, hogy apa leszek és mikor végre felfogtam, ő kérdezett vissza, hogy ő meg anya lesz? Szóval érdekes volt.. dee, Carmennél más a helyzet. Őt te ismered, te vagy már vele majdnem 1 éve. Bízz magadban!
*Néz Yamakasira, majd egy mosollyal előre.*
|
*Viktor szavain töpreng épp, mikor Carmen belekarol és kérdezősködni kezd. Ránéz, majd mosolyt erőltet magára.*
- Persze, jól! Semmi. Férfi dolog..
*Jahm, férfi dolog.. -.- vagy nem akarja megmagyarázni. Megcsóválja a fejét, majd felnéz az égre és mély levegőt vesz. Ahogy Corni besorol Carmen mellé ránéz, majd hátra Vitkorra. Leszakad Carmen mellől és a fiú mellé lépkedve eltöpreng. Mély levegőt véve felsandít rá.*
- Igazából nem tudom, hogy örülnék-e neki, ha tényleg terhes lenne.. végülis most sem tudom biztosan. Egyik felem örül, másik nem.. talán nem vagyok még felkészülve rá.
*Sóhajt egyet és elhúzza a száját. Megigazítja a vállán a táskát és felnéz az égre, végül Carmenékre.*
- Te hogy fogadtad először, mikor megtudtad a hírt?
*Kérdezi Viktortól, de nem néz rá.*
|
*Yama szavaira felháborodik, de Viktoréra helyeslőn, büszkén bólogat. Sóhajtva utána néz, de nem kommentálja. Férfiak.. Viktor kérdésére azonban megtorpan, összeszorítja a szemeit, és ha tudna a homlokára csapna, de tele van a keze, így nekidönti kisViktor fejének.*
- Áucs..
*Szorítja össze a fogait. Hova került?? Felgyorsít, és ha Viktor nem figyel, könnyen lehagyhatja. Ez no comment.. igen.. felzárkózik Carmen mellé, és egy sóhajjal előre néz egy pontra. Kicsit elgondolkozik, majd felnéz. Mennyit mennek még..?*
|
*Ahogy Yama mellé ér jókedvűen belekarol, és elkezd szökdécselni mellette. Mély levegőt vesz, majd felpislog rá, és megrángatja a karját.*
- Hé, jól vagy? Miről sutyorogtatok?
*Néz hátra gyanakvón Viktorékra, majd fel Yamára kíváncsian, és a vállára hajtja a fejét. Sóhajt egyet, majd elkezd dúdolgatni, és tovább szökdécsel.*
|
*Ahogy kedvese átveszi a két gyermekét elmosolyodik. Összecsapja két tenyerét, majd a bőröndöket megfogva tovább indul. Corni szavaira bólogat, Yamáéra szúrósan ránéz.*
- A gyerek nem hülyeség! Emberi lény! És a te véred.
*Bök Yama mellkasára a könyökével, majd egy fejrázással előre néz. A halk kérdésre ránéz, majd sóhajt.*
- Nem. Ennyire nem szokott kiborító lenni.
*Von vállat, majd Corni mellé lépked. A babákra néz, majd egy mosollyal rá, végül el Carmenék felé. Nézi őket egy darabig, majd megtorpan.*
- Carmen terhes?
*Vág roppant értelmes arcot, mintha az előbb nem is ő jelentette volna ki ugyanezt XD. Mérgetei őket egy darabig, majd bólint.*
- Előre sajnálom Yamakasit
*Bólint, majd továbbindul és hosszan elmereng.*
|
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
