|
Témaindító hozzászólás
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
*Na, miután nagyjából egyben maradt, és sikerült összeszednie magát, a zsepiket otthagyva feltápászkodik. A szemeit törölgetve ballag vissza a buszhoz, vállai rángatóznak a szipogástól. Hercegnő, nem szokott hozzá az ilyen szörnyű és megrázó dolgokhoz.. mint egy megszeppent kislány, úgy törölgeti a szemeit, és ha kinyitják az ajtót, fellépked a lépcsőn. Lebiggyesztett ajkakkal néz Narura, majd Yamához botorkál, kiüríti a pohárban levő maradék vizet, és megborzongva lepislog rá. Szipog még egyet, de nem ül le.*
|
*Aggódva figyeli Carment, öccse szavaira bólogat, hogy érti. Kézbe veszi az újságot és beleolvas, majd teljesen komolyan, nyugodt hangon szólal meg.*
- Biztos terhes
*Hatásszünet, majd elkezd röhögni, végül kuncogni, majd elfojtja, s vigyorogva elmerül inkább az újságban. Ha Carmen megvan, akkor a busz persze tovább indul.*
|
*Narumi szavaira értelmesen pislog, de amint felfogja a helyzet komolyságát bólint. Elengedi bátyját és utána néz, majd Carmenék után. Hű, csak úgy pörögnek az események. Ahogy Naru visszajön leül a mögötte levő ülésre és megtörli homlokát. Lehunyja szemeit, de inkább nem is néz fel egy ideig.*
- Ma folyamatosan rosszul van.. bár nem csodálom, felfalta a fél kajáldát..
*Rázza meg a fejét, majd visszaballag a helyükre és visszaülve lehajtja a fejét és eltöpreng.*
~Nem irigylem..~
|
*Ahogy levegőhöz jut az egyik fele megkönnyebbül, és sóhajtva mély levegőket vesz. Yamára pislog, az italt meglátva átveszi és nézegeti egy darabig, majd bizonytalanul belekortyol, de ahogy Yama elballag inkább leteszi az ülésére. Mély levegőket vesz, ahogy a busz megáll és Naru odajön, kábán felpislog rá, a kijelentésére nagyokat pislog, de már rántja is fel. Fordul vele egyet a világ, de már érzi.. jön.. ahogy a levegőre kerül lehunyja a szemeit, ahogy a földön köt ki felháborodna, de nincs ideje. Letérdel, majd maga előtt szélesen támaszkodva, a busznak háttal lehajol, éshát.. kijön minden. A hangok nem jutnak be a buszba szerencsére, de elég sokáig tart, mire gyomra nagyjából megnyugszik. Sietve előkerít egy pzs-t és megtörli a száját, majd levegőért kapkodva a sarkaira ül és megtörli a szemeit. Fújj... szipog egy kicsit, majd mély levegőket próbál venni, de a szájíz újabb undort vált ki belőle, s amint gyomra teljesen megnyugszik, már görnyed is vissza ismét és jön a második menet*
 |
*Kényelmesen fekszik az ülését hátradöntve, az arcát egy magazin takarja el. Öccse hangját meghallva felnyitja az egyik szemét és lehúzza egy kicsit, a következőt hallva sóhajt egyet és maga mellé dobja az újságot.*
- Mindjárt a reptérre érünk, és itt nehézkes megállni.. kibírja addig..
*Tápászkodik fel térdelésbe az ülésén és hátranéz, de Carment meglátva el is kerekednek a szemei, és hanyatt homlok igyekszik lemászni az ülésről.*
- Jaaj, te lány..! Fék, állj, taposs bele a fékbe és nyisd ki az ajtót!
*Kiált hátra a sofőrnek miközben Carmenhez vergődik. Mély levegőket vesz, lassan már neki lesz szüksége rá. Na, csak nyugalom, a szíve.. nézi egy darabig Carment, majd elkapja a csuklóját.*
- Nehogy behányj nekem!
*A busz persze azonnal lefékez a vezényszóra, és félreáll az út szélére. Ha Carmen nem ellenkezik, akkor felrántja, majd ezzel a lendülettel a vállára kapja, és a fenekénél fogva lesüvít vele a buszról, majd ledobja a fűbe, visszaiszkol és becsukatja az ajtót is.*
|
*Már majdnem elalszik, de Carmen szavaira összerezzenve kapja fel a fejét, s sietve felül. Sietve körbenéz, majd mély levegőt véve feláll, megtámaszkodik az ülése támlájában és kinyitja az ablakot. Elkezdi legyezgetni Carment.*
- Vegyél mély levegőt! Várj..
*Körbenéz, majd a fejéhez nyúl. Eltöpreng, majd visszaülve a helyére kiveszi az ülés alól a kistáskát és kiveszi belőle az innivalót. Nem szénsavas, szóval remélhetőleg hatásos lesz. Odanyújtja a lánynak.*
- Igyál belőle. El fog múlni..
*Néz rá kíváncsian, majd sóhajt. Feláll, majd az ülésekben kapaszkodva előre mászik Narumihoz. Megáll az ülésénél, s már ő is émejeg.. XD*
- Meg kellene...... állni... *megrázza a fejét, majd mély levegőt vesz* ...Carmen kezd megint rosszul lenni..
*Pislog nagyokat, majd visszanéz a lányra, hogy megvan-e még?*
|
*Lehunyt szemekkel gondolkozik, de azért lassacskán elkezd mocorogni az a rengeteg kaja a gyomrában. Elhúzza a száját és mély levegőket vesz, ahogy az édesanyja tanította neki, ám még így is egyre inkább tör felfelé, és a hányinger is egyre inkább szorongatja.. egy darabig néz maga elé, aztán bizonytalan arcot vág.*
- Azt hiszem hánynom kell..
*Jelenti ki egyszerűen, de látszik rajta hogy amúgy is hófehér bőre most egy árnyalattal sápadtabb.*
|
*Viktor szavaira elmosolyodik, a puszira meglepve pislog párat, majd oldalra dönti a fejét. Helyezkedik egy kicsit, végül Viktornak dől, és lehunyja a szemeit.*
- Szeretlek!
*Nagyobb mozgásra sajnos nem képes a kislány miatt, de majd ha leszálltak. Elnyom egy ásítást, és kisCorni hátát kezdi el simítgatni.*
 
|
*Szinte már elalszik a zenén, annyira álmosító, így inkább kikapcsolja. Ekkor hallja meg Justin hangját. Meglepve pislog el felé, majd összehúzza szemeit, végül zavartan félrenéz. Nem tud kinyögni semmit, szóhoz sem jut. Nézi egy ideig a fiút, majd egy sóhajjal lejjebb csúszik az ülésben és felhúzva lábait átkarolja, majd sietve visszakapcsolja a zenét és lehunyt szemmel rádől a lábaira. Elgondolkodik kicsit Justinon.*
|
*Cornelia hangját meghallva ránéz, majd elhúzva a száját lenéz a földre. Mondana valamit, de Justin hangjára meghökken. Megrázza a fejét, Corni szavaira méginkább.*
- Ezt nem én mutattam neki! Csak azt, hogy hogyan kell zavarba hozni egy lányt.. de azt, hogy feltérdeljen.. áá
*Rázza meg ismét a fejét, majd lassan elmosolyodik.*
- Hát, szerintem jól csinálja..
*Sandít el Frencin felé, de inkább nem kommentál. Cornira nézve elmosolyodik és odahajolva hpzzá az arcára nyom egy csókot, majd visszaülve a helyére egy sóhajjal kinéz az ablakon.*
- Én voltama hülye.. mindenen felkapom a vizet, vagy sértésnek veszem. Sohasem fogom kinőni ezekszerint..
*Húzza el a száját, majd megigazítja a karjaiban a kisfiút, aki már mélyen alszik, édesen. Elmosolyodva végigsimít a hátán, majd az ablakon kinézve lehunyja szemeit.*
 
|
*Carmen hangjára felemeli a fejét, a párost meglátva magára erőltet egy mosolyt, és a kicsi fekvésén igazítva biccent.*
- Sziasztok! Igen, remélem nem ébred fel a repülőre szállásig..
*Pislog le a kicsire, Narumi szavait figyelmesen hallgatja. Ahogy Viktor odajön felnéz rá, majd szomorúan ki az ablakon, de nem lenne Corni, ha most be tudná fogni a száját.*
- Ne haragudj, ha megbántottalak.. nem értek a mai kor nyelvén.. általában a viccnek szánt dolgaim megbántanak másokat..
*Sóhajt fel, de Justin hangját meghallva meghökkenve ránéz. Pislog párat, és hol Viktorra, hol az öccsére néz. Lassan elmosolyodik.*
- Jó mentora vagy, de azért vigyázz, mikre tanítod az öcsém.. feltérdelni menet közben veszélyes!
*Vág komoly arcot és bólogat is hozzá, majd lepillant a kislányra, aki nyűgösen mocorog egy kicsit, és átfordítja a fejét a másik irányba. A füléhez hajolva, szelíd hangon szólal meg.*
- Aludj csak..
|
*A kislányra nézve összehúzza a szemeit. Szóval lesz nála fiatalabb is.. ez jó. Ahogy Viktor feláll meglepődve pislog párat, és sietve felemeli mindkét kezét.*
- Nem nem! Vagyis.. *elbizonytalanodik, végül elvigyorodik* ..csak sok volt a korán kelés. A repülőn majd szeretnék kérdezni tőled valamit!
*Vág nagyon titokzatos arcot, és Viktor után néz, majd visszadől és kinéz az ablakon. Elgondolkozik, és lassan elmosolyodik. Ökölbe szorul az egyik keze, és még mindig mosolyogva hátranéz Frencinre. Eltökélt arccal összeszűkülnek a szemei. Karba teszi a kezeit az ülés tetején, nem zavartatva magát azzal, hogy mögötte is ülnek. Nézi egy ideig a lányt, Narura nem is figyel, hirtelen megemeli a hangját úgy, hogy a lány hallja.*
- Hé, Frencin! Gyönyörűen nézel ki, tetszik így a frizurád.. Párizs el lesz ragadtatva tőled!
*Kacsint rá ahogy a nagyoktól látta, és visszahuppan az ülésre. Dacos mosollyal maga elé mered, majd lassan felhúzza az egyik térdét és visszakönyökölve kimered az ablakon.*
~Nem fogom átengedni senkinek! Lehet, hogy hosszú időbe fog telni, de elnyerem a szívét! Valahogy..~
*Bizonytalanodik el, és elég mélyen elmereng.*
|
*Satsu kishugát meglátva felsóhajt, de nem mond semmit. Karbateszi kezeit és a busz tetehét figyelve mélyen elmereng. A kislány hangját meghallva összerezzen és ránéz. A szavaira összehúzza szemeit, majd átveszi a rajzot.*
- Köszi..
*Mosolyodik el halványan, de amint Satsu megjelenik le is olvad arcáról. Csak semmi ilyesmi! Megrázza a fejét, majd félbehajtogatva a rajzot elpakolja. Testvérére nézve elmereng, majd kinéz inkább az ablakon és nem vesz tudomást Satsukiról.*
|
*Az ülésre mered, Justin szavaira elhúzza a száját és ránéz. Mondana valamit, de a kislány hangját meghallva odakapja a fejét.*
- Babás báácsiii??
*Néz roppant értelmesen, a szavakat meghallva elmosolyodik, majd átveszi a rajzot.*
- Köszönöm, aranyos vagy..
*Néz a kislány után, majd a rajzra. Félbe hajtja, majd mégegyszer félbe és elrakja a zsebébe. Emlék ^^ egy kislánytól, akit nem is ismer.. lassan lefagy arcáról a mosoly és sóhajtva Justinra néz.*
- Najó, látom, hogy inkább egyedül lennél... inkább visszamegyek.
*Ugyan már a busz elindult, nem zavartatja magát. Felállva egy kézbe fogja a babát, aki szintén nem zavartatja magát és kapaszkodva visszatámojog a helyére. Ha Corni még nem foglalta el az ő helyét, vagy esetleg más (Carmen..), akkor visszaül, de nem szól semmit. Magához öleli a babát, majd hátradöntve a fejét kinéz az ablakon.*
|
*Szuper, a kézis mezét meg otthon hagyta a koleszban.. oké, akkor két táskával és egy kicsivel a hátán vissza. A buszhoz érve már a torkában dobog a szíve, de az intést látva összeszorított fogakkal rákapcsol. Alig szökken fel a lépcsőre, már be is csukódik mögötte az ajtó. Zihálva nekidől és pár pillanatig hagyja, hogy egyáltalán levegőt kapjon, aztán előkeresi a papírját, és összehúzott szemekkel Naruminak nyújtja.*
- Köszönöm, tanárúr..
*Sóhajt fel fejcsóválva, majd ledobálja a táskáját a Chiyo által kiszemelt hely ülései alá. Fáradtan ledobja rá magát, vet egy ellenséges pillantást oldalra Gilbert felé, majd húgára nézve gondoskodón megigazítja a sálját.*
- Kilátsz az ablakon? Várj csak.. *nyúl be a kislány hóna alá, és nyögve az ölébe ülteti, majd átkarolja a derekát* ..így ni, te sózsák!
*Dönti az állát a vállára, és még mindig zihálva lehunyja a szemeit.*
|
*Látva hogy Yama és Carmen is megjön, elégedetten elvigyorodik. Kicsit meg is könnyebbül.. átveszi a papírokat, és biccent.*
- Épp időben.. pattanjatok fel, máris indulunk!
*Mosolyogva felnéz, Gilbertéket meglátva rájuk kacsint, átveszi a papírokat és felfelé bök a fejével. Sóhajt egyet és átolvasgatja a nála levő papírokat. Eltöpreng.*
~Kettő még hiányzik..~
*Ekkor huzigálják meg a gatyáját. Érdeklődve lepislog, a kislányt meglátva elmosolyodik és átveszi a papírját, majd bólint.*
- Rendben, copfos kislány.. szállj fel!
*Bök fejével mosolyogva az ajtóra, majd lelkesen felkapja a fejét. Mostmár tud kivel játszani!!! Tök jó ^^ körbenéz, majd lecsukja a csomagteret, és felszökken a buszra. Megkapaszkodik a korlátban és körbenéz.*
- Oké, a következő megálló a reptér.. akinek pisilnie kell, tartsa vissza, aki hányni akar az nyissa ki az ablakot, de megállni nem fogunk! *csóválja meg a fejét, de érezhető, hogy viccel* Na, akkor, ha odaértünk mindenki lepattan, csomagot ragad, és egy kupacban megáll a reptér előtt népszámlálásra!
*Lelép az alsó lépcsőfokra, és ha kiszúrja Satsukit, akkor egy gonosz vigyorral int a sofőrnek, hogy indulhatnak. Onnantól a lánynak 5 másodperce van, míg az ajtó be nem csukódik.*
|
*Mivel nővére félúton visszafordult, egyedül tette meg a maradék utat. Narumit meglátva előhúzza a papírját és megáll előtte, felpislog rá, nézi nézi egy darabig.. majd meghuzigálja a nadrágját.*
- Csókolom papíros bácsi! A nővérem a kollégiumban hagyta a mezét, visszafutott érte, tessék megvárni!
*Bólogat bizalmaskodón, de a hátizsákján kívül a másik táskája Satsukinál van. Felszökdécsel a buszra, a tömeget meglátva megszeppen, és magához öleli a másik két papírt, ami a kezében van. Az orráig felhúzza és nagyokat pislog, de Viktort kiszúrva felcsillannak a szemei, és miközben odaszalad, felkiált.*
- Babás bácsii!
*Megáll mellette, s izgatottan, kicsit kipirulva mégjobban átöleli a papírokat.*
- Te vagy az a jófej babás bácsi, akit szoktam látni a nővérem iskolájában.. tessék!
*Hajol meg miközben átnyújtja az egyik papírt. Egy egyszerű gyerekrajz házikóval, emberekkel, virágokkal meg szivárvánnyal. Nem vár választ, előre szalad az üres helyhez, mikor Gilbertet is kiszúrja. Beharapja az alsó ajkát és félénken odatotyog az ülésük mellé. A kisebb fiúra pislog, majd a kiszemelt nagyfiúra. Félénk mosollyal bújik el a másik papír mögé, majd lassan leengedi.*
- Te vagy az a bácsi, akit a nővérem utál.. tessék!
*Nyújtja át zavartan a rajzot, ami hasonló az előzőhöz, csak egy felismerhetetlen, barna állat is van rajta. Zavart mosollyal félrebiccenti a fejét, majd megfordul és felmászik a melletük levő ülésre. Nem érnek le a lábai, ahogy elhelyezkedik az ablak mellett, s vidáman kinéz.*
|
*Viktor kérdésére rásandít, majd a babára nézve elmosolyodik. Lassan megrázza a fejét, és újból az ablakra néz.*
- Nem, nincs baj.. csak nem akarom megismerni a többieket. Ők a te barátaid, hozzám semmi közük. Nincs szükségem barátokra, nekem elég annyi amennyi most van. Csupán kicsit honvágyam van..
*Vonja meg a vállait, és látja hogy lassacskán megtelik a busz. Körbenéz, tekintete Frencinen állapodik meg, és sóhajt egyet. Viktorra néz, majd a másikra, és elhúzza a száját.*
- Jó neki.. egész úton alhatnak. Engem senki sem cipel..
*Nyújtózik egyet, s előkeresi a kabátja zsebéből a sapkáját, megnézegeti, majd a fejére húzza, s karba tett kezekkel belesüpped a székbe.*
|
*Bátyja mellett engedelmesen lépked, zsebredugott kezekkel. Semmi kedve sem volt hozzá, hogy elutazzanak.. tökre idegen mindenki, de Gilbert szava szent. Nem szól neki vissza és hát.. csak nem lesz olyan rossz. Ahogy a fejére teszi a kezét felsandít rá, majd egy sóhajjal le a földre.*
- Nem vagyok az..
*Von vállat, majd felsiet bátyja után a buszra. A tanárra nézve behúzza a nyakát.*
- Jó napot..
*Pislog párat, majd Gida után robogva leül mellé. Felhúzza lábait és átkarolva hátradönti a fejét. A plafont fürkészi egy ideig, majd elnéz a tanárúr felé kíváncsian. De inkább nem faggatja Gilbertet.*
|
*Csekély táskával kelt útra öccsével. Minden megvan, ami kell, felesleges cuccokkal nem pakolta tele magukat. Filipet ugyan kellett pátyolgatni, de sikerült rávenni, hogy eljöjjön. Így neki is jobb, nincs annyira egyedül.*
- Lehet, hogy már mindenki itt van, rajtunk kívül..
*Jegyzi meg halkan, de előre nézve. Hosszan a földre mered, majd megigazítja a vállán a táskát. Lesandít Flipre, majd elmosolyodva a fejére teszi a kezét.*
- Ne legyél ennyire letört...
*Húzza vissza a kezét, a buszhoz érve fellépked a lépcsőn, s előhúzva a két papírt átnyújtja Naruminak egy biccentéssel, majd legelőlre az ablak mellé leül. Felnéz Filipre, majd egy sóhajjal a lábaihoz teszi a táskát, mivel nem túl nagy és kinéz az ablakon. Hátradöntve a fejét összefűzi hasánál az ujjait és elmereng.*
|
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
