|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:40 - |
Lakók: Viktor Medison, Frencin Fenserye (nem tartózkodnak itt)
Ők birtokolják a kétágyas szobát. Szekrény, szék, mindennel fel van szerelve. |
[443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Felöltözik, majd rendbe rakja magát. Kilép az ajtón, s egy sóhajjal a lányra néz. Mögé lépeked, s átkarolja hátulról.*
- Mi jót csinálsz?
*Néz körbe, s meg is látja a reggelit. Sóhajt egyet.*
- Sajnálom, de ezt most egyedül kell megenned... dolgom van...
*Húzza el a száját, s elszakad Cornitól.*
- Ha elmész, nem kell becsukni az ajtót.. Frencin úgyis hazajön, gondolom
*Töpreng el, majd mély levegőt vesz.*
|
*Töprengve Viktor után néz, és egy sóhajjal ledobja magáról a takarót.*
~Elég szótlannak tűnik, de inkább nem faggatom..~
*Felpattan, elmosolyodva végigsimít a hasán, majd egy sóhajjal összeszedi a ruháit, beléjük bújik, és nyújtózik egyet. A konyhába ballag, és nekilát összeütni valami reggelit, amíg a fiú nem jön ki. Tojásból egyszerű rántottát csinál ^^*
|
*A csókra megébred, a szavakra sóhajt. Felnyitja szemeit, majd a lányra néz.*
- Jó reggelt, Corni
*Ezzel a lendülettel felül, nyútjózik egyet, majd ásít. Összehúzza szemeit, s Cornira néz. Tétován néz a lányra, majd beletörődik, s nem mond semmit. Lesüti szemeit, majd lemászik az ágyról. Nem mond semmit, sóhajt egyet. Összeszedi ruháit, majd a fürdő felé veszi az irányt, majd becsukja maga után. Elkezd felöltözni, végül nekidől az ajtónak. Maga elé mered néhány pillanatig, majd mély levegőt véve tovább öltözik.*
~Nincs mit tenni. El kell mennem. Corni meg fogja érteni.. csak egy nap az egész..~
*Bíztatja saját magát, s a plafonra néz.*
~De mit mondjak neki? Nem.. egyszerűen nem mondok semmit.. ez lesz a legjobb.~
*Vág eltökélt arcot, s bólint.*
|
*Lassan ébredezni kezd. Álmos dünnyögéssel fordul a hátára, alkarját homlokára nyomja, s kisimít vele pár kócos, vörös tincset. Nyammog egy sort, de hiába, már nem tud visszaaludni.. kialudta magát, ideje felkelni. Először csak az egyik szemét nyitja ki, bizonytalanul kikukucskál, aztán lassan felnyitja a másikat is. Viktorra nézve elmosolyodik, és rádől a fiú hasára, miközben egy csókot nyom az ajkaira. Akár ébren van, akár alszik*
- Jó reggelt, Szőke..
|
- Én is szeretlek.. nagyon..
*Mosolyodik el, a kiegészítésre sóhajt.*
- Hercegnőm..
*Látja, hogy a lány már alszik, így sóhajt egyet. A plafont kezdi el fürkészni, s a holnapi napon kezd el töprengni.*
~Vajon mi lesz..? Mit fognak mondani..?~
*Húzza össze szemeit, majd elhesegeti gondolatait, s lehunyja szemeit. Átöleli a lányt, majd elnyomja az álom.*
|
*Ahogy a fiú magához öleli, elmosolyodva lehunyja a szemeit, és egy sóhajjal átkarolja a fiú mellkasát. Fejét szépen befészkeli Viktor álla alá, és mély levegőt vesz.*
- Szeretlek..
*Suttogja halkan, de hallhatóan, és sietve hozzá teszi.*
- Szép álmokat, szőke hercegem..
*Még kényelmesen nyújtózkodik egyet, aztán lassan elnyomja az álom.*
|
*Behunyja a szemeit, amint elalszik a gyufa, s sóhajt. A lány csókjára elmosolyodik, a szavaira elhúzza a száját, s kinyitja szemeit.*
~Áh.. holnap..holnap.. neeem..~
*Rázza meg a fejét, s átkarolja a lányt.*
~Akkor is el kell mennem.. mert nem fogom megtudni.. kész!~
*Néz a lányra, majd sóhajt.*
- Igazad van.. aludjunk..
*Öleli szorosan magához Cornit, majd egy takarót magukra húzva a plafonra néz, majd lehunyja szemeit.*
|
*Viktornak dől, de egy bizonyos idő után kénytelen elfújni a gyufát, mielőtt még leég az ujja. Beteszi a többi közé, pár pillanatig nagyokat pislog, de amint szemei megszokták a sötétséget, az ágy mellé hajítja a gyufásdobozt, egyik kézzel végigsimít a fiú arcán hogy behatárolhassa, és egy röpke csókot nyom az ajkaira.*
- Késő van, ideje aludni.. holnap hosszú napunk lesz.
*Sóhajt fel, közelebb csusszan Viktorhoz, fejét a mellkasára hajtja, és elnyom egy ásítást.*
|
*A kérdésre felnyitja szemeit, s a lányra néz. Bólint egyet. Amikor lemászik róla a lány kinyúl kezével utána, majd vissza is húzza. Ahogy visszajön felé fordul, s oldalra dönti a fejét. A josszú csókot rögtön viszonozza, s végigsimít a lány arcán. A lány hasára kerül a keze, elmosolyodik kicsit. A szavakra bólint egyet.*
~Pedig lenne mit kívánni, de úgy sem befolyásolná..~
*Sóhajt egyet, a tűzet nézi, majd a lányra. Elmosolyodik rajta, majd közelebb húzódik a lányhoz, s átkarolja, úgy nézi tovább a tüzet.*
|
*A fiú halk szavaira felnyitja a szemeit, szemeiben aggódás csillog.*
~Már megint ez a szörnyű érzés.. nem szabad ennyire aggódnom..~
*Néz le a hasára, majd lehunyja a szemeit, és mély levegőt vesz. Pár perc múltán lassan felemeli a fejét, és Viktorra néz egy mosollyal.*
- Elárulok neked egy női titkot, rendben? Apa is ezt csinálta velem, ha szomorú voltam, mikor még kicsi voltam..persze amikor még volt rám ideje..
*Töpreng el egy pillanatra, de nem hagyja hogy átvegye az érzései felett az uralmat a szomorúság. Megrázza a fejét, feltápászkodik, és a konyhába csoszog, majd egy gyufával tér vissza. Besötétít teljesen a szobában, s kitapogatja az ágyat. Leheveredik Viktor mellé, és a hátát az ágy végének dönti. Félig ül, félig fekszik. Kivesz egy szál gyufát, és a fiúra néz.*
- Justinnal is ezt szoktuk, ha nem bírunk aludni.. vedd megtiszteltetésnek
*Kacsint egy mosollyal a fiúra, és hosszan megcsókolja. Ahogy elszakad tőle, csillogó szemekkel a szemeibe néz pár pillanatig, majd a fiú kezét a hasára húzza.*
- Nem muszáj kívánnod valamit, mert nem ígérem hogy valóra válik..de nagyon jó hangulatot ad..
*A fiúnak dől, és meggyújtja a gyertyát. Azért ügyel, hogy ne gyújtson fel semmi mást XD a vak sötétben pedig a láng magasra tör, s fénye beragyogja majdnem az egész szobát különleges árnyékokat, alakokat festve a falakra és a cuccokra. A narancs lángok közepén apró, kék sugár vibrál, a füst pedig tejfehéren kacskaringózik felfelé apró csíkokban. Corni szemeiben visszatükröződik a gyertyafény..*
|
*Amikor a lány ráfekszik, átkarolja szorosan.*
- Jahj Corni..
*Nyel egyet, majd sóhajt, s átöleli szorosan.*
- Rendben.. maradjunk így..
*A röpke csókot nem tudja viszonozni, de nem baj. Neki az is elég, hogy átölelheti.. Behunyja szemeit, s sóhajt.*
- Jó lenne, ha mindig így maradhatnánk.. örökké..
*Halkítja el hangját, s megint eszébe jut az a bizonyos dolog.. nem tudja mi lesz..*
|
- Jó jó, mindjárt mindjárt..
*Töpreng erőteljesen, majd egy sóhajjal ráfekszik a fiú mellkasára, Kényelmesen ráhajtja a fejét és lehunyja a szemeit, kezeit pedig megpihenteti a vállain.*
- Inkább csak maradjunk így.. aztán majd kitalálok valamit.. nem is fontos az a fagyi..
*Vág szomorkás arcot, bár tényleg nem érdekli annyira. Ha cserébe a fiún fekhet egész éjszaka, akkor akár négy vödör fagyit is feláldozna. Olyan jó így..*
- Majd ha elkezdesz zsibbadni alattam, szólj..
*Dünnyögi kábán, de látszólag akkor sem mászna le Viktorról, ha elszorítaná a vérkeringését az összes végtagjában. Sóhajt egyet, egy röpke csókot nyom a fiú nyakára, majd visszafekteti a fejét a mellkasára*
|
*Ahogy a lány felcsattan értelmes arcot vág, de elhúzza kezét a lány hasáról. Ha ennyire nem akarja.. Megvonja vállait, s a plafonra néz. Ekkor pattan fel Corni, s nyomja a hátára, de hagyja magát, Ahogy felül rá felnéz rá, s elmosolyodik a kérdésre. A csókot viszonozza, a további szavakra sem szól semmit.*
~Hercegnő... az én kis hercegnőm..~
*Mosolyodik el, majd kíváncsian a lányra tekint.*
|
- Háh, tudom! A matek teszi!
*Kapja fel a fejét egy büszke vigyorral, ám ahogy a fiú a hasához nyúl, elkerekednek a szemei.*
- Hááá ez csaláás!
*Háborodik fel, és intenzívebben kezdi el cirógatni a fiú alhasát, és már a környékét is. Akkor sem hagyja magát! :P Aztán végülis visszahúzza a kezét, és töprengve a szájához emeli. Összehúzza a szemeit.*
- Taktikai megbeszélés!
*Emeli meg a hangját, és a hátára fordul, ujjait összefűzi a hasán és meredten elkezdi bámulni a plafont. Mindeközben roppant komor arcot vág, néha bólint egyet, majd egy utolsó, határozottat. Hirtelen pattan fel térdelésbe, a fiú vállaira támaszkodik, és ha tudja Viktort a hátára döntve ráfekszik. Egyik ujját a fiú ajkaira nyomja, jelezve hogy most nem ő beszél.*
- Szóval most én leszek a hercegnőd, és le kell vennem téged a lábadról?
*Felül, és lovagló ülésben szépen rácsücsül a fiú hasára, ha tud. Egyik kezével megtámaszkodik a mellkasán, miközben ujját lehúzza a fiú szájáról, és a helyét egy csókkal jutalmazza. Töprengve a plafonra néz.*
- Oké, valamit csak kitalálok..
*Kezd el töprengni, miközben az állán dobol két ujjal.*
|
*A hisztira elvigyorodik, s ahogy elkezd játszadozni a lány a mellkasán ránéz, majd a plafonra. A töprengésre oldalra sandít, s sóhajt. A további szavakra odakapja a fejét. Elmosolyodik rajta, s megcsóválja a fejét.*
- És hogyan tudom kiérdemelni, hogy kiérdemelhesd?
*Ahogy a lány tivább játszadoik a hasán összehúzza szemeit, majd oldalra dönti a fejét. Igen! Ez kínzás! :'( A lányra néz, majd töpreng egy picit, s a lány felé fordul egész testével, felkönyököl, majd úgy néz a lányra. Másik kezével, most ő kezdi el simogatni a hasát.*
- Furfangos egy lány vagy..
*Mondja ki hangosan a gondolatait, majd sóhajt egyet.*
|
*Ahogy Viktor kijelenti, hogy nem lesz fagyi addig amíg ki nem érdemli, durcásan karba teszi a kezeit, és hisztisen megrázza a fejét.*
- De! Fagyi!!!!
*Hisztériázik sértődötten, aztán a kislány hirtelen átmegy nagylánnyá.. felcsillannak a szemei, és elvigyorodva ledől Viktor mellé, az oldalára fordul, és egyik ujjával elkezd játszadozni a fiú mellkasán. Köröket rajzolgat az ujjbegyével, néha finoman a körmével, dobol rajta majd csillag formában kezdi el cirógatni a mellkasát, miközben megjátszott töprengéssel merengő arcot vág.*
- Kiérdemelni kiérdemelni..
*Ujja elkezd lassan, Viktor testét alig érintve lefelé csúszni, néhol körözget egy kicsit szépen, ráérősen, de a fiú alhasánál megállítja a kezét és bájos mosollyal felnéz.*
- Azt is ki kell érdemelni, hogy én kiérdemelhessem a fagyit.. érdemeld ki!
*Bólogat nagyon értelmesen, de komolyan, és lassan elkezd játszadozni Viktor alhasán, de nem megy lejjebb. Ez kínzásnak minősül? *-) *
|
*Az orrpöckölésre összehúzza szemeit, a szavakra elmosolyodik.*
- Öö..igen.. de azt is mondtam, hogy ki kell érdemelni..
*Megvonja vállait, de ahogy a lány a fagyira mutat, s ismét mondja, összehúzza szemeit. Megrázza a fejét.*
- Nem
*Ledől mellé, s a plafonra néz, majd a lányra.*
- Ki kell érdemelned.. akkor lesz fagyi
*Bólint egyet, s huncut vigyor csúszik ajkaira.*
|
*Jóh, hát a férfiak mindig is lassú felfogású, sötét lények voltak, mitől lenne ez most másképp? :P Sóhajt egyet, és ha tudja gyengéden megpöcköli Viktor orrát, ezen persze jót mulat, amit egy rövid kuncogással fejez ki.*
- Azt mondtad megetetsz.. fagyiiii!
*Nyújtja ki a földre helyezett nasi felé a kezét, s gyerekes nyávogással lebiggyeszti az ajkait. Aztán máris parancsoló arcot vág, és erőteljesebben mutat a fagyira.*
- Fagyi!!
|
*Mikor elszakad tőle a lány ő is ránéz kíváncsian. Végülis, neki az is elég, ha csak csókolóznak.. megvonja vállait, eltöpreng, majd oldalra dönti a fejét. Körbenéz, majd a lányra.*
|
*A simogatás nagyon jól esik neki, teste megborzong a fiú érintése után. Lassan felnyílnak szemei, de aztán pillái ismét átölelik egymást, amint egy heves, szenvedélyes csókra próbál ugyanakkora, vagy még több szerelemmel válaszolni. Egyik karjával szorosabban vonja magához a fiút, a másikat csak úgy ott potyáztatja a vállán. Bizonytalan, mégis kíváncsi arcot vágva szakad el Viktortól. Nem szól semmit, csak vár.. mi legyen?:P*
|
[443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
