|
Témaindító hozzászólás
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
*A sikításra behúzza a nyakát és a kislány is megdermed, de a békát látva máris elmosolyodik, és gügyögve visszaveszi, majd a szájába véve az egyik lábát rádől anyu vállára. Végigsimít a karján a kabáton át, majd barátnőjére mosolyog.*
- Köszi.. már jobban vagy? Szörnyen festettél.. mit ettél össze, csajszi?
*Csóválja meg a fejét és kezét aggódva barátnője homlokára teszi, majd egy sóhajjal vissza is húzza. Töprengve végigméri, de inkább nem mond semmit, a kislányra néz, majd Yamára ahogy odajön. KisCorni a békát fogva és az ujját szopizva pislog a két idegenre, de Yamán megakad a tekintete. Elkezdi figyelni és először kinyújtja felé a kezét, aztán lekanyarodnak az ajkai, elvörösödik a feje, és elkezd torkaszakadtából bömbölni. Talán Justinnak igaza van, és férfiutáló :3*
- Naa, mi a baaaj? Kicsiláány.. apa kell? De ha odaviszlek, a bátyád is elkezd bömbölni..
*Vág szigorú arcot, majd sóhajtva a kicsi hóna alá nyúl, és Yama mellkasához tolja.*
- Kérlek fogd meg, amíg előkeresem a csörgőjét!
*Nem vár beleegyezést, ha Yama átvette a síró kislányt, akkor Viktorhoz siet, mosolyogva a kisfiúra néz, majd kicipzározza a nála levő táskát.*
- A lányunk hozza a formáját..
*Túr bele a babatáskába, a csörgőt keresve, de nem vesztette el túlságosan a fejét. Ez már megszokott XD*
 
|
*Nagyot nyújtózva ballag le a buszról és körbenéz, majd egy sóhajjal ledobja a lábához a táskát. Az órájára pillant, majd körbe, és vesz egy mély levegőt. Kihúzza magát, és megemeli a hangját.*
- Oké, 20 perc múlva találkozunk ITT! Én elmentem..
*Emeli fel a karját és int, majd a vállára kapja a táskáját, és dúdolgatva elindul a reptér épülete felé. Vesz egy újságot, aztán megkeresi a mosdót.. meg iszik egy kávét.*
|
*Az ártatlan arcra összehúzza szemeit, a kérdésre megvonja vállait és félrenéz.*
- Nem vagyok aranyos.. és nem mész az idegeimre.
*Néz vissza rá, ahogy elrobog feláll és a táskát a vállára véve leballag ő is a buszról. Nyújtózik egyet, majd a busz oldalának dőlve elnéz Corniék felé. Odalépkedve összehúzza szemeit, s nyitja a száját, majd sietve elveti ötletét. A kislányt kezdi el figyelni, majd halványan elmosolyodik.*
|
*A földet nézve elmereng, s nem érzékeli a külvilágot. KisViktor pedig elszórakozik apu nyakkendőjével, ami nagyon tetszik neki. Egy sóhajjal ránéz, majd a fejére húzza a sapkát jobban, hogy ne fázzon meg. Ahogy leesik Corniéknál a béka odakapja a fejét, de Carmen már ott is terem. Összehúzza szemeit, s szúrósan méregeti, majd inkább egy sóhajjal félrefordítja a fejét. Jobb lábáról a másikra dől, majd így dőlöngél egy ideig, és Corniékat fürkészi.*
 
|
*Yama szavaira elmosolyodik, és felpislog rá, úgy hallgatja. Oldalra dönti a fejét, és mély levegőt vesz.*
- Miért vagy ilyen aranyos velem? Nem megyek az idegeidre?
*Vág ártatlan arcot, de az ablakon át meglátja, hogy a béka a földre kerül. Eltátja a száját, és hipersebességgel felugrik, majd sírós hangon sikítozva kitolakodik az ülések közötti folyosóra.*
- A béékaaa! Éééén! A béékaaa!
*Süvít le a lépcsőn és hanyatt homlok Cornihoz rohan, felveszi a babát, majd könnyes szemekkel, zihálva átnyújtja a kislánynak.*
- Béka.. béka..
*Vág olyan rettentő arcot, mintha mindjárt kitörne belőle a zokogás.*
|
*Elmosolyodva lenéz a kicsire és orrát odadugja az övéhez, amitől a kislány felnevet. A hóna alá nyúlva óvatosan a magasba emeli, és lassan pörög vele egy kört, majd visszahúzza a mellkasára. A baba nevetve felemeli a békáját a magasba, majd visszaemeli a szájához de ahogy bekapná le is ejti. Nyűgös-sírós ábrázattal nyújtja ki utána a karját.*
- Naa, szeegéény béka.. koszos leesz..
*Vág szomorú arcot és megpróbálkozik lehajolni érte, vagy a lábával felvenni, de sehogysem sikerül. Tanakvó arcot vágva a kislányra néz aki kíváncsian gügyögve megérinti az állát, majd az ujjait hajlítgatva lenéz a békára.*
|
*Ahogy a busz megáll és Corni feláll, felnéz rá. Nyitja a száját, de be is csukja. A szavaira bólogat, majd mély levegőt vesz.*
- Nem akartalak megbántani.. de oké.
*Néz fel rá egy pillanatra, majd feláll és megigazítja a karjaiban a kisfiút, a vállára veszi a babatáskát. Körbenéz, hogy meg van-e minden, majd bólint egyet. Yamáék szóváltására megcsóválja a fejét, majd Frencinékre néz, végül elindul. Lelépked a lépcsőn, majd nyójtózik egyet, már amennyire tud kisViktortól. Cornira sandít, majd egy sóhajjal megcsóválja a fejét és távolabb lépked a busztól. KisViktorra néz szájhúzva.*
- Apád megint beletiport anya lelkébe.. miért nem tudom tartani a számat..?
*Húzza el a száját, majd fejcsóválva lenéz a földre.*
|
*Viktor szavaira egyre durcásabb arcot vág, elhúzza a száját és összehúzott szemekkel mered rá, majd félrefordítja a fejét, és amint a busz megállt, feláll.*
- Ahogy gondolod..
*Leülteti az ülésre a kislányt és összehúzza rajta a mini kabátot, majd a fejére húzza a sapkáját és visszaveszi a karjaiba. A kicsi kezébe adja a békát, s kisCorni az ajkaival a béka egyik lábát kezdi el "harapgálni". Carmenre sandít, és kilépked az ülések közé.*
- Ügyelj rá hogy fel legyen húzva a kabátja cipzárja, és a sapka is jól legyen a fején..
*Néz hátra Viktorra, és már érezheti, hogy most abban a burkolt női bosszúban fog részesülni, amit karácsonykor a jégkoripályánál kapott. Ha a busz teljesen megállt és kinyílt a középső ajtó, akkor lesiet, majd nagyot nyújtózik kisCornit tartva.*
|
*Corni szavait figyelmesen hallgatja és néha bólogat, aztán megrázza a fejét.*
- Áhh, neem! Jó helyen van nálad..
*Bólogat komolyan, majd sietve behúzza a nyakát.*
- Mármint, ha nálam kezd el megint sírni, ha belegebedek se tudom lenyugtatni. Nem akarok mindenki agyára menni ezzel..
*Húzza el a száját, majd félrefordítja a fejét.*
- Meg így se lenne szabad az egyik kezem..
*Dünnyögi halk kiegészítésnek, majd megigazítja a karjaiban a kisfiút, aki értelmesen pislog hugára.*
|
*Ő maga is körbejár és felrázogatja azokat akik még alszanak. Az ülésekbe kapaszkodva visszaballag előre és megfordul, de mivel kanyarodnak kis híján hátraesik.*
- Heurékaaaa!
*Húzza vissza magát a korlátba kapaszkodva, végigsimít a haján, majd zavart vigyorral a többiekre néz. Megköszörüli a torkát és az órára néz.*
- Leszállás után lesz fél óránk a gép indulásáig. 20 perc szabadidő, mindenki összeszedi magát, telefonál, büfézik, mosdózik, kinek mi kell, aztán megyünk a felszálló kapuhoz. Aki lemarad, azt belefojtom a gép wcjébe!
*Vág roppant szigorú arcot, majd Chiyora nézve pislog párat. Lassan elvigyorodik és integet neki, majd a sofőrhöz vergődve egyeztet vele, a busz pedig bekanyarodik a pályaudvarra.*
|
*Carmenre sandít, a szavaira összehúzza szemeit, s nyitja a száját, de inkább be is csukja a következőket hallva.*
- Szerintem lesz idő, hogy elmenj mosdóba, addig veszek neked valamit, ami nem kavarja fel a gyomrod.. biztos van a reptéren büfé..
*Húzza össze szemeit, majd sóhajt egyet.*
- Ha meg nem, az talán jobb is..
*Dünnyögi halkan, majd nyújtózik egy és ásít egy nagyot. Körbenéz a társaságon, majd Carmenre. Végigméri, majd megcsóválva a fejét maga elé néz. Lehajol és felhúzza a kistáskát az ölébe.*
|
*A simogatásra nyüsszen egyet, és átfordítja fejét a másik oldalra Yama hasán. A puszira felhúzza a vállait és ásít egyet, kezével vakon felnyúl, és tenyerével betakarja Yama arcát.*
- Reptér?
*Dünnyögi az orra alatt és lassan leengedi a kezét, s a fiú mellkasára dőlve felül. Fázósan végigsimít a karjain és kicsit kócos hajjal elpislog Naru felé, majd visszaborul Yamára.*
- Vigyél a karjaidban és aludjunk a repülőn is..
*Öleli meg újra, és visszahunyva a szemeit elnyom egy ásítást. Corni hangjára pislog párat, majd lassssan felül, és megdörzsölgeti a szemeit.*
- Éhes vagyok.. és pisilni kell.. és fogat akarok mosni!
*Borzong meg és a gyomrára csúsztatja a kezét, majd egy sóhajjal hátradől, és a gyűrűjét kezdi el mosolyogva nézegetni.*
|
*Ahogy elkezdik ébresztgetni összeráncolja homlokát, majd felnyitja a szemeit. Hunyorogva néz Viktor után, majd ásítva Carmenre. Megcsóválja a fejét, majd a hátára csúsztatva kezét simogatni kezdi.*
- Carmen... ébredj! Mindjárt a reptéren vagyunk!
*Oldalra dönti a fejét, majd egy sóhajjal lehajol hozzá és az arcára nyom egy apró csókot. Ha még mindig nem kelt fel, akkor hátradönti a fejét és a busz tetejét kezdi el figyelni bágyadtan.*
|
*KisCorni békáját fogdossa, Carmen rosszullétét összehúzott szemekkel figyeli, ahogy lecipelik feláll, de aztán inkább vissza is ül. Majd ha leszálltak, beszél vele.. oldalra néz a két fiúra, és elmosolyodva kisimítja Viktor arcából a frufruját. Narumi szavaira odanéz és bólint, ahogy szerelme is összekapja magát ránéz, majd a babatáskára.*
- A reptéren biztos pörgés és tömeg lesz.. a táskában vannak a kenguruk, kisViktor még nem evett így bármikor kitörhet belőle a hiszti, ha gondolod akkor viszem őt, te meg Corneliát, és így a kezeid is szabadok maradnak, meg így én is tudok vinni egy bőröndöt. A gépen biztos hogy mindkettő meg lesz őrülve, legalább megszokjátok egymást..
*Billenti oldalra a fejét és a kisbékára néz, majd kisCornira aki valamikor felébredt, és most a hüvelykujját szopizva, békésen pislog apuja felé.*
|
*Az eseményekre fel sem figyel, hisz félálomba van. Narumi szavaira viszont egyből felnéz és bólint egyet. A karjaiban levő kisfiú is szépen alszik, de ahogy apu megmozdul megébred. Vágigsimít a hátán, majd körbenézve összehúzza szemeit. Sokan alszanak.. mire felkeltik őket.. megcsóválja a fejét és Cornira néz egy halvány mosollyal. Feláll, s kezével kapaszkodva Yamáékhoz ballag. Megbökdösi a fiút, hogy keljen fel, majd inkább visszaül a helyére. A babatáskát maga mellé téve elgondolkozik.*
|
*Elsandít öccséék felé, majd elmosolyodva bólint egyet. Az órára néz, majd feltápászkodva a sofőrhöz ballag, és a fülkéje oldalának dőlve elkezd csevegni vele. 10 percet csicsizhet csak a páros, mert a korlátba kapaszkodva szembefordul a többiekkel, és emelt hangon megszólal.*
- Na srácok, ébresztő! 5 perc és odaérünk a reptérre, pakoljatok össze, készüljetek fel és keltsétek fel azokat akik alszanak! Szép sorban szálljon le mindenki, túrja elő a csomagját, és álljatok félre egy kupacba. Mint az ovisok, leltárt tartok hogy kit hagyunk itt, aztán sprint a géphez! Ha lehet maradjunk együtt, és igyekezzetek nem fent akadni annál a csipogós vizsgálatnál..
*Dörzsölgeti meg vigyorogva a tarkóját, majd visszafordul a sofőr felé, és az utat kezdi el figyelni türelmesen.*
|
*Nagy örömmel nyugtázza a simogatást és a kölcsönös ölelést, ettől meg is nyugszik háborgó kis lelke (meg gyomra) teljesen. Szerencsére nem kell a simifélbemaradás miatt bosszankodnia, mert annyira ellazul, hogy a fiúval egyszerre nyomja el az álom. Kényelmesen, őt ölelve, békésen.*
|
*Ahogy átöleli a mellkasát elmosolyodik, a kérdésre a kezét a lány hátára csúsztatja.*
- Persze.. aludj csak.
*Simogatja a lányt, majd magához öleli. Egy pontra mered a földön, majd Carmenre néz és ásít egyet. Kezd álmos lenni... megcsóválja a fejét, mad hátradönti a fejét és óvatosan lejjebb csusszan, de a lányt továbbra is öleli. Elhelyezkedik, majd elengedve egyik kezével a lányt a karfára teszi. Másikkal pedig simogatja tovább. A simogatás lassul egy idő után, ami azt jelzi, hogy kezd elszenderedni, majd el is alszik, a simi abba marad..*
|
*A kérdésre méglejjebb biggyeszti az ajkait, mint akinek elvették a játékát, és sírni készül. A kérdésekre bólogat és hagyja magát leültetni, a javaslatra megint bólint, és Yamához dőlve átöleli a mellkasát, ha hagyja.*
- Aludhatok így?
*Dünnyögi halkan, mélabúsan, mintha épp a világ dőlt volna össze nála. Pedig ez gyakori lesz az életében.. lehunyja a szemeit, de nem tud ellazulni, mocorog, helyezkedik.*
|
*Narumi szavaira eltáltja a száját, s köhögni kezd.*
- Ez... ez hülyeség!
*Rázza meg a fejét, amint Carmen visszajön feláll. Hát, ahogy így látja.. elhúzza a száját, majd a vállaira téve kezeit megsimítgatja.*
- Na, mostmár minden rendben, ugye? Jól vagy...? Ülj le..
*Ülteti le a lányt, ha tudja, majd visszaül mellé. Aggódva végigméri, majd végigsimít az arcán.*
- Próbálj meg aludni, amíg odaérünk. Jó?
*Dönti oldalra a fejét, majd megcsóválja a fejét. Mélyen elmereng Narumi szavain..*
|
[122-103] [102-83] [82-63] [62-43] [42-23] [22-3] [2-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
