|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:39 - |
Beverly Hills Megyei Főkorház. Egy nagy fehér épület, sok nővérkével, orvosokkal, akik mindenben a Te segítségedre vannak! Egyszer talán pont a Te életedet mentik meg! De azért csak óvatosan! ;) |
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Meglepi a lány kérése, de bólint egyet. Már nincs is annyira zavarban.. mély levegőt vesz, és belekezd.*
- Hát, nagyon gyerekként ismertem meg.. amikor folyton a nővéremmel lógott, én akkortájt születtem. Talán 4 éves lehettem, nem tudom, Corni mesélt csak róla. Aztán később folyton róla áradozott, de nem hittem el hogy tényleg olyan nagy szám. Na meg volt nagyobb bajom is, mint hogy vele foglalkozzak. Aztán összefutottam vele a gimin, és rájöttem hogy nagyon jófej.. igazi vagány! A járása, a nézése, és csak úgy bomlanak utána a lányok!! Így eldöntöttem hogy mi ketten leszünk a vagányok. Úgy tudom, hogy Viktor is Amerikai.. a szüleivel él, és a nővérem kutyája, Izzy, igazából közös. Egy út szélén találtak rá, és befogadták, együtt kezdték nevelgetni, de Viktorék elköltöztek, így Izzy nálunk maradt. Volt is miatta elég balhé..
*Húzza el a száját, s megborzong az emlékekre. Megrázza a fejét, és inkább folytatja.*
- Amikor a nővérem szülinapja volt, elkísért minket a városba fagyizni.. Liát kis híján elütötte egy autó, de még időben odaugrott és félrerántotta. Tökre erős ám! És olyan igazi nagybátyós. Néha olyan, mintha a testvérem lenne. Na meg tökre vagány!! Például amikor nála aludtam.. megszegtük az összes nővérem által írt szabályt! *neveti el magát, és álmodozva a plafonra néz* Remélem hogy még sokáig velük maradhatok..
*Lefagy arcáról a mosoly, és elkezd töprengni, miközben az ajtóra néz.*
|
*A fiú vállának támaszkodva mered egy pontra, majd sóhajt. Már ragadnak le szemei.. és este van.. a szavakat hallva mély levegőt vesz.*
- Rendben.. nem aggódom..
*Ásít egyet, majd szorosabban átfonja a fiú karját. Egy pontra mered, de nem biztos, hogy sokáig ébren fog maradni.*
- Justin..? Én még nem ismerem annyira Viktort.. mesélsz róla?
*Kérdezi halkan, de hallhatóan, majd sóhajt.*
|
- Őőő, fogjuk rá
*Válaszol a lánynak zavartan, de amikor megöleli teljesen zavarba jön, és elvörösödik,a hogy nővére szokott. Pipacsvörösen, a szeme sarkából sandít csak Frencinre.*
~Pedig most nincs is rajtam a sapka.. lehet, hogy a természetes oldalamat szereti? Hmm, pedig sapkában helyesebb vagyok~
*Töpreng el szájhúzva, karjával bizonytalanul körbefonja a lányt, mintha porcelánból lenne.. ezt Viktortól leste, de még sosem gyakorolta be. Zavartan előre mered, és meg se mukkan. Az ajtót kezdi el szugerálni.*
- A nővérem vele van, tehát nem kell aggódnod.
*Bólogat komolyan, és nagyot nyel*
|
*Alsó ajkát beharapva nézi Viktort, ahogy elalszik. Sóhajt egyet, de a simogatást nem hagyja abba. Elmosolyodva nézi az alvó fiút, miközben mereng. Néhányszor félrecsuklik a feje, de aztán erőteljesen megrázza magát, és ébren marad. Fenttartja magát halk dúdolgatásokkal és merengéssel, de végül nem bírja tovább, Viktor példáját követve feje a mellkasára billen, és szépen elalszik.*
|
*A lány válaszára elmosolyodik, s ahogy leül mellé, kicsit arrébb csusszan, hogy legyen helye. A simogatásra behunyja szemeit, majd a párnára hajtja. A csókra felnyitja egyik szemét, majd le is hunyja. Nem mond semmit.. mára már lemerült.. sóhajt egyet, majd nyammog, végül szépen lassan elalszik..*
|
*Cornit látva ugyan azt szűri le, amit Justin. Oldalra dönti a fejét, s mély levegőt vesz.*
- Mindig ilyen?
*Néz a fiúra, majd sóhajt. Töpreng, körbenéz, majd elkezd dobolni a lábain.*
- Remélem rendben jön..
*Sóhajt egyet, majd átöleli Justint, ha hagyja. Fejét a vállára hajtja, s mély levegőt vesz.*
|
*Nővérére néz, és amint leül melléjük, felé fordítja a fejét. Már nyitná a száját, hogy megkérdezze, mi történt, de Corni fel is pattan. Kíváncsian utána néz, na de mikor végigrobog a folyosón meghökken. A nyitott ajtón át látja a bent zajló jelenetet is, és hát.. kigúbadt szemekkel megrázza a fejét.*
- A.. nővérem meg..őrült..
*Dadogja sápadtan, és inkább Frencinre nézve nyel egyet.*
- Ne hívjuk a biztonságiakat?
*Töpreng el tök komolyan, de ahogy nővére becsukja az ajtót, leszűri, hogy elmúlt a vész. Sóhajt egyet, és a dokira nézve elvigyorodik.*
- Óh, ne aggódjon, ez megszokott nálunk.. semmiség..
*Legyint, s lefagy arcáról a vigyor szépen lassan.*
|
- Rendben!!
*Na, őt nem kell sokáig győzködni. Viktor célzását meg sem hallva ül le az ágy tetejére, Viktor fejéhez, és elkezdi ismét a fufruját simítgatni.*
- De akkor pihenj! Veled maradok, de a gimin valahogy kényelmesebbek az ágyak..
*Dönti oldalra a fejét egy mosollyal, és hol Viktorra néz, hol az ajtóra sandít.*
~Frencin Justinnal van, úgyhogy nem lesz semmi bajuk. Chris is felügyel rájuk.~
*Bólint, és mosolyogva Viktorra néz. Nyom még egy csókot a homlokára két simítás között.*
- Szeretlek..
|
*A szavakra összehúzza a szemeit, majd félrefordítja a fejét.*
- Gondolom nem az én egészségem érdekli, hanem t..e..
*Harapja el a szavait, majd mély levegőt vesz. A lány szavaira a lány keze után kap.*
- Ne! Maradj itt.. kérlek..
*Húzza el a száját, s mély levegőt vesz.*
- Nem szeretnék egyedül lenni..
*Fordítja félre a fejét, s elengedi a lány kezét.*
|
*Viktor szavaira elérzékenyül, de már nem sír.. túl sokat bőgött idáig, kifogyott a vízkészletéből XD. Elmosolyodva nézi Viktort, a kérdésére hevesen bólogat, aztán eltöpreng. Töpreng egy kicsit, majd hozzáteszi.*
- Chris is itt van.. bár meglepett, hogy még nem ment el.
*Töpreng el, majd legyint, és észbekapva sietve körbenéz. Nehézkesen, de elengedi Viktor ujjait, hogy fel tudjon állni.*
- Hmm, egész otthonos szobát kaptál.. de hagylak pihenni.. de ha bármi kell, kint leszek egész éjszaka.. csak sikíts!
*Bök az ajtóra, és lebiggyesztett ajkakkal Viktorhoz hajol, egy csókot nyom a homlokára, és elkezd hátrálni, de aztán ismét visszasiet, és most az orra hegyére nyom még egy puszikát, miközben megigazgatja a takaróját.*
|
*A sikításra összeszorítja szemeit.*
- Csak nyugi.. csigavéér!
*Próbálja elhúzni a kezét, de nem sok sikerrel. A szavakra elhúzza a száját, majd megpróbálja magához húzni a lányt.*
- Butus.. ez a _mi_ pénzünk! *hangsúlyozza ki, majd folytatja* És ezt rátok, vagyis ránk akarom költeni! Meg amúgy is.. házat kell venni, amíg nem lesz munkám, addig meg ebből kell élnünk.. és anyának még nem is mondtam a babát meg hogy lassan az édes pici fia házas ember lesz..
*Töpreng el, majd sóhajtva körbenéz. A gépekre, majd ismét a lányra.*
- Még kik jöttek be..? Justin, gondolom.. Frencin.. és más nem. Ugye?
*Néz a lányra, majd mély levegőt véve behunyja szemeit.*
|
*Figyelmesen hallgatja a fiú szavait, és megcsóválja a fejét.*
- Én meg azt hittem, halálos beteg vagy, és ezt nem akarod elmondani..
*Sóhajt fel megkönnyebbülten, de örömmel hallja, hogy az eredmények jók lettek. Amint még egy jó hírt kap, kíváncsian felnéz a fiúra, ám a hírre rögtön le is fagy arcáról a vigyor. És ezt csak ilyen lazán kijelenti???? Idétlen arcot vágva pislog a fiúra.*
- Gazdagok..csodás..
*Dünnyögi kábán, de csak kis idő múlva esnek le neki a szavak.. hatalmas sikítással pattan fel, és a fiú kezét fogva elkezd ugrálni az ágy mellett. Remélhetőleg a sikításra nem csődül ide a fél kórház*
- Örököltél örököltél örököltél?? Tényleg herceg leszel a végére..
*Szökdécsel tovább lelkesen, de aztán eszébe jut valami ami lelolhasztja a jókedvét. Egyik ujját az alsó ajkára nyomja, miközben Viktor néhány ujját fogja.*
- De az a te pénzed.. nem költheted el rám.. minden fiúnak van ilyen gyerekkori álma, hogy mit csinálna ha gazdag lenne.. nem hiszem hogy a családra fordítanád.
*Ül le az ágy szélére töprengve. Elkezd játszadozni Viktor mutató és hüvelykujjával. Szétnyitja, majd összetolja őket, és ismét szétnyitja, majd megint összetolja..mint egy ollót.*
|
*Az őzike szemeket látva oldalra dönti a fejét. Végigsimít az arcán.*
- Én meg mindig is csak téged akarlak majd a karjaiban tartani.. ölelni.. vigyázni rád..
*Mosolyodik végre el, s végre az ágyhoz kerül a feje. A lány után néz, s ahogy mellé vetődik elhúzza a száját, gépek, csövek.. hát, nem biztos, hogy jó ötlet.. A kérdésre lenéz a lányra.*
- Már semmi baj.. apámnak régen volt egy betegsége és azthittem, hogy én is elkaptam.. öröklődési szinten.. de az eredmények jók lettek, így nem kell többé aggódnom..
*Sóhajt egyet, s körbenéz. Megerplteti magát, erőt vesz magát és átkarolja a lányt, ha tudja.*
- De ha melletted leszek semmi sem fog érdekelni.. jaj, jut eszembe..
*Mosolyodik el, majd a lányra néz.*
- Van egy jó hírem.. gazdagok lettünk.. ökököltem a nagyapámtól.. már régen meghalt, de a végrendelete most került csak elő.. és mindent rám hagyott..
*Töpreng el, majd a plafonra néz, s lehunyja szemeit.*
|
*A fiú szavaira őzike arcot vág, lebiggyeszti az ajkait, mint aki sírni készül, és valóban..*
- Nem akartalak megbántani vele.. én örökké csak a te karjaidban szeretnék lenni.. egy fiú sem érhet fel hozzád..
*Szipog lebiggyesztett ajkakkal, aztán rájön hogy szegény fiút még mindig fogja. Észbekap, zavartan elengedi, megigazgatja a kissé meggyűrt ruháját, sietve lemászik róla, és betakargatja. De aztán csak nem bírja ki, az ajtóhoz battyog, szépen becsukja, aztán visszaszalad és bevetődik Viktor mellé, ha hagyja. Óvatosan átkarolja a derekát, fejét pedig a vállgödrének dönti. Lerúgja magáról a cipőket a földre, és sóhajtva lehunyja a szemeit.*
- És.. mostmár elmondod, hogy miért voltál annyira letört mostanában? Annyira szörnyű volt néznem..
*Pislog fel Viktorra*
|
*A szavakra kinyitja a szemeit, s ránéz. Mélyen a lány szemeibe. Nem fél ránézni.. A szavait hallva elhúzza a száját, de nem mond semmit. A kijelentésre, miszerint az asszony dirigál összehúzza szemeit.*
- A férfi az úr a háznál..
*Szűri fogai között, némi huncutsággal fűszerezve. Mikor felhúzza oldalra sandít, majd a lányra. A szavait hallva eltöpreng, s oldalra dönti a fejét. Marha kényelmes, de nincs ereje megmozdulni, így marad így.*
- Igen.. Justin példaképe.. Szőke herceg...
*Mondja halkan, majd eltöpreng. A lányra próbál nézni, ahogy a homlokuk összeér, majd lehunyja szemeit. A kijelentésre, hogy öngyilkos lesz kipattannak szemei.*
- Nem merszeld ezt tenni!
*Vág eltökélt arcot, s mély levegőt vesz. A szavakra lehunyja szemeit, a rángatásra jojózik egyet a szeme.. no, semmi probléma. ;) Jól van! Nem kell aggódni.. XD Az egyik kezével végigsimít a lány hátán, már amennyire tud, de le is engedi kezeit. Túl gyenge..*
- Corni.. szeretlek. Ezt te is tudod.. de azt nem tudod, hogy milyen érzés volt más karjaiban látni.. de már tudom, hogy bízhatok benned.. ahogy te is bennem
*Megejt egy halvány mosolyt, majd lehunyja szemeit egy sóhajjal.*
|
*A fiú szavaira eltátja a száját és tátog, mint egy hal, de amint összeszorítja a szemeit ismét megrázza.*
- Nem! Nézz rám ha hozzád beszélek!! Szükségem van rád! Nekem, az ikreknek, Justinnak, Frencinnek, Samnek, és még számtalan sok embernek, de leginkább Nekem! Nevezhetsz egoistának, de volt már az életemben pár pocsék pillanat ahhoz, hogy ne kívánjak többet. Megfogtad a kezem akkor, amikor eljegyeztél, akkor, amikor azt mondtad szeretsz, és én nem foglak elengedni! Nem érdekel a te véleményed, az asszony dirigál!
*Ugyan még mindig marha mérges, már könnyezik. Szorosabban markolja meg a fiú ruháját, és felhúzza meg lehajol hozzá annyira, hogy az orruk összeérjen.*
- Megígérted, hogy megvédesz.. és megígérted, hogy örökké velem fogsz maradni.. hát én pedig megígérem neked itt és most, hogy a szavadon foglak! Megígérem, hogy addig melletted maradok, amíg szakállam nem nő! Megígérem, hogy annyi gyereket szülök amennyit csak szeretnél! Megígérem hogy olyan kupit csinálok a házból, amiben szívesen élnél.. megígérem hogy ha kell, akkor addig verlek, amíg össze nem szeded magad.. férfi vagy! Justin példaképe! Az én szőke hercegem!!
*Cibálja meg ismét Viktor ruháját, de már kiabál. Sóhajt egyet, és zihálva lehajtja a fejét, homlokát a fiúénak dönti, szemeit lehunyja.*
- Úgyhogy ne merészeld nekem azt mondani, hogy nem fogsz a gyógyulásra törekedni.. ha elveszítelek, öngyilkos leszek!
*Kapja fel a fejét eltökélt arccal. Tudja, hogy az ilyennel nem jó viccelődni, de ki mondta, hogy viccelődik..?*
- Az én szánalmas életem semmit sem ér nélküled, fogd-már-fel!
*Rángatja meg ismét Viktort, de nem hajlandó elengedni. Szipog egyet.*
|
*A doki meglepve pislog párat a kiboruló lányra, de ráhagyja.. Viktor majd sikít, ha baj van.. XD Viktor meglepve kapja fel a fejét, mikor a lány ráül. Megfogja a nyakánál a ruhát odanéz, majd fel a lányra. A szavaira se köpni, se nyelni nem tud. Mosolyogni.. viccelődni.. áh..*
- Nem ígértem semmi olyasmit, hogy meg fogok gyógyulni..
*A visszakérdezésre összehúzza szemeit, de nem tud elmosolyodni. Túl letört ahoz..*
~Az előbb még látni se akart..~
*Sóhajt egyet, s összeszorítja szemeit.*
|
- Mi van?
*Hökken meg a szavakat hallva, pár pillanatig fel sem fogja, aztán első reakcióként összeszorítja a fogait.*
- Azt már nem, Viktor Medison.. nem szabadulsz meg tőlem ilyen könnyen! Nem fogsz itthagyni!!
*Sziszegi, bár közben az orvosra néz, de nem hozzá beszél XD még egy folyosós jelenet, miért is ne? :P Sarkon fordul, és az ajtó felé süvít, menet közben feltűri könyökig a felsője ujjait. Szinte már ajtóstól zuhan be a szobába, körbenéz, Viktor ágyához menetel, és se szó se beszéd felmászik rá, Viktor hasára ül, és elkapja a nyakánál a felsőjét.*
- Na idefigyelj, ne merészelj nekem rosszabbodni! Igenis meg fogsz gyógyulni, megígérted, úgyhogy most rögtön elmosolyodsz nekem, megeresztesz egy fa viccet és nekiállsz gyógyulgatni!!! Megértettük egymást?!
*Rázogatja meg a fiút szikrázó szemekkel, de a napnál is világosabban leolvasható róla, hogy mennyire ideges, és hogy szörnyen aggódik.*
|
*A doki meglepve néz a lányra, a kérdésekre az ajtóra néz, majd a lányra.*
- Hát, azt meg kell hagyni, hogy bele is halhatott volna.. de erős fiú. Rövid időn belül meggyógyul, ha nem veszti el minden ereját.. és a hitét. Ez igazából csak rajta múlik. De eléggé szótlan volt az előbb..és ez nem jó jel. Amíg nem lesz elég ereje, infúzión marad, s ez azzal is jár, hogy nem tud enni. A gyógyszereket injekcióban fogja megkapni.. egy hétig biztosan bent tartjuk.. ha meg rosszabbodik az állapota, rohamosan, akkor el is veszíthetjük..
*Húzza el a száját, majd sóhajt egyet.*
|
*A szemeit dörzsölgetve ballag Justinhoz és Frencinhez, és ha még a földön ülnek, akkor leül melléjük. Felhúzza a térdeit, ráfekteti a karjait, és némán néz ki a fejéből. Szipog egyet, a dokira néz, majd az ajtóra, kinyitja a száját, de a tenyerével betapasztja.*
~Nem fogom megkérdezni.. had főjjön a saját levében.. áhh de..de..de..~
- Várjon!
*Kiált fel miközben talpra ugrik és botladozva a doktorhoz szalad. Megáll előtte és az ujjait birizgálva az ajtóra néz.*
- Ugye meg fog gyógyulni? Mikor? Lett valami maradandó sérülése? És mi történt vele?
*Neeem, ő egyáltalán nem aggódik! Csak.. csak.*
|
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
