|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:39 - |
Beverly Hills Megyei Főkorház. Egy nagy fehér épület, sok nővérkével, orvosokkal, akik mindenben a Te segítségedre vannak! Egyszer talán pont a Te életedet mentik meg! De azért csak óvatosan! ;) |
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Justin szavait hallva elhúzza a száját, s csillapodik a köhögés egy kicsit. Corni kiabálására elszakad tőle, s sóhajt, ezzel teljesen elmúlik a köhögés. Justin mögé áll, s a vállair teszi a kezét, majd megszorítja, s a lányra néz.*
- Nem az ő hibája! Még gyerek! Ne őt okold..
*Hajtja le a fejét, s egy újabb roham jön. Kezeit a szája elé tartja. A doki épp ekkor toppan be, s eltáltja a száját.*
- Maga meg mit keresett odakint?!?! Pihennie kellene!! Mi?
*Fogja meg Viktor kezét, s meglátja a vért.*
- Felszakadt egy belső sebe...
*Mondja halkan, majd a szobája felé húzza, akár akarja akár nem. Viktor semmit se tud tenni, csak visszanéz még Justinra, majd Cornira, s végre a szobájába kerül. A doki lefekteti az ágyra, infúzióra köti, meg gépekre.. hát, nem így tervezte a mai délutánt.. :S*
~Megint a gépek.. de a köhögés.. legalább abbamaradt..~
*Néz a plafonra, majd a dokira, ahogy ügyködik valamit. Egy injekcióval tér vissza, s szépen be is adja Viktornak.*
- Ha fel mer kelni innen, akkor legközelebb idekötözöm! Megértette?
- Meg.. de.. kérem.. szóljon a sapkás fiúnak, hogy ne aggódjon és jöjjön be ide.. kérem..
- Rendben
*A doki bólint egyet, s kimegy az ajtón, Justinhoz ballag, s lenéz rá.*
- Azt üzeni, hogy ne aggódjon miatta és menjen be.
*Biccent neki, majd a folyosón elindul, s eltűnik.*
|
- Nem számít, de nem azután hogy autóbaleseted volt.
*Húzza össze a szemeit, majd el is kerekíti, amint Viktor rosszul lesz. Mikor a földre térdelne sietve átkarolja a derekát, és Viktor karját a nyaka köré tekeri.*
- Viktor! Mi a bajod??
*Felkapja a fejét, de öccse már kiáltott orvosért. Az utolsó szavait hallva mérgesen összehúzza a szemeit, és Justinra néz.*
- Igen, a te hibád, mert meggondolatlanul cselekszel! Azt hittem már eléggé nagyfiú vagy, és hogy sikerült megtanítanom téged arra, hogy ne fuss el a problémáid elől.. csalódtam benned, Jus!
*Rázza meg a fejét keserűen, és Viktorra nézve a szobája felé támogatja.*
- Le kell feküdnöd pihenni!
|
*Nővére ölelésére nagyot pislog, bár már kezd nagyon nem kapni levegőt.. válaszolni sincs ideje, mert nővére már Viktornál jár. Mély levegőt vesz, és lehajtja a fejét, ekkor jön oda Frencin is. Totálisan leblokkol, és megszólalni sem bír.*
- K..k.. k.. kkk...
*Próbálkozik a köszi kinyögésével, de igazán csak akkor tér magához, amikor Viktor elkezd köhögni. Tágra nyílnak a szemei, és aggódva tesz egy lépést hátra, majd körbenéz és elkiáltja magát.*
- Doktorbácsiiiiii!
*Remélhetőleg valaki odajön segíteni. Visszafordítja a figyelmét Viktornak, és a mellkasához emeli a kezét.*
- Az én hibám.. pihennie kellett volna..
|
*Corni szavaira felkapja a fejét, majd lenéz, s átkarolja lábait. Sóhajtva a plafonra néz, majd el a folyosó végére, s már félrefordítaná a fejét, mikor meglátja Justint és Viktort. Felcsillannak szemei, majd felpattan. Elmosolyodva szalad oda hozzájuk, de az ölelést Cornira hagyja. Corni megy Viktorhoz, így ő Justinhoz szökken. Átkarolja.*
- Annyira aggódtam érted.. és Viktor miatt is.. ugye jól vagytok?
*Szakad el tőle, s Vitkorra néz, de ahogy a földre térdel elhúzza a száját, s megijed.*
- Viktor..? Mi bajod?
*Szalad oda mellé, de valószínűleg már Corni ott van, így hátrébb lép egyet, Justin mellé.*
|
*Amint berének a kórházba összeszorul a gyomra.. hogy mijen fejmosást fog kapni Cornitól? Ííí.. rossz belegondolni.. épp ekkor látja meg a lányt, s lelassít. Ahogy Justint átöleli sóhajtva lehajtja a fejét, s ahogy őt öleli át összehúzza szemeit.*
- Ha nem megyek utána, nem tudod mi lett volna.. amúgy meg egyszerűen.. éreztem, hogy baj van és mentem.. nem számít ilyenkor az ember egészsége..
*Húzza el a száját, s hátrébb lép egyet. Eszébe ju a vér.. lehajtja a fejét, s lesüti szemeit. Reméli, hogy nem fog a lány rájönni. Vesz egy mély levegőt, s elkerülhetetlen a köhögés.. összegörnyedve kap szájához, s köhögve a földre térdel.*
|
*Jó. Ideges, ez nem jó. Viktorról semmi hír, Justinról semmi hír, Chrisről semmi hír, a hasa pedig piszkosul görcsöl. Sóhajt egyet, és Frencinre nézve megereszt egy görcsös mosolyt.*
- Nincs baj.. biztosan mindenki jól van..
*Feláll, és elkezd járkálni a hasát fogva. Nem hajlandó leülni.. amint feltűnik a kanyarban öccse és Viktor megpördül a tengelye körül, szívéről egy egész szikla zuhan le. Könnyes szemekkel sóhajt.*
- Hála az égnek..
*Azonnal odarohan, öccse előtt térdre borul és magához rántva erőteljesen megöleli.*
- Hol voltál?! Van fogalmad róla mennyire aggódtam?!?! Ugye nem esett bajod..? Had nézzelek!
*Tolja el magától a vállainál fogva Justint, jó alaposan megnézegeti, végigsimít az arcán, majd feláll és Viktort is megöleli, ha tudja.*
- Hogy mehettél utána betegen?? Ugye jól vagy..?
*Tolja el magától őt is, hogy gyanakvón megnézhesse.*
|
*Viktor szavaira elmosolyodik, és biccent. Ahogy belépnek a kórházajtón, sóhajt, és lassított felvételként, bizonytalanul lépked végig a folyosón. Felkészül a legrosszabbra..*
|
*Chris válaszára összehúzza szemeit. Már mondana valamit, mikor kilép Corni. A szavaira oldalra dönti a fejét, s mikor lerogy ő is odamegy mellé, s megfogja a vállát.*
- Ne aggódj.. Viktor utána ment..
*Halkítja le hangját, majd felnéz. Chrisre néz összehúzott szemekkel és gyanakvó tekintettel.*
- Nem vigyázott rá..
*Visszanéz Cornira, majd leül a földre.*
|
*Ahogy kicsapódik az ajtó összerezzen, majd felnéz. Látja Viktor elsüvíteni, aztán fél perc múlva Frencin esik neki. Igazából meg se kottyan neki a lány kiakadása, komótosan kihúzza magát.*
- Hiába kened rám, akkor is lelép ha figyelek rá. Ne engem hibáztass
*Húzza össze a szemeit, ekkor jön meg Corni is. A kapkodására bólint, de mikor összegörnyed már mellette is terem.*
- Na jó, körbejárom a várost motorral, de ti maradjatok itt.. te meg főleg!
*Néz szúrósan Cornira, előkeresi a motorja slusszkulcsát és sietve megindul a folyosón. közben a mobilját is előhalássza, tárcsáz, majd a füléhez emeli.*
- Szevasz, én vagyok. Kéne egy kis segítség..
|
*Nyugtalanul alszik.. mocorog, dünnyög, forgolódik, helyezkedik, és néha idegesen meg-megrándul a keze. Viktor homlokcsókjára összeszorítja a szemeit.*
- Jus..tin..
*Dünnyögi halkan, de ahogy a fiú kirohan, megébred. Kipattannak a szemei, és felül.*
- Justin!!
*Ahogy a szekrényre néz, rájön hogy aggodalma nem hiábavaló.. a mellkasához kapva ugrik le az ágyról, mikor feltűnik neki mégvalami.*
- Viktor!!
*Ökölbe szorított kezekkel ront ki az ajtón, de akárkibe is fut bele, máris elkezd kapkodni.*
- Chris hozd a motorod, Frencin riaszd a rendőrséget, a mentőket, a tűzoltókat, a különleges osztagot, mindenki nyomás egy percet sem vesztegethetünk el, ssssz...
*A nagy kapkodás félbemarad, a falnak dőlve összegörnyed kissé, és a hasához nyúl. Mély levegőket kezd venni.*
- Nyugodt vagyok..higgadtan..megfontoltan..
*Miközben légzőgyakorlatokat csinál, szemeivel már a folyosókat túrja aggódva.*
~Hova mehettek?~
|
*Ébredezni kezd, s átölelné Justint, de csak egy széket kap el. Felnyitja szemeit, majd megdörzsöli a szemeit. Ásítva felnéz, majd körbe, ekkor nyíilik, majd csukódik az ajtó. Összehúzza szemeit, de mikor Viktor kijön és futva megindul a folyosón hunyorog.*
- Hova megy..? Justin hol van..?
*Nem is jut el a tudatáig, hogy mi a helyzet, de egy kis idő után leesik neki.*
- Justin!! Eltűnt!!
*Pattan fel, s Chrisre rohan, elkezdi cibálni a két karját.*
- Ez is miattad van! Nem vigyáztál rá!!!
*Húzza össze szemeit, majd elengedve a falhoz hátrál, s nekidől.*
- Csak ne legyen baja..
*Hajtja le a fejét, majd sóhajt.*
|
*Fél álomba van, majd ásít egyet. Egész jól van!! :) Kinyitja a szemeit, majd felül. Már nincs rajta az infúzió se, se pedig a gépek.. nna, sok változás történt, az éjszaka.. a szekrényre néz, ahova Justin a sapkát tette, de nem látja ott. Összehúzza szemeit, Cornira néz, majd lemászik az ágyról. Végignéz magán, majd vállatvonva az ajtó felé indul. Kinyitja, kinéz, de nem látja Justint.*
~Hol lehet..? Remélem nem csinált semmi ostobaságot..!!?~
*Húzza össze szemeit, de lassacskán összerakja a képet. Se sapka, se Justin, Chris itt van, nem csinál semmit, Frencin pedig már aggódik, valószínűleg.*
~Elszökött.. utána kell mennem! Most!~
*Csukja vissza az ajtót, ha szerencséje van, nem vették észre. A szekrényhez rohan, kinyitja, előkapja a ruháit, majd leveszi a pizsit, vagyis ezt a fehér göncöt amibe öltöztették, majd felkapja magára a normális ruháját. Cornihoz siet, nyom egy csókot a homlokára, majd sietve az ajtó felé indul, feltépi a kilincset, s se szó, se beszéd futva megindul a folyosó, majd ki a kórházból.*
|
- Ceh..
*Húzza össze a szemeit a pimasz visszaszólásra, és vállat von. Justin után néz, majd morogva megcsóválja a fejét. Lehunyja a szemeit, és a falnak dőlve, állva, de lassan elalszik.*
|
*A kérdésre megáll, és természetes arcot vágva hátranéz a válla felett.*
- Pisilni.. megengeded, vagy esetleg elkísérsz?
*Dönti oldalra a fejét pimaszul, és ha engedélyt kapott, akkor bólintva futásnak ered a folyosón. Lefordul az egyik kanyarban és körbenéz.*
~Taxit kell szereznem, hogy visszamehessek a gimibe összepakolni..~
*Meglát egy asszonyt a telefonnál. Mély levegőt vesz, és odalépked hozzá.*
- Elnézést kérek..
- Ó *néz rá először meglepetten a nő, aztán felcsillannak a szemei az aranyos kisfiú láttán* mit szeretnél, bogárkám?
- Haza szeretnék menni taxival, de elfogyott az összes pénzem..
*Hajtja le a fejét szomorúan, a nőnek persze egyből megesik rajta a szíve, a zsebébe nyúl, majd Justin kezébe nyom egy kis aprót.*
- Vidd csak, gyermekem!
- Köszönöm szépen asszonyom!
*Hajol meg boldogan, és az ajtó felé fut. Már felemelné a karját, hogy leintsen egy taxist, de meglát egy vele egykorú, szakadt ruhás gyereket a kórház előtt kuporogni. Meglepve, lassan leengedi a kezét, és a pénzre néz, majd a gyerekre. Elhúzza a száját, odalépked hozzá, leteszi elé az aprót, és köszönetet nem várva, gyalog elindul az éjszakában.*
~Nem fontosak a cuccaim, és Viktor is ezt tenné..~
*Lehajtja a fejét, zsebre dugja a kezeit, és úgy ballag az utcán.*
|
*Nem reagál Frencin szavaira, csak szusszan egyet. Ahogy Justin feláll, nem néz fel, de amint kijön felnyitja az egyik szemét. Nézi, ahogy elindul a folyosón, és lassan felszegi az állát.*
- Hova mész, kölyök?
|
*Chris szavaira olyan helyzetbe kerül, mint akit kupán vágtak. Tágra nyílnak a szemei, és nyel egyet.*
~Lia Christ kérte meg, hogy vigyázzon ránk.. ezek szerint semmi szükségük rám.. Chris vagányabb nálam, én pedig nem vagyok méltó..~
*Simít végig a fején, de eszébe jut hogy a sapkáját benthagyta. Fufruja belelóg a szemébe, de Frencin szavai visszahozzák a valóságba. Magára erőltet egy mosolyt, és bólint.*
- Igen!
*Nézi, ahogy Frencin elalszik, majd Chrisre nézve összehúzza a szemeit. Töprengve végigsimít Frencin haján.*
~Most el kell mennem, szerelmem.. a küldetésem itt véget ért. De várj rám, egyszer még visszatérek hozzád.. (mennyit nőtt hirtelen, nem? XD)~
*Összehúzza a szemeit, arcán eltökéltség csücsül. Gyengéden felemeli Frencin felsőtestét, és az egyik széknek dönti finoman, majd halkan feláll, és az ajtóhoz megy. Chrishez nem szól semmit.. csendben lenyomja a kilincset, beoson, lábujjhegyen a szekrényhez megy, és kézbe veszi a sapkáját. Viktorra és Cornira néz, ahogy alszanak, s ökölbe szorítja azt a kezét, amiben a sapka van. Szemeibe könnyek szöknek, de egy szipogással kihúzza magát. Kiballag az ajtón, közben a fejére húzza a sapkáját. Behúzza az ajtót, és Chrisre néz, majd elindul a folyosón.*
|
*A vosszakérdezésre nem mond semmit, csak sóhajt egyet. Chris szavaira felnéz, s oldalra dönti a fejét.*
- Tudunk vigyázni magunkra! Nem kell, hogy te vigyázz ránk!
*Vág durcás arcot, hisz nem kedveli.. XD Justinra néz, majd mély levegőt vesz. Lehunyja szemeit, majd fejét ismét a fiú vállára hajtja.*
- Ideje pihenni egy.. *ásít* ..kicsit..
*Ásít mégegyet, majd szép lassan elalszik. Elengedi magát, így leszúszik Justinról, s az ölében köt ki.*
|
*Sóhajt egyet, hátát a falnak döntve, egyik sarkát felhúzva, karba tett kezekkel ácsorog. Nem kommentál semmit, mintha ott se lenne.. pár perc után azért felnéz az ajtóra, majd a két gyerekre, és elhúzza a száját.*
- Mostmár próbáljatok meg aludni. Lia megkért, hogy figyeljek rátok.. szerinte két ilyen minden lében kanál fiatalnak túl nagy ez a kórház. Bár egyetértek.. mindegy..
*Megrázza a fejét, ellöki magát a faltól és átmegy a másik oldalra. Vállát nekidönti az ajtó mellett a falnak. Vet egy pillantást Frencinékre, majd vissza az ajtóra.*
- Nyugi, majd én vigyázok rátok, és felrázlak titeket amint van valami.
*Sóhajt szemforgatva, és karba tett kezekkel lehunyja a szemeit.*
|
*A lány összegzésére bólint, de ahogy szorosabban átkarolja, zavarba jön, így inkább félrenéz. A halk kijelentésre meglepődve néz Frencinre.*
- Velem??
*Töprengve visszanéz maga elé, és felhúzza az egyik térdét, amire ráfekteti a karját.*
~Igen.. felnőttem, mint minden fiúból belőlem is férfi lett 8). És egy igazi vagány mellett biztonságban vannak a védtelen lányok! Amíg Viktor bent van, én fogok vigyázni Liára és Frencinre! Ez az én kötelességem!~
*Szorítja ökölbe az egyik kezét, és eltökélten bólint.*
|
*A törénetre sóhajt egyet.*
- Értem.. szóval jó fej.. ahogy te is
*Böki oldalba a fiút, majd szorosan átkarolja. Sóhajt.*
- Mindig egy ilyen bátyót akartam.. vagy mást..
*Töpreng el, de nem folytatja. Elmosolyodik, s a fiúra néz, majd Chrisre, s vissza rá.*
- Veled biztonságban érzem magam..
*Mondja halkan, majd ismét egy pontra mered.*
|
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
