|
Témaindító hozzászólás
|
2008.01.11. 16:45 - |
 
A szálloda Párizs elegáns negyedében, a Szajna jobb partján helyezkedik el. Ideális szálláshely azok számára, akiknek múzeum látogatás és vásárlás is szerepel a programjukban. Bár a hotel egy félreeső utcában található, számos látványosság pár perces sétával elérhető. A közelben lévő tömegközlekedési megállóból számos metró és buszjárat könnyíti meg a város távolabbi pontjaiba való eljutást. |
[544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
[Kamra]
*Elneveti magát a lány szavain, majd halálkomoly arcot vágva bólogat.*
- Oké, egéségetekre válljék a hagyma!
*Bólint, majd az italokat kezdi el figyelni. Töpreng, majd az állára csúsztatva kezét összehúzza szemeit. A lány kérdésére a szeme sarkából ránéz, majd felé fordulva csípőre teszi kezeit.*
- Ó, mostmár szükség van a segítségemre?
*Méregeti a lányt, majd legyint egyet és lábujjhegyre emelkedve leveszi a pezsgőt. Átnyújtja a lánynak egy sóhajjal.*
- Tessék.
*Néz rá, ha elvette, akkor tovább fürkészi az italokat.*
- Valami ütős.. valami ütős..
*Gondolkodik hangosan és sóhajt.*
|
*Visszaül a lány mellé és őt kezdi el figyelni. Ahogy magához húzza felpislog rá, végül inkább átöleli és egy pontot kezd el figyelni a földön. A kérdésre felnéz rá, majd egy sóhajjal elhúzza a száját. Tovább hallgatja a szavait, a haj birizgálásra inkább nem szól semmit.*
- Én.. gyerek?
*Húzza össze szemeit és felpislog a lányra a szeme sarkából. A befejezésre sóhajt és ő is elszakad tőle. Ránéz, majd lassan el is mosolyodik.*
- Nem is vagy házisárkány.. *sunyin elvigyorodik, hisz tudna rá másik jelzőt* ..hanem eeegy...
*Pislog, majd beharapja az alsó ajkát. Félrefordítja a fejét, majd a combjaira fekteti kezeit.*
- Én is szeretlek.. remélem mindig melletted lehetek.
*Néz a lányra még mindig mosolyogva, majd el a kicsik felé.*
|
//Kamra//
*Gida hangját meghallva kishíján sikkant egyet, azonnal visszarántja a karját a mellkasához, és a talpára ereszkedve elhátrál pár lépést. Nagyot nyelve pislog rá, s durcás megrándulással félrefordítja a fejét.*
- Elérem, csak nem az kell! Ha tudni akarod, én.. *körbenéz, majd leemel egy kis zsáknyi hagymát* ..ezért jöttem! A hagyma nagyon egészséges!
*Bólogat még mindig teljesen hihetetlen komolysággal, de azért szeme sarkából felpislog a pezsgőre. Ital helyett hagymát visz.. ki is tagadják. És ez a hagyma még büdös is.. elfintorodik, majd inkább visszateszi a polcra, s a kezét a nadrágjába törölve sóhajt egyet. Menni fog.. menni fog.. csak.. artikulál, és megnyomja a hangszálait.. menni fog..*
- Le..vennéd nekem..? L..égyszi
*Nyögi ki nagy nehézségek árán, és tűntetőleg a földet kezdi el fürkészni, mintha nem is mondott volna semmi fájdalmasat.*
|
*Kíváncsian hallgatja Viktort, és elgondolkozik. Szóval ő kedves és megértő? Oké :_ Ahogy befejezi sóhajt egyet, és mosolyogva csípőre teszi a kezeit, majd odalépked hozzá, és mivel a fiú kicsit nagyobb nála így visszaül, visszahúzza maga mellé, és a fejét a mellkasára vonva átöleli. Olyan régen pátyolgatta már így *hüp**
- Te olyan lüke vagy.. ismersz nem? Ha valóban annyira zavarnának a hibáid, akkor már szóltam volna. Nem tűrök el semmi rosszat csak azért, mert szeretem az illetőt.. ebből tudhatnád, hogy minden embernek vannak hibái. Én sem vagyok tökéletes..
*Rázza meg a fejét, és Viktor haját kezdi el simizni. Olyan cuk..éééédes ^^ végigsimít a hátán, majd sóhajtva az állát a fejének dönti.*
- Igaz, hogy néha úgy érzem, te vagy a leglükébb gyerekem, de ettől még nagyon nagyon szeretlek! Néha elég fárasztó is vagy, és gyakran teljesen kiborító, dehát.. én meg néha egy házisárkányhoz vagyok hasonlítható.
*Szakad el a fiútól, és ártatlan mosollyal megvonja a vállait. Ez van*
|
[Ebédlő, végül kamra]
*A másik sarkot foglalták el a fiúkkal, vagyis a csapattársaival. Csak a beszélgetés hallatszik, de ő teljesen elmereng. A poharat nézi, majd meglötyöktetve a poharat meg is issza. Végülis ez még csak a kezdet.. megcsóválja a fejét, ekkor szólítják meg ketten is.*
- Hé, Gida! Hozz még valami italt! Valami ütőset!
- Igen! Akármit, találsz a kamrában!
*Bólogat a két fiú, Gida csak értelmesen néz a fiúkra, majd magára bök.*
- He? Miért én?
*Nem válaszolnak inkább. Feláll és egy sóhajjal elmosolyodik, majd megcsóválja a fejét. Összecsapja két tenyerét, majd a kamrához érve összehúzza gyanakvón a szemeit.*
~Miért van nyitva..?~
*Ahogy beljebb lépked rájön, hogy miért. Egy vigyorral méregetni kezdi a lányt, majd odalépked mellé.*
- Ó, segítsek?
*Húzza össze szemeit, majd felnézve el is töpreng.*
- Ezt nem éred el?
*Csóválja meg a fejét és a lányra néz, majd el az ajtó felé.*
|
*Csak akkor eszmél fel, mikor a lány leül mellé. Rásandít, majd vissza maga elé. Ahogy átkarolja a vállait sóhajtva lehunyja szemeit, a szavaira felkapja a fejét és nyitja a száját, de amint felhúzzák be is csukja. Egy sóhajjal elhúzza a száját, majd lassan visszahúzza a kezét.*
- Hogy bírsz ennyire megértő és kedves lenni..?
*Figyeli a lányt kíváncsian, de kissé letört arccal.*
- Hisz akármit csinálok, nem jó.. vagy ha jó, utána elrontom valami mással. Én a helyedben már... *eltöpreng* ..nem tudom mit csinálnék.. de nem hagynám szó nélkül.
*Oldalra dönti a fejét, majd félrenézve folytatja.*
- Nem tudom meddig tudod még elnézni nekem a hibáimat.. talán ezért félek attól, hogy elveszítelek.
*Csóválja meg a fejét, majd szájhúzva visszanéz a lányra.*
|
//Ebédlő, majd kamra//
- Mégegyszer mégegyszer mégegyszer!!
*Rángatják meg sokadszorra is a karját, amitől ismét feltör belőle a nevetés. Barátnői őzike szemekkel nyújtják a poharukat. Sóhajt egyet, s fejét hátravetve nevet tovább. A tálhoz nyúlva kézbe vesz egy szem mogyorót és a levegőbe dobja úgy hogy a szájába essen. Elrágcsálja, majd egy mély levegővel lehúzza a lábait az asztalról és beül normálisan. Az egyik sarokasztalt foglalták le a lányokkal, és otthonosan átrendezkedtek félig fekvő buliba. Kézbe veszi a pezsgőspoharát, és boldog mosollyal, kicsit kipirulva a magasba emeli.*
- Egykéthá...!
- Girlfriends!
*Koccintják neki a többiek a poharukat, s a csatakiáltást heves nevetésroham követi. A fejét csóválva kortyol bele a pezsgőbe, majd ki is üríti, és egy sóhajjal lehunyja a szemeit. Szabadon engedi kicsit a gondolatait, barátnői tanácskozása csak akkor jut el hozzá, mikor az egyik lány oldalba böki.*
- ..Satsuki, hozz még pezsgőt!
- Miért én? *néz körbe meglepődve, mire mindenki komoly bólogatásba kezd*
- Te vagy a csapatkapitány!
- Igen!
- Úúgy van!
- Ceh.. épp ezért kéne nektek kiszolgálni engem.. *húzza össze a szemeit és feltápászkodik, majd sóhajtva int egyet, és az asztalokat kerülgetve elballag* ..lusta banda..
*Rázza a fejét, és egy mély levegővel a pulthoz lépked. Az eladó elmutat a spájz-szerű kamra felé, mondván hogy sok a vendég, szolgálja csak ki magát. Bólint egyet, s nehézkesen, de kinyitja a súlyos vasajtót, szélesre tárja, és belépkedve összefonja maga előtt a karjait.*
- Brr, a kaják hogy bírják ki egy ilyen helyen?
*Sandít a pókhálókra és a vékonyka rácsablakokra, amin át a holdfény csak alig jön be. Felkapcsolja a villanyt, de nem történik semmi, addig kapcsolgatja amíg vibrálva, de végülis fel nem gyúl a gyenge fény.*
- Szuper.. jobb ha sietek..
*Hunyja le a szemeit, és fejrázva körbenéz. Meg is lát a polcok legtetején egy üveg, behűtött pezsgőt. Felcsillanó szemekkel lépked oda és felnyújtózik, de ujjai csak a polc tetejét súrolják. Szökdécsel párat, de még így sem éri el. A rozoga polcok miatt inkább nem próbál meg felmászni, ráadásul nincs is a falhoz szegecselve.. így inkább tovább nyújtózik, beharapott alsó ajakkal, összehúzott szemekkel, amúgy bő combig lelógó felsője most szépen felcsúszik, s rálátás nyílik a derekára, és nagyrészt a hasára.*
|
*Már épp húzná le magáról a felsőt, mikor rájön hogy babatörölközőn kívül még a pizsijét se pakolta ki. Mély levegőt véve visszahajtja a felsőjét és a hajába túrva az ajtóhoz ballag. Lenyomja a kilincset és halkan kilép, de Viktort látva meg is torpan. Oldalra dönti a fejét, és lassan elmosolyodik. Odalépked hozzá és leülve mellé átöleli a vállait.*
- El vagy kenődve..
*Jegyzi meg megjátszott komolysággal, és még bólogat is hozzá. Szájhúzva elnéz a tv felé, majd ha Viktor hagyja megfogja a kezét, és felállva húzza magával.*
- Gyere Szőke, menjünk fürdeni! Túl nagy az a kád egy személynek..
*Pislog rá kíváncsian, és elnéz a táskák felé. Még kell a pizsije, meg papucs, meg egyéb dolgok.. hmm*
|
*A szeme sarkából végig Cornit figyeli, a keserű mosolyra lefagy arcáról. Ahogy becsukja maga mögött az ajtót felpattan és az ajtóhoz lépkedve a kilncshez nyúl, majd egy sóhajjal leengedi és fejét az ajtónak döntve lehunyja szemeit.*
- Miért kell nekem mindent..mindig.. tönkre.. tennem..?
*Veri kicsit a fejét az ajtónak, de nem hangos. Megcsóválja a fejét, majd keserű sóhajjal a tvhez ballag és kikapcsolja, majd leül az ágyra és ködös tekintettel a földet kezdi el figyelni. Végül rádől a lábaira és a fejét fogva lehunyja szemeit.*
|
*Ahogy Viktor elmegy tvzni, kíváncsian utána néz. Hm? A kifejezéstelen arcot látva összehúzza a szemeit, majd egy sóhajjal lenéz a kisfiúra. Megigazítja rajta a törölközőt, és az ágyhoz ballagva felöltözteti. Beteszi a húga mellett levő ágyba, gondosan betakargatja mindkettőt, majd mosolyogva Viktorhoz ballag. Kinyitja a száját, de aztán elbizonytalanodva be is csukja, és lehajtja a fejét. Egy halványka, keserű mosollyal a füle mögé tűr egy hajtincset, majd inkább szótlanul megy a fürdőhöz. Nem akarja zavarni Viktort.. hátrapislog rá, majd lenyomja a kilincset, belép, és becsukja maga után. A tükör elé lépkedve sóhajt egyet, végül megrázza a fejét, magára erőltet egy mosolyt, kiönti a babakádakból a vizet, és nekilát levetkőzni a zuhanyzáshoz.*
|
*Najó... nem vesznek róla tudomást? Oké. Durcásan félrenéz, majd visszamegy az ágyhoz és lehuppanva kézvebevszi a távirányítót. Bólint, majd bekapcsolja és a sport csatornára viszi. Épp egy kosárlabda-meccs van. Elvigyorodik, ahogy Corni beballag a képbe a kisfiúval félrenéz, majd vissza a tvre. Férfi bosszú..... azért tekintettel van a kicsikre, így lejjebb halkítja, de még bőven eljut hozzá is a hang. A csillogó szemeket érzékelve ránéz kifejezéstelen arccal, majd vissza a tvre. Pont ekkor dob kosárra egyik kedvenc csapata és talál is. Felugrik az ágyról, s már nyitja a száját, hogy ujjongjon, de nem annyira tuskó, hogy ezt megtegye. Csendesen örül, majd visszadől az ágyra és egyik kezét a feje alá csúsztatva elmerül a kosárlabda rejtelmeiben... a távkapcsolót pedig nem adja át!!*
|
*Ahogy hátulról átkarolják meglepődik, majd elmosolyodva hátrapislog, végül vissza, és folytatja a kislány mosdatását, aki nagy szemekkel pislog fel a nagyvilágra, de már nyűgösen mozgatja a fejét, és ha gyorsan nem múlik el ez az ijesztő nedvesség, félő hogy kitör belőle a zokogás.*
- Ne aggódj, 10 év múlva már egiykőtök sem fog rá emlékezni, 14 és múlva sikítva hozzádvág valamit, ha rányitsz, 18 év múlva pedig már mások akarnak majd rányitni..
*Gondolkozik el, és egy sóhajjal, mosolyogva kiemeli a kislányt. Belebugyolálja egy törölközőbe és kiviszi a nappaliba. Megtörölgetve az ágyra teszi, és elkezdi felöltöztetni. Mély levegőt véve gondosan elhelyezi, sietve az ágybafekteit, majd visszasiet a kisfiúhoz, és őt is gondosan megfürdeti. Hát, a fiúk bátrabbak, jobban bírják a vizet, mint a lányok.. Viktorra néz huncut mosollyal, majd kiemeli a kisfiút is, és a törölközőbe bugyolálva a karjaiba veszi. Az anyag csücskével kezdi el gyengéden törölgetni a kis arcát, és elvarázsolódva nézi, ahogy félálomban ásítgat a karjaiban. Járkál vele egy kicsit és a kis husi karjait simítgatva egy puszit nyom a homlokára. Csillogó szemeit Viktorra emeli, majd vissza a kisfiúra, és nyom még egy puszit a homlokára. Olyan ééédes*
|
*A visszaszólásra vállatvon, majd előkészíti teljesen a babaágyakat. Összecsapja tenyerét, majd leül vissza az ágyra. A hanyag szavakat hallva összehúzza szemeit, majd hátradőlve az ágyon eltöpreng.*
- Oké, ameddig zuhanyzol vigyázok a kicsikre.. vagy nem tudom.
*Áll fel, majd nyújtózik egyet és az ablakhoz ballagva a párkányra támaszkodik. Megrázza a fejét, majd elhúzza a száját. Meg kell emberelnie magát és kész! Ha nem teszi, akkor nem Viktor.. egy sóhajjal kihúzza magát és megfordulva oldalra dönti a fejét. Magára erőltet egy jól sikerült mosolyt.*
- Najó..
*Szűri fogai közt, majd a fürdőbe sompolyogva Corni mögé lopódzik és hátulról átöleli. Jóh, az előbb jelentette ki valamit a kislánnyal kapcsolatban, dee... nem baj ;). Végigsimít a lány hasán, majd feljebb, végül visszahúzza a kezét és sóhajt.*
|
- De te az apja vagy
*Pislog értetlenül a fiú érveire, de inkább elmosolyodva a karjaiba veszi a kislányt, majd a kisfiút is. Végtére is sokáig voltak egymástól távol, ráadásul ahány ház, annyi szokás.. neki furcsa felfogni Viktor szemszögét, hisz őt máshogy nevelték. Nem erőltetheti rá a saját neveltetését.*
- Akkor mi fürdünk egy jót.. apu majd fülel.
*Vonja meg a vállait huncut mosollyal, és miközben az ajtó felé indul, hanyagul megszólal.*
- Kááár amúgy, mert úgy terveztem hogy elmegyek én is zuhanyozniiii..
*Vonul be a fürdőszobába és elzárja a vizet, majd a kislánnyal kezdve óvatosan belefekteti a kiskádba, és nekilát a fürdetésnek.*
|
*Visszaül az ágyra és a kislányát kezdi el figyelni. A szavakra szemforgatva felnéz, majd megcsóválja a fejét.*
- Na persze.. attól, hogy egy családban vagyunk, nem fogom hagyni, hogy *eltöpreng, megfelelő szavakat keresve* ..hogy meztelenül.. na várj. Ezt tényleg meg kell fogalmazni.. sosem voltam jó belőle.. *összehúzza szemeit, majd mély levegőt vesz* Szóval attól, hogy az apja vagyok, nem fogom meztelenül nézegetni. Nekem elég vagy te. *elvogyorodik, majd ismét komoly lesz, sietve hozzáteszi* Ugyanúgy, a fiamat sem fogom nézegetni.. na.
*Fordítja félre az utolsó szó kiejtésével együtt, majd levetkőzteti a kislányt lassan, majd átadja a lánynak. A várakozó mosolyra félrenéz, mintha meg sem látta volna. Feláll, a pelusokat megfogva a kukához ballag és kidobja őket, majd a babatáskához lépkedve megfogja, visszamegy az ágyhoz és széthúzva a cibzárt kiveszi belőle a két kis törölközőt és bemegy a fürdőbe. Leteszi a kád szélére, és visszaballagva nekilát előkészíenii a két hordozható babaágyat, készen-létbe.*
|
*Miután végzett a kisfiú vetkőztetésével, elpislog Viktor felé, és elmosolyodik.*
- Valamikor meg kell tanulnod.. ha most nem nézegeted a lányod meztelenül, akkor zavarba fogsz jönni ha elkezd nőni a melle
*Vág roppant komoly arcot, de egy kis mosolyt nem bír elfojtani. Lefekteti a kisfiút Viktor mellé az ágyra, és a babatáskákhoz ballagva kiemeli a két lavór-szerű kiskádat. A fürdőbe ballag, és nekilát megtölteni őket langyos vízzel, majd kisiet a babákért, és összefont karokkal, várakozó mosollyal Viktorra néz.*
|
*Belépked a lány után, de ő is elámul. Wó, szép szoba.. izé, lakosztály. Elmosolyodik, majd lábával belöki az ajtót és beljebb lépkedve lepakolja a csomagokat az ajtótól pár lépésre. Corni szavaira ránéz, a kérdésre oldalrba döntött fejjel biccent felé.*
- Aha, rögtön..
*Jó, elment a kedve.. vagy nem is a kedve. Passz.. körbenéz, majd az ágyhoz ballagva leül rá a kislánnyal és lehúzza róla a sapkát óvatosan, mire a kislány meg is ébred. Körbepislog, majd fel apura és el anyu felé. Feláll, majd a lányra nézve sóhajt.*
- Akkor hogy legyen? Sohasem fürdettem meg még ilyen kis teremtést.. lehet rád kellene bíznom.
*Enyhe célzás.. lassan elmosolyodik és oldalra dönti a fejét, majd körbenéz.*
|
*A szobát elérve Viktorra néz, de rájön hogy neki tele van a keze, így sietve lenyomja a kilincset, és belöki az ajtót. El is ámul. Wóh, hát, sosem volt még alkalma utazgatni, és szerény körülményű szobája volt, de ez egy.. lakosztály.. ámulva lép beljebb és az asztalra kikészített kulcsra néz, majd körbeforog a kicsivel. Színharmónikus szoba, sötétítőfüggönyök, hatalmas franciaágy, aranyos kis hűtő, csillogó fürdőszoba, cirádás szőnyegek.. sóhajt egyet, és csillogó szemekkel Viktorra néz, majd a kisfiúra a karjaiban, és lehúzza a fejéről a sapkát.*
- Na menjünk pancsolni, kisherceg, mielőtt elalszol itt nekem.. hozod Corneliát is?
*Néz hátra Viktorra ha lepakolt, és lefejtegeti addig a kabátot kisViktorról.*
|
*Hagyja, hogy behúzzák a liftbe, a nevetésre összehúzza szemeit, majd a lift oldalának dőlve körbenéz. Cornira sandít, majd az ifjabbikra és megigazítja karjaiban. Egy sóhajjal a lift oldalának dönti a fejét és lehunyja szemeit. A csippanásra felnéz és kisiet Corni után. Ránéz, majd körbe és elindula folyosón. Az ajtókat kezdi el figyelni, majd megáll a 107-es előtt. A lányra néz, majd várakozó arcot vágva elsandít az ajtó felé. Kinyitja esetleg..? Eltöpreng, majd a falnak dőlve a lányt fürkészi egy ideig és sóhajt.*
|
*Próbál olyan arcot vágni, mint aki nem tudja miről is beszél Viktor, de valahogy nem jön össze. Az ő kedvét könnyű meghozni, de ha meg se próbálja.. :P a szobaszámot hallva bólint és elnéz a lépcső, majd a lift felé. Elmosolyodik és Viktor karját - mivel szabad keze nincs - elkapva a lift felé kezdi húzni, látva hogy lassan beszáll az összes utas. Kocogva húzza maga után, ha vevő rá akkor még beérnek mielőtt becsukódna az ajtó. Halk nevetéssel a lift ajtajának dől és Viktorra néz, majd le a kislányra, aki hatalmasat ásít. Nagyokat pislog rá, majd elmosolyodik.*
- Álmos vagy? Akkor gyorsan megpancsizunk, és mehetsz vissza tentézni..
*Nyom egy puszit a homlokára és megigazítja a sapkáját, majd ellöki magát az ajtótól, hisz a lift csippanva megáll. Körbenéz, majd sietve kilép.*
|
[544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
