|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:39 - |
Beverly Hills Megyei Főkorház. Egy nagy fehér épület, sok nővérkével, orvosokkal, akik mindenben a Te segítségedre vannak! Egyszer talán pont a Te életedet mentik meg! De azért csak óvatosan! ;) |
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Döbbenten nézi, ahogy Corni egy műtősköpenyben megy be. Megvakargatja a feje búbját.*
~Viktor ezt félre fogja érteni.. a nővérem megőrült, remélem még nem pipa rá..~
*Húzza el a száját, szeme sarkából Frencinre néz. Rámosolyog, leengedi a karját, és leül a földre. Néha Frencinre pislog, majd sietve vissza az ajtóra, és elkezd fütyörészni.*
|
*Amint Corni elé rohan felnéz rá, majd körbe. A szennyes-ládára mutat. Jobb ötlete neki sincs. Justinhoz siet, s megáll előtte.*
- Hogy van? Mit mondott?
*Mosolyodik el, s oldalra dönti a fejét. A plafonra nézve eltöpreng, majd ismét a fiúra néz. Nem tud mit mondani, így hátrébb lép, majd a falhoz ballag, s nekidőlve néz Justinra. Felhúzza egyik lábát, s a falnak támaszkodik vele.*
|
*Justin szavaira oldalra dönti a fejét.*
- Hátöö.. még célzásnak venné..
*Mosolyodik el, majd a fiú után néz.*
- Oké! Majd igyekezni fogok..
*Amint meglátja Cornit felül, körbenéz, a gépekre, majd a lányra. A zöld ruhát meglátva rajta összehúzza szemeit.*
- Csak nem meg akarsz műteni? Vagy esetleg meg akarsz ölni, amiért szépen kiosztottalak és így akarod elterelni magadról a gyanút?
*Húzza el a száját, majd kinyúl a lány felé.*
- Gyere ide..
*Ha idejött, akkor maga mellé rántja, s ránéz.*
- Bocsánat az előbbiért.. de nem bírtam nézni, ahogy szegény Justint hibáztatod.. de ez sem az ő hibája, se pedig az enyém.. ennek így kellett lennie.
*Vonja meg vállait, s lehajtja kissé a fejét, úgy néz a lányra.*
|
*Frencinre mosolyog, és bólint.*
- Szuper! Köszönöm, ez remek ötlet!
*Néz csillogó szemekkel az ajtóra, de amint öccse kilép, meghűl benne a vér. Sóhajt egyet a kérdésre, de aztán ismét megdermed. Végignéz magán, majd segélykérőn Frencin elé siet.*
- Így nem mehetek be!!
*Sietve körbenéz, és meglát egy szennyes-ládát. Odasiet, túrkál benne egy kicsit nem zavartatva magát, majd kiemel egy zöld, műtős köpenyt, mely lefedi az egész felsőtestét és térdig lenyúl. Megköti a háta mögött, és elégedetten bólint. Kihúzza magát, és a borítékot elrejtve büszkén beballag. Viktorra nézve becsukja az ajtót.*
- Szia.. hogy érzed magad?
|
*A kérdésekre eltöpreng, és megrázza a fejét.*
- Tudni szeretném milyen fiúk jönnek be neki, és én is olyanná változok!
*Bólint eltökélten. Hirtelen felcsillannak a szemei, és Viktorra mutat*
- Te vele laksz! Egyszer megkérdezhetnéd!
*Nyílnak tágra reménykedő szemei, de a fiú szavaira fürgén bólogat. Lemászik az ágyról, és elmosolyodva ökölbe szorítja kezét, majd kifeszíti a hüvelykujját.*
- Rendicsek! Gyógyulj meg!
*Az ajtóhoz szalad, és kilép rajta. Nővérét meglátva nézi egy ideig azt a sötét foltot a gatyáján, aztán észbekapva felnéz az arcára és elvigyorodva az ajtóra bök.*
- Viktor téged akar látni!
|
*A szavakra megnyugszik, s megkönnyebbülten sóhajt.*
- Akkor jó.. már megijedtem..
*Dönti oldalra a fejét, a szavakra bólint.*
- Rendben.. nem mondok semmit, senkinek.. eskü!
*Mosolyodik el, majd a borítékra néz. Felcsillannak szemeit.*
- Dejódejódejó!!!! Izé.. *zavartan megvonja vállait* ..nem tudom.. szerintem Viktorral együtt bontsátok ki.. szerintem örülni fog. Legalább feldobja valami..
*Húzza el a száját, s visszaballag a székekhez, majd leül. A plafont kezdi el fürkészni merengve.*
|
*A szavakra teljesen nyugodt arcot vág, s a plafont kezdi el fürkészni. A kérdésre odanéz.*
- Tudnék.. de az előbb még azt mondtad, hogy felejtsem el..
*Teszi hozzá, s ekkor ugrik a nyakába. Átöleli, s elvigyorodik.*
- Okéokéoké! Segítek! Csak higgadtan!
*Tolja el magától, majd sóhajt egyet.*
- Milyen tanácsot kérsz? Vagyis mivel kapcsolatban? Nő behálózás, vagy magaddal akarsz kezdeni valamit?
*Néz a fiúra, s elmosolyodik.*
- Nna, ezen még ráérsz gondolkodni.. ha kikerülök innen segítek.. behívod Cornit? Szépen kiosztottam nemrég..
*Dönti oldalra a fejét, s gyorsan lefekszik, magára húzza a takarót, s úgy néz Justinra.*
|
*Frencin rántja ki a mély gondolataiból. Elmosolyodva ránéz, majd a nadrágjára. Uhh, így nem mászkálhat a kórházban, főleg nem Justin és Viktor előtt.. Frencin még talán megértené. Visszanéz a lányra, és megrázza a fejét.*
- Ne aggódj, nincs semmi baj. Mindketten remekül vannak.. csak túlságosan kiborultam, és nem tett jót a kevés alvás. De kérlek.. *emeli mutatóujját az ajkai elé* ..ne szólj erről se Viktornak, se Justinnak, rendben? Amúgy, ebből a borítékból kiderülhet, hogy milyen neműek lesznek.
*Mutatja fel mosolyogva a még lezárt borítékot, és kíváncsian Frencinre néz.*
- Szerinted felbontsam most, vagy várjak a szülésig? Én nem tudom eldönteni..
*Húzza el a száját*
|
*Vonakodva, de elengedi a fiú száját hogy tudjon beszélni. A szavait meghallva sóhajt, kiül az ágy szélére és lelógatja a lábait.*
- Áhh, reménytelen.. Frencin az idősebb, kigyúrt srácokra bukik, akik okosak, ügyese, jóképűek és marha erősek. Mikor a gimin megpróbáltam súlyzózni, ez lett a vége
*Húzza fel a pulcsiját, és megmutatja a bekötözött könyökét, majd egy sóhajjal lehajtja a fejét. Ám Viktor szavaira fel is kapja.*
- Tudnál tanácsot adni?
*Feltérdel az ágyon, és térdelve elkezd ugrálni.*
- Jójójójó, segíts! A jövőm, az életem múlik ezen!
*Mászik Viktor nyakába és átöleli jóó szorosan.*
|
*Cornit meglátva elkerekdnek szemei, s felpattan a földről. Odafut elé, s végigméri.*
- Mi történt?? Mi ez a vér?!?! Ugye nem..??
*Vág nagyon ijdet arcot, s mellkasához emeli kezeit.. hátrébb lép, majd kíváncsian várja a választ.*
|
*A zavart hebegésre oldalra dönti a fejét. Megüti a fülét, hogy 'Frencin', s el is vigyorodik. Mikor a fiú befogja a száját, megpróbál beszélni, de nem sikerül. Megfogja kéz kézzel a fiú kezeit, s eltaszítja magától.*
- Jajj, kölyök..
*Borzolja össze a fejét, majd sóhajt.*
- Látom kezdesz felnőni.. szerelmes vagy.. hmm.. én nem is emlékszem az eslő barátnőmre..
*Töpreng el, majd egy fejrázással elhesegeti gondolatait, s a fiúra néz.*
- Nem szégyen, ha szeretsz valakit.. pédául Frencint.. tudnék pár tanácsot adni, de ha nem keelll..
*Irónikus hang, majd elnyújtja az utolsó szavakat. Karbateszi kezeit, majd megvonja vállait.*
- Én nem erőltetem..
|
*Tátott szájjal, szinte az ágyba olvadva hallgatja Viktort, száját csak akkor csukja be, mikor a fiú kezdi másfelé terelni a dolgokat XD. De nem szól közbe, figyelmesen hallgat mindent. Töprengve az ajtóra néz.*
~Velem is pont ez van.. emlékszem amikor először találkoztunk a folyosón..~
*Álmodozva sóhajt egyet, Viktor ekkor tér vissza rá. Meghökken, és elvörösödve megrázza a fejét.*
- E-e-ezt ho-ho-hogy ér-ted?? Ne-em.. én meg a lányok??? Soha!!!!!
*Tiltakozik heves fejrázással, és durcásan karba teszi a kezeit.*
- Az ki van csukva, hogy én meg Frencin...!
*Vág morcos arcot, és ekkor eszmél rá arra, hogy kicsúszott.. a szájára csap és Viktorra néz, majd két kézzel is megpróbálja betapasztani a fiú száját.*
- Felejtsd el amit mondtam!!!!!!!
|
*Sóhajtva nézegeti a mennyezeten levő lámpákat, ahogy haladnak. Olyan furcsa érzése van.. és még mindig görcsöl.. *
- Na és hányadik hónapban van?
*Néz rá kíváncsian a nővérke, hogy oldja a hangulatot. Elmosolyodik.*
- A harmadikban..
- Óó, akkor már elkezdett növekedni?
- Igen, elkezdtek.
- ?
- Ikrek lesznek.
*A nővérke megtorpan, és széles mosollyal megrázza Corni kezét, aki zavartan, de egyben büszkén mosolyog.*
- Gratulálok! Az apuka boldog?
- Köszönöm.. igen, mindannyian nagyon örülünk a hírnek..
*Mosolyogva végigsimít a hasán, ám olyan erős görcse jön hogy megáll, nyögve a falnak dől és összegörnyed. A nővér aggódva megérinti a vállát. Corni értetlenül lenéz, és csak ekkor tűnik fel neki.. az öle részénél a gatyáját átáztatta a vér. Iszonyú rémület uralkodik el rajta, a nővérke sietve körbenéz a folyosón.*
- Orvost! Azonnal!!
*Siet is oda alapból kettő, és betámogatják Cornit az egyik kivizsgálószobába. Míg a nővérke azonnal kivizsgálóeszközökért rohan, ő aggódva megérinti a nadrágját, és az ujjain levő vérre néz. Az aggodalom könnyeket szül.*
- Nem..
*Suttogja halkan, az orvosok szép sietősen lecibálják róla a nadrágot, Corni csak annyit érez hogy valami szúró fájdalom csípődik a hasába, aztán elnyomja az álom.. 15-20 perc múltán tér csak magához, addigra már betakarózva fekszik egy ágyban. Döbbenten, rugóként felül és lerántja magáról a takarót, hogy a hasára nézhessen. A nővérke felkapja a fejét a székből, és elmosolyodik.*
- Megvannak, nem kell aggódni..
- Mindketten???
- Mindketten..
- Akkor mi volt az a vér??
*A nővér elkomolyodva feláll és odasétál mellé.*
- Ezzel jár az, ha kiesik az egyensúlyából és a harmóniájából.. na meg kicsit túlerőltette magát. Ez az első hónapokban még nem baj, de a babák már elkezdtek fejlődni, tehát nem elég csak figyelni.
*Corni eltöpreng, a béke hihetetlen gyorsasággal telepedik minden porcikájára. Megkönnyebbült.. fejében mégis ott maradt egy nyomasztó kérdés. Félve a doktornőre néz.*
- Veszélyeztetett terhes lettem..?
- Megnyugodhat, nem. De jobban oda kell figyelnie! Még pár perc késlekedés, és könnyen elmehettek volna.. na de azért mosolygok így, mert van egy jó hírem.
*Mosolyogva elfordul, Corni kíváncsian néz utána. A nővér egy borítékkal tér vissza, mely még felbontatlan. Odanyújtja neki.*
- Míg aludt, a doktorurak csináltak egy 4D-s ultrahangos vizsgálatot. A babák nagyon élvezték, hogy az anyucijuk végre pihent, és ennek köszönhetően sikerült tökéletes felvételt csinálnunk róluk. Oly annyira, hogy az egyik szülészorvosunk ki is következtette a kicsik nemeit. Az egyik biztos, a másik csak 60%osan tuti. Benne vannak a borítékban, ha szeretné olvassa el, ha inkább 6 hónap múlva akarja megtudni, akkor nyugodtan égesse el.
*Corni töprengve a pecsét felé nyúl, de meggondolja magát, és inkább sietve a felsője zsebébe csúsztatja.*
- Kösznöm! Elmehetek?
*A nővér aggódva, s gyanakvón végigméri, majd oldalra dönti a fejét.*
- Szédül?
- Nem..
- Rendben, akkor ha nem fog ismét ennyire kiakadni, akkor már mehet is.
- Köszönöm!
- Nincs mit
*A nővér mosolyogva kimegy, ő pedig felveszi a nadrágját, és a borítékot a kezeiben forgatva visszaindul Frencinhez.*
|
- Erre valók a barátok, nem?
*Mosolyodik el, s a plafonra néz. A kérdésre a fiúra néz. Felül, s oldalra dönti a fejét.*
- Hogy honnan tudtam? Hmm..
*Hátradől, s a tarkójánál összefűzi ujjait. Justinra néz, s egy sóhajjal belekezd.*
- Amikor vele voltam alig bírtam megszólalni, mindig csak nevetségessé tettem magam.. nem bírtam normális lenni.. ha rámnézett félrefordítottam a fejem, mert zavarban voltam.. és amikor közel kerültem hozzá, csak a szemeibe néztem, de meg sem bírtam mukkanni.. és ha egy másik.. egy bizonyos fiú karjaiban láttam, akkor elöntött a méreg és abban a pillanatban hátatfordítottam és elindultam.. a szerelem kiszámíthatatlan.. az eljegyzéssel pedig, igen.. kockáztattam.. mert hanemet mond, akkor összetört volna bennem a világ..
*Néz a fiúra, majd sóhajt egyet. Leengedi kezeit, s a takarón kezd el dobolni.*
- De jó érzés is.. mondjuk sokminent ki kell állni egy kapcsolatnak, hogy az tartós is maradjon.. eh.. *elmosolyodik, majd nevet röviden* ..azthittem, hogy Cornival a kapcsolatunk ennél már nem lehet erősebb.. de tegnap rájöttem, hogy lehet... minden apró kis baj egyre közelebb visz hozzá.. jó, jó.. követtem el pár hülye húzást, dehát.. ki tökéletes? *vonja meg vállait* Ha tegnap nem vagyok annyira fafejű, hogy azthiszem Corni megcsal, akkor most nem lennék itt..
*Hát igen.. a tárgytól már kissé áttértünk az ő életére.. XD XD*
- Más lány meg egyszerűen nem érdekelt.. és most se! *teszi hozzá gyorsan* Volt egy lány.. a neve.. hmm.. *eltöpreng, majd eszébe jut* Virginia. Le se szállt rólam.. idegesítő egy lány.. de szerintem rájött, hogy semmi esélye nálam..
*Megvonja vállait, s ismét Justinra néz, majd elmosolyodik.*
- Miért kérdezted meg ezt? Talán van egy kiszemelt áldozatod, akibe belezúgtál?
*Fejezi ki magát, hmm... vagány' szójárással, majd mély levegőt vesz. Meglepődik, mivel most semmi köhögés nincs. Megkönnyebbülten sóhajt, s Justin arcát kezdi el fürkészni.*
|
*Viktorra nézve elmosolyodik, és leül mellé az ágyra. Kényelmesen elhelyezkedik és figyelmesen hallgatja, majd bólint.*
- Igen..
*Ahogy átkarolja elmosolyodva átöleli a derekát egy pillanatra, majd el is engedi, és felpislog rá.*
- Köszi, igazi haver vagy! Ömm, ha már a nővéremnél tartunk..
*O-o, ismét vörösödik, és berögződött szokásként elkezdi vakargatni a tarkóját, miközben értelmesen vigyorog. Gyorsan észbekap, megkomolyodik, és köhintve leengedi a kezét.*
- Te honnan tudtad a nővéremről, hogy ő az igazi? Márminthogy tényleg szereted, és hiába jön más lány, ő neked a Nagy Ő? Egyáltalán lehet ezt tudni, vagy kockáztattál azzal a.. *mutat a gyűrűsujjára, de nem jut eszébe az eljegyzés szó, így legyint* azzal?
|
*Hátöö.. jól van.. mindenki szétszéled. Remek. Corni szavaira bólint egyet, majd a falhoz ballag, s leül a földre. Maga elé mered, majd elgondolkozik, s a plafonra néz.*
~Mi jöhet még ma..? Viktor állapota rosszabbodott.. Justin szomorú.. Corni ideges..~
*Húzza el a száját, majd egy sóhajjal átkarolja lábait.*
|
*Amint Justin belép a szobába körbenéz, majd sunyiba felül. Kinyújtja a fiú felé a kezét, s törökülésbe ül.*
- Gyere.. ülj le
*Paskolja meg maga mellett a helyet, ha leült, ha nem sóhajtva a plafonra néz. Megcsóválja a fejét, majd a fiúra néz.*
- A nővéred csak azért morcos, mert félt engem is és téged is..
*Vonja meg vállait, majd lejjebb csusszan, s ha mellette van a fiú, akkor átkarolja egyik kezével.*
- Ne haragudj rá.. és nem a te hibád, hogy rosszabbodott az állapotom.. majd rendbejövök! *bólint egyet, s Justinra néz* Nem szabadultok meg tőlem ilyen könnyen!
*Mosolyodik el, majd a plafont kezdi el fürkészni.*
|
*Áhh, remek, ő szereti a legjobban Justint, és most ő lett a főgonosz. De mikor majdnem elütötte őt az autó "Justin miatt", Viktor majdnem felkötötte a kisfiút!! Áhhh... mérgesen belerúg egy kukába, majd ezt követően szépen össze is görnyed. Viktor rosszabbul van, az öccse sír, Frencin meg mérges, remek. Az egyik nővérkének tűnik csak fel, odakocog hozzá és megérinti a vállát.*
- Hölgyem..?
- Harapok..
*A nő elmosolyodik, és a kezében szorongatott papírt a hóna alá csapja.*
- Azt látom, de véletlenül nem várandós?
- Ez baj?
*A nővérke összehúzza a szemeit, és karon fogja.*
- Na jöjjön velem, mielőtt még a harapós kedve miatt átlép veszélyeztetett terhességbe.. a lánya miatt meg ne aggódjon, majd a nővérek figyelnek rá.
*Mosolyog Frencinre, de Corni nem szabadkozik. A lányra nézve felemeli a mutatóujját.*
- 5 perc és jövök, ha bármi történik Viktorral, sikítsd szét a kórházat, és itt termek..
*Néz fel a plaforna egy sóhajjal, és hagyja magát elvezetni.*
|
*Nővére szavaira megszeppen, majd lehajtja a fejét. Ahogy Viktor megvédi könnyek szöknek a szemeibe, bár fufruja takarja őket, és ahogy Frencin is beáll elé, ökölbe szorítja az egyik kezét. Erőteljesen megrázza a fejét, de mivel Viktort be kell vinni a szobába, meglepve felnéz. Tesz egy lépést hátra, és már készülne elszaladni, mikor a doki kijön hozzá. Felnéz rá, majd megtörli a szemeit, és szótlanul bemegy Viktorhoz. Becsukja maga mögött az ajtót, de nem lép beljebb, hanem onnan kezdi el nézegetni a talajt.*
|
*Az események gyorsan pörögnek, így nincs ideje semmit se tenni. De Corni kiabálására már kapcsol. Justin elé áll, kitárja karjait, majd felnéz Cornira.*
- Nem Justin hibája!!! Chris, az a drága Chris hagyta elmenni!!! És ha nem hagyja, akkor most Viktor is jól lenne... vagyis jobban..
*Ekkor kap a fiú még egy rohamot, így felé fordul. Mellkasához emeli két kezét, de a doki már kezelésbe is veszi. Mély levegőt vesz, amint eltűnik az ajtó mögött, de nem tágít Justin elől.*
|
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
