|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:39 - |
Beverly Hills Megyei Főkorház. Egy nagy fehér épület, sok nővérkével, orvosokkal, akik mindenben a Te segítségedre vannak! Egyszer talán pont a Te életedet mentik meg! De azért csak óvatosan! ;) |
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*A válaszra az orvos a kezükre néz, majd előhúz a zsebéből egy szikét, és vállat von.*
- Leoperálhatom..
*Vigyorog szélesen, de a társa leinti.*
- Nincs itt az ideje a viccelődésnek! Ajtó!
*Társa biccentve elteszi a szikét és előre szaladva kinyitja az ajtót, így be is érnek a szülőszobába, ami ugyan barátságosan be van rendezve, a gépek visszaadják a műtő ijesztő hangulatát. Cornit szépen a lepedővel és Viktor kezével együtt átemelik az ágyra, és hamar be is fut egy őszülő, maszkos férfi gumikesztyűvel a kezén.*
- Szép jónapot! Ó, még egy gyönyörű hölgyemény a..
- Köszönöm a kedvességét, de ne most bókoljon!! Ezek szétszedik a szerveimet!!!
*Morogja le a doktor fejét, aki idétlen arcot vágva néz a két, tenyérnyomos arcú/tarkójú mentősre, majd Viktorra. Nyel egyet, a nővérke addig lehámozza a nadrágot és egyéb zavaró anyagokat Corniról és egy szoknyaszerű, zöld izét terít rá, az orvos pedig helyet foglal.*
- Nos jó, akkorő.. Áh, Silvia kérem
*Néz a nővérre, és Viktorra bök. A nővérke bólint és hoz egy ugyanolyan maszkot Viktornak, felköti látva hogy az egyik keze foglalt, és felköt rá egy zöld műtősköpenyt is, majd mosolyogva a doktor mellé megy, aki Viktorra néz.*
- Felkészült?
- Fel!
*Vágja rá gondolkodás nélkül, bár nem őt kérdezték.*
|
*Na jól van.. ahogy Corni durcázik elhúzza a száját. Az nem számít neki, hogy aggódik érte? Áh.. Ahogy megérkeznek a kórházhoz már elengedné a lány kezét, de ő ezt nem így szeretné. Megy mellettük, és úgy hallgatja a dokik szóváltását. Már majdnem mondana valamit, mikor felteszik a kérdést. Cornira néz, majd a kezére, amit éppen szorítanak, s vissza a dokira idétlen arcot vágva.*
- Van más választásom? Bemegyek
*Sóhajt egyet, s Cornira néz, majd elhúzza a száját.*
|
*Viktor szavaira tűntető durcával félrefordítja a fejét, ám ismét végigsöpör rajta egy fájás. Összeszorítja a fogait, a halványvörös arcú doktor a gépre néz.*
- A fájások elég gyakoriak.
- Igen.. bármelyik percben elindulhat a szülés.. hol a kórház?
*Néz előre a sötétvörös arcú férfi, mire a sofőr berántja a kormányt.*
- Az orrod előtt, itt ni!
*Behúzza a vészféket, és az orvosok már pattannak is ki. Kiemelik a hordágyat, és sietve az ajtó felé tolják, Corni persze el nem ereszti Viktor kezét. Egy nővér siet ki eléjük, a doktor ránéz*
- Keresse fel az egyik szülészorvost! 2 hét lenne még a szülésig, ikrek, és komplikáció eddig nem lépett fel.
*A nővér bólintva elszalad, a hordágy pedig szépen döcög a folyosókon át a szülészet felé. Corni ismét felnyög, megmarkolja Viktor kezét, és felül kissé, majd visszaborul. Kezd melege lenni.*
- Csigavér hölgyem, és ne nyomjon semmiféleképpen sem!
- Könnyű mondani...
*Sziszeg vissza, az orvos Viktorra néz.*
- Ön is bejön?
*Szegény Corni tovább szenved, de közben elkezd fürgén bólogatni.*
|
*A kérdésre felnéz, majd a sorra.*
- Szerintem hamar meg fog.. erős a szervezete és akarat ereje is van..
*Mosolyodik el, majd mély levegőt vesz. A következő kérdésre a fiúra néz.*
- Miért kérdezed? *húzza össze szemeit, majd sóhajt* Szerintem nagyon jó.. bár, lesznek hátrányai.. éjszaka keveset fognak Viktorék aludni.. mondjuk abban nem vagyok biztos, hogy Viktor is..
*Von vállat egy vigyorral, majd a fiúra néz.*
- Te is várod őket, nem? Mert én nagyon!!
*Mosolyodik el, s a plafonra néz.*
|
*Töprengve nézi a lányt, és egy sóhajjal beáll a sor végére. Zsebre dugja a kezeit, és eltöpreng.*
- Szerinted Viktor hamar meggyógyul? Jó lenne már a gimin lenni végre.
*Csóválja meg a fejét, és töprengve Frencinre néz.*
- És szerinted milyen lesz majd, ha megszületnek az ikrek?
*Gondolkozik Frencint figyelve.*
|
- Veletek? *kérdez vissza, majd úgy hallgatja a szavakat* Értem..
*Hajtja le a fejét, majd mély levegőt vesz. A szavakra felcsillannak szemei, s felnéz.*
~Igen! Igen! Igen!!!! Ez az!! Én fogom rendezni a bulit! Lesz torta, játékok, ajándékok, vidámpark! Meg este mondjuk.. eeegy.. *töpreng el* Mozi? Hmm.. végülis..~
*Bólint egyet, majd a fiúra néz.*
- Nem maradhatok veletek.. a szüleim ragaszkodnak hozzá, hogy a szülinapomon otthon legyek. Egy évben, csak egyszer látom őket..
*Von vállat, majd a büfére néz. Megszaporázza lépteit.*
|
*A kérdésre nem válaszol, inkább meghallgatja Frencint. Ahogy a végére ér, elmosolyodik.*
- Hát akkor megünnepeled velünk! Én csak egyrészt nem várom a család miatt.. az apám.. régen láttam..
*Siklik fel tenyere a vállára, majd megborzongva le is veszi onnan, és megrázza a fejét. Felnéz a plafonra.*
- És miért várnám? Nincs benne semmi különleges. Lia süt nekem tortát, elfújjuk a gyertyát, és megesszük a tortát miközben beszélgetünk.. semmi különleges sincs benne. Persze a nővérem nagyon igyekszik, de nekem az is csak egy nap a sok közül.
*Von vállat, és a földet nézve zsebre dugja a kezeit.*
- Anyáékkal jobb volt.. zsúrt rendeztünk, és Liával kipróbáltuk az ajándékokat, mert anya sütötte a tortát, aztán apa elvitt minket mindig a tóhoz, vagy a vidámparkba.. minden évben máshova.
*Sóhajt, és oldalra néz, majd Frencinre, végül előre.*
- De ne beszéljünk erről, jó? Nézd, ott a büfé!
*Mutat előre, bár kicsit hosszú a sor.. de nem gond, ráérnek.*
|
*A halk szavaira elhúzza a száját. A kérdésre felnéz rá.*
- Hmm.. megyek veled és majd veszünk valamit.. és miért ne várod a szülinapod?
*Indul el a fiú mellett, s a büfé felé veszi az irányt.*
- Nekem is itt lesz nemsokára.. 15 leszek..
*Húzza el a száját, majd oldalra néz.*
- Ami azt jelenti, hogy haza kell majd mennem.. hogy megünnepeljük.. de semmi kedvem.. veletek jobban elvagyok.. a családom olyan, mintha nem is lenne az igazi családom.. de ezt már régóta így érzem..
*Von vállat, majd megszaporázza lépteit.*
|
*Frencin szavaira eltöpreng, a kérdésre odanéz.*
- Jövőhéten.. nem várom túlságosan.
*Teszi hozzá halkan, és elnéz oldalra. Sóhajt egyet, feláll, és nyújtózik egyet.*
- Kezdek éhes lenni...
*Simít végig a gyomrán. Eszébe jut valami, s Frencin elé lépked.*
- Te hogy vagy ezzel? Hozzak valamit a büféből?
*Dönti oldalra a fejét kíváncsian.*
|
*A szavakra odafordul, s elmosolyodva hallgatja.*
- Ha már így állsz hozzá, szerintem nagyon jó kezekben lenne nálad egy ló.. azt viszont Corni díjazni fogja, hogy addig nem könyörgöd ki, amíg nem tudsz lovagolni rendesen
*Dönti oldalra a fejét, majd mély levegőt vesz. A további szavakra bólint.*
- Rendben! Benne vagyok... mikor van a szülinapod?
*Húzza össze szemeit, majd kíváncsian végigéri Justint.*
|
*Csodálkozva hallgatja Frencint, a kérdésáradatra kihúzza magát és lelkesen a lány felé fordul.*
- Hát, Lia megígérte hogy gondozhatom Szelídet, a lovát, mert ő az ikrek miatt nem fogja tudni, de nagyon szeretnék egy sajátot.. és még nem profin, de tudok lovagolni! Ryuichi szerint nagyon jól fejlődök Buttonon.
*Mosolyogva előre néz, s hátradől a széken. Összefűzi ujjait a hasán, és álmodozva felnéz a mennyezetre.*
- Minden álmom egy ló.. de amíg nem tanulok meg rendesen lovagolni, nem könyörgöm ki Liától. Szeretném ha a lovam jó kezekben lenne nálam.
*Néz Frencinre, majd vissza előre.*
- De nem bánom, mert Ryuichi nagyon kedves, és Button csodás ló, úgyhogy jó helyem van. És Szelídnek is kimondhatatlanul örülök!
*Lelkesen csillogó szemekkel fordul Frencin felé.*
- Egyszer kimehetnénk közösen terepre!
|
*A szavakra bólint egyet, a kérdésre felnéz.*
- Persze *elmosolyodik* Van is egy csodaszép lovam.. bár, a szépség nem belülről fakad nála.. *elneveti magát* Zyzy a neve.. és eléggé zizi néha..
*Von vállat egy mosollyal, de nem bírja lefagyasztani magáról.*
- Neked lesz lovad? Vagy akarsz egyáltalán? És tudsz is lovagolni?
*Teszi fel a kérdéseit egy levegővel, majd kiszélesedett mosollyal a fiúra mered.*
|
*A szavakra bólint, a kérdésre eltöpreng. Lassan megrázza a fejét.*
- Nem tudom.. először is szeretnék bekerülni a gimibe. Aztán majd biztos megtetszik valami.
*Vonja meg a vállait, de épp ekkor villan be neki valami. Elmosolyodik.*
- A lovaglás nagyon érdekel..majd meglátjuk
*Sóhajt el, és Frencinre néz, majd maga elé.*
- Te szeretsz lovagolni?
|
*A szavakra és a kérdésre odanéz. Oldalra dönti a fejét.*
- Nem tudom.. talán divattervező, vagy énekes.. rajzolni is szeretek.. de még fogalmam sincs..
*Feláll, s leporogatja a ruháját. Justinra néz.*
- És te? Mi szeretnél lenni?
*Mély levegőt vesz, s az ajtóra néz, majd visszaül Justin mellé.*
|
*A lány éneklésére odanéz, majd töprengve maga elé. Sóhajt egyet és kinyitja a száját, de aztán be is csukja.*
~Ha most elkezdek énekelni, akkor a kórház másik végébe menekül.~
*Elmosolyodik, és inkább csak hallgatja a lányt, miközben lábával a földet suvickolja. Sóhajt egyet, és Frencinre néz amint elhallgat. Rámosolyog.*
- Tök jó hangod van! Mi szeretnél lenni, ha felnősz?
*Dönti oldalra a fejét kíváncsian.*
|
*A szavakra összehúzza szemeit, s karbateszi kezeit.*
- Hééé.. *ekkor javítja ki magát, s bólint* Igen.. csak az a fontos, hogy ő jól van
*Bólint egyet, majd oldalra dönti a fejét. Most egyedül vannak.. ]:) Neem.. félrefordítja a fejét, majd felhúzza lábait, s átkarolja. Ránéz a fiúra (kép).*
~Anniyra fura érzésem van.. *fejráz* Áh, hogyis lenne fura?~
*Sóhajtva megrázza a fejét. Lenéz a talajra, majd a fiú cipőjére, s feljebb, majd a fiú szemeibe, ha épp ránéz, majd gyorsan félrefordítja a fejét. Halkan elkezd énekelni, de elég hallható.*
- Életem, sötét átok. Benne van a bűn, az örök félelem, szürke álmok.. De élvezem, a tűz, ha éget! *felszegi fejét* S ha rám borul az éj.. gyere magammal viszlek téged! *Justinra néz* De soha ne kérdezd! Miért?! Csak élvezd! Soha ne kérdezd! Miért?! A lényeg, hogy belül érezd..
*Oldalra dönti a fejét, majd befejezi.. nyel egyet, majd sóhajtva a talajt kezdi el fürkészni.*
~Soha ne kérdezd! Miért?!~
|
*Nővére után néz, majd mosolyogva Frencinre. Még szélesebben vigyorog az ölelésre.*
- Szívesen.. ~nem ez hülyén hangzik!~ ..akarom mondani, megérdemled.
*Bólogat az ajtóra nézve, cipője orrával elkezd dobolni a talajon. Sóhajt egyet.*
- Kíváncsi vagyok hogy hogyan nézhet ki Viktor kocsija. Biztosan behorpadt pár helyen.
*Húzza el a száját, majd sietve megrázza a fejét, mielőtt félreértik.*
- Persze a kocsi számít a legkevésbé! A lényeg, hogy ő jól van.
|
*Justin szavaira oldalra dönti a fejét.*
- Különleges..? Én..?
*Fordítja félre a fejét, s Corni után néz, majd vissza Justinra. Leteszi maga mellé a virágot, majd elmosolyodik, s átöleli a fiút.*
- Köszönöm.. aranyos vagy!
*Szakad el tőle, majd végigméri a fiút.*
~Érdekes.. virágot kapok tőle.. és néha elvörösödik.. mondjuk az előbb bennem is megindult valami..~
*Töpreng el, majd egy sóhajjal visszahozza magát a valóságba.*
|
*Öccse szavaira meglepődve dönti oldalra a fejét, de ahogy Frencinhez beszél felcsillannak a szemei.*
~Ó, értem!~
*Gyúl világosság a fejében, és egy szelíd mosollyal feláll. A székére helyezi óvatosan a rózsát, és a karórájára néz.*
- Nemsokára megérkezik a tiszta nadrágom.. ti addig beszélgessetek csak, mindjárt jövök!
*Biccenti oldalra a fejét egy mosollyal, és elindul a folyosón.*
|
*Nővére kérdésére zavartan megvonja a vállait, és összefűzi háta mögött az ujjait.*
- Hát, mert klassz nővér vagy..
*Dünnyögi, és Frencin felé fordul. Megköszörüli a torkát, és a talajt kezdi el figyelni.*
~Gyerünk, szedd össze magad! Nem lehetsz ovis!~
- Meeert te egy igen különleges lány vagy, és szerintem megérdemled.
*Köhint egyet, és leül Frencin mellé.*
|
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
