|
Témaindító hozzászólás
|
2008.01.11. 16:45 - |
 
A szálloda Párizs elegáns negyedében, a Szajna jobb partján helyezkedik el. Ideális szálláshely azok számára, akiknek múzeum látogatás és vásárlás is szerepel a programjukban. Bár a hotel egy félreeső utcában található, számos látványosság pár perces sétával elérhető. A közelben lévő tömegközlekedési megállóból számos metró és buszjárat könnyíti meg a város távolabbi pontjaiba való eljutást. |
[544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
*A kislányt meglátva lenéz rá, majd egy sóhajjaé vissza válla felett és megáll. Eltöpreng a szavaira, majd kíváncsian körbenéz.*
~Merre lehet Flip??~
*Csóválja meg a fejét, majd egy sóhajjal továbbindul és a lépcsőket gyorsan szedve visszamegy a szobájához.*
|
*Gida után néz töprengve, de ahogy Chiyo hangját meghallja, odakapja a pillantását. Elmosolyodva a térdeire csap és ahogy húga felé szalad lehajol, majd a hóna alá benyúlva felemeli.*
- Sziaaa Yoo!
*Pördül meg vele egyet, az izgatottságát látva szintúgy érdeklődő, kíváncsi, izgatott arcot vág, és a száját kitátva, lelkesen bólogat. Ám hallva hogy csak egy cicáról van szó, sóhajt egyet. Leteszi húgát a földre és hagyja hogy kézen fogják, de ahogy húzni kezdi gyökeret ereszt, és szigorú arcot vág.*
- Hé, sapka-sál?
*Néz rá nagyon csúnyán, de mielőtt elkezdi a boci szemeket, szemforgatva sóhajt egyet, és hagyja magát elhúzni. Hátrapislog Gidára, majd töprengve előre a húgára.*
- Álljunk meg majd a mosdóknál, ok?
*Mosolyog le rá, majd megszaporázza a lépteit húga mögött.*
|
*Ahogy eltotyog Gida mellett, nagyokat pislogva, kerek szemekkel néz fel rá és utána is fordítja a fejét, de nővérét meglátva felcsillannak a szemei, eltátja a száját, s megáll.*
- Wááá! *a mellkasához húzza a kezeit, majd a magasba tolja az egyiket* Sziaaa!
*Odaszalad hozzá, és lendületből megpróbál a nyakába ugrani, ha nem jön össze akkor csak a derekát öleli át. Nevetve lóg rajta egy kicsit, majd hátrébb hajolva, izgatottan kapkodva a levegőt beszélni kezd.*
- Meg akartam keresni Filipet mert, mert, mert rajzoltam neki, de de inkább kimentem, kimentem sétálni és.. és találtam egy cicáááát!
*Tátja nagyra a száját és a szemei is elkerekednek. Lekéreckedik a földre, és nővére kezét megfogva izgatottan húzni kezdi.*
- Gyere, megmutatoom!
|
*Viktor szavaira töprengve maga elé néz, majd sóhajtva behunyja a szemeit. Töpreng egy kicsit, majd elmosolyodva elszakad Viktortól.*
- Dehát nincs miért..
*Simít végig mosolyogva Viktor arcán, de az egyik baba rögtön fel is sír, s rá pár pillanatra a másik is rászinkronizál. Sóhajtva elnéz a fiú válla felett, majd mosolyogva oldalra biccenti a fejét.*
- Tiéd az egyik, enyém a másik.. annyi dajkálást kihisztiznek, hogy a végén még elkényeztetjük őket.
*Siet ki a babaágyhoz, és szándékosan kisViktort emeli ki magát. Mosolyogva a vállára fekteti, és a hátát paskolva kezd el járkálni vele, miközben suttogva beszél hozzá játékos, cinkos hangon.*
|
*A lány felpattanására ránéz, de amint nyílik az ajtó félrelép a lányok elől, mielőtt átgázolnak rajta. Értelmesen pislog, a lány tekintetére ránéz, majd egy sóhajjal zsebredugja kezeit és ha nincs ellenvetés, akkor kilépkedve a kamrából elindul a szobája felé.*
|
*Az ölelést rögtön viszonozza, és szorosan átöleli a lányt. A hátát simogatva sóhajt.*
- Tudod mit? *próbál a lányra sandítani, de erről inkább lemond és tovább simogatja* Ha arran van szükséged, akkor sírj.. lehet jót tenne..
*Hagyja abba a simogatást, s csak tovább öleli Cornit. Töprengve egy pontra mered, végül egyik kezével ismét simogatni kezdi a lányt.*
|
*Viktor szavaira lassan elmosolyodik, ahogy átöleli elmosolyodva lehunyja a szemeit, de mivel el is szakad tőle, felnéz rá. Nem fog ölelést kérni.. nem tudja miért, de elhatározta hogy sosem fog ölelést kérni.. mint ahogy azt sem, hogy a vállán sírhassa ki magát. Van egy ilyen igénye, de ez most harcol a másikkal, akinek nincs rá szüksége. Mert nincs.. egyáltalán semmi szüksége sírásra.. mi oka lenne rá? Elmosolyodik, majd habozva, de átöleli Viktort, és mély levegőt vesz. Sírni nem sír, csak töprengve néz ki a fejéből. Na most mi lesz? Lenyeli vagy sem? Jó lenne eldönteni..*
|
*Huh, hát Gida kijelentésére felpattan és kinyitja a száját, majd be is csukja, és inkább karba tett kezekkel befordul az ajtó felé. Jól van, oké.. ezt megjegyezte.. ahogy Gida az ajtóra vág, összerezzen, de nem fordul hátra, a kijelentésére viszont megpördül, és méregtől kipirult arccal néz rá. A hangját is megemeli*
- Na idefigyelj, nem én...!!
*Ám amint meghallja az ajtóban elfordulni a zárat, megakad a beszédben. Fecsillanó szemekkel az ajtóra néz, de már el is párolog minden mérge. Odasiet, pechére, mert amint kinyílik az ajtó, két lány máris a nyakába borul. A lendülettől pedig hátraesnek mindhárman.*
- Wáá!
- Satsukiii!
- Satsuki!!
- Hol jártál?
- Mit kerestél itt?
- Úgy eltűntél tegnap!
- Jól vagy?
- Nem sérültél meg?
- Nincs lázad?
- Nem fáztál fel?
*Halmozzák el folyamatosan az aggodalmaskodásukkal, így szinte megszólalni sem tud. Nagy nehezen levakarja magáról őket és mondana valamit, de a lányok már fel is ugranak.*
- Hozunk neked egy meleg pokrócot!!
- Ne mozdulj!!
*Sietnek ki, kis híján fellökve a pincérnőt, aki tanácstalanul megvonja a vállát a kulccsal a kezében. Szélesebbre tárja az ajtót, és sóhajt.*
- Nagy szerencsétek van, hogy az osztályfőnökötök elkezdett titeket keresni, különben csak délután néztem volna be ide..
*Satsuki megtámaszkodik a háta mögött és felpislog Gidára, majd egy sóhajjal talpra áll, és leporolja magát.*
|
*Figyeli a lányt, de eléggé el is bizonytalanodik. Hallgatja a lány szavait, a könnyek láttán megcsóválja a fejét. Figyelmesen végighallgatja, majd elhúzza a száját. Egy halvány mosollyal letérdel a lány elé és megfogva a kezeit elemeli az arcától.*
- Lehet, hogy magamra hárítom, ha baj van, dee.. ez már berögződött. És szinte mindig miattam vannak viták, vagy egyszerűen rossz kedv... viszont mondom, teljes szívemből szeretem a gyerekeket és téged is. Sőt, az egész családot! Isseist leszámítva.. *teszi hozzá félvállasan, de sietve folytatja* Boldog vagyok melletettetek.. csak tudod, sokszor kisCorni bizonytalanít el. A folytonos sírásával, ha az én karjaibam van. Azt hiszem, hogy miattam sír, és ez rossz érzéssel tölt el. De ezentúl megpróbálom kezelni a helyzetet. És te.. te pedig ne sírj!
*Törli le a lány könnyeit, majd odahajolva hozzá megöleli, ha hagyja. El is szakad tőle pár pillanat után és a szemeibe néz, ha tud.*
|
*Ahogy Viktor megfogja mindkét kezét elmosolyodik és kíváncsian felnéz rá, de ahogy elkezd mesélni lassan kifejezéstelenné válik az arca. A földet figyelve hallgatja Viktort, és ahogy befejezi elmosolyodva felnéz rá, majd a kádhoz hátrálva leül a szélére. Megkapaszkodik maga mellett a szélében, és sóhajt egyet.*
- Én soha egy percig sem kételkedtem benned, és ez után sem fogok! Nem kérdőjelezlek meg soha, mert teljes szívemből bízom benned.. de nem tehetek róla.. ha rossz kedvű vagy, úgy érzem, mintha a szívem szaggatnák, és ha próbállak felvidítani, rendszerint csak még rosszabb lesz az egész, és mindig.. valahogy mindig sikerül magadra hárítanod mindent.. *gyűlnek könnyek a szemeibe, és a mellkasára csúsztatva a kezét lehajtja a fejét* Néha attól félek, hogy nincs meg benned az, ami nekem elengedhetetlen, és ilyenkor megpróbálom előhúzni belőled, és.. bizonyára gyakran szekállak.. régen sem engedted, hogy akár egy könyvet is elmozdítsak a szobádban, most meg már mosok rád, és elvárom azt a női tekintélyt, ami az asszonynak kijár, akkor is ha te vagy az úr a házban, de.. amikor úgy látom, hogy te nem vagy teljesen boldog, vagy.. sosem látom hogy kimutatnád azt, hogy boldog vagy a gyerekek miatt, és.. én is nagyon szeretlek, de a gyerekek nem voltak benne a tervben.. őket is nagyon szeretem, csakhát egyszerre kettő, és..
*Jó, ezt nem tudja összerakni. A fogalmazás nem megy ma.. Egy sóhajjal a térdeire dől, és a tenyerébe temeti az arcát.*
|
*Satsut figyelve összehúzza szemeit, a szavait figyelmesen hallgatja. Az éles hangra szemforgatva félrenéz, majd le rá.*
- Döntsd már el, mit akarsz! Az lenne a legjobb, ha csöndben maradnál....
*Teszi karba kezeit és félrefordítja a fejét. Hátrébb lép párat és a falnak dőlve lehunyja egy pillanatra a szemeit és a lányra néz. Nyitja, majd be is csukja a száját. Nem lényeges.. elnéz az ajtó felé és odalépkedve rávág, ami lehet, hogy felkelti magukra a figyelmet. Elhúzza a száját és lenéz a lányra.*
- Nem értem miért vagy ennyire undok..
*Jegyzi meg halkan, majd sóhajt egyet.*
|
*A válaszra megnyugszik és egy mosollyal a lányra, majd a tükörképükre néz. A halk kijelentésre még szélesebb mosollyal néz a lányra, ahogy elszakad tőle megfordul és oldalra dönti a fejét. Mondana valamit, de a lány máris témát vált. Eltöpreng, majd félrenéz, végül odalépked a lányhoz és megfogja mindkét kezét.*
- Ezt most hagyjuk....
*Néz félre, majd erőt véve magán vissza a lányra és lassan elengedi. Hátrébb lép egyet és a tükör előtti kis asztalféleségre támaszkodva sóhajt.*
- Figyelj..lehet, hogy még nem vagyok eléggé felnőtt, hogy családom legyen és ugye a házassághoz sem.. mostanában teljesen letörtem, azért, mert nem tudom, hogy mit kellene tennem. Mindenesetre melletted tudom, hogy minden jól fog menni. És mindent átvészelünk együtt. Legalábbis eddig ezt vettem észre. *sóhajt* Csak egy valamire kérlek.. nézd el nekem, ha néha rossz kedvű vagyok. Nem miattad van, hanem miattam..
*Dönti oldalra a fejét és a lányt figyeli egy ideig.*
- Melletted szabadnak érzem magam, ha nem lennél velem, akkor viszont üresnek érezném az életem.
*Eltöpreng és mély levegőt véve a lányra néz és lassan karbateszi kezeit, majd le is engedi őket.*
- Ha hiszed, ha nem, még sohasem voltam olyan boldog, mint amikor veletek vagyok.. amikor újra találkoztunk, az számomra maga volt az álom, ha lehet így fogalmazni. Újra színt hoztál borús napjaimba.. ugyan akkor még csak barátok voltunk, de már akkor tudtam, hogy ez több annál..
*Halványan elmosolyodik.*
|
*Gida szavaira összepréseli az ajkait, majd karba tett kezekkel elfordul. Jól van, csak egy ötlet volt.. vááá mostmár neki is elfogyott a türelme. Engedjéék kiiiiii! Ki akar jutni! Nem bír tovább egy légtérben lenni veleee!!! Nagyot csap öklével az ajtóra, majd felszisszenve elrántja és kirázza a kezét.*
- Aucs..
*Pislog le a kezére, és mérgesen rávág az ajtóra a másik kezével. A vállát nekidöntve rogy le a földre, és egy sóhajjal a térdeire támaszkodik. Gidára néz, majd töprengve az ajtóra.*
- Remélem Yo rendesen reggelizett, és melegen felöltözött.. ahogy ismerem már biztos a hotelben császkál, vagy kint játszik, de hajlamos megfeledkezni a sál-sapkáról.. pedig még hideg van.. a zöldséget pedig szinte mindig a tányér szélén hagyja..
*Gondolkozik el egy apró mosollyal, majd észbekapva fel, végül Gidára néz. Összehúzza a szemeit, és visszafordul az ajtó felé. Éles hangon szólal meg*
- Felejtsd el!
|
*Viktor kijelentésére kiszélesedik a mosoly az arcán, és ahogy megfogja a kezeit lehunyja a szemeit.*
- De igen.. csak nem akarom hogy azt hidd, nem bulizhatsz a haverjaiddal, mert nős apa vagy. Vagyis még csak vőlegény..
*Hajtja a fejét a fiú vállára, majd mély levegőt véve megnézegeti a gyűrűjét. Mosollyal az arcán hunyja be a szemeit, és kicsit szorosabban öleli át Viktor mellkasát.*
- Melletted boldog vagyok..
*Jegyzi meg halkan, és egy sóhajjal lecsúsztatja a kezét Viktor mellkasáról a hasára. Felpislog a válla felett a tükörképükre, és lassan elszakad a fiútól. Oldalra dönti a fejét.*
- Akkor mit csináljunk? Úgysem hiszem el hogy kihagysz egy játékot az osztályoddal..
*Rázza meg a fejét széles mosollyal, és kíváncsian a fiúra pislog*
|
*A lány szenvedésére vállatvon, a szavaira szemforgatva elfordul. Megcsóválja a fejét, ahogy megérzi a vállán a kezeket hátrasandít rá.*
- Na persze..
*Követi a lányt a szemeivel, a szavira értelmes arcot vág.*
- Jó, ha csak ennyi a kockázat, miért nem csinálod te magad? Nem fogok szívességet tenni neked.
*Húzza ki magát és egy sóhajjal karbateszi kezeit. Megvonja egyik vállát és a polcokhoz ballagva elkezdi figyelni a tartalmát, végül elnéz az ajtó felé. Jó lenne kijutni, de ez akkor sem jó..*
|
- De nekem akkor is pisilni keeelll!
*Vág roppant szenvedő arcot, és körbenéz. Meglátja a tegnapi tequilás üveget, és töpreng egy kicsit, majd odasietve felveszi. Lehunyja az egyik szemét és belepislog az üveg száján át, majd Gidára néz szigorúan.*
- Fordulj el!! És ne leskelődj!!
*Fordul el ő maga is a fiútól és beledugja az egyik ujját az üveg szájába, majd ki is húzza. Nem jó, túl szűkös.. nem tud belecélozni.. visszateszi a földre, és toporog egyet.*
- Nem bírom kiiiii! Megvan! *kapja fel hirtelen a fejét, és Gidához sietve a vállára teszi a kezét* Rúgd ki az ajtót!
*Jelenti ki egyszerűen, és megpaskolja a vállát, majd az ajtóhoz ballagva megkopogtatja. Megvonja a vállait, majd kitárt karokkal Gida felé fordul.*
- Legrosszabb esetben megrántod a lábad..
|
*A fogkefével a szájában néz ki a lányra merengve, de látva, hogy ő is mereng visszamegy a tükörhöz. Elgondolkozik, s ebből csak az rázza fel, mikor a lány hátulról megöleli. A kérdésre ránéz, majd lassan el is mosolyodik. Kiveszi a fogkefét a szájából, öblít, majd a lányra néz.*
- Nem, semmi ilyet nem terveztem.. elvégre hozzátok tartozom.. nem..?
*Bizonytalanodik el, majd a tükörbe nézve elhúzza a száját. Rossz érzése van.. megrázza a fejét és visszateszi a fogmosós dolokat és megfogja a lány kezeit a mellkasán.*
|
*Hmm.. játék és Viktor szemei nem csillognak? Összehúzott szemekkel billenti oldalra a fejét, ahogy Viktor eltűnik a mosdóban, összefonja a karjait. Megcsóválja a fejét, majd a kicsikhez ballagva sóhajt egyet. Lenéz kisViktorra.*
- Imádkozom azért, hogy ezt ne örököld tőle..
*Dünnyögi halkan, és elnéz a mosdó felé. Gondolkozik azon hogy utána menjen-e, de inkább az ágyhoz ballagva leül a szélére. A térdeire dől, majd lehúzza az ujjáról a gyűrűt, és elkezdi forgatni az ujjai közt. Lassan elmosolyodik, majd ez merengve le is olvad az arcáról.*
~Tényleg hozzá akarok menni?~
*Suhan át csak egy röpke pillanatra az agyán, képekkel és számtalan más úttal együtt, de ezt el is veti, sajnos nem olyan gyorsan hogy néhány utóíze ne maradjon meg.. megrázza a fejét, és elmosolyodva visszahúzza az ujjára a gyűrűt, majd bólint egyet.*
- Jó helyen van ott..
*Bólogat határozottan, a gyűrűt figyelve a kezén, majd egy sóhajjal talpra áll, és a mosdóra nézve, a vizes részt átugorva beballag a fiúhoz. Hátulról átöleli a mellkasát, ha hagyja.*
- Drágám..? Esetleg elmenjünk délig körbenézni? Vagy inkább visszadőlsz lustulni az ágyba? Bár az is lehet, hogy megbeszéltetek a fiúkkal egy összeülős srácpartit..
*Próbál finoman viccelődni, és ha Viktor még a tükörnél van, akkor a tükrön át ránéz.*
|
*A lány szavaira szemforgatva sóhajt és megcsóválja a fejét.*
- Tegnap talán feltűnt nekik a hiányod? Nem.. na látod
*Von vállat, a további szavakra a falhoz simul és pislog párat.*
- Nane..
*Rázza meg a fejét, majd megfordulva az ajtónak dönti a homlokát. Már az alma sem esik jól.. elővéve egy pzs-t beletekeri és leteszi a földre. Majd kidobja, ha lesz kuka.. elmereng, majd elsandít a lány felé.*
|
*Amint a hang csitul körbenéz. Kedvese szavaira eltáltja a száját, majd lenéz az ágyra. Nem mond semmit.*
- Aha, jó.. játék?
*Néz fel, majd mély levegőt véve visszafekszik az ágyra.*
- Hát, nem tudom.. most nincs kedvem hozzá, de talán majd lesz..
*Felül, majd kitakarózik és felállva nyújtózik egyet. Nem nagyon figyelt a lány szavaira, így ahogy a csempére lép, sikeresen meg is csúszik. Az ágy szélében megkapaszkodva áll meg, majd mérgesen felnéz a lányra. Fürkészi egy ideig, majd ellöki magát az ágytól és kiegyenesedve kihúzza magát. Semmi gond! Elindul az éjjeliszekrény felé, a szendvicseket meglátva bólint és elvesz egyet. Pár falatra meg is eszi. A lány felé nézve eltöpreng és odalépked a babaágyakhoz. Benéz a két kicsire és elmosolyodik, majd a lányra merengve. Áh, mindegy. Félrenéz, majd beballag a fürdőbe és nekilát fogatmosni.*
|
[544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
