|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 19:15 - |
| A háló legnagyobb felszerelése a hatalmas, puha franciaágy. Ez Viktor és Corni kis fészke, itt nem is nagyon tanácsos zavarni őket.. itt pihenik ki a nap fáradalmait. Az ágy mindkét oldalán van egy-egy éjjeliszekrény, valamin egy nagyobb szekrény is a ruháknak. Az ággyal szemben egy nagy házimozirendszer helyezkedik el. Corni ágytérfele felett a fal tele van róluk készült, közös képekkel, valamint az íróasztal fala is romantikázik. Az asztal szélén egy kis magnó található, de a szoba leginkább a meghittségre szolgál. |
[316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
*A simogatást megérezve a lánya néz, az élénkebb csókra meglepődik. Lehunyja a szemeit, viszonozza, ahogy elszakad tőle sóhajt egyet.*
- Én is szeretlek
*Mosolyodik el. Lassan megfogja a lány simogató kezét és lehúzva az arcáról összekulcsolja vele az ujjait, ha hagyja. Elnézegeti a kezüket, majd egy mosollyal Cornira néz, majd elgondolkodva a plafonra. Így el fog álmosodni.. lehunyja a szemeit, és egyenletesen szuszog egy ideig, majd felnéz.*
|
*Viktor kijelentésére halvány mosollyal bólint egyet. Majd a gyerekek panaszkodnak maximum, ha éhesek. Szembefordul Viktorral, kezét lassan felcsúsztatja az arcára, és elkezdi simogatni. Halkan sóhajt, mérlegel néhány dolgot, majd egy élénkebb csókot nyom a fiú ajkaira*
- Szeretlek!
*Dönti vissza a párnájára a fejét, behunyja a szemeit, de a simogatást nem hagyja abba*
|
*A halvány mosolyra ő is elmosolyodik, ám ahogy visszahúzzák nyekken egyet. A csók viszont rögtön kiengeszteli. Viszonozza a csókot, a ködös tekintetre viszont elhúzza a száját. A kérdésre biccent. Most nincs szíve itt hagyni.*
- Hm.. inkább maradok. A vacsora ráér.
*Von vállat és leül az ágy szélére, Corni mellé. Végigsimít a takarón keresztül a karján, majd ledől mellé, de ő nem takarózik be. A plafonra pillant és sóhajt egyet.*
|
*A kérdésre egy halvány mosollyal bólint, ám ennyivel nem hagyja meglógni a fiút. Elkapja a nyakkendőjét, és határozottan odahúzza magához. Karjaival körbefonja a nyakát, és egy apró, lágy csókot nyom az ajkaira. Késve szakad csak el tőle, és ködös szemekkel felnéz rá*
- Később felnézel, ugye?
*Remélhetőleg helyeslő választ kap. Mostmár hagyja elmenni a fiút, megvárja, hogy kimenjen, aztán nyakig betakarózva az oldalára fordul, és kissé üveges szemekkel elmereng*
|
*Ahogy elszakad tőle a lány utána néz, és figyeli, ahogy a takaró alá bújik. A kérdésre elhúzza a száját, aztán egy mosolyt erőltetve magára biccent.*
- Rendben, pihenj csak.. addig én befejezem a vacsorát. Mit szólsz?
*Dönti oldalra a fejét, majd ismét elhúzza a száját. Najó.. feláll és egy fejcsóválással az ajtóhoz ballag és a lány akár adott választ, akár nem, kilép és elindul a konyha felé. Persze a lány válaszától az is függ, hogy mit csinál. Vagy befejezi a vacsit, vagy kimegy és kiszellőzteti kicsit a fejét.*
|
*Viktor mellkasáról hallgatja a fiú szavait, annak zöngéje tök jó érzést kelt benne ^^ mozdulatlanul nézi a plafont, elgondolkodva, majd egy sóhajjal belefúrja az arcát a fiú felsőjébe, és megkapaszkodik a nyakkendőjében. Nem tud mit mondani.. ez nem olyan téma, amiről vígan tud cseverészni. Lassan elszakad a fiútól, kibújik a felsőjéből, leveszi a nadrágját is, és a lenge fehérneműpárosban bebújik a takaró alá. A feje alá gyűri a párnát, és nyakig magára húzza a takarót*
- Nem bánod, ha egy kicsit lepihenek? Ez az egész teljesen felemésztette az erőm..
*Nem csak ez :p természetesen nem akar aludni. A hátára fordul, és a plafont kezdi el figyelni*
|
*Az ölelésre elgondolkodik, a szavakra viszont lenéz rá. Eltöpreng kicsit, majd egy halvány mosollyal biccent.*
- Én sem bántam meg semmit. Te vagy a legeslegjobb dolog az életemben. Meg persze ez a nagy család
*Dönti oldalra a fejét, majd végigsimít a lány haján és lefagy róla a mosoly. Corni apja szavai járnak a fejében.*
- Igazából kedvem lett volna elmondani az apádnak, hogy nincs igaza.. mármint abban, hogy az apám nem örül, hogy együtt vagyunk. Mert boldog, hogy én is az vagyok..
*Vonja meg az egyik vállát merengve, majd lehajta a fejét és szusszan egyet.*
- Szeretném megérteni az édesapád.. de egyszerűen nem megy.
*Rázza meg a fejét és elnéz oldalra.*
- Régen annyira más volt.. vagy az nem az igazi éne volt? Vagy én nem tudom.. komolyan..
*Csóválja meg a fejét és a plafonra néz, majd a lányra.*
|
*Nem néz fel, ahogy Viktor átöleli, csendesen viszonozza. Nem is maga miatt, inkább Jus miatt.. vesz egy mély levegőt, átöleli Viktor mellkasát, és belefúrja az arcát a felsőjébe. Nem sokat sírt még előtte.. felnyitja a szemeit, és töprengve maga elé néz*
- Én akkor sem bántam meg semmit.. örülök, hogy így alakult, semmit sem változtatnék meg az életem veled töltött idejéből. Akárki akármit is mond..
*Húzza össze a szemeit, és kicsit szorosabban öleli át a fiút. Visszahunyja a szemeit, és kicsit megnyugodva sóhajt*
|
*Lukeot meglátva összeáll neki a kép.*
~Luke?! Igen.. azt hiszem.. még párizsban akart velem beszélni, de nem került sor rá. De akkor most..? Vagy nem..? Mégse.. uhm..~
*Inkább a lány után siet. Itt valami nem stimm. A földet fürkészve mereng ezen, majd becsukja maguk után az ajtót és felballag a lépcsőn. A hálóba érve sóhajt, körbepillant, becsukja itt is az ajtót és elnéz Corni felé. A lány könnyeit látva lehajtja a fejét, majd odasétál és leül mellé. Magához öleli, de igazából semmi megnyugtatót nem tud jelenleg mondani. Az apja egy.. áh, mindegy. Meg van róla a véleménye, és ezt inkább magában is tartja. Az lesz a legjobb. Mély levegőt vesz és lepillant a lányra.*
- Rendbe fog jönni minden..
*Legalábbis bízik benne. Nem tud semmi bíztatót mondani :S*
|
*Nem ellenkezik, menjenek csak fel. Ahogy Viktor a kocsi felé néz, egy pillanatra láthat elsétálni a kerítés előtt egy mosolygó Lukeot, de a következő pillanatban el is tűnik a szemei elől. Talán csak kimerült, és előítéletes :P mert az oké, hogy Luke szemét, de attól még nem biztos, hogy ebben is az ő keze van. Viszont Corni nem hagyja ezen filózni, mert elindul vissza a házba. Még egyszer hátranéz, aztán besiet az ajtón, és a fiút bevárva fellépked a hálóba. A kaja ráér.. előbb össze kell szednie magát. Kinyitja a háló ajtaját, és meg sem áll az ágyik. Lehuppan a szélére, és ha Viktor becsukja az ajtót, akkor az egyik kezét a szája elé emeli. Behunyja a szemeit, és vesz egy mély levegőt, könnyei végiggurulnak az arcán, így tenyerét a homlokára csúsztatja fel*
|
*Pontosan xD. Régen valóban utálta, de olyan megszokottá vált az a név. És igen, tényleg hiányolja.. ^^'' A lány hangját meghallva elmosolyodik.*
- Inkább én köszönöm
*Néz le rá, és végigsimít az arcán. Nincs ellevetés, aludhat xD. Ő még elmereng pár dolgon.. aztán lassan behunyja a szemeit és elnyomja az álom.*
|
*Válaszolna, de inkább nem teszi. Oké, nem fontos xD elgondolkozik ezen. Régen mennyire utálta ezt a becenevet, most meg hiányolja? :P A takarót megérezve elmosolyodik. Okos.. fejét bevackolja Viktor mellkasán, és behunyja a szemeit.*
- Nagyon köszönöm a ma estét.. mindent..
*Ebbe minden benne van xD a meglepi, a vacsora, a tánc, a fürdés, az előbbiek, minden. Simizgeti egy kicsit Viktor mellkasát, körme hegyével apró köröket rajzolgat rá, majd ha nincs ellenvetés, akkor kényelmesen elhelyezkedik, és átadja magát az álmoknak.*
|
*A szavakat és a becenevet hallva kiszélesedik a mosolya. A gyűrűkre néz, majd a lányra.*
- Ritkán hívsz már Szőkének..
*Jegyzi meg hangos gondolatként, majd megrázza a fejét. Nem fontos xD. Kissé felemelkedik és magukra húzza a takarót. Amíg pihennek.. nem kellene megfázni :P. Nincs már olyan meleg, mint nyáron. A kezükre néz merengve, majd egy mosollyal a lányra. Nagyon szereti :). Átkarolja szabad kezével, majd simogatni kezdi a hátát és a karjait.*
|
*Elmosolyodva dől vissza a fiúval. Az arcsimításra kiszélesedik a mosolya, a csókra behunyja a szemeit. A kijelentésre halk sóhaj szakad fel a tüdejéből, lassan felnéz a fiúra, és megfogja a haján lévő kezét. Két tenyere közé fogja*
- Én is téged, Szőke..
*Közelebb csusszan hozzá, odabújik, átkarolja. Nem hagyja egykönnyen meglógni :P kíváncsi mosollyal pislog fel rá, de nem engedi el a kezét. Nagyon szerelmes ^^ a gyűrűjére pillant gondolkozva, majd Viktor gyűrűjére.*
|
*A harapásra nem bír elfolytani egy rövid nevetést. A puszit még ideje sincs viszonozni, így odahajol és egy röpke csókot nyom az ajkaira. Ahogy a lány abbahagyja a mozgást átöleli, a szoros ölelésre elmosolyodik. Végigsimít a lány hátán és visszadől az ágyra. Az se baj, ha kicsusszan közben a lányból. Szabad kezével megsimítja a lány arcát és ha figyel, akkor odahajol hozzá egy csókra. Elszakadva tőle félrebiccenti a fejét.*
- Szeretlek
*Suttogja, de még hallhatóan. Végigsimít a haján.*
|
*Mivel Viktor felül, karjaival körbefonja a nyakát. A nyakcsókok nagyon jól esnek neki, és hogy az ő kezei se maradjanak adósak, a fiú hátát kezdi el cirógatni. Kicsit gyorsabb, élettel teltebb tempóra vált, arcát befúrja Viktor nyakához, és játékos gyengédséggel megharapja picit. Irónikus xD xD végigsimít a hátán, majd felemeli a fejét és egy apró, lágy puszit nyom Viktor ajkaira. Nem többet, még a végén túlzásba viszik ;) lassan abbahagyja a mozgást, de a fiúban marad, illetve fordítva. Pihegve odabújik a fiúhoz, és jóó szorosan megölelgeti kicsit.*
|
*Hát most nem? xD Mindenki tudja, hogyan készül a gyerek.. és nekik már van kettő. Akkor innentől evidens, mit csinálnak éjjelente.. A vállcsókra elmosolyodik, és hagyja magát átfordítani. Lazán maga melléh helyezi a kezeit és úgy néz fel a lányra. A simogatásra oldalra biccenti a fejét, ahogy a lány mozogni kezd hátradönti kissé a fejét. Ahogy a kezeiért nyúlnak már ő is nyújtja és összefűzi a lányéval. A csókot viszonozza, ahogy elszakad tőle utána nyúl, de már nem éri el. A kezeit megpihenteti a lány derekánál, a gyorsabb mozgásra felsóhajt és halkan fel is nyög. Megpróbál picit felülni és fél karral magához öleli a lányt, de esze ágában sincs akadályozni a mozgását. Csak ő is szeretné kényesztetni a lányt. Ennyi az egész. Odahajol és a lány nyakát kezdi el csókolgatni lágyan. Szabad kezével pedig a melleit simogatja.*
|
*Milyen példát mutat, eh? :P Úgyis tudják.. najó. A lassuló mozgás sem szomorítja el, mert elég kellemes érzést nyújt az is. A megállásra kinyitja a száját, de a csók be is tapasztja az ajkait. Viktor arcán végigsimítva viszonozza. A kezet megérezve felpattannak szemhéjai, karjait szorosan Viktor nyaka köré fonja, és felsóhajt. Egy csókot nyom Viktor vállába, majd gondol egyet, és aaaa.. "lenti kapcsolatuk"ra ügyelve átfordul vele. Tényleg sajnálja szegény ágyruhát. Viktor mellkasára dől elmosolyodva. Most átveszi az irányítást, engedelmével ^^ a fiú mellkasát simogatva egyenesedik fel, és lassú, kényelmes mozdulatokkal elkezd mozogni. Nem sieti el a dolgokat, néha körkörösen meg-megmozdítja a csípőjét is. Viktor két kezéért nyúl, összefűzi vele az ujjait, és lehajol hozzá egy csókra. Nem marad lent túl sokáig, felegyenesedik, a fiú kezeit felvezeti a derekára, majd otthagyva megtámaszkodik a mellkasán. Kissé lejjebb hajol, és gyorsít a tempón, de csak éppen egy picit.*
|
*A nyögések csak bíztató hatásúak, a hajbirizgálás meg.. kicsit zavarja, de végülis nem vészes. A család nagy része itthon, de úgyis tudják mit csinálnak, fölösleges titkolózni xD. Szerinte.. A csókra kicsit lassít a mozgáson, majd elszakad a lány ajkaitól és egy mosollyal félrebiccenti a fejét. Eltöpreng kicsit, így a mozgás nem fokozódik. Zavarja, hogy nem tud újat kitalálni *-). A lány arcát fürkészi, majd félbeszakítva gondolatmenetét gyorsít a mozgáson. Egy ideig így mozog, aztán megáll és lehajol egy hosszú csókra. Kezét pedig levezeti és megsimogatja odalent a lányt.*
|
*Visszacsókol a fiúnak, és hagyja magát átfordítani. Az új helyzetet kihasználva kényelmesen elhelyezkedik. Az ágyneműt most sem kímélik :3 ahogy a kéz ismét lefelé indul, felpillant Viktorra, majd egy sóhajjal behunyja a szemeit. A helyezkedésen ő is segít, felhúzza a térdeit, és szerelmes mosollyal összekulcsolja az ujjait Viktor tarkójánál, így a röpke csókot is tudja viszonozni. A mosolyra kiszélesedik a mosolya, abszolút semmi ellenvetése nincs. Ahogy behatol, halk nyögéssel hátrahajtja a fejét. Hamar megszokja a nem is olyan új érzést, és próbál azonosulni a gyorsabb tempóval. Bele-beletúr Viktor hajába, majd visszaengedi a kezeit az ágyra, a feje mellé. Halkan nyögdécsel, elvégre a család nagy része itthon van xD kezét végigfuttatja Viktor karjain, és lehúzza magához egy csókra. Csókból sosem elég *
|
[316-297] [296-277] [276-257] [256-237] [236-217] [216-197] [196-177] [176-157] [156-137] [136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
