|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.13. 15:06 - |
Nagy terem, tele asztalokkal, székekkel, automatával. Egy elkerített rész, szerkényekkel, hűtővel, s a konyhai eszközökkel, ahol a konyhásnéni van. Végülis itt reggelzini, vacsorázni is lehet, nincs megtiltva semmi. Ebben a kis vendéglőben mindenkit várunk, és a konyhásnéni segítőket is felvesz.. egy kis plussz zsozsó sohasem jön rosszkor. Nem? :) |
[136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
- Rendben! - * és felugrott a székről. * - Na mire várunk? Felőlem mehetünk. - * mondta és mellé állt. * - Na gyere! - * és az ajtóhoz rohant. Kicsit belegondolt ugyan, hogy nem kéne ennyire sietni, de gyorsan elhessegette a gondolatot.* ~ Ez jó móka lesz! ~ * mosolygott, és még egy kicsit előrébb lépett.*
|
*A szavakra csak vigyorgott, mintha olyan vicceset mondott volna a lány. Elneveti magát, majd lecsitítva magát sóhajt.*
- Persze! Körbevezetlek! Ez semmiség
*Mosolyodik el és bólint egy nagyot. Leugrik a székről és pördül egyet a tengelye körül. Mosolyogva felnéz Suzunára.*
- Na, mire várunk még?
*Dönti oldalra a fejét és csípőre teszi kezeit. Körbenéz egy sóhajjal és megakad a szeme az egyik diákon, de hamar észbekap, így visszanéz Suzunára kíváncsian és várakozón.*
|
*Gondolkodva nézett maga elé, és biztos volt benne, hogy szombaton tanulni nagy hülyeség lenne. Minek, ha vasárnap is lehet?* - Azt hiszem... Vagyis szerintem... Izé... - *dadogott. Majd nyelt egy nagyot, és újult erővel ismét elkezdte mondandóját*- Tehát... tudod, még új vagyok itt. És hát, nem igazán vagyok otthon ezekben az épületekben. Úgyhogy nem lenne nagy kérés, ha arra kérnélek, hogy vezessél egy kicsit körbe? - *mondta, majd becsukta a szemét, és várta a választ.* ~add, hogy igen, add, hogy igen!~ * alig feltűnően összekulcsolta ölében a kezét, mintha imádkozna.*
|
*A szavakra elmosolyodik és bólint egyet.*
- Értem.. én is így vagyok vele. Nem volt kedvem otthon lenni.. így eljöttem ide. De nem bántam meg..
*Von vállat és töprengve elmereng. Mit kéne csinálni.. hmhm.. Suzunára néz egy sóhajjal.*
- Csinálni kellene valamit.. szombat van és semmi ötletem sincs.. a tanulást inkább holnapra hagyom, ma nincs hozzá agyam
*Von vállat egy értelmes vigyorral, majd egy sóhajjal körbenéz.*
|
*Valahogy egyáltalán nem csodálkozik, hogy mindig a legrosszabkor történik Hallievel. Ez neki is ismerős, hisz vele is megtörtént már párszor. * - Állat? Még nincs, de azt hiszem, hamarosan be fogok szerezni egyet. - *Ezzel bekapta az utolsó előtti falat fagyit. * - Az iskolával kapcsolatban sok képet néztem róla, és nagyon megtetszett. Szerettem volna messzebre menni, az országom határain kívülre, és lám: Sikerült! - * Mosolygott, és bekapta az utolsó falatot is.*
|
*A kérdésre behúzza a nyakát.*
- Hát, igen.. de mindig a legrosszabbkor történik velem ez
*Csóválja meg a fejét, a kérdésre visszanéz a lányra. Eltöpreng és az állához emelve a kanalat fobolni kezd vele.*
- Hümm..hümm..
*Töpreng hangosan, majd egy sóhajjal a lányra néz.*
- Körülbelül fél éve
*Bólint egyet és bekap mégegy kanállal a fagyiból. Ízlelgeti, majd elmosolyodva nyammog egy kicsit.*
- Finom.. nagyon
*Kíváncsian a lányra néz, s bekapja az utolsó falat fagyit is és sóhajt.*
- Hm.. van valamilyen állatod? És hogyhogy erre a sulira esett a választásod?
*Mosolyodik el és félretolja a fagyis kelyhet. Felkönyököl a pultra és mély levegőt vesz.*
|
*Mosolyogva magához húzta a fagyiskelyhet*- Kyotoból jöttem. - * mondta és elkezdte enni a fagyit..* - Hogy érted azt, hogy itt sem látnak szívesen? Volt már több ehhez hasonló incidensed is? *Kíváncsian tekintett a lányra. Most, hogy itt volt, szeretett volna minél többet megtudni az épületről, és persze a tanulókról is. Elvégre illik neki. - * És mióta laksz itt? * - folytatta, és még egy kanállal bekapott a fagyiból. - * Háh..., de finom!!! Eddig még nem ettem ilyen fincsit! *Kissé hidegnek találta ugyan a nagy kanálnyi fagyit, de a finom íz szinte teljesen lenyomta a hidegséget.
|
*Az ötletre le is teszi a papírkát, amin fel vannak sorolva az édességek. Bólint a pultosra nézve, aki felveszi a rendelést és sietve távozik. Visszafordul a lányhoz.*
- Jó választás volt..
*Mosolyodik el és meg is érkezik az édesség. Egy-egy pohárral letesz a lányok elé és várakozón Halliere néz a pultos, a fizetséget várva.*
- Oh, máris.. egy pillanat.. meg kell keresnem
*Mászik le a székről és a zsebében kezd el kutatni, kutat-kutat, de mégsem talál. Nyel egyet és a pultosra néz, akinek a szemei lassan vérben forognak a türelmetlenség jeleként. Körbenéz, és látja, hogy elég sokan várnak még a sorukra, így a másik zsebében is elkezd kutatni.*
- Ömm.. egy századmásodperc és... meglesz..
*Nyúl bele mélyen a zsebébe, mire megtalálja a pénzét. 32 fogas vigyorral nyújtja a pultosnak, aki kicsit mogorván átveszi és elrobog a pénzel. Nyel egyet és visszaül a székre.*
- Hát, azt hiszem itt sem fognak szívesen látni ezentúl
*Von vállat egy idétlen mosollyal és a lányt kezdi el fürkészni.*
- Honnan jöttél egyébként?
*Dönti oldalra a fejét és a fagyijára nézve beletolja a kanalat, rátesz egy pici fagyit, és megeszi.*
|
- Igen. Nagyon szép helyen van. Láttam egy képen. - * mondta és odafordult a lányhoz.* - Hm.... Szerintem fagyit kérjünk. - * mondta és most a pultos felé fordult. * - Tehát, két pohár fagyit! - * mondta és visszafordult Hallie-hez.* - Kössz a meghívást, úgy is nagyon éhes vagyok. - * mondta és újra a pulthoz fordult, hogy átvegye az édességet.
|
*A kérdésre elneveti magát és tovább hallgatja a lányt.*
- Persze persze, én is oda járok.. a környéken csak egy iskola van, az Atalntis Princess Gimnázium.. csodálatos helyen van.. nekem nagyon tetszik
*Mosolyog mint a tejbetök, majd a pultos felé nézve int neki, mire az idejön.*
- Kérnék még valami desszertet.. mondjuk valami.. hmm
*Suzunára néz kíváncsian és érdeklődve.*
- Szerinted mit együnk? Annyi választék van.. tudod mit? Meghívlak.. de még mindig nem tudom mit együnk..
*Fordul a pulthoz és kézbe vesz egy papírkát, amin rajta van a választék és bogarászni kezdi eltökélt arccal.*
|
- Igen, jó lenne, ha segítenél. És én 15 éves vagyok. Öm... Hol van az iskola? Mert hallotam, hogy itt van egy. Áh köszönöm. - * mondta és elvette a forró csokit.* - Úgy gondolom, hogy te is abba az iskolába jársz. Úgye? - * és elkezdte keverni a forró csokit és egyből meg is itta.* - Köszönöm! - * mondta a pultosnak.*
|
*Amint egy másik lány érkezik rápislog egy pár pillanatig, majd egy "unom az életem" sóhajjal megkavargatja a forrócsokit. A köszönésre felkapja a fejét és a lányra néz.*
- Szia.. én Hallie Larker vagyok.
*Mosolyodik el és elengedi a kanalat, amivel a forrócsokit kavargatta. Mély levegőt vesz és kíváncsian fürkészni kezdi a lányt, végigméri, majd bólint egy aprót.*
- Hm, új vagy itt, igaz? Ha bármiben segítségre van szükséged, akkor segítek.. amúgy 14 éves vagyok. Te?
*Néz egy sóhajjal a lányra, majd körbe a kis vemdéglőben. Ismerős arcok? Áh, dehogy..*
|
* Suzuna keresi a vendéglőt. De nem találta.*
- Áh! Na vég re meg van. - mondta és leült az egyik székre egy ismeretlen lány mellé.
- Mit kér? - kérdezte a pultos.
- Egy forró csoki nagyon jól jönne. - mondta és leálitotta a diszkmenyét amit eddig hallgatott.
- Mingyár hozom. - mondta és elment a pultos.
- Szia téged hogy hívnak? Engem Suzuna Mitarashiinak hívnak. - mondta és odafordult a melette ülő lányhoz.
|
*Kicsit elszontyolodott a kémia dolgotara miatt, dehát.. nem tud mit tenni ellene. Nem érti az egészet és kész. Ezen nincs mit megbeszélni. A pultohz lépkedve egyből felpattan az egyik székre, és punnyadt arcal felkönyököl az pultra. A nőre tekint értelmes pislogással, aki visszanéz rá.*
- Adhatok valamit, kislány?
- Hm? Nekem?
*Néz körbe a lány, majd bólint, hogy igen.*
- Valami teát, ha lehet.. vagy tudja mit? Forrócsokit szeretnék
- Máris hozom
*Hamar meg is kapja a forrócsokiját és azt szürcsölgetve tovább ücsörög a széken és néz ki a fejéből.*
|
*A válaszra bólint, megissza a meleg teáját, s feláll. Megfogja a poharat, s a lányra néz, majd el a konyháspult felé. Odalépked, leadja, majd visszajön a többiekhez.*
- Akkor menjünk!
*Csapja össze két tenyerét, majd elmosolyodva oldalra biccenti a fejét.*
- A városipark.. elég szép hely. Sokszor sétálgatok ott, ha nincs más dolgom.. szerintem neked is tetszeni fog
*Néz Juliára, majd elindul az ajtó felé. Odaérve kinyitja az ajtót, s előreengedi őket, majd kilép utánuk.*
|
*Bólint.
-Akkor menjünk oda!-Belekortyol az üdítőjébe,és árja amíg Angela megissza a sajátját.*
 
|
*A kérdésre a kutyusra néz, ahogy a kezébe nyomják a pórázt nagyokat pislog. Megrázza a fejét, s visszanyújtja.*
- Nem kell, köszi.. tudod, azért nem lehet háziállatom, mert allergiás vagypk rájuk.. így is csoda, hogy még nem tüsszögök..
*Elmosolyodik, majd a kutyusra nézve sóhajt. Eltöpreng, s eszébe jut valami, így Juliára néz.*
- Van kedvetek sétálni egyet? A városban van egy szép park.. Lilian biztos élvezné
*Dönti oldalra a fejét, majd a teájára nézve megfogja a poharat, s meglötyögteti egy kicsit, hogy hűljön már ki..*
|
*-Szegény...Önvédelemre,és kutyaismeretre járok terméstesen.Szeretnél Liliannal játszani?Tessék,nyugodtan fogd csak meg,eszébe se jutna megharapni.-
Szól Angelának,és a kezébe nyújtja a pórázt.
Vagy előbbb megiszod a teádat?-Kérdezősködöt tovább.Lilian különös érdeklődést mutatott Angela után,és úgy látszik ez kölcsönös...*
|
*A kérdésekre elmosolyodik, s oldalra dönti a kezét.*
- A nevemet már mondtam.. Angela Shifft. Nincs semmilyen állatom.. Amerikában születtem. Önvédelemre és vízimentésre.. nagyon szeretek sportolni, de a betegségem miatt nem lehet sokat..
*Húzza el a száját, s félrenéz, majd a kutyusra, s megsimogatja a fejét.*
- Jól vaan...
*Paskolja meg a fejét, majd a lányra néz.*
- És te milyen szakra jársz? Kutyád már van, azt látom..
*Mosolyogva visszanéz a lányra, majd sóhajt és őjból belekortyol a teájába.*
|
*-Igen,nem rég érkezdtem ide.Juliának hívnak.Téged?Van kutyád?És te honnan jöttél?Mien szakra jársz?-*
Rohamozta meg kérdéseivel ANgelát.De érdekelte is mindegyik.A fehér prózáos fehér nagy kutyát aemnnyire tudta visszarántotta,ne nyalja szét Angela tenyerét...*
|
[136-117] [116-97] [96-77] [76-57] [56-37] [36-17] [16-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
