|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:39 - |
Beverly Hills Megyei Főkorház. Egy nagy fehér épület, sok nővérkével, orvosokkal, akik mindenben a Te segítségedre vannak! Egyszer talán pont a Te életedet mentik meg! De azért csak óvatosan! ;) |
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*A szavakra elmosolyodik és biccent, a kérdésre felkapja a fejét.*
- Jó, siessünk.
*Justinnal egyszerre nyúl a kezéért, így összeütköznek, de sietve megfogja és úgy indul el mellette. Az ajtónál azért elengedi, hogy ki tudjanak jönni mindketten, aztán újból megfogja. KisCorniékra pillant, majd elindul a kocsik felé. Majd eldöntik, kihez ülnek be xD. Visszapillant azért még az ajtóra, majd maga elé töprengve.*
|
*Hallgatja Frencint, és elmereng. Mondjuk eleve azt sem tudja már, mikor is vált a gyerekekértmenés és a babysitterkedés a hobbyából a kötelességévé. Valamikor akkor, amikor rájött, mennyire szereti az ikreket.. és egyszer valamiért Viktor lepasszolta neki az ovibamenést.. hogy utálta, egek. Aztán akkora sikert aratott az ovis gyerekek között, hogy kisCorni unszolására Viktor legközelebb már szivatásból küldte el megint őt. És akkor valahogy.. egyre többet járt el a két gyerekért.. és hallgatta ahogy csak beszélnek és beszélnek és beszélnek, és ha Viktornak mondjuk dolga akadt, vagy Corni is túl korán ment be a munka miatt, akkor suli előtt el is kísérte a kicsiket. Aztán ez valahogy átragadt az iskolára is, és.. az élete részévé vált. Feleszmél, és sietve elmosolyodik*
- Persze. Kicsit olyan érzés, mintha valamilyen szinten.. hogy mondjam.. *eltöpreng, aztán vállat von* nem fontos, elvégre valamilyen szinten tényleg.. tehát.. a nagybátyjuk vagyok
*Mosolyodik el, az ölelésre meglepődik. Örül, hogy valamiképp javult közöttük a helyzet Frencinnel. Corni integetését látva sietve visszaint*
- Menjünk, jó? ^^ Ráérünk még ezen törni a fejünket úgyis
*Ha a lány jön, akkor megfogja a kezét és az ajtó felé indul*
|
*Hallgatja a lány szavait, majd összehúzza a szemeit.*
- Nem kell, hogy megértsenek! Úgysem tudnak. És te sem, hiába próbálkozol. Nem tudsz rólam semmit.. *néz félre és folytatná, de Viktor is kijön, majd el is megy. Utána pillant, majd Cornira* Barátokra sincs szükségem. Attól, hogy neked segítek, vagy megmentelek, még nem foglak jobban kedvelni.. csak.. amolyan kötelesség. Vagy nem tudom.
*Töpreng el, végül egy fejcsóválással elnéz Viktor után.*
- Inkább vele törődj, és ne velem.
*Egy sóhajjal elindul ő is a kocsi felé, de ő inkább a Narumis-kocsihoz ballag.*
|
*Hallgatja Viktor szavait, és egyre inkább elmosolyodik rajtuk. Behunyja a szemeit*
- Apa-lánya vita, mi? Az még egészséges..
*Fogja két kézbe a fiú arcát, és nyom egy rövid csókot az ajkaira. Nem erőlteti a forrócsokit, legalább Naru nyugodtan tud flörtölni :P ahogy a fiúk is ugyanakkora életkedvvel keveredik oda hozzájuk, meglepődik. Fertőző ez a rosszkedv?*
- Na és te miért lógatod az orrod, kicsim?
*Simít végig fia arcán, és ahogy kimegy, kíváncsian utána pillant. Nem fogja megérteni a férfiakat.. az órájára pillant, majd el a lift felé, végül visszafordul Viktorhoz.*
- Szerintem várjuk meg őket a kocsinál, mire mindenki kimegy és beszáll talán ők is felzárkóznak
*Ha Viktor benne van, akkor integet Justinéknak, hogy jöjjenek, és int Naruminak is*
|
*Ahogy Corni megjelenik megpróbál sietve felölteni valami vidám arcot, de a lány rá is kérdez a helyzetre. Uff.. erről ennyit. Elhúzza a száját, majd köhint egyet.*
- Nem fontos, menjünk haza!
*Bólint egyet, de mibel tudja, hogy Corni nem az a fajta, aki szó nélkül hagyja, így belekezd..*
- Összevesztem a lányunkkal.. vagyishát.. mondtam neki valamit, amit nem kellett volna, ő pedig visszaszólt, amire én nem tudtam mit mondani, mert teljesen jogos.. Samantháék pedig.. *pillant el a lépcsők felé, majd körbe, végül elkerekednek a szemei* fogalmam sincs.. fent még megvoltak..
*Pislog nagyokat, majd feláll, végül visszanéz a lányra.*
- A forrócsokit meg csak azért hagytam ki, meeert.. csak. Most nem kérek
*Von vállat és elnéz a lift felé. Reméli, hogy Samék ideérnek még ma.*
|
*Hoppá.. hát, ő megpróbálta :3 még a szülőket is értesítette a fejleményektől, ahogy tanári kötelessége. Ahogy Viktor elindul, sietve és halkan utána szól még*
- A szimatomat nem lehet becsapni. Pontosan tudom milyen beleszeretni a lehető legrosszabb személybe a környezetedben. Ha tanács kell..
*Nem fejezi be, a fiú úgyis tudja. Zsebredugja az egyik kezét, és körbenéz. Hát jó, akkor ő népszámlálást tart. Turbékoló kölykök a növénynél, turbékoló nagyobb kölykök a székeknél, nemturbékoló gyerekek odakint, meg egy, az kettővel kevesebb, mint kéne. Hmmm.. vajon a fiatalok is turbékolnak valahol? Turbékolhatnának kicsit gyorsabban*
|
*A sensei szótlanságára és vigyorára eltáltja kicsit a száját. Uhh.. sietve becsukja, a szavakra elnéz az ajtó felé, de Sasuke már megy is ki. Elhúzza a száját, majd mérgesen félrefordítja a fejét.*
- Fölösleges kimennem...
*Teszi karba a kezeit, és mivel meglátja anyját, így odamegy hozzájuk és leül mellé. A földet kezdi el fürkészni szótlanul, majd gondol egyet, feláll és kisiet az ajtón. Sasukera és Cornira téved a tekintete, majd sietve félre is kapja a pillantását és a kocsijuk felé veszi az irányt.*
|
- Te használtad a randi szót!
*Jelenti ki egyből a kérdést hallva, és megereszt egy újabb vigyort. Figyelmesen hallgatja a szavakat, és a pozitív válaszra büszkén kihúzza magát*
- Király! Tudod, a tökmag is keményen próbálkozik, úgy gondoltam, ideje nekünk is rákapcsolni. Kicsit ciki lenne, ha Frencin előbb menne férjhez nálad, nem?
*Billenti oldalra a fejét, de nem vár választ. Teliszájas vigyorral a gombok felé fordul, és benyomja a startot. Szélesen vigyorog, és mivel nem történik semmi, benyomja mégegyszer.*
- Hihihi..
*Néz hátra Samre miközben folyik róla a víz, és vigyorát magára fagyasztva nyomja be még nyolcszor a startot. Felháborodva rárivall a gombokra egy "hé!"t és becsapja tövig, mire a lift rázkódik egyet, és szépen folytatja az útját. Na azért..*
|
*A kérdésekre meglepődik és csak nagyokat pislog. Most.. nem egészen érti, illetve érti, de nem akar hinni a fülének. Összehúzza a szemeit, a vigyorra sóhajt egyet.*
- Te most randira hívsz?
*Dönti oldalra a fejét, majd karbateszi a kezeit. Fürkészi a fiút, méregeti, nem tud dönteni. Igent mondjon? Vagy utasítsa vissza? Szegény srác annyit küzdött már, ideje lenne beadnia a derekát, nem? xD*
- Háth.. nem is tudom *eltöpreng* a bátyám nem örülne neki, de.. végülis miért ne?
*Pillant vissza Isseire halvány mosollyal és közelebb is megy hozzá, majd egy fejcsóválással inkább a lift gombjaita néz merengve. Kíváncsi, mi fog kisülni ebből a randiból.*
|
*Sóhajt egy jó nagyot, a lépteket nem hallja meg, de az feltűnik neki, hogy Sasuke mellé állt. Meglepve felpislog rá és őt kezdi el kíváncsian fürkészni, a kérdésére összerezzen és sietve felugrik*
- Nem, semmi!
*Nagyokat pislogva fogja meg maga előtt az alkarját, és töprengve maga elé pislog. Felpillant a fiúra, majd gyorsan visszanéz a talajra*
- Csak elszomorít, hogy senki sem próbál meg megérteni téged, vagy hogy senki sem próbál a barátod lenni. Illetve.. én próbálok.. csak gyakran eltúlzom.. de nem tehetek róla.. mert.. tudom, hogy te tudsz kedves is lenni.. hisz annyiszor segítettél nekem..
*Pislog a földre zavartan, majd elpillant azért az ajtó felé*
|
*A kijelentésre megcsóválja a fejét.*
- Nem úgy gondoltam.. mindegy
*Mosolyodik el, és ő is kipillant az ablakon. A havat látva félrebiccenti a fejét, Justin szavaira ránéz. Hümmög, majd sóhajt egyet.*
- Akkor megosztjuk egymás között, hogy ki mikor és kiért megy, mit szólsz?
*Von vállat, és elnéz Corniék felé. Nah, akkor lassan indulnak is haza. Visszapillant a fiúra és átöleli egy pillanatra.*
- Ne aggodalmaskodj
*Szakad el tőle és mély levegőt véve körbenéz. Hé.. Samantháék merre vannak? O.o*
|
*Tényleg, hova is mennek? Felnéz a plafonra, majd zavart mosollyal a lányra*
- Titok
~Még én sem tudom..~
*Eltöpreng kicsit miközben leballag a lépcsőn, és megáll az egyik növény mellett. A következő kérdésre pislog kettőt, és megdörzsölgeti a tarkóját*
- Hát.. gondolom.. ruhát..
*Szélesre húzza vigyorszerűen az ajkait, aztán félrefordítja a fejét és kipillant az ablakon. Tényleg esett egy kevés hó.. reméli, hogy karácsonykor jön a többi. Sóhajt egyet, majd elgondolkozik egy kicsit. Frencinre néz*
- Várjunk csak, ez így nem lesz jó! Ha nem Viktor, akkor mindig én mentem az ikrekért az oviba, aztán a suliba, most meg a buszmegálló elé. De most majd mennem kell értük a buszhoz, meg egyszerre kéne ott lennem a másik kicsiért is az oviban, aztán a suliban. Van 9 hónapom hogy megtanuljak osztódni
*Sóhajt egy jó nagyot a plafonra nézve*
|
*Oké, mindenki ment a dolgára. Ő az ajtónál ácsorog és vár, majd egy sóhajjal kilép az ajtón és Corni mellé lépked. Viktornak még nyoma sincs.. lepillant a lányra. Felrémlenek neki az apja szavai, így félre is húzódik, mintha csak levegőzni jött volna ki. Karbateszi a kezeit és lepillant a lányra.*
- Valami baj van?
*Vesz erőt magán, és kíváncsian a lányra néz.*
|
*Boldogan ballag lefelé a lépcsőn, de az elé táruló látvány nem valami szívgerjesztő. Forrócsokiznak, mi..? Egyáltalán hova lett a fél banda? Nah jóh, még van hátra 5 hónapja és néhány napja, szóval addig kézbe veszi szépen a dolgokat. Viktorhoz ballag, és egy kedves mosollyal leül mellé*
- Na, ezúttal mi történt? Hol hagytátok Samet és Isseit, mi lett a lányunkkal, és miért nem forrócsokizol a tanárúr pénzéből?
*Biccenti félre a fejét kíváncsian, ugyanakkor nagyon türelmesen. Ő tud várni, hogy szépen felvázoljanak neki mindent, vagy legalább csak körülírjanak*
|
*Lánya visszaszólására nyitja a száját, majd be is csukja. Egyrészt, nem tud mit mondani, mert teljesen jogos, másrészt.. ha mondana, az sem ész érv lenne, hanem csak mellébeszélés. Arról nem is beszélve, hogy most mérges is lett, így jobb is, hogy lánya elsietett. Ha nem lenne önkontrollja, akkor lehet, hogy elszalad a keze. Összehúzza a szemeit és úgy pillant utána, majd szusszanva továbbindul. Jó.. persze, haragudjon rá. De egyszer még meg fogja köszönni!!! Ebben teljesen biztos! Megcsóválja a fejét és elnéz az ajtó felé. Nem megy ki utána. Mi értelme? Mindkettejüknek megvan jelenleg a saját véleménye, csak vitáznának. A székekhez ballagva leül és a térdeire dől, a földet kezdi el fürkészni és elhúzza a száját.*
~Sose vitáztam még vele..~
|
*Kis híján lecsúszik az amúgy is bő felső a válláról, ahogy a fiú feltartóztatja. Nagyokat pislogva lenéz rá, a kijelentésére kaján vigyorra húzódnak az ajkai. Nem mond semmit, csak kajánul vigyorog, ez mégis elárul mindent. KisCorni után pillant, majd Viktorra néz és utána bök a fejével*
- Szerintem menj utána, egyrészt ha nem akarod, hogy este mérhesd a lázát, másrészt.. az nem fontos
*Borzolja meg a fiú haját, és ha nincs ellenvetés, folytatja útját a kiszemelt kávé és a kiszemelt nő felé*
|
*Ahogy Narumi odajön felpillant rá, a kérdésre válaszolna, de a további szavakon fenn akad és elkerekednek a szemei.*
- E-ezt meg hogy érti?!
*Szalad utána és elkapja a karjánál a ruhát.*
- Hogy érti, hogy nekem drukkol? Csak nem...?
~Csak nem..? Ennyire nyilvánvalóak az érzéseim? Vagy mi?~
*Pislog kettőt, és lassan elengedi a férfi ruháját, de választ, na azt vár.*
|
*Sam kijelentésére elvigyorodik, felemeli mindkét kezét és hátrébb lép, majd ujjait visszaakasztja az övébe, és füttyentve félrenéz*
- Nem tudom.. vajon fehér karácsonyunk lesz-e, ki nyeri meg szerinted a Megasztár 4-et, mi a kedvenc kajád, ennél-e velem este abból egy tállal..?
*Füttyent még egyet a lift sarkát nézve. Milyen fura, hogy 5ből két karim máris randit kért xD remélem a többi nem akar, mert akkor lesz programunk bőven. Visszanéz a lányra egy merész vigyorral*
|
*A kérdésre eltáltja a száját és méltatlankodva megcsóválja.*
- Ki akart letámadni..?
*Sóhajt egyet, majd félrenéz és eltöpreng. Ám ahogy a fiú megállítja a liftet felkapja a fejét, majd megpróbál mégjobban a lift oldalához préselődni, amint Issei túl közel kerül hozzá.*
- Hé..
*Nyel egyet, a szavaira felpillant rá, majd megpróbálja palástolni a megilletődöttségét egy komoly arckifejezéssel.*
- Egyszer merem vállalni, hogy kettesben leszek veled egy kicsit, te máris többet akarsz. Ejnye... miről akarsz.. beszélni..?
*Néz félre, majd megpróbál kibújni a fiú karjaiból és vesz egy mély levegőt.*
|
*Apja szavai teljesen lehangolják, és lehet hogy csak a kamaszkor teszi, de teljesen fel is háborítják. Félrefordítja a fejét*
- Miért nem képes őt senki sem megérteni? Miért zavar mindenkit az, ha ennyire szeretném őt mosolyogni látni? Téged talán eltántorított a nagyapa véleménye?! Te jogosnak találtad?! Érdekelt más az érzéseiden kívül?!
*Néz fel apjára, és úgy hiszi, hogy ez teljes mértékben telitalálat. Megrázza a fejét, és inkább előre siet. Leszalad a lépcsőn, pulcsija ujjával áttörli a szemeit miközben átsiet az előcsarnokon, és meg sem áll a friss levegőig. Az automata ajtó szétnyílik előtte, s amint utat kapott, kilép a hidegre. Meglepve tapasztalja, hogy leesett némi hó, ám ez sem tud javítani a kedvén. Először bátyja, aztán apja fut végig ismét a fején, és egy fáradt sóhajjal leül a lépcső egyik fokára. A térdeire dől és a tájat kezdi el figyelni*
~Én tényleg nem értem, Sasuke-kun miért nem szimpatikus senkinek, és hogy miért ellenkezik mindenki ennyire? Én csak jót akarok.. nem éppen elég nekem, hogy a saját bátyámba..?~
*A térdeire dől, és arcát a karjaiba temeti*
|
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
