|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:39 - |
Beverly Hills Megyei Főkorház. Egy nagy fehér épület, sok nővérkével, orvosokkal, akik mindenben a Te segítségedre vannak! Egyszer talán pont a Te életedet mentik meg! De azért csak óvatosan! ;) |
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Figyeli a fiút, ahogy a vállának dönti a fejét elmosolyodik. A szavait hallgatva sóhajt egyet. A továbbiakra ránéz, s oldalra dönti a fejét.*
- 12 éves vagy, ne akarj úgy viselkedni, mint egy 18 éves.. *csóválja meg a fejét, majd a falnak dönti a fejét* Úgy fog kezelni, ha eljön az ideje.. de most ő szerintem Liának is bizonyítani akar.. meg az apjának. Hallottam a vitáikat és hát.. de biztos tudod, hogy mi a helyzet. Viktor apja nem bízik Viktorban.. és ez neki rosszul esik.. be akarja bizonyítani, hogy képes felnőttként viselkedni. De ez azzal kezdődik, hogy rád is vigyáz..
*Töpreng el, majd egy sóhajjal lehunyja szemeit.*
- Ez az én véleményem.. de őszintén szólva rád bízom. Nem fogok beleszólni, hogy mit csinálsz. Szabad ember vagy..
*Néz rá, majd visszadől a falhoz.*
|
*A parancsot hallva a lányra néz zavartan, s oldalra dönti a fejét. A gonosz pillantást látva inkább úgy dönt, hogy leül mellé. Egy sóhajjal a lányra néz ahogy átkarolja a karját, majd felpislog a plafonra. A lány vállának dönti a fejét, s sóhajt. Nem tud mit mondani. Nem akarja a lányt fárasztani a gondjaival.. ami most egyel több, mint volt. Elhúzza a száját, s egy pontra mered, majd felsandít a lányra.*
- Lassan mennünk kell.. Frencinnek még vacsora.. aztán alvás.. holnap suli..
*Sorolja azokat a dolgokat, amiért sietniük kell haza, majd elhúzza a száját, s felemeli fejét a lány válláról.*
|
*Ahogy Frencin odajön, csak nyüsszen egyet, ám ahogy elveszi az egyik kezét, és végigsimít az arcán, nagyokat pislog rá, majd egy sóhajjal oldalra.*
- Én csak..
*Néz le a földre, s ahogy Frencin leül, nem néz rá, csak nekidől. Fejét a vállának dönti, és sóhajt egyet.*
- Szeretnék nagyként viselkedni, mint Viktor.. annyira már nem vagyok kicsi, de amíg nem bizonyítom be, Viktor sem fog úgy kezelni. Ez viszont nem a legjobb felé dőlt el
*Húzza el a száját, és egy sóhajjal lehunyja a szemeit. Kifújja a levegőt, s felnyitva szemeit a földön levő porszemeket kezdi el fürkészni. Felemeli a fejét Frencin válláról, és törökülésbe ül.*
- Én is férfi vagyok! Nem csak az ő feladata, hogy a kezében tartsa a családot, és megvédjen minket.. én is itt vagyok!
*Csap ököllel a térdére, és összehúzott szemekkel maga elé mered.
|
*Viktor szavait kíváncsian hallgatja, s először meglepődve pislog párat, majd gyanakvón összehúzza a szemeit.*
- Mit csinált már megint az a lüke..?
*Billenti meg oldalra a fejét, de ahogy Viktor elharapja a mondatot, még csúnyábban néz. Sóhajt egyet, de a további szavakra nem is nagyon figyel. Megpaskolja maga mellett a helyet.*
- Leülni!
*Hangja nem parancsoló, de valami ösztökélheti a fiút arra, hogy ne tiltakozzon. Ha Viktor leült, akkor átöleli a karját, és fejét a vállára hajtja, ha nem akkor olyan csúnyán néz, mint még soha.*
|
*Justin fürkészi, s ahogy lerogy a földre nagyokat pislog, a szavaira méginkább értelmes arcot vág, de odasietve hozzá a vállaira teszi a kezét, s letérdel elé.*
- Justin..
*Nem folytatja, hisz nem tud mit mondani. Majd elmosolyodik kicsit, s megfogja a fiú kezét, s lehúzza az arcáról. Végigsimít az arcán, majd sóhajt egyet.*
- Nyugodj meg..
*Néz rá egy bíztató mosollyal, s leül mellé a földre. Felhúzza lábait, s a fiúra néz. Ha gondolja, elmondhatja a gondját. Előre néz, majd mély levegőt vesz.*
|
*A szavakra felnéz, de nem mond inkább semmit.*
- Inkább összeszedem, mielőtt bárkinek is baja esik..
*Pislant fel a lányra, s egy sóhajjal lehajtja a fejét. A kezébe veszi a dolgokat, a kérdésre ismét Cornira néz. Elhúzza a száját, s sóhajtva felegyenesedik a dolgokkal a karjaiban, s az asztalhoz lépve lepakolja őket, majd Cornira sandít, végül egy sóhajjal lehunyja egy pillanatra a szemeit.*
- Semmi lényeges.. csak.. Justin.
*Néz a lányra, majd egy sóhajjal az orvosi dolgokat kezdi szemügyre venni. Sóhajt egyet, s a lány felé fordulva elhúzza a száját.*
- Igaza van.. abban van igaza, hogy.. *sóhajt egyet, s félrenéz egy pillanatra, majd a lányra* Mindegy
*Legyint, s egy sóhajjal az ajtóra néz, majd a lányra.*
- Holnap suli után jövünk.. ömm.. Justin benn marad.. nincs kedvem vele vitázni..
*Néz félre, majd sóhajtva vissza. Magára erőltet egy mosolyt, ami le is fagy arcáról.*
|
*Ahogy Viktor elrohan mellette, mereven áll, s ahogy beér a szobába, egy sóhajjal a falnak dönti a hátát. A sapkára néz, majd összeszorítja a szemeit, lerogy a földre, s a tenyereibe temeti az arcát.*
- Én még csak egy gyerek vagyok!!! Nem érdekelnek a felnőttes depressziók!! Nem kell érzelmi válság, még csak gyerek vagyok!!
*Rázza meg a fejét erőteljesen, s homlokát térdeinek dönti, arcát a sapkába temeti.*
|
*Nagyokat pislog, de lassan azért leesik neki, hogy ez a kórház, és nem a szobájuk.. sóhajt egyet, ekkor ront be Viktor. Nagyokat pislogva néz rá, majd sikítva maga elé kapja a kezeit.*
- Legközelebb kopogj, hálóingben vagyok, ha nem tudom hogy te vagy le is üthetlek!!
*Csóválja meg a fejét, de csak túlreagálja XD a kérdésre elmosolyodva bólogat, ám ahogy Viktor a tálcához ballag, zavartan megvakarja a tarkóját.*
- Nosőő, eltévesztettem a szobaszámot.. hagyd csak ott, majd jön egy nővér
*Ül vissza az ágyára legyintve, és elmosolyodva Viktorra néz, majd összehúzza a szemeit. Oldalra billenti a fejét.*
- Minden rendben..?
|
*Merengve lépked Viktor mellett, de a hangra ő is felkapja a fejét. Megfordul, de Viktor már el is lohol mellette, így haját is felcsapja a szél. Megigazítva tincseit elindul ő is visszafelé, Justin leblokkolására értelmesen néz, majd megáll nem sokkal előtte. Őt kezdi el fürkészni, majd elnéz a szoba felé.*
|
*Elhúzza a száját, de amikor meghall valami hangot Corni szobája felől megtorpan. Felkapja a fejét.*
~Mi volt ez..?~
*Fordul meg, s sietve a szoba felé indul. Justinra pislant, majd összehúzza szemeit, de inkább nem mond semmit. Az ajtóhoz érve kinyitja, s bedugva a fejét Cornit kezdi el keresni.*
- Corni..?
*Néz körbe, s meg is látja. Megkönnyebbülten sóhajt, s beljebb lépkedve Cornit kezdi el fürkészni.*
- Jó reggelt.. ugye minden rendben?
*Néz végig rajta, majd a talajra nézve összehúzza szemeit.*
- Ömm, itt meg mi történt..?
*Kíváncsian a lányra néz, s lehajolva elkezdi felszedegetni a dolgokat.*
|
*Nagyon meglepődik, amint Viktor visszanyújtja neki a sapkát. Pislog párat, majd bizonytalanul átveszi. Dehát.. mi rosszat mondott? Még ügyelt is a szavakra.. aggódva néz a távozó fiú után, s már elkeseredne, mikor nővére szobájából csattanások és csilingelések szűrődnek ki. Hátrakapja a pillantását, egyik kezében a sapkát fogva, de túlságosan leblokkol, így nem mozdul meg.*
|
*Nem igazán tud aludni.. bár hogy is tudna ebben a helyzetben? És egy ilyen helyen.. egyik oldalról a másikra fordul, a félálom ködje fojtogatja, majd egy rosszalló sóhajjal, lassan kilép az amúgy sem túl kellemes álmok birodalmából. A szemeit dörzsölgetve felül, majd le is mászik az ágyról, a szobájukban kialakított ösvény szerint indul el a mosdó felé.. mit számít, hogy kórházban van? A megszokás.. így teljesen meglepődik persze, mikor a mosdó kilincse helyett egy tálcába akad bele a keze, melyen szikék, ollók, s egyéb fém kütyük sorakoznak. Persze sikeresen le is veri, s nem elég a fém tálca egetrengető csattanása, a rajta levő dolgok is szétszóródnak.. mintha fazekat egy fém rúddal vernének tiszta erőből. Csak ez több ideig tart.. behúzza a nyakát, összeszorítja a fogait, és sietve elhátrál pár lépést. Hát..jóreggelt ^^*
|
*Justin szavaira ránéz, majd Viktorra. Fürkészi egy darabig, ahogy eldinul értelmesen néz. Justinra néz, s már mondana valamit, de inkább Viktor után fut, s felzárkózva mellé a talajt fürkészve siet mellette.*
~Most meg mi lehet a baj..?~
|
*Frencin reagálására ránéz, majd Justinra. A szavakat figyelmesen hallgatja, de egy kijelentésen fennakad. Nem, nem mérges, csak fáj ezt hallania.. tudja, hogy nem lehetett mellette, amikor szüksége lett volna rá. Hosszan mered egy pontra, majd lehúzza a fejéről a sapkát, amit Justin nem rég a fejére húzott. Justinra néz, majd ismét a földre. Sóhajtva lehunyja egy pillanatra a szemeit, majd felnéz a fiúra. Átnyújtja neki a sapkát és ha elvette, akkor megcsóválja a fejét. Mély levegőt vesz, s megfordulva a kijárat felé indul, s zsebredugja a kezeit. Hosszan mered a talajra.*
|
*Viktor szavaira összepréseli az ajkait, majd lehajtja a fejét merengve. Frencin szavaira felnéz, de ahogy a lány a kijárat felé húzza, sarkait a talajba nyomja, és megáll (1.kép). Határozottan, de őszinte szemekkel kezd el beszélni (2.kép)*
- Nem! Köszönöm a meghívást, de a nővérem nem halálos beteg, csak pihennie kell, így ő felel értem! Nem okozok semmi galibát sem, annyira már nem vagyok kicsi.. de én bent maradok! Igazad van, mert ha más helyzet lenne, a legnagyobb örömmel mennék el veletek.. de ez nem más helyzet, ez ez a helyzet, és én itt maradok! Nem kell aggódnod, tudok enni a büfében, és amíg Lia alszik majd leülök és csendben leszek a sarokban. Még tudok is neki majd segíteni! Wc-re menni, átöltözni, stb.. ráadásul anyuék be akarnak jönni. Tudom, hogy te sokat jelentesz neki, de én voltam az, aki mellette voltam amikor te nem tehetted, így vannak olyan dolgok, amikről csak én tudok vele beszélni! Légyszi..
*Pislog egyet, és leengedi a vállait, ellazítja magát, de felkészül az ellentmondásra is. Viszont akkor nem valószínű, hogy az este folyamán képes lenne elmosolyodni..*
|
*Lia cak néz a lány után malyd bemegy a dokival a vizsgálóba.Malyd mikor kijött odament Inochioz.*-Huhú nem tudod mit hagytál ki.Nem semmi ez a doki.
|
*Inochi nem nagyon bírja bent tartani a röhögését*
-Bo..bocsánat kikell menem...
*és kirohant a folyosóra és egy jó nagyott röhögött...pár perc múlva vissza jött. érdekes tekintete volt az orvosnak*
-Izé..csak kevés volt a levegő
*Bologatott*
-Hú menyire jól vagyok hirtelen!!!!...na Lia ITT hagylak a dokival...
*És integetve és gonosz vigyoral kimegy*
 |
~Hm... jól csinálja rátér a lényegre.~*hát nekem csak fály a felyem és kicsit émelygek.*malyd közelrántja magához Inochit.*-Te igazságosan osztozunk rajtaxd*súgta oda neki.*Malyd hármasban nyomjuk XD.*és felnevetett egyet de úgy,hogy a doki ne hallja meg XD*
|
*Ahogy mindenki megáll, ő is megáll, s értelmes arcot vágva néz Justinra. A szavaira már mondana valamit, de Viktor belekezd. Sóhajtva becsukja a száját, az ötletére felcsillannak a szemei.*
- Igen! Aludj nálunk, az remek lenne!
*Mosolyogva Justinhoz lépked, s a vállára teszi a kezét.*
- Nnaa, Lia jó kezekben vaan
*Húzza el a kijárat felé, majd töprengve el is engedi. Kíváncsian a fiúra néz, majd fel Viktorra, végül előre egy sóhajjal.*
|
*Ahogy Justin megtorpan megáll, s úgy néz rá. A szavaira értetlen arcot vág, de végighallgatja, majd megcsóválja a fejét, s odamegy elé.*
- Nem. Amíg Corni a kórházban van, addig az én felelősségem vagy! A nővérek sem szeretnék, ha lábatlankodnál. Nem, más esetben itt mernélek hagyni, de most ez nem más helyzet, hanem ez a helyzet. Ma nálunk alszol te is. Hármasban el leszünk, nem? *kissé elmosolyodik, majd sóhajt, eltöpreng, s már mondana valamit, de egy szájhúzzásal be is csukja a száját* Menjünk, rendben?
*Néz Justinra, majd Frencinre, végül ismét a fiúra.*
|
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
