|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 18:40 - |
| Egy hatalmas ebédlő, nagy asztallal és székekkel. A falon képek díszelegnek, és egy szép csillár lóg az asztal közepe felett. Nem annyira átlagos, de egy ebédhez megfelel. |
[300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
*A pontosításra Isseire néz szúrósan, még fejbe is koppintaná, ha jobban ismerné. Nem kéne a nagyobbak orrára kötni, hogy mi van köztük.. izé, ezt pont ő mondja? xD Megcsóválja a fejét, a kérdésre Cornira néz egy mosollyal.*
- Szedek én...
*Veszi el a szedőt és szed magának, majd visszaadja a lánynak. Amint mindenki megkapta az ebédet gyors evésbe fog. Az első falatnál Cornira néz.*
- Ez nagyon finom lett..
*Mosolyodik el, majd tovább falatozik mohón. Viktor kérdésére Isseire néz, majd rá.*
~Mi baja? Csak egy vendég..~
*Töpreng el, majd a tányérjára néz.*
|
~Tökmag.. cehh..~
*Néz félre, majd egy sóhajjal vissza. Nem fog szólni.. leül az egyik székre, a kíváncsi arca oldalra dönti a fejét és hagya, hogy szedjenek neki. Kézbeveszi az evőeszközt és falatozni kezd, de azért Issein tartja a szemét. Lenyel egy falatot és ránéz.*
- Na, és meddig szándákozol itt maradni?
*Kedves kérdés.. xD Néz rá kissé komoran, de inkább komoly tekintettel és a villára csavarva a tésztát megeszi. Kíváncsian nézi Isseit.*
|
*Sam és Issei szavain nagyokat pislog. Saméből a nézeteltérésen, Isseién a tökmagon. Sóhajtva lehajtja, majd megrázza a fejét, de Viktor röpke csókja azonnal jobb kedvre deríti. Végigsimít az arcán, majd az ajtó felé néz.*
- Este úgyis turnét tartok és körbejárok mindenkit egy lelki fröccsre.. akkor együnk! Félreteszek majd nekik a hűtőbe, ha mégis megéheznének.
*Hajol az asztal fölé és leszedi a tálról a fedőt. Beledöf egy félig kanál félig villa, speciálisan tésztákhoz kitalált szedőt, és Samre néz.*
- Szedhetek neked, vagy szedsz magadnak?
*Mosolyog rá kedvesen, és a választól függően adja át a merőt, vagy szedi ki a kért mennyiséget, és helyezi vissza a tányért a lány elé. Viktorra néz ugyanezzel a kíváncsisággal, de ha nem mond semmit, akkor anyáskodón, vagy asszonykodón szépen kimer neki is a tányérjára, és Isseinek is mer, végül magának is. Elégedetten bólintva visszatakarja az ebédet.*
- Aki kér még nyugodtan vegyen. Jóétvágyat!
*Huppan le mosolyogva a székbe, és máris nekilát a falatozásnak.*
|
*Ahogy felbukkan a páros összeszedi magát és rájuk pislog, Sam szavaira elvigyorodik, majd megkomolyodva lehunyja a szemeit, és kiegészíti a lányt (kép).*
- Pontosítanék.. a tökmag utána ment kiengesztelni. Fejlődőképes gyerek, lehet órákat kéne neki adnom. Bár, a kislány inkább volt zavarban, ami azt jelenti hogy.. hmm, nem ütöm bele az orrom.
*Zárja le a mondatot Viktorra sandítva, és elhallgatva Cornira néz. A szavait hallva bólogat és töprengve a tányérját kezdi el figyelni. Ő inkább meg se mukkan.*
|
*Issei szavaira nem mond semmit, ahogy megérkeznek a többiek felegyenesedik. A kérdésre sóhajt.*
- Volt egy kis nézet-eltérés, Frencin elrohant.. és ment Justin is. Gondolom nem éhesek
*Dönti oldalra a fejét, majd mély levegőt véve hátracsúszik a székben. A tányért kezdi el nézegetni, szugerálni, hogy varázsolódjon bele az étel, de nem jön össze, így félrenéz csalódottan.*
|
*A válaszra szomorú arcot vág.*
- Óóóó... pedig úúgy segítettem volna..
*Csóválja meg a fejét tettetett csalódottsággal, majd elmosolyodik. A többieket meglátva összehúzza szemeit. A kérdésre a lányra néz, majd a többiekre. A lány szavaira elhúzza a száját és mellé lépve átkarolja a derekát.*
- Én sem akarok vitázni..
*Nyom egy röpke csókot a lány ajkaira, majd elszakadva tőle Isseire néz. Eltöpreng, majd mély levegőt véve lehajtja a fejét.*
|
*Eltöpreng Viktor szavain. Az egyik fél szerint telefonáljon, a másik meg azért kunyerál, hogy ne. Nna, szép kis helyzet.. elhúzza a száját, de a 32 vigyorra gyanakvón összehúzza a szemeit, majd mosolyogva megrázza a fejét.*
- Köszönöm, drága vagy, de nem kell. Viszont lesz majd pár dolog, amiben a segítséged kérem.
*Kacsint rá megnyugtatás képpen, és az ebédlőbe beballagva meg is torpan. Kettő.. meg ők az négy.. fent hat.. 8/6. 2 fiú 2 lány lent, 1-1 fent, marad: Frencin és Justin.*
- Hát a többiek hova tűntek?
*Pislog nagyokat, majd sóhajtva megcsóválja a fejét, és leül az asztalhoz. Isseire néz.*
- Megágyazok neked a vendégszobában, aztán majd holnap megbeszéljük hogyan tovább. Mára már nem akarok több vitát
*Hunyja le a szemeit, s vesz egy mély levegőt.*
|
~Jah, ebédelni.. meg pisilni..~
*Pislog el az ajtó felé, de vissza is hunyja a szemeit. Lusta felállni.. a szavakra felkönyököl, és a fejét támasztva Samet kezdi el figyelni, végül vállat von.*
- Montreálból jöttem, Canada egyik nagyvárosából. A bácsikám farmja persze Texas egyik eldugott zugában van.. talán ez a hely jobb is, mint a cowboy élet.
*Néz körbe a házban, és egy sóhajjal hátradől a széken. Lecsúszik kissé, és karba teszi a kezeit.*
- Igazából nincs mit mesélnem.. átlagos család vagyunk, kicsit sok vitával. Én meg nem szeretem a konfligtusokat, nem is voltunk egy hullámhosszon.. hát leléptem.
*Vonja meg a vállait, és Samre néz. Hmm, a nyelvén van, hogy megkérdezzen valamit, de Medison.. Cornelia pasijának a húga, szóval tiltott préda. Az a másik lány is a tökmag miatt.. keserű sóhajjal megcsóválja a fejét, és lehunyja a szemeit.*
|
*A szavakra megvonja vállait.*
- Akkor ne hidd el.. ha majd itt élsz egy ideig, tapasztalni fogod, milyen jó család vagyunk!
*Bólint egyet és ő is árdől az asztalra. Lehunyja szemeit és mély levegőt vesz.*
- Jöhetnének már.. ebédelni.. kellene..
*Ásít egyet, majd felnézve megcsóválja a fejét és visszahajtja fejét a karjaira.*
- Mesélj inkább magadról..
*Fürkészi a fiút kíváncsian, majd sóhajtva lehunyja szemeit.*
|
*A lány szavaira a szeme sarkából, hunyorogva ránéz, majd visszahunyja a szemeit.*
- Én már nem hiszek a jó családokban.
*Vonja meg a vállait, egy darabig még pihen, majd egy sóhajjal leengedi a karjait és rádől az asztalra.*
- De ha te azt mondod, legyen..
*Karjait az asztalra fekteti, homlokát pedig ráhajtja. Sóhajt egyet, és elfojtva egy ásítást tovább relaxál.*
|
*Ahogy Frencin elrohan elhúzza a száját és zavartan megvakargatja a tarkóját.*
- Öhm.. ezt nem így akartam..
*Lerogy a székre és mély levegőt vesz. Ahogy Issei odajön és leül mellé ránéz. A szavaira megcsóválja a fejét.*
- Érdekes, de jó család! Neked nem lehet az, ha eljöttél otthonról..
*Von vállat és félrenéz, majd felhúzza egyik lábát a székre és átkarolja. A semmibe nézve elmereng.*
|
*Őőő, Sam szavaira teljesen meglepődik és eléggé zavarba jön. Ennyire látványosan szerelmes..? Ám ahogy Frencin felpattan hátrafordul.*
- Frencin!
*Lép utána, majd hátra, tanácstalanul néz körbe, feje felett elkezd villogni a SOS jelzés. Ahogy Issei odajön felnéz rá, és összehúzza a szemeit.*
- Tudom!
*Morran rá, majd sarkon fordul és a lány után siet. Hűh, ő ehhez még fiataal.. báár.. Mély levegőt véve, kettesével szedi a lépcsőfokokat, de a folyosón lelassít, és nagyot nyelve lépked Frencin szobája felé.*
|
*Fúhhát, a tökmag pampogására nagyokat pislogva visszahúzza a kezét, és megsimogatja a kézfejét. Oké oké, hátrébb viszi az agarakat.*
- Bocs..
*Dönti oldalra a fejét, Sam beszólására elneveti magát. Frencin után nézve megcsóválja a fejét, és Justin mellé lépked.*
- Még egy szerelmi dráma, oké.. hé, tökmag, szerintem menj utána.
*Csóválja meg a fejét, és leül a Sam melletti székre. Sóhajt egyet, és a lányra néz.*
- Érdekes családotok van.. nálunk Canadában ez teljesen másmilyen
*Dől hátra a széken, és összefűzi ujjait a tarkóján.*
|
*Az ismeretlen fiú jöttére felnéz és feláll. Nyújtja a kezét, de ahogy Justin beáll elé meglepődik, a szavaia eltáltja a száját.*
- Justin..? *ekkor szól közbe Sam, hitetlenkedve ránéz* Samantha..? Issei..?
*Néz a fiúra, majd megrázza a fejét és sarkon fordulva elrohan, fel a szobájába. Ez neki túl sok..*
|
*Már ő is egy széken ül és töprengve fürkészi a plafont. Ahogy egy ideiegn jelenik meg felpattan a helyéről. A bemutatkozásra sóhajt, kezetnyújt.*
- Samantha Medison..
*Justin szavaira nem figyel, de igazából már most meg van a véleménye a fiúról. Visszaül a helyére, és Isseit kezdi fürkészni. Ahogy Frencihez megy sóhajt, de Justin szavaira eltáltja a száját. Felpattan a helyéről és vádlón rámutat.*
- Há! Tudtam én! Tudtam, hogy van köztetek valamii!!
*Csúszik ki a száján, így gyorsan a szája elé kapja a kezeit.*
- Opsz..
*Pislog nagyokat, majd nyel egyet és hátrébb lép. Eztőő, nem így akarta..*
|
*Két széket elfoglalva fekszik, hisz se Corni, se Viktor nem ért még vissza. A plafont fürkészi, de a hangra kíváncsian odanéz, majd azonnal fel is ül.*
- A tökfej! Téged még nem dobtak ki?!
*Vág értetlen arcot, majd egy sóhajjal félrenéz. Ahogy Issei Samhez megy bájologni szemforgatva sóhajt, ám ahogy szíve hölgyét veszi célba, olyan hirtelen pattan fel, hogy majdnem lerántja terítőstől az asztalt. Szerencsére minden rajta marad. Becsúszik Frencin elé, és ráver Issei kezére.*
- Neki csak ne örvendj!!
*Vág roppant morcos arcot, és karba tett kezekkel bólint egyet.*
|
*Nagy nehezen, de rábukkan az ebédlőre. Oh, két hölgyemény! Meg a tökmag, de őt már látta. Felcsillannak a szemei, és az ajtófélfának dőlve megáll a fényben (kép).*
- Hello! Issei Tsubaki vagyok.. úgy tűnik, hogy egy rövid ideig veletek fogok lakni!
*Löki el magát az ajtófélfától és az asztal felé lépegetve Justinra kacsint. Ledobja az egyik szék mellé a cókmókját, és először Samet veszi célba. Ha ül, ha áll, a kezét nyújtja neki.*
- Üdv, örvendek!
*Végül átballag Frencinhez, és a kezét nyújtja neki is.*
- Neked is örvendek! Milyen kellemes asztaltársaságom lesz..
*Vigyorodik el, és sóhajt egyet.*
|
*A szalvétákat átvéve Sam után indul sietve, majd kikerüli Viktort, ahogy visszefele megy. Kiteszi szépen a szalvétákat, a csengetésre nem is figyel nagyon. Egy sóhajjal leül az egyik székre, s kíváncsin az asztalt kezdi el fürkészni.*
~Hm.. szebb, mint otthon volt..~
*Töpreng el és az emlékeiben úszva sóhajt.*
|
*Átveszi az evőeszközöket és átsétál az ebédlőbe. Visszanéz, de a csengetésre összehúzza szemeit. Megvonja vállait, majd szépen kipakolja az evőeszközöket. Eltöpreng, majd visszamegy a konyhába és hozza a tányérokat is, mert Viktor otthagyta.. megcsóválja a fejét, kipakolja a tányérokat és sóhajtva körbenéz, majd a plafonra, végül Frencinre.*
- Ki csengethetett?
*Néz el a konyha felé, majd egy sóhajjal a földre.*
|
| Egy hatalmas ebédlő, nagy asztallal és székekkel. A falon képek díszelegnek, és egy szép csillár lóg az asztal közepe felett. Nem annyira átlagos, de egy ebédhez megfelel. |
[300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
