|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:40 - |
Lakók: Viktor Medison, Frencin Fenserye (nem tartózkodnak itt)
Ők birtokolják a kétágyas szobát. Szekrény, szék, mindennel fel van szerelve. |
[443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Behúzza a nyakát, amint a picit hideg zuhanyzó oldala csikis érzést keltve méginkább hátának nyomódik, de boldog, s kissé pimasz vigyorral csókol vissza a fiúnak, miközben egy vizes hajtincsével szórakozgat. Amint megérzi a vizet fejére ömleni, és szépen szétfojni először elneveti magát, aztán félretűri szemei elől a függönyként arcára tapadó haját.*
- Áhh, szóval kölcsön kenyér visszajár, igaz? Na megállj csak..
*Megrázza a fejét, hajából a vízcseppek ide-oda repkednek, de nem zavarja. Mivel bent nem látja amit keres, felemeli a mutatóujját.*
- Egy pillanat..
*Nem zavartatva magát kimászik a zuhanyzóból, és szépen, vizesen körbenéz a fürdőben. Karügyébe vesz egy szivacsot és egy fésűt, és dúdolgatva visszamászik Viktorhoz, s a zuhanyzóba beszerelt kis tartóizéra pakolja őket. Kézbe veszi a fésűt és mintha Viktor csak egy baba lenne, elkezdi fésülgetni a haját, ha sikerül. A szivacshoz még nem nyúl, de Viktor hajával és a frizurája formázgatásával tökéletesen elvan.*
|
*Amint megérzi a langyos vizet magán megtorpan. Fekete tincsei az arcára olvadnak. Kezével elsöpri szemeiből, s a lányra néz. A szavait hallva elmosolyodik. Látja, hogy elzárja a vizet. Oldalra dönti a fejét, s hirtelen a lány elé lép. Az ártatlan mosolykát látva megrázza a fejét.*
- Nem vagy annyira ártatlan..
*Szájon csókolja a lányt, s a zunyahzó oldalának nyomja jobban, ha ez lehetséges. A kezével a zuhanyzóért nyúl, óvatosan, észrevétlenül a lány fölé emeli, és megnyitja a vizet, ami langyos.*
|
*Sietve leakasztja a zuhanyrózsát, és kezét a gombra téve várja Viktort. Amint belép rögtön támadást indít, és a langyos vizet megnyitva tetőtől talpig lefröcsköli.*
- Így már sokkal jobb..
*Bólogat komoly arccal, visszaakasztja a rózsát a helyére de előtte gondosan elzárja a vizet, és a körmeit birizgálva nekidönti hátát a zuhanyzó oldalának. Ártatlan mosolykával pislog Viktorra.*
|
*Corni szavait figyelmesen hallgatja. Oldalra dönti a fejét.*
- Értem.
*Bőszavú vélemény.. mikor a lány elszakad tőle utána néz szájhúzva. A szavaira összehúzott szemmekkel megcsóválja a fejét.*
- Azt nem te döntöd el!
*Utána lép, s lehámozza magáról a lepedőt, majd belép Cornihoz a zuhayzófülkébe.*
|
*A visszakérdezésre oldalra néz az ajtóra, s a másik karjával is átkarolja a nyakát, ujjait összefűzi a tarkójánál.*
- A lényeg csak az, hogy amit a folyosón mon..kiabáltam, az teljesen igaz volt. Én fel merem vállalni ezt a gyereket ha már megtörtént, az igaz hogy lehetett volna kicsit halkabban is, deee.. így sült el. És tényleg büszke voltam rád amikor behúztál egyet Chrisnek
*Bólogat komoly arccal, de egy mosolyt nem bír elrejteni. A zuhanyzó kabinra néz és elszakad Viktortól.*
- Akkor te most itt maradsz.. mindent a szemnek, semmit a kéznek
*Ismét az orrárra koppint, ha tud, és a lepedőt lehámozva magáról a zuhanyzó felé siet.*
|
- Jó, akkor éjszaka volt..
*Megvoja vállát, a lány kérdésére szusszan egyet, az ötletére kínváncsian oldalra dönti a fejét. Meglepődik, mikor a lány behúzza magával, de nem ellenkezik. Az ajtónak dőlve néz a lányra, majd végignéz magán. A kérdésre összehúzza szemeit, s a lányra emeli tekintetét.*
- Mire célzol ezzel? Vagyis mit akarsz ezzel mondani??
*Megcsóválja a fejét, s hagyja, hogy a lány átkarolja a nyakát, de attól még kíváncsi az ötletére.*
|
- Este? Én éjszakára emlékszem
*Bólogat töprengve, és egy mosollyal megvonja a vállait.*
- Fürdés után is belefér, neem? Vagy tudod mit, ha már annyira éhes vagy..
*Sóhajtva megfogja Viktor kezét, és a fürdőszoba ajtóra bökve berántja magával, ha kell ráncigálja is. Becsukja maguk után, és töprengve végignéz magán, majd Viktoron.*
- Tudod, jól áll neked ez a szín.. szerinted mit szólnának hozzá ha ma este is mutatnánk valamit a folyosón? Bár attól félek, hogy ennél nagyobb pletykát már nem tudunk szolgáltatni.
*A plafonra néz sóhajtva, majd mosolyogva Viktorra és egyik kezét a nyaka köré fonja.*
- Már csak az a kérdés, hogy fogunk ketten beférni a zuhanyzókabinba. *szende pillantás*
|
*Mikor az orrára koppintanak elhúzza a száját, s engedi elmenni a lányt. Egy sóhajjal uténa néz, majd a fürdőszoba ajtóhoz lohol, s ha be akarna menni a lány, magához húzza, mélyen a szemeibe néz.*
- Ne olyan hevesen! Este még mondtál nekem valamit.. azt ígéretnek is vehetném.
*Összehúzza szemeit, de még mindig nem engedi el a lányt.*
|
*Egy "hoppsz" pillantással húzza be a nyakát, és a lány után néz, majd egy sóhajjal megcsóválja a fejét.*
- Miért kell mindig rosszra gondolni?
*Kérdezi saját magától, bár ebben az esetben köhm.. XD Viktorra néz aki úgylátszik felébredt, s ő is a lepedőt választotta ruházatnak.. mosolyogva végignéz rajta és becsukja az ajtót, hagyja magát a falhoz nyomni, és még mindig kíváncsi mosolykával fürkészi a fiú arcát.*
- Szép reggelt neked is!
*Billenti oldalra a fejét, a reggeli csókot bizony hosszúra megnyújtja, közben átkarolja egy pillanatra Viktor nyakát hogy még közelebb tudja vonni magához, majd el is engedi, és ha tud az orrára koppint.*
- Kisajátítom a fürdőt..
*Ha tud kibújik a karja alatt, kiválogatja találomra a ruhái nagy részét, és bevonul a fürdőbe vidám dúdolgatással. Nagyon jókedvű ma..*
|
*A szóváltásra megébred, de nem nyitja ki a szemeit.*
~Remek.. majd beszélek vele..~
*Sóhajtva felül, s Cornira néz, majd magára. Megcsóválja a fejét, feláll a lepedővel együtt, magára csavarja, s az ajtóhoz lépked. Ha még nyitva van, bezárja, s megpróbálja a falhoz nyomni a lányt. A kezével pedig a feje mellett támaszkodik meg. Mélyen a szemeibe néz.*
- Jó reggelt!
*Odahajol hozzá, s egy reggeli csókot nyom ajkaira.*
|
*Mikor végre nyílik az ajtó felnéz. Csak Corni fejét látja, de mivel kijjebb jön, egy pillanatra be tud nézni.. meghökkenve lép hátra egyet, majd a lányt látva oldalra dönti a fejét.*
- Tii...mi-mit csináltatok? Na jó.. nem akarom tudni!! Megyek..valahova.. majd jövök..
*Tántorodik meg, s sarkon fordulva futásnak ered*
~Azt csinálták, amire.. gondolok, hogy csinálták? Mert..de..hát..~
*Megrázza a fejét, s eltűnik a folyosó végén.*
|
*Bólintva az ajtó mellé néz, és tényleg rábukkan a keresett kulcsra. Elégedett mosollyal leakasztja, kinyitja vele az ajtót, és résnyire nyitva beáll a kilátást takarni.*
- Szia! Kicsit korán jöttél, Viktor még alszik.. és nagy a kupi... mi lenne ha lemennél inni valamit az ebédlőbe, és mire visszaérsz mi összeszedjük magunkat?
*Dönti oldalra a fejét kedves mosollyal, bár elég érdekesen nézhet ki egy lepedőbe csavarva... hátranéz az alvó Viktorra, majd vissza Frencinre továbbra is széles mosollyal.*
|
*Mikor lekerül róla a lepedő összekuporodik, s nem nyitja ki a szemét, úgy nyúl maga alá, a másik lepedőért, s magára húzva a fal felé fordul. Egy sóhajjal felül, megdörzsöli a szemeit, s Cornira néz. A kérdést hallva válaszolna, de Frencin már válaszol is. Egy sóhajjal visszadől az ágyra, s behunyja szemeit, s vissza is alszik.*
|
*Morcosan karbateszi kezeit, Corni hangjára meglepetten néz az ajtóra.*
~Ő meg mit keres itt??~
*Megcsóválja a fejét, de inkább nem akarja tudni, hogy miért van itt. A kérdésre sóhajt.*
- Viktor fel szokta akasztani az ajtó mellé..
*Vonja meg vállait, s türelmetlenül a földre néz, majd az ajtóra.*
|
*A kopogás ébreszti fel legmélyebb álmából. Felemeli a fejét, és Viktorra néz, akin látja hogy hazai környezetben nem akar korán felkelni. Nyújtózik egyet, ásítva felül, s ugyan elnéz a fürdőszoba felé, de nincs elég bátorsága ahhoz, hogy vessen egy pillantást külsejére.. nyújtózva lemászik az ágyról, s eszébe jut hogy sietnie kéne.. mivel a ruháit kiválogatni sokáig tartana, megakad pillantása a lepedőn, s már begyakorolt mozdulattal kapja el a szélét, ha Viktor tovább alszik akkor leráncigálja róla és maga köré csavarja, ha nem adja akkor kénytelen megváratni Frencint, és legalább a pólóját megkeresni. Az ajtóhoz megy, s töprengve összeráncolja a homlokát*
- Jó reggelt Frencin, azonnal nyitom de.. hol a kulcs?
*Néz körbe, és megszokásból bekukucskál a lábtörlő alá.*
|
*A kopogásra összerezzen, de nem figyel rá. Egy pillanatra felkel, majd vissza is alszik.. nem lényeg, hogy ki akar bejönni, majd legfeljebb vár.*
|
*Ráérősen lépked a szállása felé, zsebredugott kezekkel. Gondolatait elhesegtve áll meg az ajtó előtt, s bekopog.*
- Frencin vagyok! Viktoor! Nyisd ki kérleek!!
*Dörömböl még egyet, majd hátralépve várakozni kezd. Elnéz a folyosó egyik végébe, majd a másikba, s ismét az ajtóra.*
|
*Miután légzése végre egyeletessé válik, és ismét szóhoz tud jutni, mosolyogva oldalra, azaz Viktorra néz. A lepedőt meglátva eszébe jut a bunker, először mosolya kiszélesedik, aztán egy sóhajjal lefagy az arcáról. A csókot mosolyogva viszonozza.*
- Kösznöm.. *céloz a most véget ért eseményekre, és gyorsan hozzáteszi* jóéjt!
*Lehunyja a szemeit, és Viktorhoz bújva szinte azonnal elalszik. Azért lesz mit kipihenni..*
|
*A csókot egyből viszonozza, majd lefekszik a lány mellé egy sóhajjal. Levegőért kapkodva néz fel a plafonra, a szavakra a lányra néz.*
- Rendben.. akkor reggel..
*Sóhajt még egyet, s amikor a lány hozzábújik átkarolja az ép kezével, s jobban magához húzza. Azon kezd el töprengeni, hogy vajon kell-e lepeő rájuk és hogy Frencinnek adott-e kulcsot a szobához..? Végül elhesegeti gondolatait, s körbenéz, majd a földről felkapja a lepedőt, s magukra teríti. A lányra néz egy sóhajjal, megöleli, majd ha tud, egy csókot nyom ajkaira.*
- Jó éjszakát!
*Mosolyog rá, majd a párnára hajtja fejét behunyja szemeit, s ha nincs ellenvetés el is alszik..*
|
*Engedelmes jókislányként dől a hátára, térdeit felhúzza a kényelem kedvéért, ujjaival az agyongyűrt lepedőn keres kapaszkodót. Ismét a csúcs előtt szűnik meg mindennemű kényeztetés, amit összepréselt ajkakkal vészel át. Ahogy ismét lent kezdik el kényeztetni már a nyelvére kell harapnia, hogy ne sikítson fel, de mostmár nem nagyon tartja vissza magát, hagyja hogy az élvezet ismét átjárja. Felsőteste kissé felemelkedik, majd kimerülten zuhan vissza, fáradt pihegéssel néz a fiúra aki már fent jár. A hajába túrva húzza fel a fejét hogy meg tudja csókolni, kisimít pár rakoncátlan tincset, majd saját loboncát is kezelésbe veszi. Röpke igazgatás után visszaborul az ágyra, és hol a plafonra néz, hol Viktorra. Egy ilyen éjszaka után kikészült.. teljesen.*
- Azt hiszem.. mára ennyi.. repeta reggel..
*Suttogja két három levegővétel közt, és szorosan a fiúhoz bújik*
|
[443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
