|
Témaindító hozzászólás
|
2008.01.11. 16:45 - |
 
A szálloda Párizs elegáns negyedében, a Szajna jobb partján helyezkedik el. Ideális szálláshely azok számára, akiknek múzeum látogatás és vásárlás is szerepel a programjukban. Bár a hotel egy félreeső utcában található, számos látványosság pár perces sétával elérhető. A közelben lévő tömegközlekedési megállóból számos metró és buszjárat könnyíti meg a város távolabbi pontjaiba való eljutást. |
[544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
*Kíváncsian pislog Viktorra, mert ő még nem igazán tudja, hogy mire gondol. Ahogy feláll ránéz, majd bólint egyet és ő maga is feltápászkodik.*
- De.. felöltöztetem az ikreket valami melegebb cuccba
*Ballag a babágyakhoz és lemosolyog a két kicsire, majd lehajol a babatáskához, és az ágyra emelve kiemel belőle két sapkácskát, meg zoknikácskát, meg egyéb ruhakellékeket, és elkezd közöttük válogatni.*
- És hogy szervezted a többiekkel, mikor találkozunk és hol este?
|
*A lány szavaira felfigyel, hallgatja, de amint abbahagyja ránéz. Figyeli ahogy leül az ágyra, majd egy sóhajjal megcsóválja a fejét. Gondol egyet és az ágyhoz ballagva lefekszik a lány mellé és a karját simogatva ránéz. Felkönyököl másik kezével és mély levegőt vesz.*
- Tudom mire gondolsz.. vagyis sejtem.
*Hagyja abba a simogatást és egy sóhajjal felül. Körbenéz, majd felállva zsebredugja egyik kezét. Az órájára nézve elhúzza a száját és visszanéz a lányra.*
- Ideje lenne lassan lemenni.. nem?
*Dönti oldalra a fejét, majd egy sóhajjal a két gyerekhez lépkedve rájuk néz.*
|
- Nem úgy van.. Justin és apa nem igazán..
*Keresi a szavakat, aztán egy sóhajjal inkább elhallgat. Mosolyogva Viktor után néz, majd összeráncolt homlokkal leül az ágyra. Töpreng egy kicsit, végül hátradől és a plafont kezdi el fürkészni. Nem tud mit mondani így elsandít a fiú felé, majd visszanéz a plafonra.*
- Tudod..
*Még mindig nem találta ki, mit mondjon, így inkább elhallgat, és lehunyja a szemeit.*
|
*A választ hallva sóhajt és kifürkészhetetlen tekintettel mered oldalra. A halk megjegyzésre a lányra sandít, majd fél karral átkarolja a derekát.*
- Attól még szólhattál volna..Justin meg tud vigyázni magára. Legalábbis ez az én véleményem.. de a te öcséd, rád bízom.
*Elengedi a lányt és elszakadva tőle nyújtózik egyet és a gyerekekhez ballagva lenéz rájuk, majd visszanéz a lányra. Eltöpreng, majd nyitja a száját, de egy sóhajjal inkább be is csukja és félrenéz.*
|
*Kis híján felbukik, s mikor a fiú karjaiban találja magát, nagyokat pislog. Ja tényleg, teljesen megfeledkezett a környezetéről. Felpislog szerelmére, a kérdéseire megrázza a fejét.*
- Csak eszembe jutott hogy apáék is ma érkeznek meg, és Justint nem tegnap óta.. nem akarom hogy nélkülem fusson össze apával, és azt sem tudom hogy nem csinált-e valami galibát. Teljesen kiszámíthatatlan
*Csóválja meg a fejét, de ő nem lép el a fiútól, inkább átöleli a mellkasát, és bevackolja a fejét az álla alá. Sóhajt egyet*
- Kicsit olyan, mint amilyen te voltál kicsiként.
*Jegyzi meg csendesen, és kezeivel a fiú hátát simogatja.*
|
*Ahogy kinyílik a fürdő ajtaja összehúzza szemeit, de amint Corni a kijárat felé veszi az irányt reflex-szerűen feláll és még mielőtt kirobogna az ajtón elkapva a karját visszahúzza és át is öleli. Lepislog rá kérdő arckifejezéssel, és ha a lány marad, akkor lassan elengedi.*
- Valami rosszat mondtam? Vagy valami baj van?
*Néz félre komor tekintettel. Egy sóhajjal visszanéz a lányra, várva, hogy mi a baj.*
|
*Miután magára vette minden ruháját, gondosan lehúzza a pólóját, majd egy sóhajjal elfarkasszemezik a tükörképével. Vesz egy mély levegőt, és lehunyja a szemeit.*
~Jól van.. most buli lesz, szóval úgy is kell kinéznem! Szép este elé nézünk!~
*Felnéz, szemeiben eltökéltség csillog ahogy végigméri magát a tükörből, majd egy bólintással hátralép. Az ajtó felé indulva meg is torpan, mélázva végigsimít a hasán, de tekintete megakad megcsillanó gyűrűjén. Eltöpreng, majd hirtelen felnéz, kisiet a fürdőből és az ajtóhoz kocogva felkapja a kabátját, eközben már tépi is fel a kilincset, és ha Viktor nem csinál valamit, akkor az ajtó sietve becsukódik mögötte, ő maga pedig végigsiet a folyosón.*
|
*A kijelentésre odakapja a pillantását szúrós szemekkel, de összepréseli ajkait és inkább csendben marad. Nem akar vitát.. ahogy a végigsimít a karján félrenéz, majd a lány után. Egy sóhajjal megcsóválja a fejét és a ruháihoz mászva felöltözik. Felállva rendberakja az ágyat és nyújtózkodva az erkélyhez ballag. Kinyitja az ajtót és kilépkedve a korláthoz rátámaszkodik. Lenéz, majd fel az égre, végül vissza a szobába. Rövid időn belül inkább úgy dönt, visszamegy. Becsukja az ajtót és az ágyra leülve a lábaira dől és a térdeid megtámaszkodva lehajtja a fejét. Eltöpreng kicsit.*
|
- A babazsúr nem is unalmas!
*Ül fel szúrós szemekkel, de aztán egy sóhajjal inkább félre is néz. Lehunyja a szemeit és hosszú ideig így ül, majd elmosolyodva végigsimít a fiú karján.*
- Elfoglalom a fürdőszobát..
*Kimászik az ágy szélére, lebontogatja magáról a takarót, majd egy sóhajjal feltápászkodik, és miközben a haját a kezével az egyik vállára fésülgeti, beballag a fürdőszobába. Lábával betolja maga után az ajtót de nem csukja be teljesen. A tükör elé ballagva kifésüli a haját, majd belebújik a bugyijába.*
|
*A lányt figyeli, a szavaira sóhajt egyet és lassan elmosolyodik. Átkarolja, de a kérdésekre el is engedi és félrenéz.*
- Látom bízol bennem..
*Csóválja meg a fejét és ha tud felül, vigyázva a lányra. Sóhajtva elnéz a kicsik felé.*
- Nem, nem lesz semmi ilyesmi. De nem is egy unalmas kis babazsúr lesz.
*Néz vissza a lányra, végül a plafonra és elhúzza a száját.*
|
*Viktor felháborodására lehunyt szemekkel felkuncog, és egy mély levegőt véve végighúzza a mutatóujját a fiú orrhegyén.*
- Csak vicceltem, te..
*Csóválja meg a fejét szeretetteljes mosollyal, és ledől Viktor mellkasára. Fejét kényelmesen bevackolja a vállgödréhez, karjával pedig átkarolja a hasát. Lehunyja a szemeit, és vesz egy újabb mély levegőt.*
- Ugye nem találsz ki semmi meredek dolgot estére? Mármint nem egy ilyen fülsüketítően hangos dübörgő zene, vakító fények meg alkoholos helyre viszed a csapatot?
*Néz fel kétségbeesetten, és kissé reménykedve a fiúra, egy olyan választ várva, ami megerősíti abban, hogy téved.*
|
*A csókot hosszan viszonozza, lehunyt szemekkel, de ahogy elszakadnak az ajkaitól felnéz. Egy sóhajjal végigméri a lányt és megcsóválja kicsit a fejét. A szavakra bólint és elnéz a kicsik felé, az utolsó kijelentés ekkor esik csak le neki. Kicsit felháborodottan visszanéz Cornira.*
- Héé!! Mi sem beszélünk ki titeket! Nők..
*Félrefordítja a fejét duzzogva és kezeit maga mellé helyezve felsóhajt.*
|
*Ejnye, kíváncsi, csalfa tekintetét a fiúra villantja sunyi mosolykával, és amint elszakad tőle, ledől mellé. Szemtelenül végigméri most, hogy a takaró az ő birtokában van, majd az ajkaihoz hajolva szenvedélyes csókot nyom rá. Az órára sandít a szeme sarkából, s elszakadva szerelme ajkaitól felkönyököl a mellkasán*
- Nemsokára el kell kezdeni készülődni is. Nekem még meg kell keresnem a csajokat is, megígértem nekik hogy összeülünk 10 percre kibeszélni titeket
*Sóhajt fel még mindig széles mosollyal, de tekintete minduntalan eltéved a kicsik felé, majd vissza.*
|
*Nézi a lányt, ahogy feláll, majd egy sóhajjal körbenéz. Hé, a takaróó!! Csúnyán összehúzva szemeit Cornira mered, majd felengedve szusszan egyet. Megcsóválva a fejét a hasán összefűzi kezeit. Mély levegőt vesz és lehunyja szemeit, de mivel tisztába van vele, hogy lassan menni kell, így próbál nem elaludni. Pedig fárasztó volt a reggel.. köhm.. felnyitja egyik szemét és a lányra néz, ahogy leül halványan elmosolyodik. Felül és odamászik hozzá, ezzel a lendülettel átkarolja a derekát és a nyakához hajolva lágy csókot lehel rá. Felpislog rá, szemeiben még mindig ég a vágy.. nem, nem csitult.. -.- Elszakad tőle és hátradőlve az ágyon a plafonra mered.*
|
*A fiú szavaira csúnyán néz, de hallva hogy ki is egészíti magát, helyeslőn bólint, és elmosolyodik. Az órára pislog, majd lehunyva a szemeit mély levegőt vesz. Lassan felpislog a fiúra, és a takarót maga elé húzva felül, majd mosolyogva maga köré tekeri, és a kicsikhez ballag. Behajol az ágyuk fölé s egyik kezével a füle mögé tűri a belógó tincseit, a másikkal tartja a takarót. Mosolyogva megnézegeti mindkét babát és megigazítja a takarójukat, majd felegyenesedve visszaindul.*
- Az ikrek is megvannak!
*Ül le az ágy szélére, és mosolyogva Viktort kezdi el figyelni.*
|
*Nem tiltakozik Narumi ölelésére, lehunyja a szemeit, s elengedve a ruháját átöleli a mellkasát. Arcát belefúrja a felsőjébe s összeszorított pillái alól kicsordul néhány könnycsepp. Ahogy a férfi eltolja magától, laposakat pislogva felegyenesedik, és ránéz. A szavaitól kis pír ül ki az arcára, de a végét nem bírja ki mosolygás nélkül. Lesüti a szemeit és kitörli szemeiből a könnyeket, majd bólint egyet még mindig mosolyogva. A kezet meglátva meglepődik, és bizonytalanul, de megfogja a férfi kezét, s hagyja magát felhúzni. A lift felé indul, de amint a hátsójára csapnak megtorpan, és megrökönyödve hátrafordul. Összehúzza a szemeit, majd mosolyogva a farzsebébe csúsztatja a kezeit, és menetirányba fordulva tovább indul a lift felé. Kicsit elgondolkozik*
|
*A lány könnyeit meglátva értetlen fintorral, idétlen pislogással biccenti félre a fejét. Most meg mi rosszat mondott?? A választ hallva lassan elvigyorodik. Ó, átlát ő a szitán.. sóhajt egyet, és az egyik karjával magához öleli a lányt, a másikat lassan a hátára csúsztatja.*
- Hé, ha sírni akarsz, sírd csak ki magad.. az én vállamon nemtől kortól fajtól és nemi hovatartozástól függetlenül mindenkinek szabad.
*Kezdi el simogatni Kokoro hátát, és az őket körülvevő sörösdobozokat nézi. Kis idő múlva, egy sóhajjal eltolja magától a lányt, és végigsimít az arcán, ha nem pofozza le.*
- Te egy szuper lány vagy! Kicsit negatív, de ettől még ugyanannyit érsz, mint Carmen, Cornelia, vagy akár Sonja. Ha gyengédségre van szükséged, ott van a pasid, aki nem hiszem hogy visszautasítana.. nem kell mondanod, vagy kérned semmit, odamész és átöleled. Öcskös úgysem tudja megadni azt, amire szükséged van. Én talán, mert ő a háziasabb, de én vagyok a helyesebb, az okosabb, meg az erősebb.
*Húzza ki magát büszkén, összeszedi a sörösüvegeket, és a félig üressel együtt feláll. Visszapakol a pultra, majd mosolyogva a kezét nyújtja a lánynak.*
- Na, sipirc! Nem érek rá a lányos dolgokra
*Hunyja le a szemeit fennhangon, de érezni hogy csak viccel. Ha a lány megfogta a kezét akkor felhúzza, majd tovább noszogatva a hátsójára csap, és a pulthoz ballag a megkezdett söréhez.*
|
*Sikeresen elveszti az egyensúlyát, és a férfi mellkasának borul. Először tesz egy kísérletet a szabadulásra, de belátja hogy nincs esélye, így egy sóhajjal megmarkolja egyik kezével Naru mellkasán a ruhát, a másikkal maguk mellett támaszkodik. Hallgatja a férfi szavait, s közben bizonytalanul a mellkasára hajtja a fejét. A szavait hallva meglepve felpislant rá.*
- Will?
*Dönti oldalra a fejét, majd vissza is hajtja. Elgondolkozik, hogy vajon milyen lenne Williammel menni, új iskolába, más környezetbe, és hátrahagyni mindent ami a múlthoz köt.. a férfi válasza azonban meglepi, szétnyíló ajkakkal pislant fel rá, és úgy figyeli. A visszakérdezésre sem reagál, csak lassan könnyek szöknek a szemeibe. Bizonyára nem ezt akarta kiváltani.. elnéz oldalra.*
- Olyan.. zavaros minden.. nem hittem volna, hogy ennyi.. barátom van..
*Dörzsölgeti ki sietve a szemeiből a könnyeket.*
|
*Az őszinte válaszra nem reagál, a lány vádló kérdésére elgondolkozva ránéz. Fürkészi az arcát, de ahogy felállna, csitítólag a mellkasára húzza a lányt a nyakán fekvő karja által.*
- Ss, ne haragudj, nem akartam tolakodó lenni. Az lehet, hogy öcskös és hercegnő számomra a legfontosabb, de egyformán szeretek és a szárnyam alatt tartok mindenkit. Ez alól te sem vagy kivétel!
*Néz egy pontra a talajon, de szorosan tartja a mellkasán a lányt, és nem hajlandó elengedni. Megpróbálkozhat ugyan a szabadulással, de nincs sok értelme, hisz az ellenfele Naru.*
- Csak beszéltem a bácsikáddal. Kikérte a véleményem veled kapcsolatban. Azt akarta tudni, magához vehet-e, ha még fogalmad sincs merre indulj el, vagy jó neked itt. És érdeklődött, mindened megvan-e.
*Kis hatásszünet, hagyja hogy a lány megeméssze a dolgot, közben üveges tekintetébe kis élet költözik, de hangja ugyanolyan színtelenül cseng továbbra is.*
- Én azt feleltem neki, hogy te egy szorgalmas, aranyos lány vagy, és biztos vagyok benne hogy remek jövő elé nézel. Bár volt egy nagy zökkenő az életedben, szerencsére körül vesznek szuper barátok. Nemde?
*Pislant le a lányra játékos mosollyal, s szelíden csillogó szemekkel, majd a nyelvét kidugva lehunyja az egyik szemét. Hehe*
|
*Látva hogy a "hurok" enyhül, feszültsége is lassacskán feljebb oldódik. Felpislog a férfira, a kérdésére összehúzza a szemeit, és maga elé néz, majd felkönyököl a térdeire.*
- Őszintén szólva, még fogalmam sincs..
*Motyogja halkan, s ahogy elgondolkozik az arca egészen elkomorodik. Narumira néz kicsit vádlón, s hátradől.*
- Miért foglalkozik ennyit velem? Semmi köze az életemhez, nem kell folyton pátyolgatnia!
*Néz vissza maga elé, és lassan felemelkedik, ha tud a férfi karjától.*
|
[544-525] [524-505] [504-485] [484-465] [464-445] [444-425] [424-405] [404-385] [384-365] [364-345] [344-325] [324-305] [304-285] [284-265] [264-245] [244-225] [224-205] [204-185] [184-165] [164-145] [144-125] [124-105] [104-85] [84-65] [64-45] [44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
