|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.20. 18:37 - |
Egy nagy csarnok, öltözőkkel, és egy hatalmas lelátóval, ami körbeöleli a korláttal ellátott jégpályát. Fent a lelátók egyik csücskében van egy kis fülke, ami a zenéért és a fényekért, meg egyéb technikai cuccokért felelős vezérlő. |
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Hű, ahogy Corni letámadja meglepetten pislog, és ezzel a lendülettel hátra is dől. Még jó, hogy ott a másik pad.. A kérdésekre értelmesen összehúzza szemeit, majd megcsóválja a fejét.*
- Egyben vagyok, amint látod. Ha elütött volna egy autó, akkor nem lennék itt. Ha feldarabolt volna egy sorozatgyilkos, akkor atemetőben feküdnék.. vagy az utcán darabokra szedve.. úgy kellene összevakarni
*Dönti oldalra a fejét és ha tud, akkor felül. Végigméri a lányt, majd lassan elmosolyodik.*
- Minden rendben van. Nyugodj meg
*Simít végig az arcán és az ölébe ülteti a lányt. Átkarolva a derekát elmereng, Sonja szavaira felnéz és bólint egyet. Arréb tolja az egyik babaágyat és leülteti maga mellé Cornit. Lehajolva átveszi a jégkoriját és felállva nyújtózik egyet és ásítva a pályára néz. Töprengve a lányra néz, majd várakozón felé fordul és töprengve a gyerekekre néz. És őket most hagyják itt..? ^^''*
 
|
*Ahogy Carmen mégis letámadja érdekesen lenéz rá, a szavaira összehúzza szemeit és elnéz Narumi felé. Mondana valamit, de amint kedvese a ruháját zsepinek nézni sietve hátrébb lép és megfogja a kezeit.*
- Naa, inkább adok zsepit..
*Engedi el az egyik kezét és a zsebébe nyúlva előhúz egy pzs-t. Odanyújtja a lánynak, ha elvette elengedi a másik kezét is és Narumihoz lépked. Megáll mellette, Lillára nézve sóhajt. Remélhetőleg érzi, hogymost felesleges. Ha elment, akkor bátyjára nézve eltöpreng, majd a korlátnak dőlve továbbra is őt figyeli.*
- Mi a baj?
*Méri végig egyben gyanakvón, egyben aggódva bátyját.*
|
*Sonja szavaira felkapja a fejét és egy mosollyal bólint. Beköti a jégkoriját és felállva lassan a pálya széléhez lépked, majd óvatosan a jégre lép. Biztonságos.. lelép és beljebb siklik. A jégpálya közepére siklik, ha tud, Sonja mellé. Ránéz, majd ki a többiekre érdeklődve, hogy jönnek-e. Sonjára néz kíváncsian.*
- Akkor ki kezdi?
*Dönti oldalra a fejét, majd kinéz ismét a többiekre.*
|
*Kokorora nézve elmereng, majd hátradől a padon és a plafont kezdi el fürkészni. Amint a többiek is befutnak elnéz feléjük, Corni reakciójára értelmesen néz, majd megcsóválja a fejét. Carmenére meg.. no comment. Az ajándékra nézve eltöpreng, Sonja szavaira bólint egyet. Maga mellé teszi az ajándékot, és elővéve a jégkorit lehúzza cipőit, majd gyors átveszi a másikat. Feláll és a jégpályára léphezbe besiklik, és a korlához lépkedve háttal neki megámaszkodik és kíváncsian körbenéz. Az ajánéra sandít, de mivel megvan így nem aggódik miatta.*
|
*Ahogy lassan mindenki befut elmosolyodik, ám Naru "mássága" szemet szúr neki. Összehúzza szemeit, majd egy sóhajjal odasiklik elé és megfogja a kezeit. Ránéz kissé aggódva, majd elengedi a kezeit.*
- Valami baj van?
*Méri végig, majd szájhúzva Carmenre néz, végül vissza rá.*
|
*Ahogy Kokoro mellé jön megszorítja a kezét egy pillanatra, majd újból két kézbe fogja az ajándékot, és úgy farkasszemezik tovább az ajtóval. Ahogy felbukkannak sorban az emberek mindig felemelkedik a székből, de aztán vissza is ül. Viktort meglátva felcsillagnak a szemei és olyan erővel kezd el ragyogni, hogyha csokiból lenne, el is olvadna. Vesz egy mély levegőt, ahogy Viktor leül leteszi maga mellé az ajándékot, és rávetődve átöleli a nyakát.*
- Szőőke! Hát egyben vagy? Nem ütött el egy autó sem? Nem sírtak a kicsik? Minden rendben? Nem darabolt fel egy őrült sorozatgyilkos?
*Szakad el Viktortól és az arcán végigsimítva megtapogatja a felsőtestét.*
|
*Naru hidegségére megszeppenve pislog párat, Yama hangját meghallva lebiggyeszti az ajkait, és sírós arccal odatotyog szerelméhez. Megmarkolja a mellkasánál a ruháját, és belefúrja az arcát.*
- Naru hidegen bánik velem!
*Mutat el vádlón, sírós hangon Naru feltett helyzete felé, és szipog egyet, majd két kézbe fogja Yama felsőjét, és ha nem akadályozza meg, belefújja az orrát.*
|
*Naru szavaira hátrapislog rá, majd egy sóhajjal talpra áll. Leporolja a ruhájáról a jeget, de ahogy Carmen becsúszik, megdermedve, nagyokat pislogva ránéz.*
~Nem tud jégkorizni se? Egek, mi lesz itt..~
*Csóválja meg a fejét, ahogy egyre nő a tömeg, elindul korcsolyázni. Lendületes mozdulatokkal siklik a jégen a fa körül, és próbálgat régen használt manővereket. 5 éves korában hagyta abba a műkorcsolyázást, ami azt is bizonyítja, hogy két mozdulat közben másodszor kenődik fel a falra. Egy sóhajjal megkapaszkodik a korlátban, majd megpróbálja ismét a piruettet, és ekkor már sikerül is. Egy lábra dőlve, és előrehajolva, oldalra kitárt karokkal siklik a jégen, majd felugorva a magasba emeli a kezeit, s kecsesen spárgába rántja fel a lábait, majd visszaereszkedik a jégre, leguggol és úgy forog.. néhány manővere ugyan falrakenődéssel végződik, de aztán megunja, és a derekát fogva kivánszorog a korláthoz. Elmosolyodva integet Dominak, Kokoro kérdésére körbenéz, és megköszörüli a torkát.*
- Ha mindenki megvan, akkor bele is csaphatunk a közepébe.. nem akarom elrabolni az időtöket, és pontban éjfélkor teljesen ki kell hogy ürüljön a csarnok! *Vág roppant szigorú arcot, és határozottan Domira mutat* Te itt maradsz! Mindenképp!! Izé, vagyis.. Őő, segíteni kell összepakolni.. ugye maradsz?
*Töpreng el, majd besiklik a karácsonyfához.*
|
*Tekintetét le sem veszi az ajtóról, bár ő nem aggódik.. csak ez olyan jó időtöltés. Elpislog azért Carmen felé, majd visszanéz az ajtóra. Ahogy Kippei feltűnik, elmosolyodva mocorog kicsit a helyén. Ahogy odaér, lehunyja a szemeit, és átkarolva a nyakát visszacsókol neki. Amint elszakadnak ajkaik, lassan felnyitja a szemeit.*
- Szia..
*Kippei ajándékára sandít, és mély levegőt vesz. Ő vajon kit húzott? Hmm.. töprengve felpislog rá, majd lassan feláll és nyújtózik egyet. Megkeresi a szemeivel Sonját, és töprengve ránéz.*
- Mi lesz a program?
*Néz rá kíváncsian, és visszahuppan lassan a székre.*
|
*A sikításra összerezzen, és meghökkent arcot vágva behúzza a nyakát. Pár pillanatig néz még maga elé, hátha csak a füle cseng, de a nyávogós köszönést hallva rá kell eszmélnie, hogy ez mégis ő.. egy sóhajjal hátrafordul, pont ekkor ugranak a nyakába. Megtántorodva a korlátnak dől, és összehúzott szemekkel letolja magáról Carment.*
- Lehetne finomabban is, hercegnő..
*Csóválja meg a fejét, és elfordulva tőle visszakönyököl a korlátra. Sóhajt egyet és a fát kezdi el nézegetni. Annyira elgondolkozik hogy fel sem eszmél. Mire hátranéz, már mindenki megjött.. zavart vigyorral megvakargatja a tarkóját.*
- Ohh, szevasztok..
*Ballag ő is a padhoz, és egy előre odakészített jégkorcsolyát kezd el magára húzni.*
|
*Ehh, utolsónak érkezik meg.. talán Corni már agyon-aggódta magát. Na, majd kiengeszteli. A csomagot és a két babát tartva próbál bejutni, de végül a könyökével nyit be. Egy sóhajjal belépked, lábával belöki az ajtót és mély levegőt véve lenéz a két babára. Végigméri őket, majd bólintva felnéz és a csapatot meglátva közelebb lépked, de így az ajándék kiesik a hóna alól.*
- Rreeemeek...
*Csóválja meg a fejét, leteszi az egyik ágyat, és lehajol az ajándékért. Gondolva egyet beteszi az egyik babához és megfogva a babaágyat kiegyenesedve végre ideér. Magára erőltet egy mosolyt, végül őszinte mosollyal sóhajt.*
- Kellemes ünnepeket és boldog karácsonyt!
*Néz körbe, majd a padhoz sietve leteszi a két babaágyat és ezzel a lendülettel ő is leül közéjük. Az ajándékot a kezében tartva végigméri, majd megcsóválja a fejét.*
|
*Ráérős léptekkel közeledik a csarnok felé. Az ajéndékot a kezében nézegeti, majd egy sóhajjal kinyitja az ajtót és belépked. A csapatot meglátva elmosolyodik és közelebb lépked.*
- Sziasztok..
*Mielőtt Carmen letámadná védekezés képpen maga elé emeli kezeit. Ha elmúlt a vész, akkor bólint egyet. Körbenéz, majd leteszi az ajándékot a padra és a korláthoz lépkedve a pályát kezdi el nézegetni.*
|
*Sietve pakolta össze a csomagot, mivel teljesen kiment a fejéből, hogy ma van a karácsonyi ünnepség. Ahogy a csarnokba ér körbenéz, de látva, hogy még mindig nincs itt mindenki megkönnyebbülten sóhajt.*
- Jó estét, mindenkinek
*Lépked oda és a padhoz érve leteszi a csomagot, majd leülve előszedi a jégkoriját és elkezdi felhúzni.*
|
*Kissé unotta jön, mivel nem tudott nagyon mit kitalálni ajándéknak. Az ajándékra néz, ami kissé ügyetlenül lett becsomagolva, majd megcsóválja a fejétés felnéz.*
~Hát, remélem tetszeni fog neki.. nem értek én ehhez.~
*A csarnokba érve elmosolyodik és felnéz, majd sietősebbre véve sóhajt.*
- Sziasztok!
*Kokorot meglátva felcsillannak szemei és odasiet hozzá.*
- Szia, édes
*Teszi le mellé a cuccait, majd odahajolva hozzá megcsókolja, ha engedi. Leül mellé és töprengve az ajándékát kezdi el fürkészni a kezében.*
|
*Az ajándékát otthon gondosan becsiomagolta és betette egy kisebb ajándékos zacskóba, ami egészen karácsonyos. Pluszba még hozott egy kistáskát, amiben a jégkorija van. Végigméri magát, végül az ajándékot és lassan belépked a csarnokba. Aggódva körbenéz, mivel még nem lát senkit, de hamar felfedezi, hogy már többen is itt vannak. Elmosolyodva közelebb lépked.*
- Kellemes karácsonyt.. sziasztok
*Néz körbe a társaságon, majd a padhoz lépkedve egy sóhajjal leteszi az ajándékzacskót és leül a padra. Előveszi a táskájából a jlgkorit és átveszi sietve a jégkorikat. Felállva ügyetlenül megáll, kézbeveszi az ajándlkot és a jégpályára lépve a korláthoz csusszan. Körbenéz, majd a karácsonyfára és elismerőn bólint egyet.*
|
*Szóval, egy valamilyen csomaggal a kezében lépked be. Szájhúzva körbenéz, majd egy sóhajjal int egyet.*
- Sziasztok... kellemes ünnepeket
*Néz el oldalra és a társasághoz ballag. Cornira néz, majd az erősen szugerált ajtóra, végül vissza rá. Megcsóválja a fejét és leül mellé. Az ajándékára pislog, majd kíváncsian rá.*
~Kit húzhatott? És engem ki húzhatott?~
*Néz el a jég felé, és Carment kezdi el figyelni. Összevonja a szemöldökét.*
~Add, hogy ne ő.. ~
*Hunyja le a szemeit, majd az ajtóra néz ő is, de nem mond semmit.*
|
*Egy karácsonyi mintás, télies hólepte tájjal és fényekkel díszített, NEM rózsaszín zacskóval érkezik, s azt két kézbe fogva, félszegen lepislog a zacskóra. Minden megvan? Aggódva hátranéz a válla felett. Miért kellett ott hagyni a babákat Viktorral..? Miért nem ő hozta őket..? Egyáltalán miért kellett elhozni őket..? Nem bírja ki Viktor ha Isseiel egy házban marad.. morcosan előre néz, és sértődött, durva léptekkel tovább igyekszik. A többieket meglátva hamar meg is nyugszik, és elmosolyodva oldalra dönti a fejét.*
- Sziasztok! Remélem nem késtem..
*Néz körbe, de még nem lát másokat a három személyen kívül. Viktor se.. aggódva, de némán leül egy padra, engedelmesen ölbetett, ajándékos kézzel, és az ajtót kezdi el szugerálni.*
|
*Vidáman szökdécsel be egy rózsaszín zacskóval a karján. Másik keze csípőn, és boldogan dúdolgat. Narut meglátva megtorpan és eltátja a száját, majd sikítva integet egyet. Hangját visszaveri az egész csarnok, és még fel is nagyítja.*
- Szijjjaaaaa!
*Szalad oda hozzá és vidáman a nyakába ugrik, megölelgeti, majd beszaladna a jégpályára is Sonjához, de az első jégrelépés után seggre is csüccsen. Nagyokat pislogva néz maga elé, majd durcás, síró arcot vágva lebiggyeszti az ajkát. Felnyújtja mindkét kezét Narunak, és addig néz rá mufurc, gyilkolós tekintettel, míg fel nem húzza. Ha ez megtörtént, vidáman leporolgatja a szoknyáját.*
- Nahát, már hárman vagyunk! A három a kedvenc számom!
*Biccenti oldalra a fejét széles vigyorral, és elpislog az ajtó felé. A rózsaszín zacskót kezdi el lóbálni.*
|
*Még akkor is az ajándékát csomagolja, amikor egy dudaszó kíséretével kihajt a szembejövő sávból, vissza a sajátjába. Int egyet a visszapillantó tükörbe, és fogával ismét meghúzza a szalagot, majd a könyökével lök kicsit jobbra a kormányon. Egy meredek kanyarral fordul be a parkolóba, de olyan élesen, hogy az egyik oldal két kereke el is szakad egy kicsit a talajtól. Sóhajtva leállítja a motort, kipattan, leriasztja, és a csomagolást igazgatva végigméri az ajándékot. Az egész tele van ragasztószalagozva keresztbe-kasul jobbra-ballra átlósan, szinte ki sem látszik alóla a csomagolás eredeti mintája, a tetején pedig egy szalag van fejjel lefelé odakötve, négyszer megcsomózva, mégis még így is mozog jobbra-ballra. Büszkén bólint egyet, vidáman a hóna alá csapja, és beballag a csarnokba. Addig kevereg, míg el nem ér a jégpályához. Sonját meglátva összehúzza a szemeit.*
- Kelsz fel onnan, kölyök!
*Rivall rá köszönés képp, s ha eleget tett, egy apáskodó bólintással leteszi az egyik padra az ajándékot. Büszkén ismét végigméri, majd csípőre tett kezekkel Sonja felé fordul.*
- Amúgy szevasz. A többiek még nincsenek itt?
*Néz körbe kíváncsian, és a korláthoz ballagva rákönyököl.*
|
*Elsőként érkezik, jobban mondva nyitás után rögtön érkezik, és reggel óta itt pörög le nem lankadó lelkesedéssel azért, hogy minden tuti-tuti-tuti biztosan a helyén legyen. Fények, zene, díszek, karácsonyfa miliméter pontosan, székek befűtve, stb.. és mindezt nyolcszor átpróbálva. Itt a lehetőség hogy bevágódjon a többieknél, nem lenne jó ezt eltolni. Vidáman húzza fel a lábaira a jégkorit, és az órájára néz.*
~ 17:45, nemsokára megérkeznek a többiek. Addig szabad a pálya~
*Mosolyodik el, és kissé ügyetlenül, de kidöcög a jégpálya kapujához. Sunyin körbenéz, majd kinyitja az ajtót, és besiklik a jégre. Ahogy megpróbál megfordulni, sikeresen el is vágódik.*
~Hát, ez más mint a görkorcsolya.. uhh~
*Tápászkodik fel és a karácsonyfához ballag, majd eszébe jut valami így futva elindulna kifelé, de rájön hogy jégen van, így ismét elvágódik. Sóhajt, és a hátára fordul. Kitárja oldalra a karjait, s a plafont kezdi el figyelni.*
|
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
