|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:40 - |
Lakók: Viktor Medison, Frencin Fenserye (nem tartózkodnak itt)
Ők birtokolják a kétágyas szobát. Szekrény, szék, mindennel fel van szerelve. |
[443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Mikor elrántják meglepetten pislog párat, s megszaporázza lépteit. Végre szabadul, felsóhajt. Megvárja Cornit. Frencin szavaira összehúzza szemeit, majd a lányra néz. Oké, elintézi. A szavakra elmosolyodik.*
- Oké, majd elmegyünk valahova.. mondjuukk... hétvégéén?
*Néz csillogó és reménykedő szemekkel Cornira, de inkább elveti az ötletet.*
- Jó, nem hétvégén.. sajna..
*Vág fancsali képet, s az ebédlő ajtajához érve kinyitja, s előre engedi a többieket, majd belép utánuk.*
|
- Oh tényleg, az öcsém..
*Nyomja be a vészféket és előkeresi a mobilját. Elkezd írni egy sms-t*
- Régebben folyton ócsároltam ezt a vackot, és teljesen elleneztem hogy egy 11 éves fiúnak is legyen, de most áldásom a feltalálójára..
*Elküldi az smst, és elégedetten felnéz, de mivel kissé lemaradt megszaporázza a lépteit. Eszébe jut valami, s felcsillannak a szemei*
- Egyik nap elmehetnénk közösen valahova! Ünnepelni.. valami jó kis helyre.. vidámparkba! Vagy még egy piknikre..vagy tüzijátékot nézni..vagy akármit
*Néz a többiekre, majd előre és nyújtózik egyet. Összefűzi ujjait a hasán és felzárkózik a többiek mellé*
|
*Corni szavaira bólint egyet, s elindul utána sietve. Majd megfogja Viktor kezét és őt is elkezdi húzni.*
- Siess! Mert lemaradunk!
*Ha sietnek, akkor az ajtóhoz érve kinyitja, előre szalad, elengedve Viktor kezét és körbenéz.*
- A folyosó végén ott van az ebédlő! Lassan odaérünk! De akkor Justinnal mi lesz? Jön ő is?
*Vág értelmes arcot, s bevárja a többieket.*
|
*Corni szavaira értelmes arcot vág.*
- Azthiszed ettől megnyugodtam? Tévedsz.. de megpróbálom kiverni a fejemből..
*Megrázza a fejét, Frencinre néz, majd Cornira. Elindul utána, ráérősen.*
- Ha ennyire sietsz, el fogsz esni!
*Rázza meg a fejét és elindul utána.*
|
*Meglepve néz Viktorra, és megpróbál magára erőltetni egy bíztató mosolyt.*
- Ugyan, nyugodj meg, hisz előbb utóbb nekik is meg kell tudniuk.. hisz a szüleim! Két gyerekük van, biztos megértik
*Bólogat komolyan, bár inkább magát hitetgetve. Töprengve a plafonra néz.*
- Anya amúgyis nagyon szereti a gyerekeket, apa meg.. hát.. ő meg biztos örülni fog, hisz ismer téged, tudja milyen jófiú vagy
*Paskolja meg Viktor fejét, ha tudja, de már fordul is Frencin felé.*
- Ne aggódj, ráérünk idegeskedni ha már az ajtóban állunk.. most inkább együnk! Aki legutoljára ér oda, az fizet mindenkinek egy kör csokis pudingot!
*Csillannak fel a szemei, és sietve megindul. Puding puding pudiiiiing!*
|
*A telefon megcsörrenésére oldalra dönti a fejét, s a falnak dönti hátát. Türelmetlen kicsit. Az utolsó kijelentésre felkapja a fejét, s Viktorra néz.*
~Miért ennyire ideges? Baj, ha megtudják..? Szerintem nem.~
*Megrázza a fejét, s töprengve maga elé néz.*
|
*Frencin ölelésére elmosolyodik, s mikor összefűzi Corni ujjaival oldalra dönti a fejét. Corni szavaira elneveti magát.*
- Oké, akkor eszünk is!
*Az ajtón kiérve sóhajt egyet, s mikor megcsörren a telefon elengedi a lány kezét. A szavakat hallva lenéz a földre*
- Hoppá.. az anyja..
*Megrázza a fejét, s mikor leteszi a telefont és kijelenti, hogy meg vannak hívva meghökken. Nem is megy tovább, visszahúzza Cornit is.*
- Ezt ugye nem mondod komolyan!? Ugye nem?!
*Néz aggódva a lányra.*
- Mert ha igen, akkor el kell mondanunk neki.. ajj.. nee...
*Néz maga elé meredten, s megrázza a fejét.*
- Ugye rosszabb már nem lehet?!
|
*Meglepve néz fel Viktorra, s eltöpreng, de azért bólint egyet, hogy rendben van. Mosolyogva megöleli röviden Frencint, majd feláll, de egyből gyomrára is tapasztja a kezét.*
- Igen igazad van.. *motyogja halkan, ebből leszűrhető hogy kivel beszél ;)* őő srácok, ha már arra járunk ehetnénk is valamit
*Ereszt meg egy szerény mosolykát, oldalra dönti a fejét és jókedvűen követi Frencint. Amint összefűzi Viktorral az ujjait a fiúra mosolyog lelkesen, majd egy fancsali grimasszal lenéz a hasára.*
- Bírd ki amíg odaérünk.. most úúúgy belém férne egy, nem is, két szelet duplacsokis torta! És egy jóó naagy salátatál.. meg egy kis fagylaltkehely, lehelletnyi tejszínhabbal a tetején.. áá és cseresznyével! Meg egy is spagetti, jóó sok sajttal..
*Nyalja körbe a száját, mint egy éhes kiskutya, mosolyogva biccent Frencinnek és kiszökdécsel az ajtón. Megcsörren a telefonja, szabad kezével belenyúl, kiveszi, és lomhán beleszól.*
- Tessééé..anya! *Hökken meg egy bamba vigyorral, és meg is torpan. Viktorra sandít, majd előre és a fejét rázva tovább indul* Nem nem nem, dehogy zavarsz! Mondd csak. HOGY MII?! *Torpan meg ismét a telefonba sikítva, felváltva néz Viktorra és Frencinre* Őő nem persze hogy nem, megoldható. A hangom? Tényleg? Nem nem anya minden rendben. Hátőő nem hiszem hogy ez.. igen, az igaz, de.. de én nem hiszem.. annyira elfoglalt ő is, és nem biztos hogy..anya..anya! Anyaaa! *Sóhajt, szemforgatva a plafonra néz* Rendben anya. Akkor majd hívlak, anya. Én is szeretlek anya. Oké anya. Értem anya. Rrrrendben anya.. szia anya!
*Kinyomja a mobilt és pár pillanatig maga elé néz, majd fülig érő, idétlen mosollyal Viktor felé fordul*
- A hétvégére meg vagyunk hívva a városba.. anyáék szeretnének találkozni velem és veled. Na menjünk Justinért!
*Indul tovább a folyosón*
 |
*Mikor ketten is azt mondják, hogy marad, elmosolyodik.*
- Köszönöm nektek.. ti annyira jók vagytok hozzám
*Viktor kijelentésére összehúzza szemeit, s Cornira néz. Sóhajt egyet. Majd elmondják, ha megbeszélték. Feláll ő is, átkarolja először Cornit, majd mégegyszer Viktort. A kérdésre bólint egyet vigyorogva.*
- Remek ötlet!
*Megfogja Viktor kezét, ha hagyja, majd Corniét, s az ajtó felé húzza őket, de eszébe jut valami. Megáll, s Viktor és Corni kezét összefűzi, s inkább előttük lépked. Az ajtóhoz érve kinyitja, meghajol.*
- Erre parancsoljanak!
*Vág komoly arcot, majd el is mosolyodik. Ha kimentek, akkor gyorsan utánuk szökken, becsukva maguk után az ajtót.*
|
*Frencin viselkedése teljesen meglepi, de örül neki. Ám a kérdésre elhúzza a száját. Cornira néz, majd bólint a szavaira, s letérdel ő is a lány elé.*
- Nem kell elmenned! Ugyanúgy fogunk bánni veled, akármi is lesz.. és ha Corni beleegyezik, akkor igazából is családtag leszel!
*Összehúzza szemeit, s Cornira néz.*
- Persze ezt majd megbeszélem veled is..
*Feláll egy sóhajjal, nyújtúzik egyet.*
- Na, most hogy ezt megbeszéltük, menjünk és igyunk valamit. Mit szóltok? El ugorhatunk Justinért is!
*Néz a két lányra, egy mosollyal.*
|
*Teljesen meglepődik, amikor Frencin átöleli őket. Nagyokat pislog, még levegőt venni is elfelejt.*
- Hogy mi?
*Érzi amint torkába gombóc tör, beharapja az alsó ajkát, és megdörzsöli a szemeit. Most akkor sem fog sírni, és kész! Frencin kérdése rázza vissza a valóságba, elszakad Viktortól és letérdel a lány előtt.*
- Dehogyis! Justin is el akart költözni, de ilyesmi meg se forduljon a fejetekben.. te már amúgy is családtag vagy.
*Dönti oldalra a fejét, és igen, ezt komolyan gondolja. Csak nehogy elszaladjon vele a ló XD kisbaba, Frencin, lehet hogy holnap beállít még négy gyerekkel 8) Viktorra néz megerősítést várva, majd visszafordul a lányhoz és rámosolyog.*
|
*A kérdésre összehúzza szemeit, s karbateszi kezeit.*
- Tudom, hogy hogyan lesz.. már 14 éves vagyok! Nem élek sötét homályban!
*Mosolyog mint a tejbetök, s a lány után néz. Mikor átkarolják egymást oldalra dönti a fejét.*
~Milyen szépek együtt.~
*Ám Corni kijelentésére értelmes arcot vág. Viktorra mered, majd vissza Cornira néz.*
- Hát..
*Felpattan, s elmosolyodik. Átöleli mindkettőjüket.*
- Ez nagyon jó hír! Remek! Csodás!! Örülök neki! Tényleg!
*Szorosan átkarolja őket, majd leül vissza az ágyra. Lenéz a földre.*
- De akkor gondolom nekem meg el kell mennem.. igaz?
*Néz fel a párosra.*
|
*Corni szavaira bólogat.*
- Igen. Orvosnál és Justinnál.. sehol máshol.. hol lettünk volna?
*Kérdezi zavartan, pedig az igazat mondja. Mikor a lány leül Frencin mellé nézi őket, de mikor felpattan és átkarolja elmosolyodik. A szavaira bólogat.*
- Igen.. ez a helyzet
*Húzza ki magát büszkén.*
|
- Szia Frencin!
*Integet az ajtóból, de Viktor behúzza. Zavartan elkezd ujja köré csavargatni egy tincset.*
- Őőő sokfelé. Orvosnál, Justinnál..
*Hát, az öccsének valahogy könnyebb volt kitárni a dolgot, hisz mégiscsak rokon. Na akkor kézbe veszi a dolgokat.. leül Frencin mellé, és ha hagyja átkarolja a vállát.*
- Elmesélem, hogy lesz a baba, jó? Szóval...
*Belekezdene, de ha Viktor nem fogja be a száját magától is félbehagyja a mondatot. Talán először ki kéne nyögnie, hogy miért is akar szónoklatot tartani.. mivel múltkor Viktor vágta be, most ő fogja! Ő! Ő! Ő ő ő őőőőő! Ugrik is fel, és Viktor mellé lépve átöleli oldalról a mellkasát, ha tudja, fejét a mellkasára hajtja és úgy mosolyog vissza Frencinre.*
- Kisbabánk fog születni...
|
*Mikor nyílik az ajtó felpattan az ágyról.*
- Sziasztok! Merre jártatok?
*Kiált fel, s Viktorhoz szalad átöleli, majd Cornira néz, az ágyhoz szalad, s leül.*
- Meséljetek! Merre jártatok!
*Néz végig a pároson kíváncsi tekintettel.*
|
*Az ajtaja előtt megáll, s mivel Corni elengedi a kezét, így elő tudja keresni a kulcsát. Beilleszti a zárba, s kinyitja. Körbenéz, s meg is látja Frencint. Cornira néz, majd belép.*
- Szia Frencin
*Összehúzza szemeit, s a lányra néz, megfogja a kezét és beljebb húzza, ha magától nem jönne. Becsukja maguk után az ajtót, s mély levegőt vesz. Na ki kezdi?*
|
*Mosolyogva, helyeslőn bólint, és ő is megszaporázza a lépteit. Persze menet közben gondolatai kicsit szárnyra kapnak, de még időben sikerül megálljt parancsolnia magának. Mély levegőt vesz, a folyosóra érve viszont akaratlanul is lassít. Azért nem egy sportember ő :P Viktor ajtaja előtt megáll, és elengedi a fiú kezét hogy ki tudja nyitni az ajtót, na meg azért is hogy így tudja tördelni a saját ujjait idegességében. Mély levegőket vesz, egy pillanatra lehunyja a szemeit, majd felnéz: gyerünk!*
|
*A lányra néz.*
- Ok. Majd találkozunk. Valamikor. És nem bántottál meg semmivel.. és nem tilthatsz meg nekem semmit, meg se próbáld
*Megvonja vállait.*
- Szia
*Elköszöntek.. kész.. az ágyhoz ballag, s lefekszik pihenni.*
|
*Bólint egyet, és mondaná, hogy marad, de érzi a gyomrán hogy ezt még ki kell heverni.. Viktor után néz ahogy az ablakhoz megy, és egy sóhajjal feláll.*
- És.. sajnálom ha.. kicsit érzékenyen álltam hozzá ahhoz, hogy ittál.. elvégre nem tilthatom meg..
*Zavartan teszi zsebre a kezeit, és egy sóhajjal az ajtó felé indul. Gondolom a fiú nem vágyik búcsúcsókra XD*
- Akkor később találkozunk.. pihenj te is!
*Mosolyog rá, és ha nincs ellenvetés kilép az ajtón*
|
*A hangok hallatán összehúzza magát, s mikor nyílik az ajtó felnéz. Mikor leül mellé ránéz, s hagyja, hogy nekidőljön, bár meglepődik.*
~Nocsak, nocsak. Elfelejtette, hogy ittam?~
*Megcsóválja a fejét.*
- Menj csak. Elleszek
*Bólint egyet, s feláll. Az ablakhoz ballag, majd megfordul, s a lányra pillant.*
- Pihend ki magad!
|
[443-424] [423-404] [403-384] [383-364] [363-344] [343-324] [323-304] [303-284] [283-264] [263-244] [243-224] [223-204] [203-184] [183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
