Témaindító hozzászólás
|
2008.08.28. 23:28 - |
Az egyik eldugott kis utca végén található ház. Nem túl nagy, de nem is kicsit. Az emeleten vannak a hálószobák, fürdőszoba. Lent pedig egy nagyobb nappali, egy konyha és egy spajzféleség. Ebédlő a konyhában található, mivel azért szűkös a hely. Van egy kisebb előszoba is. |
[191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Persze, hogyne. Ahogy eltalálja valami hátranéz kissé mérges szemekkel, a kérdésre szusszanva lehunyja a szemeit. Nők.. nem érti őket.*
- Persze...
*Mormogja, majd visszafordul és lehajol a rongyért, visszalépked a lányhoz és visszaadja neki.*
- Nem tudom, miért dobtad hozzám, de jó.. ha megbántottalak valamivel, akkor bocsánat
*Vesz egy mély levegőt és megvonja a vállait. Többet nem tud tenni.*
|
*Látva, hogy a fiú tényleg elindul, megrémül. Hé-hé-hé, nem gondolta komolyan! :O Vagyis de, de nem hitte, hogy egyből hallgat is rá xD a kérdésre pislog kettőt*
- De.. -*vágja rá, aztán sietve kiegészíti* egy.. kicsit
*Pislant kettőt, a továbbiakra felül. Neem, nem fogja megkérni, hogy maradjon >.< innen meg már el sem éri. Az ölébe csúszott borogatásra néz, felkapja és hátbadobja vele Gidát. Őőő.. zavartan pislog kettőt, aztán kinyújtja felé a kezét*
- Bocsi.. visszakaphatom?
*Mintha csak elejtette volna. Ez a gravitáció..*
|
*A felcsattanára csak vesz egy mély levegőt. Igaz, beteg, idegesítőbb, mint mikor nincs semmi baja.. néz félre összehúzott szemekkel és elindul az ajtó felé, ekkor hallja meg a lány hangját. Megáll és visszapillant rá, a szavakra eltöpreng, majd oldalra dönti a fejét.*
- Miért, te nem szeretsz itt lenni?
*Kissé reménykedve fürkészi az arcát, majd legyint, hogy mindegy. Inkább ne válaszoljon.*
- Akkoor magadra hagylak, pihend ki magad..
*Fordul sarkon és elindul, de ha az előbb feltett kérdésére válaszol, azt megvárja.*
|
- Lázas vagyok, mit vársz tőlem?!
*Csattan fel, naná, hogy megint Gida a hülye xD ellenséges pillantásokat vet a fiúra, de ahogy a hideg borogatás a homlokára kerül, behunyja a szemeit. Sóhajt egy nagy, megkönnyebbültet*
- Köszönöm..
*Gidát kezdi el töprengve fürkészni, ha sikerül, akkor elkapja a pillantását és fogva is tartja. A szemeiből próbál kiolvasni valamit, majd inkább félrenéz, és igazít egyet a borogatásán*
- Azért nem maradhatunk nálatok örökké, anyáék is hiányolják Yo-t, alig jár haza, és én is csak ideiglenesen ígértem meg nekik. Bár ő szeret Filippel és veled lenni
*Töpreng el a plafont figyelve*
|
*Higy vágna vidámabb arcot, amikor Ő beteg? Ez nevetséges :P. Visszaér, a szavakra sóhajt egyet.*
- Az előbb még azt akartad, hogy maradjak itt... most meg, hogy menjek a dolgomra.. mintha lenne..
*Csóválja meg a fejét és a lány homlokára teszi óvatosan a vizes rongyot. A saját homlokához nyúl, ami meglepően melegebb, mint kéne, de egyelőre nem foglalkozik vele. Lepillant a lányra, majd eltöpreng. Akkor most elmenjen? Ne menjen? Mi legyen? Néz el az ajtó, majd a lány felé.*
|
*Egy nagy sóhajjal a fiú után néz, és átfordul a hátára. Felnéz a plafonra*
~Ez is miatta van! Ha már edzésre nem akar járni, legalább vágna egy kicsit vidámabb arcot..~
*Sóhajt egyet, és ismét áttapogatja az arcát. Ez kicsit aggasztó, hisz tényleg nagyon régen volt utoljára beteg, most meg ilyen szépen benyelte.. ha a fiú visszaért, akkor felpillant rá*
- Nyugodtan elmehetsz a dolgodra, nem muszáj vigyáznod rám, be tudom borogatni magam, és Chiyo is tud segíteni, ha végzett
*Vonja meg az egyik vállát finoman, és kicsit kitakarózik. Melege van.. az előbb megfagyott, de most meg akar sűlni. Köhög egy picit. Hmm, lehet, hogy megfázott? De hol volt rá alkalma? *-) Elkezdi törni a fejét*
|
*Figyelmesen hallgatja a szavakat és félrenéz. Na jah, Sonja sem tartozik a szimpatikusok közé xD. Megrázza a fejét és visszanéz a lányra. Elhúzza a száját és óvatosan a lány homlokához nyúl a kezével. Nagyot sóhajt.*
- Hozok borogatást..
*Ez nem kérdés, kijelentés xD. Feláll és ha a lány nem tartja vissza, akkor kilépked az ajtón, és a fürdőszobáig meg sem áll.*
|
*Odébb csusszan, hogy legyen helye a fiúnak is, és méginkább magára húzza a takarót. Még mindig magas a láza.. igazán csitulhatna mostmár egy gyógyszer után, ráadásul fekszik is. Beleköhög a párnába, és egy halovány, gyengécske mosollyal felnéz a fiúra*
- Nem feltétlenül, a legjobb gyógyír a megelőzés. Mozgás, egészséges étrend, szigorú és kötött napirend. Bár én sosem követném el azt a hibát, hogy túlhajszolom magam, mint Sonja. A pihenés is része a szervezet fitten tartásának
*Bólogat nagyon komolyan. Jóég, milyen vasfegyelem lehet nála.. minden porszem libasorban a szekrényen, a plüssbaba összes hajszála délkeleti irányba simítva. Áttapogatja az arcát. Összeszűkülnek a szemei, érezve, hogy még mindig forró*
|
*A kijelentésre elkerekednek a szemei. Hát, kicsit meghökkent. Pislog kettőt, a további szavakra sietve megrázza a fejét. Nem tud kiigazodni a lányon. Összehúzza a szemeit, majd halványan elmosolyodik és mondana valamit, de ehelyett tüsszent egyet. Megrázza a fejét.*
- Háth jó, ha rám van szükséged, maradok ^^
*Közelebb lép, majd körbenéz, és ha a lány hagyja, akkor leül hozzá az ágyra. Lassan ránéz.*
- És miről beszéljünk? Hmm.. *eltöpreng* ..nem tudom, jó ötlet-e, ha ébren maradsz.. pihenéssel lehet csak kipihenni a betegséget..
*Csóválja meg a fejét szájhúzva*
|
*A kérdésre elgondolkozva a fiúra mered. Kimondja? Ne mondja? Egye-fene, úgyis lázas, ha majd meggyógyul, tarkón csapja a fiút és visszaszívja az egészet.*
- ..rád.. csak rád..
*Maga sem tudja, hogy a láztól vagy a zavartól ilyen vörös-e. Behunyja a szemeit, és a szemeire is ráhúzza a takarót*
- Maradj itt, és ne hagyd, hogy elaludjak. Beszélgessünk, és sitty sutty meggyógyulok
*Olyan természetesen jelenti ezt ki, hogy akár orvosnak is elmehetne. Tényleg.. a kézilabdán kívül tulajdonképpen elképzelése sincs a jövőről. Ezen mereng egy kicsit, majd csendesen Gidára néz*
|
*Jobb is, hogy nem mond semmit xD. Gida tuti megsértődne bármilyen beszólására. A szavakra biccent és figyeli, ahogy az ágyhoz megy. A dünnyögést alig hallja, de a lényeget leszűri belőle. Halványan elmosolyodik és közelebb lépkedve megigazítja rajta a takarót.*
- Nem okozol gondot.. amíg a húgod elintézi az ennivalót, nincs gond. *von vállat* Takarítani meg én is tudok.. az sem baj, ha megfertőzöl.. legalább lesz indok, amiért nem megyek edzésre..
*Dünnyögi jó halkan az utolsó kijelentést, aztán sietve elmosolyodik és félrebiccenti a fejét.*
- Hozzak valamit? Nincs szükgésed valamire? :)
|
*A szavakra felemeli a fejét, kinyitja a száját és megjegyezné, hogy "családi szokás", de inkább lenyeli. Talán ez nem erre a helyzetre való.. Gidát figyelve elhúzza a száját, és az ablakra néz. Majd máskor..*
- Ne aggódj, Yonál jobban senki sem ért az emberek felvidításához. Ellesznek
*Vesz egy mély levegőt és a homlokára csúsztatja a kezét. Még mindig láza van, sőt, már szédül is.. az ágyhoz ballag, és ha Gidának nincs ellenvetése, bemászik a takaró alá. Orrig betakarózik, és vacogva felhúzza a térdeit, összegömbölyödik.*
- Sajnálom.. *dünnyögi a takaróba, lehet, hogy ki sem hallatszik* Azért lógok a nyakatokon, hogy segítsek, nem pedig azért, hogy lebetegedjek, és gondot okozzak. El kéne vonulnom a kollégiumba, mielőtt megfertőzlek titeket
*Inkább egy egész koleszt fertőz meg xD jól van, végülis a szőkeség letagadhatatlan.*
|
*A válaszra sóhajt. Köszöni szépen.. tényleg. Cuki annyira nem cuki ilyenkor.. csóválja meg a fejét, a kijelentésre meglepődik és inkább elfordul.*
- Oké.. ne zavartasd magad..
*Dünnyögi alig hallhatóan, majd sóhajt, a kérdésre viszont megfordul. Eltöpreng kicsit, majd ő is az ablakhoz lépked.*
- Persze, szoktunk beszélgetni, de.. hogy is mondjam.. szerelmi bánata van.. *néz a szeme sarkából a lányra* ..ott hagyta a barátnője.. sok időbe fog tellni, mire kiheveri
*Néz ki az ablakon, majd lassan összefonja maga előtt a karjait.*
- Sajnos tanácsokat nem tudok neki adni..
*Húzza el a száját és lehajtja kissé a fejét.*
|
- Természetesen
*Néz a vállát megvonva Gidára, és őt kezdi el fürkészni a további szavaira. Sóhajtva behunyja a szemeit, de nem makacskodik. A hajához nyúlva kioldja a szalagot, és beletúr a szőke hajzuhatagba, hogy helyrerázza azt.*
- Akkor átöltözök..
*Nem mondja, hogy menjen ki, vagy forduljon el, Gidára bízza a módszert, de szívódjon fel xD előkeresi a pizsijét, és ha a fiú nem figyel, akkor ráérősen átöltözik. Ha sikerrel végzett, akkor a sötét ruhájában az ablakhoz támolyog. Nekidönti az arcát a hideg üvegnek*
- Filippel szoktatok beszélgetni? Jól van?
*Szól Gidához, de nem mozdul az üvegtől. Kellemes.. hűs..*
|
*Figyelmesen hallhatja a lányt. Néhány részbél elmosolyodik, a témaváltásra szusszan egyet. Okés xD. A mosoly fokozatosan fagy le az arcáról, majd elhúzza a száját. Ez nem jó jel. Meg kellene valahogy nyugtatni a lányt.. vagy.. nem is tudja. De ez így nem jó. Az utolsó kijelentésre koppan.*
- Ezzel azt akarod mondani, miattam van az egész?
*Néz értelmesen Satsukira, majd vesz egy mély levegőt. De nem szereti a nőket ilyenkor xD. Egyiket se. Persze, minden a férfi hibája, igaz? Szép is lenne.. megcsóválja a fejét.*
- Na mindegy.. nem tudom mi lesz a játékkal, de azt tudom, hogy te szigorúan ágyhoz leszel kötve, amíg meg nem gyógyulsz.
*Von vállat és lassan feláll, elpillant az ajtó felé.*
|
*Hallgatja a fiút és bár számtalanszor közbeszólna, nem teszi. A teáját lötyögteti, és az aprócska hullámokat figyeli. Ahogy befejezi, halványan elmosolyodik.*
- Nekem hiányzik.. de hiába megyek be, te is hiányzol onnan. Ahogy te édesapád miatt, én miattad szeretek játszani. A hangulat, a versenyszellem.. a lányok pedig csak ezt akarták megvédeni. Hát, nem jött össze nekik..
*Belekortyol a teába, és óvatosan visszateszi a kisasztalra. Gidára néz a szeme sarkából, majd ő maga is a térdeire dől, és felfuttatja a kezét a felkarjain*
- Visszatérve a kérdésedre.. nem tudok aludni.. talán csak a láz miatt, de folyton Joshua arcát látom magam előtt, hallom a pisztoly dörrenését, látom azt a sok vért, visszaérzem az akkori félelmet. Mintha nem tudnám lemosni az érintését, néha magamon érzem.. nem hallottam felőlük azóta, de azt várom, melyik pillanatban mászik be az ablakon, féltem Chiyot, ha elmegy a sarki boltba, és éjszaka néha azon kapom magam a mosdóból jövet, hogy Filipet vagy téged ellenőrizlek. Az ilyeneket általában levezetem a kézilabdában, de mivel te nem jársz..
*Így van, máris ismét Gida lett a hibás xD maga elé bámul a földre*
|
*Meg se hallja a szavakat xD. Ha megöli.. talán az lenne a legjobb. Eltöpreng, a további szavakra meglepődik. Eltöpreng pár pillanatra, majd sóhajt.*
- Igazából.. csak azért kézisztem, mert apám szerette volna.. és addig én is szerettem, amíg ő el nem ment. Innentől nincs elég..őőh.. nem jut eszembe a szó.. mindegy, lényegtelen. Nem szeretek erről beszélni
*Hunyja le a szemeit, majd lenéz a lányra és ha engedi, akkor leül mellé. A térdeire dől és maga elé pillant.*
- Az a fura, hogy egyáltalán nem hiányzik a kézi.. a csapat.. ők se nagyon.. amióta.. elszakítottak tőled..
*Néz merengve a plafonra, majd lassan a lányra, kissé üveges tekintettel.*
|
*A fiú mellkasára csap, lányos erővel, de azért az ő esetében ezt meg lehet érezni xD felemeli a fejét és rápillant*
- Ne nézz ilyen édesen, mert nem felejtem el, hogy meg akarlak ölni az előző kijelentésed miatt!
*Próbál szigorú lenni, de Gida levette a lábáról. Szó szerint, mivel már az ágy felé is botorkál. Sóhajt egy nagyot*
- Azt hittem, a kézilabda az életed, és arra gondoltam, ha bánt valami, hozzá fogsz menekülni, nem pedig előle..
*Szakad el a fiútól, ha hagyja, és leül az ágy szélére. Ismét felfut a gerincén a hideg, amitől megrázza a remegés, így inkább leemeli az asztalról a teát, vesz hozzá egy szem gyógyszert és legurítja a torkán. Két kézbe fogja a bögrét, és elmereng*
|
*Wow, meggyőzte? Tényleg? :O Pislant kettőt, ahogy a lány közel kerül hozzá lenéz rá. Hevesen kezd verni a szíve, így inkább félrenéz. A szavakat hallva sóhajt, a rágalomra összehúzza a szemeit.*
- Ne törődj azzal, hogy nem járok edzésre.. abba fogom hagyni.
*Von vállat, ahogy kirázza a hideg magához öleli, ha hagyja. A kérdésre meglepődik.*
- Nem, egyszer sem volt..
*Rázza meg a fejét. Fölösleges visszakérdeznie, hisz a kérdéséből azt is megtudta, hogy neki vannak álmatlan éjszakái. Finoman az ágy felé noszogatja.*
- Akkor itt az ideje, hogy végre aludj egyet.. nem?
*Mosolyodik el a lányra nézve és félrebiccenti a fejét.*
|
*Nem kell sokat győzködni. Bólint kettőt Gidának, és a homlokát nekidönti a vállának. Szinte csak úgy tüzel a bőre*
- Maradj..
*Nem fekszik vissza, ez így tökéletes, a fiú kellemesen hűsíti xD sóhajt egy jó nagyot, és felpillant, de a fejét nem emeli fel.*
- Hihetetlen, évek óta apróbb náthánál nagyobb bajom sosem volt.. ez is miattad van, mert nem jársz edzésre..
*Azt nem tudja, hogy ez hogyan függ ahhoz, hogy ő sem jár és felborult az étrendje meg mindene xD nem baj. Elmereng, és így, a fiú előtt állva kirázza a hideg, de nem csak a láztól. Bár.. legalább rá tudja fogni*
- Neked nincsenek álmatlan éjszakáid a lezuhanás óta?
|
[191-172] [171-152] [151-132] [131-112] [111-92] [91-72] [71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|