|
Témaindító hozzászólás
|
2008.07.10. 14:43 - |
Emeletes ágy, két íróasztal és egy nagy, tágas beépített szekrény, az egyik oldalán Corni, a másik oldalán Viktor cuccaival. A fal igazán érdekes, tisztán látszik hol válik el a két gyerek határa, hisz Viktor az íróasztala fölé bizonyára sosem tűzné Corni férfisztárokat ábrázoló pószterét. A két íróasztal közel van egymáshoz, ezzel is könnyítik a tanulást. Barátságos, aranyos szoba, melyben a fiú és a lány ízlések keverednek. Cornié az ágy alsó, míg Viktoré a felső része, de azért belefér néha egy-egy éjszakai párnacsata. |
[32-13] [12-1]
*Ahogy abbamarad a csikizés, vesz egy jó mély levegőt. Huh.. a fiú kijelentésére megcsillannak a szemei, fölé térdel, és lefogja a csuklóig. Diadalittas mosollyal néz le rá, mintha egy perce még nem ő állt volna vesztésre xD*
- Megvagy!
*Lepislog rá, majd elneveti magát, de azért nem engedi el a fiút. Csillogó szemekkel fürkészi, és lassan kiszélesedik a mosolya.*
- Na és mit kapok, ha nem bántalak?
|
*A sikítás/kacajra még szélesebben mosolyog, de csakazértse hagyja abba. Csikizi a lány oldalát, a nyakát, ahol éri. Persze azért illetlen helyekre nem téved a keze xD. A szavakra meghökken, ahogy visszavágnak neki pislog kettőt és elneveti magát. Ledől a lány mellé és kitárja a karjait, jelezve, hogy megadta magát!*
- Megadom magam!! Csak kérlek ne báánts!
*Pislog szenvedő szemekkel, majd mély levegőt vesz és ha a lány nem csikizi tovább elmerül a látványban. Ha csikizi, akkor nevet és próbál szabadulni.*
|
*Ahogy bátyja ördöggé változik, gyanakvón összehúzza a szemeit. A leteperésre nem számít, holott ninja, dehát.. xD Ám ahogy elkezdik csikizni vékony, kínzott hangon felsikkant, ebbe belevegyül némi kacaj is.*
- Neeee, engedj eeeeeeel!
*Vergődik, és próbálja félretolni a kezeket, de folyamatosan nevet. Illetve hol sikít, hol nevet, bár a hangja Carmen közelébe se ér. Csak olyan.. lányos ^^ mikor már érzi, hogy nem lesz ez így jó az oxigént tekintve, felnyitja az egyik szemét*
- Na megállj csak!
*Ellentámadást indít, és célbaveszi Viktor oldalát*
|
*A válaszra meglepődik és lefagy arcáról a mosoly. Pislog kettőt, ahogy behúzzák a szobába nekidől az ajtónak és ismét elmosolyodik. Felhúzza az egyik szemöldökét egy sunyi félmosollyal. A lányt kezdi el fürkészni, ahogy leül az ágyra elvigyorodik. Megjelennek ördögi szárnyai és az ördögi tekintet xD A lány akár figyel, akár nem, egy hirtelen mozdulattal elkapja a vállait és ezzel a lendülettel leteperi. És megkezdődik a véres csikiparty (6). Közben fel is nevet néhányszor.*
|
*Figyeli ahogy a lány öltözik, majd a felénél inkább félrenéz. Nem illik, kész. Töprengve körbenéz, ahogy a lány visszaér egy mosollyal ránéz. A kérdésre összehúzza a szemeit és az ajtóra nézve elindul.*
- Szerintem otthon csinált és hozott.. anya nem hiszem, hogy beengedi a konyhába. Bár, nem tudom..
*Néz fel töprengve, kinyitja az ajtót és kiballag a lánnyal együtt. Becsukja az ajtót és a lépcsők felé veszi az irányt. Egy sóhajjal lehajtja a fejét és a földet kezdi el figyelni.*
~Én inkább attól félek, hogy nem lesz békés vacsora..~
*Töpreng el, majd megrázza a fejét. Mindegy.. lelépked a lépcsőn és az ebédlő felé pillant.*
. Kíváncsi vagyok, mi az ebéd..
*Néz mosolyogva a lányra, majd továbbindul.*
|
*Feltápászkodik, és nyújtózik egy nagyot, a fiú megjegyzésére végignéz magán.*
- Uh, igen.. sieteek!
*Szalad a szekrényhez, és menet közben már bújik is ki a felsőjéből. LEveszi a nadrágját is és a szennyesnek szánt cuccok tetejére dobja, majd bátyjára nézve sietve kikapja a polcról a legfelső ruhákat. Belebújik, kihúzza belőle a haját, és Viktor mellé szökkenve belekarol*
- Mehetünk! Szerinted Yamakasi bácsi csinált olyan finom sütit?
*Gondolkozik el, bár ahogy az anyját ismeri, nem biztos, hogy beenged mást is a konyhába *-) na ez majd lent kiderül*
|
*Az ölelésre lehunyja szemeit, de viszonozni most így nem tudja. Lepillant húgára.*
- Ne hálálkodj.. menjünk!
*Kapja el a kezét, feltérdel, majd hátrafele menetben lemászik. Húzza magával a lányt is, majd elengedi a kezét, leveszi a vizes pulcsiját és ledobja a székére, majd átvesz egy tiszta és száraz melegítő nadrágot. Bólint és a lányra néz. Végigméri.*
- Neked is át kellene venni a vizes ruhát.. mármint szárazra cserélni
*Mosolyodik el, majd töprengve maga elé néz.*
|
*Ahogy felbukkan Viktor arca, bizony igencsak meglepődik. A szavaira lassan elmosolyodik, ahogy végigsimít az arcán lendületből átöleli.*
- Köszönöm, hogy itt vagy nekem!
*Fojtja ki belőle a szuszt is, és lassan elengedi. Felpislog rá, de elnémul. Megint az a.. fura vágy. Viktor szemeit kezdi el fürkészni, elgondolkozva.*
~Vajon nekem is így csillognak a szemeim, ha vele vagyok?~
*Töpreng el méginkább, és lassan felül. Jah igen, az ebéd, menni kéne*
|
*A szavakra szemforgatva félrenéz, a továbbiakra mély levegőt vesz. Megcsóválja a fejét és felmászik hozzá az ágyra. Fölé hajol és lenéz rá. Megpöccinti az orrát.*
- Nehogy magadat kezd el okolni, hé.. és ne legyél szomorú, így nem vagy szép. Ha mosolyogsz, úgy a jó!
*Simít végig az arcán, majd csillogó szemekkel elmosolyodik és félrebiccenti a fejét.*
|
*Felérve a szobájába ledobja az ágyra a párnát, majd le is ül rá. Hátát a falnak dönti, felhúzza a térdeit, átöleli őket, és az arcát a karjaiba temeti. Ahogy Viktor lemászik felnéz rá, majd eldől az ágyon, és a fejére húzza a takarót. Bátyja szavaira felemeli a fejét, átöleli a párnát és úgy néz ki alóla maga elé.*
- Én nem megyek, mondd azt, hogy elfáradtam..
*Dünnyögi a párnába, de nem néz a bátyjára. Átfordul a hátára, alkarjával félretűri a frufruját, és ott is hagyja..*
- Anyáék miattam kaptak össze. Nagyon szerencsétlennek érzem magam
*Hunyja be a szemeit, és vesz egy jó mély levegőt.*
|
*Feljött a szobába, ledobta a táskáját és felmászott az ágyára. Arcát a párnába temetve fekszik, ahogy Corni bejön lepillant rá, majd visszafekszik. Hosszú ideig meg se szólal, sőt, meg se mozdul. A hátára fordulva a plafont kezdi el figyelni, ami oly közel van. Összehúzza a szemeit, felül törökülésbe és feltámaszkodik a lábaira. Nem érti a felnőtteket.. ide lehetett hallani ahogy összekapnak. Egy sóhajjal lemászik a létrán és nekilát kicsomagolni a ruhákat. Beledobálja a szennyesbe, a táskát pedig bedobja a szekénybe. Az órájára pillant, majd a lányra.*
- Ideje lenne lemenni ebédelni.. fogadok, hogy ebből is vita lesz, ha nem sietünk..
*Teszi hozzá egy fokkal halkabban és a lányhoz lépve sóhajt egyet.*
|
Emeletes ágy, két íróasztal és egy nagy, tágas beépített szekrény, az egyik oldalán Corni, a másik oldalán Viktor cuccaival. A fal igazán érdekes, tisztán látszik hol válik el a két gyerek határa, hisz Viktor az íróasztala fölé bizonyára sosem tűzné Corni férfisztárokat ábrázoló pószterét. A két íróasztal közel van egymáshoz, ezzel is könnyítik a tanulást. Barátságos, aranyos szoba, melyben a fiú és a lány ízlések keverednek. Cornié az ágy alsó, míg Viktoré a felső része, de azért belefér néha egy-egy éjszakai párnacsata. |
[32-13] [12-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
