Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 18:44 - |
Kék és rózsaszín festék mosódik egymásba, s erre mázoltak rá fehérrel virágokat, felhőket, csillagos égboltot, macikat, stb.. a szoba a gyerekek növekedésével együtt fog változni, jelenleg két babaágy található benne, s egy nagyobb a falhoz tolva, ha valaki a kicsikkel szeretné tölteni az éjszakát. A szőnyeg autómintás, s kis szekrényekkel lett telepakolva a ruha. Az ágy felett, a plafonról kis játékok lógnak lefelé.. repcsi, angyalka, autó, és egyéb szép forgó dolog, valamint a plafonra éjszaka világító csillagok lettek felragasztva. A szoba tele van szőrmókkal, valamint itt tárolják az ikrek összes cuccát. |
[33-14] [13-1]
*Bólintva elindul Viktor után, de a kijelentésére halkan és röviden felnevet. Végigméri a fiút, majd miután halkan behúzta maguk után az ajtót, rákacsint.*
- Pedig csini vagy így
*Mély levegőt véve lesiet a lépcsőn, és a homlokára csapva a gáztűzhelyhez siet. Leveszi a fedőt és megnézegeti a tészta állagát, majd egy bólintással kiszedi egy fazékba.*
- Még szósz is kell.. és utána mosogatás..
*Összegzi a gondolatait egy bólintással, előkap egy receptkönyvet, és a pult fölé görnyedve, töprengve nekilát olvasgatni.*
|
*Ahogy átkarolják hátulról sóhajt, a szavakra megcsóválja a fejét és a lányra néz.* - Abból nem élnénk meg.. és amúgy se.. bár, ha nem lesz más, kénytelen leszek beállni.. *Töpreng el és megcsóválja a fejét.* - Majd lesz valami.. én azt mondom..menjünk a konyhába.. *Fogja megy a lány kezét és elindul az ajtó felé, majd megtorpan.* - Izé, előbb feltöltözök.. mindjárt megyek én is le *Mosolyodik el, és kilép az ajtón. Elengedi a lány kezét és a háló felé indul töprengve.*
|
*A fiú szavaira mosolyog, de nem mond semmit. Ahogy az ágyba kerülnek a picik bólintva visszahunyja a szemét, a simításra felpislog, a szavakat hallva bólint és felül.*
- Jó, én meg elmosogatok!
*Pattan fel eltökélten. Eszébe jut valami így Viktorra sandít, mosolyogva mögé oson, és átöleli hátulról a mellkasát. Fejét a hátára hajtja.*
- Lehetnél például pizzafutár.. jól állna neked a sapka
*Mosolyodik el, de nem engedi el a fiút.*
|
*A szavakra nyel egyet és behúzza a nyakát.* - Oké, leülünk.. *Pislog nagyokat és az ágyhoz lépkedve leül. A picikre néz, majd Cornira. A szavaira elmosolyodik és sóhajt.* - Lehet, hogy igazad van.. de remélem ez nem csak most lesz így.. mármint, hogy ennyire nyugodtak, ha nálam vannak.. *Töpreng el és mély levegőt vesz. KisViktor is lassan elalszik, bár próbálta élbred tartani magát, nem sikerült.. xD Nézi egy ideig a piciket, majd feláll és az ágyakhoz sétálva lefekteti először a kislányt, majd a kisfiút. Áll egy kicsit és nézi őket, majd egy mosollyal Cornira néz. Az ágyhoz megy és végig simít a lány karján.* - Én meg nekiállok munkát keresni.. *Töpreng el, majd az ablakhoz sétálva kinéz rajta.*
|
//Erre még nem is gondoltam XDXD//
*Ahogy Viktor odaballag felpislog rá, és lassan elmosolyodik.*
- Semmi baj..
*A picikre néz, és eltátja a száját. A fiú további szavaira ne is figyel, odaballag elé és oldalra döntött fejjel néz az apuci vállán pihenő kicsikre. Jajj ez..ez..ez olyaan... nyüsszen egyet, ám Viktor mehetnékjére összehúzza a szemeit, és szigorú arcot vág.*
- Nem! Leül!
*Mutat az ágy felé, de azért ő maga is odaballag, és lehuppan rá. Végigdől az ágyon és behunyja a szemeit. Sóhajt egyet, majd megcsóválja a fejét, és egyik szemét felnyitva, mosolyogva Viktorra néz.*
- Összeilletek
|
//Júj.. xD Én erről csak egy dologra tudok következtetni.. hányinger? Szédülés? Terhesség...xD//
*Elkezd mesélni a babáknak, de ahogy meglátja Cornit elkerekednek a szemei.* - Hé, Corni.. minden rendben? *Sétál oda a picikkel együtt, és oldalra dönti a fejét. A két gyerek naagy szemekkel néznek anyura, hogy mi a baj.* - Feküdj le, látom nem vagy jól.. *Húzza el a száját, s megigazítja a pisiket a karjaibam. Ehh, kezdenek nehezek lenni. Kíváncsian nézi a lányt, majd sóhajt egyet. A kislány apuci vállára hajtva a fejét elszenderedik.. a kisfiú is apuci vállára hajtja a fejét, de naagy szemekkel nézi továbbra is anyut.* - Kihívom az orvost.. *Jelenti ki ellenvetést nem tűrve, majd már indulna is az ajtó felé, de eszébe jut, hogy nincs szabad keze. Elhúzza a száját és Corni elé lépked.*
|
//Ő diktált, most én is így érzem magam :S//
*Apuci meghatódottságát látva szélesen mosolyog, és a mellkasához emeli a kezét. Mély levegőt véve nézi Viktort a kicsikkel, és behunyja a szemeit.*
~És még te nem vagy biztos benne, hogy jó apa leszel-e..? Én csak egyre biztosabb vagyok...~
*Felnéz és a triót kezdi el figyelni, majd elbizonytalanodva a babaágyaknak dől. Végigsimít a homlokán, és a száját elhúzva az ajtó felé néz. Kicsit émelyeg.. hányinger, szédülés, zsongó fej, rossz közérzet.. mély levegőt véve fonja ujjait a babaágy szélére, és Viktorékra néz. Nincs baj, mindjárt jobb lesz, mindjárt..*
|
*Corni szavaira ránéz, majd a kicsikre. A kacsintásra és a "dícséretre" elvigyorodik, ahogy a kicsik felé nyújtózkodnak nyel egyet. A kérdést meg sem hallja, kissé meghatódik a piciktől.. :) Átveszi mindkettőjüket, s a karjaiban tartva őket rájuk néz.* - Ne sírjatok, mostmár itt van apa is.. igen *Mosolyodik el, s kicsodrul egy könnycsepp a szemeiből. Meghatódva néz Cornira, majd a kicsikre, s járkálni kezd velül a szobában. A kisfiú érdeklődve figyeli apucit, hugija pedig érdeklődve pislog körbe.*
|
*Na, ahogy apa betoppan mindkét gyerek abbahagyja a sírást, és könnyes szemekkel, nagyokat pislogva néz rá. Corni értetlenül hátranéz, s elfordul úgy hogy a gyerekek ne láthassák Viktort, ám akkor ismét összegyűl mindkettő szemében a könny.. felcsillannak a szemei.*
- Értem! Szóval sok voltam nektek reggelre, mi? Apucit akarjuk hogy dajkáljon, anyu meg majd etet úgy is, igaz? Értem én, hisz az apátok helyes egy srác..
*Kacsint Viktorra ahogy odajön. A kisfiú hátrafordul és gügyögve kinyújtja apuja felé a kezét de húga belemászik bátyója arcába, aki így nyűgösen felnyög. Szegény Corni alig bírja tartani a bírkózó csecsemőket XD*
- Ne a bátyód arcában tornázkodj, kicsii..van hely mindkettőtöknek, igaz?
*Néz Viktorra érdeklődön és közelebb lép a fiúhoz, hogy át tudja venni őket.*
|
*Felsiet a lépcsőn és az ajtón beesve nézi kis családját. Elmosolyodik, még a szavakat hallja is, de eltöpreng. Ő? Tudna segíteni? Hát.. Megköszörüli a torkát és odalépkedve a gyerekeket kezi el fürkészni, majd Cornira néz.* - Nyűgösek.. öhm.. *Nyúl az egyikért, majd a másikért, végül hátralép. Áh, nem tudja hogy és mit kell csinálni. xD Szőke, na.. lehajtja a fejét, s értelmes arcot vágva nézi a gyerekeket.*
|
- Anyuci már itt van, mindjárt odaééér!
*Zuhan be az ajtón amire a kicsik egy pillanatra elhallgatnak, aztán újból belekezdenek. Anyának lenni fárasztóbb, mint hitte.. legközelebb vagy leviszi őket a konyhába, vagy felhozza a konyhát az emeletre. Mit várnak tőle az éjszakája után? ^^ Az ágyakhoz siet és hol az egyikre néz, hol a másikra. Lehunyja a szemeit, majd bólint.*
- Ez a nyűgös sírás.. unjuk magunkat, mi? *teszi csípőre a kezeit, majd sietve körbenéz és magához vesz két-két csörgőt. Azt kezdi el rázogatni* Hull-a pely-hes fe-hér hóó, jöjj-el ked-ves tél-a-póó! Min-den gyer-mek vár-ja máár..tarara, áh! Vi-dám é-nek hang-ja száááll!
*A kicsik naagy szemeket meresztve, a szemüket dörzsölgetve nézik, de ahogy abbahagyja ismét elkezdenek bömbölni. Egyik túlharsogja a másikat. Leteszi a csörgőket és kiemeli kisViktort. Egy puszit nyom az arcára, s a mellkasára fektetve elkezd vele járkálni, majd kiveszi a hugiját is, és őt a másik vállára fekteti.*
- Sóóózsákok.. nyűgösek vagyunk, mi? Na csak várjátok meg, míg apa feljön.. aaakkor aztán lesz nemulass!
*Mélyíti el a hangját, majd egy sóhajjal tovább táncikál a kicsikkel. A sírás lassan halkul, de nem nyugszik meg teljesen.*
|
*A babaszobába érve sóhajt és az ágyakhoz lépkedve megáll. Leteszi a földre a móteskosarakat, majd óvatosan kiemeli a kislányt és az öltöztető asztalhoz viszi, majd szépen átöltözteti. Vigyázva rá, hogy ne sírjon.. jó, ezt hamar elszúrja, mert a pici felsír.* - Jajj... most mit csináltam rosszul? *Húzza el a száját, s befejezi az öltöztetését, majd a karjaiba véve magához öleli.* - Kérlek, ne sírj.. nem akarok rosszat neked.. naa *Emeli maga elé a picit és ránéz egy bíztató mosollyal. A kislány lassan megnyugszik, így egy sóhajjal a kiságyhoz lépkedve beleteszi óvatosan. Betakargatja, majd a kisfiúhoz lépkedve kiemeli a mózeskosárból és átöltözteti, majd a másik kiságyhoz lépkedve beteszi. Ekkor hallja meg Corni hangját. Kiabálni nem akar, hisz a picik már el is aludtak.. kioson a szobából, s a fürdő felé siet.*
|
Kék és rózsaszín festék mosódik egymásba, s erre mázoltak rá fehérrel virágokat, felhőket, csillagos égboltot, macikat, stb.. a szoba a gyerekek növekedésével együtt fog változni, jelenleg két babaágy található benne, s egy nagyobb a falhoz tolva, ha valaki a kicsikkel szeretné tölteni az éjszakát. A szőnyeg autómintás, s kis szekrényekkel lett telepakolva a ruha. Az ágy felett, a plafonról kis játékok lógnak lefelé.. repcsi, angyalka, autó, és egyéb szép forgó dolog, valamint a plafonra éjszaka világító csillagok lettek felragasztva. A szoba tele van szőrmókkal, valamint itt tárolják az ikrek összes cuccát. |
[33-14] [13-1]
|