|
Témaindító hozzászólás
|
2007.08.29. 13:43 - |
Az egyik zsúfolt utca végén levő apró, de kívülről igen csinos házacska. Egy kiöregedett, rossz hallású, de még éles agyarakkal rendelkező öleb gondoskodik a biztonságról és az utca zajosságáról, a ház kopott falán pedig egy 75-ös szám díszeleg. A kovácsolt kapun egy csengő lógicál. |
[59-40] [39-20] [19-1]
*A kutyaugatásra összehúzza szemeit, Cornira néz, s elmosolyodik.*
- Mikor csepmészted a zsebedbe?
*Kérdezi fejcsóválva, s mély levegőt vesz. Elindul a lány mellett, kilép a kapun. A kérdésre eltöpreng.*
- Az anyád igen kedves asszony, de az apád.. még józanon sem szimpatikus..
*Húzza el a száját, s a lányra néz.*
- De ezt nem bántásból mondom
*Vonja meg vállait, s elengedi a lány kezét. Zsebredugja kezeit, s lehajtja fejét, úgy lépked az utcán.*
|
- Jó éjszakát nektek is!
*Mosolyog rájuk a párnos, Corni egy ideig nézi őket, de aztán kilép Viktor után. A rövid csókot még szélesebb mosollyal viszonozza. Sóhajt, ám az ugatásra ijedten a mellkasához kap, és a házából kijövő kutyára néz. Viktorra kacsint, és a zsebébe nyúl.*
- Felkészült vagyok..
*Kihúz belőle egy ki tudja mikor odacsempészett sütit, és meglengeti, mire a kutya azonnal elhallgat, és a száját megnyalva leül.*
- Jóóól van Casper, jóó kutya... jóéjt!
*Dobja el kicsit távolabbra a sütit, a kutya már a levegőben elkapja, és amíg elrágcsálja Corniék nyugodtan kimehetnek a kapun. Gondosan behúzza maguk után, és felnéz Viktorra.*
- Na? Mi a véleményed róluk?
|
*Charlottere mosolyog, s mély levegőt vesz. Lehajol belebújik a cipőibe, s oldalra dönti a fejét. Megöleli Charlettet, Georgeval kezet fog, s biccent nekik.*
- Jó éjszakát!
*Cornira néz, s elmosolyodik, ha minden oké, akkor elindulnak. Kilép az ajtón, s megfogja Corni kezét. Összefűzi vele ujjait, s oldalra dönti a fejét.*
- Menjünk, Corni
*Egy csókot nyom az ajkaira, s lelépked a lépcsőn.*
|
*Charlotte azonnal odaugrik Viktorhoz, és George is feláll. A nő persze máris pörög XD*
- Rendben! Ne felejtsetek el értesíteni majd a fejleményekről! És hívjatok! Meg gyertek máskor is!
- Rendben anya! De még várnak rám Viktor szülei..
*Dünnyögi félhangosan, és egy mosolygós sóhajtással megfogja Viktor kezét. Feláll, kézbe veszi a kiscipőket is, egy pillanatra átöleli Viktort, majd az ajtó felé indul.*
- És ne aggódj anya, párszor még elhozom Viktort
*Kacsint a fiúra, az ajtóhoz érve nehézkesen, de belebújik a cipőjébe, és a kilincsre teszi a kezét egy mosollyal.*
- Maradjatok csak, kitalálunk.. köszi mindent!
*Öleli meg először az anyját, aztán az apját. Charlotte Viktortól is próbál lopni egy ölelést, George csak a kezét nyújtja egy kézfogásra, aztán a háttérbe húzódik. Corni Viktorra néz, hogy mehetnek-e?*
|
*Még nézi egy darabig a férfit, majd Cornira néz. Leül mellé, s úgy nézi, ahogy eszik. Mikor a vállának dől elmosolyodik. Charlotte szavaira felnéz, s nézi, ahogy Cornihoz ballag. Elmosolyodik a szavaira, Cornira meg elneveti magát, majd befejezve behúzza nyakát.*
- Oké Corni.. oké.. értem én..
*Mély levegőt vesz, s feláll.*
- Akkor mi lassan indulunk is.. köszönjük a vacsorát!
*Mosolyodik el, s lenéz Cornira. A kezét nyújtja neki.*
|
*Meglepődik Viktor szavain, de aztán visszanyeri határozottságát, és bólint. George töprengve figyeli a két fiatalt, majd sóhajt egyet. Charlotte megelégeli a dolgot, és vállat von.*
- Akkor egyedül eszek áfonyás pitét..
- Pite?
*Kapja fel a fejét azonnal Corni, és már ott is terem a konyhapultnál egy üres tányérral és egy villával. Miután kapott egy szeletet, elégedett gyerekként cammog vissza a helyére, szépen lecsücsül és elkezdi falni. Még meleg ^^ Kinyújtja a kezét Viktor felé, hogy csüccsenjen mellé akkor is ha nem eszik. Eszébe jut, mit kérdezett Viktor tőle még délelőtt. Ma.. ma.. ma.. náálaaa aaalsziiiik! Akkora öröm fut végig rajta, hogy még a kiürült tányért is lecsapja az ajtóra, és csillogó szemekkel a fiú vállának dől. Charlotte félretűri a függönyt, és kinéz az ablakon.*
- Lassan sötétedik.. na de mielőtt elmentek, hagy búcsúzzak még el tőle!
*Siet Corni széke mellé, letérdel és a lánya hasához hajol.*
- Kis prüntyőke..
- Anyaa! *fordul el tőle irigyen Corni, még rá is csap anyja simizős kezére, s fontoskodó hangon megszólal* Még nem fejlődött ki a hallószerve, így csak velem áll kapcsolatban! De persze azt látja ha az apja valami disznóságot csinál
*Néz fenyegetőn Viktorra, Charlotte pedig szomorkodva feláll.*
|
*Hagyja, hogy Corni leragassza a vágást, s sóhajt. Elmosolyodik, de a vitát hallva ökölbeszorul egyik keze. Közeljár ahoz, hogy beleszóljon.. sőt.. az asztalhoz lép, rátámaszkodik, s Georgera néz.*
- Nálunk marad! Mi tudjuk mi a jó neki! Jól kijövünk egymással! Ha Justinnak megint el kellene mennie, akárhova, akkor az már nagyon megviselné! Épp elég nehéz volt neki a gimibe beilleszkedni! De lettek barátai! Sikerült neki! Mert ott volt vele a nővére, aztán meg én is! És végül Frencin is! Négyen nagyon jól el vagyunk!
*Bólint egyet, s a férfi arcát kezdi el fürkészni. Mély levegőt vesz, felegyenesedik, s mély levegőt vesz. Jó ötlet volt szerelme apjával kikezdeni? XD Szegény Charlotte kérdését meg sem hallotta..*
|
*Elmosolyodik, amint Viktor mögé lép, Charlotte pedig álmodozó mosollyal figyeli őket, ám férje kérdésére meglepve oldalra néz. George hallgatja Viktor és Corni szavait, majd egy sóhajjal hátradől a széken.*
- A legjobb, de mégis kinek?
*Corni látja a vízbe keveredő vért, kihúzza a felső fiókot, kiemel egy ragtapaszt, elkapja Viktor kezét, és ha hagyja egy mosollyal leragasztja a vágást, majd az asztalhoz megy és két kézzel rátenyerel.*
- De Justin jól érzi magát a gimin!
- Igen, de még gyerek, a szüleivel van a helye mint minden normális gyereknek!
- De már megszoktuk egymás társaságát! És ott végre vannak barátai!
- A barátai megmaradnak akkor is, ha nálunk lakik és rendes iskolába jár.
- De Chris remek tanár! Környezetváltozás?! Megint?! Nem, azt nem bírná ki!
- Honnan tudod mi a jó neki?!
- A nővére vagyok! Nekem is fontos, mint ahogy nektek!
- És hogy lesz időd rá egy baba mellett?!
- Majd kerítek egy magántanárt.. gondoskodni fogok róla is!
*A szócsata még sokáig folytatódna, ahogy a két eltökélt, makacs szempár egymásba olvad, de George inkább a nyelvére harap, és oldalra nézve sóhajt egyet. Charlotte tekintete ide-oda cikázik, majd behúzva a nyakát elmosolyodik.*
- Kér valaki desszertet..?
- Viktor amúgy is tökéletes apa! Ért Justin és más gyerekek nyelvén, tud velük bánni, és szereti őket! Attól hogy Justin nálunk van, ugyanúgy a szülei maradtok!
*Áll vissza Viktor mellé kissé durcásan, de határozottan. Bólint egyet, az apja csak felmorran, az anyja meg sóhajtva elnéz a desszert felé.*
|
*Charlotte szavaira elmosolyodva bólint egyet. A további szavakra zavartan lehajtja a fejét. Fekete tincseibe túr, majd leengedi kezét.*
- Igen.. kedves nő..
*Töpreng el, s oldalra dönti a fejét. Mikor Corni felpattan, hogy segít elmosogatni felpattan, majd szép lassan mögé lépked. Átkarolja a derekát, majd megofgja a két kezét.*
- És én segíthetek?
*Csókol bele a nyakába, nem törődve a felnőttekkel. Elmosolyodik, s visszanéz Georgera. A szavaira elhúzza a száját.*
- Nem kell. Majd mi keresünk magunknak. Justinnak pedig velük jó helye lesz
*Ekkor csörren egy tányér a földön. Elszakad a lánytól, s leguggolva elkezdi összeszedegetni a szilánkokat. Véletlen felsérti az egyik szilánk a tenyerét, de nem foglalkozik vele. Kidobja a szemetesbe a szemetet, majd a csaphoz lépked. Megengedi a vizet, s lemossa a vért.*
- Az lesz a legjobb, ha velünk marad
*Felszisszen egy pillanatra, majd megrázza a kezét, s lassan elmúlik a fájdalom. Elzárja a csapot, s Corni felé fordul.*
|
*Viktor terveit hallva meghatódik, de kivételesen most nem könnyezik be. Elérzékenyülve fordul vissza a tésztájához, a másik válaszra kíváncsian az apjára néz, aki némán falatozik, majd az anyjára aki lelkesen felnéz.*
- Mi biztosan az áldásunkat adjuk rátok! Alig várom hogy én is megismerhessem az édesanyádat! Te nem várod?
*Néz Cornira aki zavarba jön, villájával a tésztát kezdi túrni.*
- De..dehogynem..
- Biztos nagyon kedves nő lehet, ha ilyen fia van. Nincs igazam?
- Anyaaa
*Vet jelentőségteljes pillantást a nőre, aki egyből elhallgat, és inkább csak mosolyogva, de némán szemléli Viktort. Igaz, hogy a szavaktól Corni jött zavarba, de nem kéne ilyenekről tárgyalni XD sietve befalja az adagját, és hátradől a széken.*
- Egyetértek! A te főztödet sosem tudom megunni..
- Örülök.. egészségetekre!
*Pattan fel a nő, összeszedi a tányérokat és már megy is mosogatni, de Corni sietve felpattan.*
- Majd éééén!
- Neked ott a baba!
- Én!
*Emeli meg durcásan a hangját, és egy széles mosollyal tapasztalja, hogy átengedik a helyét. George felnéz még mindig a leveséből, Viktorra.*
- Ha a környékre szeretnétek költözni, utánajárhatok valami háznak ami a közelben van, és megfelelő lesz nektek. De ha kell, Justin vissza is költözhet hozzánk, amíg be nem tölti a 14. életévét
*A férfi kijelentését egy csörömpölés követi, Corni megdöbbenve, a szivacsot fogva néz maga elé, majd észbekapva a földön szétszóródott tányér-szilánkokra pillant, és a fejéhez kap.*
- Jajj.. én.. apa, szerintem jobb lenne, ha Justin velünk maradna..
*Guggol le és elkezdi összeszedni a darabokat*
|
*Visszaül a székre, s mély levegőt vesz. A spagettire néz, s már épp szedne, mikor Charlotte feltesz egy kérdést. Felnéz, s összehúzza szemeit.*
- Ezen még nem gondolkoztunk.. de én mindenképp össze akarok, illetve szeretnék költözni Cornival.. jöhetne Justin is.. hmm... végülis a városban is lehetnénk..
*Haradja el gyorsan, majd szed gyorsan a spagettiből, s falatozni kezd. A következő kérdésre eltáltja a száját, de gyorsan be is csukja. Köhint egyet, lenyel minden falatot, ami a szájába van, s sóhajt egyet. Charlottere néz.*
- Hát, először is.. még az én szüleimmel kellene közölni a hírt.. másodszor, meg vagy akkor, ha maguk is beleegyeznek és az én szüleim is.. hogy most legyen. Mert ugye 18 év alatt csak szülői engedéllyel lehet.. ha meg addig nem kapunk rá engedélyt, akkor kivárjuk a sorunkat
*Bólint egyet, eszik még egy falatot, majd mégegyet, s kiüríti a tányért. Leteszi az evőeszközt, s a nőre néz.*
- Nagyon finom volt a vacsora
|
- De..de..de..
*Tiltakozik szipogva, bár láthatóan nem a meglepivel van baja, csak kissé meg van hatódva XD az ölelésre mély levegőt vesz, de szinte pillanatok alatt összeszedi magát. Visszahuppan a helyére, lerakja Viktor és saját maga közé a pár cipőt, és anyjára néz.*
- Jöhet a második!
*Mosolyog lelkesen, George is leül egy székre Viktort figyelve, majd egy beletörődő sóhajjal nekilát a levesnek. A második pedig hamar az asztalra is kerül Charlotte jóvoltából, aki újabb kérdéssel fordul Viktor felé.*
- És mit terveztek a továbbiakban?
*Corni kimer magának a spagettiből, és mohó falatozásba fog. Most úgyse őt kérdezik, de ha Viktor válaszolt akkor jön is egy újabb kérdés.*
- Mikorra tervezitek az esküvőt?
*Szegény Corni félrenyel, s a mellkasát paskolva, köhögőgörcsök közt néz Viktorra a választ várva.*
|
*Charlotte szavaira behúzza a nyakát.*
- Nem bírom megszokni.. sajnálom.. ígérem megpróbálom majd tegezni
*Sóhajt egyet, kiüríti tányérját és ekkor toppan be George. A pár kiscipőt meglátva összehúzza szemeit.*
~Talán nem is olyan, amilyennek hittem.. vagy csak meg akar téveszteni..~
*Vonja össze szemöldökét és feláll. Ekkor öleli meg Corni. Elmosolyodik, s úgy viszonozza.*
- Jól van, Corni
*Simít végig a hátán nyugtatólag. A férfire néz, majd rámosolyog, s lehajtja a fejét.*
|
*Viktor szavait hallva abbahagyja a kanalazást, és a szabad kezét csípőre teszi, miközben durcás arcot vág.*
- Igen.. a két vagány..
*Szusszanva tovább eszik inkább, Charlotte pedig kíváncsian bólogat, miszerint érti. Ám azért szemet szúr neki valami, amit meg is jegyez.*
- Ugyan, mondtam hogy tegezz.. elvégre te is családtag vagy.
*Corni széles vigyorral néz az anyjára, aki rákacsint.*
- Te meg ne vigyorogj, hanem egyél! Apád nemsokára visszaér, és akkor nem marad nektek leves
*Engedelmes kislányként üríti ki a tányérját, és már épp repetáért nyúlna, mikor betoppan az apja is. Kissé pókhálósan, porosan és fáradtan, de büszke mosollyal*
- Megtaláltam!
- Megint kezdi..
*Sóhajt fel a nő, és inkább elmegy megnézni a másodikat. Corni kíváncsian csusszan hátrébb a székkel, és az apja kezeiben szorongatott, egy pár hófehér babacipőt kezdi el figyelgetni.*
- Úgy gondoltam, hogy legalább dísznek, de csak jó lesz nektek valamire.. ez még Justiné volt.
- Nem, az Liáé volt
*Néz rá élesen Charlotte, mire George zavartan vállat von.*
- Lia, Justin, olyan egyformák..
- Ó apa!
*Ugrik fel a székéből és bekönnyezve megöleli az apját, átveszi a babacipőket és a könnyeit nyelve lépked Viktorhoz, de mivel nem tud megszólalni csak felmutatja neki a cipőket és aztán hagyja, hogy kitörjön belőle a sírás. Akármilyen pózban is van a fiú, a nyakába borul, az apja pedig értetlenül körbenéz.*
- Valami rosszat mondtam..?
|
*A szavakra elmosolyodik, s lehajtja a fejét.*
- Oké..
*Felnéz, a konyhában körbenéz, s ő is feltenné a kérdést, persze másképpen, de Corni megelőzi.*
~Meglepetés? Hát, én nem számítok semmi jóra..~
*Húzza el a száját, s leül Corni mellé. Charlotte kérdéseire sóhajt egyet, Corni szavaira ránéz, s összehúzza szemeit. A nőre néz, s mély levegőt vesz.*
- Igen.. szót értünk.. tudja, egyszer nálam aludt és nagyon jól kijöttünk.. meg sok dolgot mutatok neki.. amit Corni néha ellenez, de az nem lényeg..
*Von vállat, s kézbe veszi a kanalat, s elkezd enni, de azért ha a nőnek van még valami kérdése, vagy valami, akkor válaszol, mond valamit.*
|
*Viktor kérdésére kissé zavarba jön, de igyekszik határozott maradni. Felsandít rá, majd előre néz egy mosollyal.*
- Mit ne akarnék..? Amúgy is, a te vonzerődnek lehetetlenség ellenállni.
*Néz le a földre, és egy sóhajjal belöki a konyha ajtaját. Meglepve tapasztalja, hogy csak az anyja ül az asztalnál, aki a két fiatal jöttére fel is áll.*
- Apa..?
- Dolga akadt, de nemsokára visszajön. Meglepetés
*Kíváncsian Viktorra néz, és leül az egyik székre. Összedörzsöli a két tenyerét, s a hasára pakolja a kezeit.*
- Farkas éhes vagyok!
*Érdekes kijelentés, tekintve hogy mennyi sütit evett XD Charlotte szépen a sütőhöz ballag közben.*
- És Justinnal mi van? Sikerült beilleszkednie?
- Persze, nehézkesen, de talált barátokat. Jajj képzed! *csapja össze Corni a tenyerét egy lelkes vigyorral* Viktor a példaképe!
*A nő meglepve néz hátra, majd egy mosollyal visszafordul a leveshez, kézbe veszi, és az asztalra emeli.*
- Nocsak.. szót értetek egymással?
*Néz Viktorra kíváncsian, Corni addig letámadja a levest*
|
*Elengedi az egyik kezét, a konyha ajtóra néz, majd a lányra. Mikor az orrára koppintanak meglepődik.*
- Héé! Ki gondolt itt rosszra?
*Mikor a konyha felé indul a lány, megfogja a kezét, ősszefűzi az ujjaival, s megindul mellette.*
- Amúgy meg nem akarnád..?
*Néz a lányra egy pillanatra, majd a konyhaajtóra. Elmosolyodik, s lehajtja a fejét.*
|
*A kijelentésre mosolyogva oldalra dönti a fejét. A kérdésre elvigyorodik.*
- A vacsora tálalva!
*Kukkant be az ajtón az anyja, odanéz, és amint eltűnik utánaszól.*
- Megyünk!
*Visszafordul Viktorhoz, és sunyi mosollyal néz fel rá. Kihúzza az egyik kezét a kezéből*
- Már miért ne mennénk...? *ha tud, finoman az orrára koppint* rossz, aki rosszra gondol..
*Kacsint rá sejtelmes, kihívó mosolykával, és a konyha felé indul. Éppenséggel ő gondolt rosszra, de mindegy.. XD*
|
*Mikor a lány szembefordul vele oldalra dönti a fejét, beleharap a sütibe, majd lenyeli. A szavakra elmosolyodik.*
- Látom. De apád teljesen másvilág..
*Húzza el a száját, majd felsóhajt. A kérdésre, a szavakra elvigyorodik.*
- Megmutathatod.. de még úgyahogy emlékszem rá
*Dönti oldalra a fejét, s megfogja a lány kezeit.*
- A bunker pedig remek ötlet.. de miért is megyünk oda?
|
*Charlotte álmodozó sóhajjal bólint Viktor szavaira, és hol Cornira néz, hol rá, majd kuncogva int a férjének, és átráncigálja a konyhába. Corni meglepve hagyja abba a falatozást, amint Viktor hátulról meglepi, szembefordul vele és az épp kezében levő sütit a fiú ajkaihoz tolja. Ha beleharapott, akkor a maradékot ő eszi meg, ha nem akkor az egészet befalja, és miután minden morzsát lenyelt, elégedett mosollyal átkarolja Viktor nyakát.*
- Látod? Nem esznek embert..
*Hirtelen felcsillannak a szemei, elnéz a lépcső felé, majd vissza Viktorra*
- Megmutassam a gyerekkori szobám? Sőt, ha akarod vacsora után elnézhetünk a bunkerbe is. Innen nincs messze.. azt csinálok, amit csak szeretnél
*Mosolyog rá, s egy mély levegőt vesz.*
|
[59-40] [39-20] [19-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
