|
Témaindító hozzászólás
|
2007.07.20. 12:02 - |
| Egy kis házikó a fa tetején. A házat elrejtik a sűrű lombok. A fatörzsön egy régi kovácsolt létra támaszkodik. Innen lehet felmászni... ezt a kis bunkert régen, két fiatal kisgyermek építette meg... (Corni és Viktor) |
[44-25] [24-5] [4-1]
*Az erősebb lökésekre nyögései is felerősödnek, felsőtestét ívelve megememli, fejét hátravetve néz a plafonra, majd átölelve a fiút megpróbál átfordulni vele, hogy ő lehessen felül. Kezeivel megtámaszkodik Viktor mellkasán, s csípőjét mozgatva kezd el fel-le emelkedni.*
|
*A ziháláskor ráméz a lányra, oldalra dönti a fejét, s végisimít a nykán, majd belecsókol. A mély tekintetet tűri, a nyögésre sóhajt egyet. Ő is megereszt egy apró mosolyt. Erősebben hatol bele a lányba, de közben simogatja, csókolja is, ahogy kell. :P*
|
*Ahogy a fiú beléhatol kipattannak szemei, zihálva mered a plafonra, a fájdalom egy hosszú pillanatra átjárja minden porcikáját, majd jóeső érzéssel tölti el. Lehunyja a szemeit, levegőért kapkodva csókolja meg a fiút, kezét lecsúsztatja hátán, majd visszavezeti a tarkójához, körme alig érezhetőn szánt végig a fiú hátán, majd ujjait ismét összefűzi. Ahogy felnyitja szemeit megpróbál mélyen a fiú szemeibe nézni, majd újból lehunyva őket felnyög. Térdeit még jobban felhúzza, s megereszt egy apró mosolyt.*
|
*A kérlelő tekintetet látva oldalra dönti a fejét. Mikor a lány összefűzi tarkójánál az ujjait sóhajt egyet. Ha a lány nem ellenkezik, elkezdik a játékot.. eközben simogatja a lány minden egyes pontját, s csókolja is.*
|
*A válaszra kissé megnyugodva elmosolyodik. Viktor csókjaira ismét végigkarcolja a padlót, de a sima felületen nincs mibe kapaszkodni. Szemeit összeszorítja, arcába lógó kócos tincseitől már úgysem lát sok dolgot. Megemeli a csípőjét ezzel segítve alsóneműje levételét, s visszaeresztve a földre a fiúra néz. Szinte már lángol az élvezettől, s ég a vágytól, csillogó szemekkel, kérlelőn néz a fiúra, s ujjait összefűzi a fekete tincsek alatt, Viktor tarkójánál.*
|
*A kijelentésre felnéz. Elmosolyodik, bár most a szavakat hagyja. Mégis kimond párat.*
- Én is szeretlek
*Mikor a lány oldalra dönti a fejét odanyúl a kezével, s maga felé fordítja. A lány érintése, cirógatására behunyja szemeit. Sóhajtva közelebb hajol a lányhoz, s végicsókol egész testén, majd lejjebb megy, s megszabadítja alsóneműjétől. Majd az magáról is leveszi. Felnéz a lányra, majd oldalra döntött fejjel ismét végigcsókolja a lányt, s közben simogatja az arcánál, nyakánál, vállánál, hasán..*
|
*Engedelmesen hátradől, de már akármilyen erősen is harapja be az ajkát, sóhajait apróbb nyögések váltják fel. Végülis ki hallaná meg őket egy fa tetejéről? Viktort figyeli, ujjaival a hátán kalandozik. A heves csóktól egyik keze a padlóra hullik, körmeit a talajba vájva próbál valami kapaszkodót keresni fokozódó vágya miatt.*
- Szeretlek..
*Csúszik ki száján Viktorra nézve, majd kissé elvörösödve oldalra dönti fejét. Nem tudja hogy jó időpontot választott-e az érzelgősséghez. Lehunyja a szemeit, ujjai most Viktor alhasához kalandoznak el, s _azon_ kezdik el cirógató táncukat..*
|
*Corni szemeibe néz, s sarkaira dől. Az övéért nyúl, s a mellettük lévő kupacra dobja. Megemelekedik, s ekkor Corni belecsókol a nyakába. Behunyja szemeit, s mély levegőt vesz közben. Lehúzza a nadrágot, s maguk mellé dobja, majd a cipőt is leveszi. Mélyen a lány szemeibe néz, s végisimít a vállain, majd az arcán, s belecsókol a nyakába. Gyengéden hozzáér, s hátradönti. Föléhajol, s a szemeibe nézve végisimít az arcán, beletúr vörös hajába. Eközben hevesen csókolja a lányt.*
|
*Viktor érintésétől az egész testén végigszalad a bizsergés, a csókokra lehunyt szemekkel beharapja az alsó ajkát de egy apró sóhajt így sem bír elfojtani, gerince ívesen meghajlik, felsőtestét kissé megemeli, majd visszazuhan a talajra. Nehezen bír magával, a helyére túrva pár tincset néz Viktor szemeibe, s csípőjét megemelve kicsatolja nadrágja övét. Kerül is a mellettük felgyülemlő ruhakupac tetejére, utána a nadrág jön, a cipőt csak lazán lerúgja lábairól. A fiú övéért nyúl, és ha még nem intézkedett nekilát lehámozni róla is a felesleges ruhákat, s e manőver közben felsőtesttel a mellkasához simulva belecsókol a nyakába.*
|
*Mikor a lány felhámoza róla a felsőt, hagyja, s a felsője után néz, de nem zavarja. A lány, ahogy végisimít a hátán, vállán, lehunyja szemeit. Hátradől egy kicsit, s segít Corninak levenni a felsőjét, meg abban is segít, hogy a melltartót kikapcsolja... ha ez megvan, maguk mellé dobja, s végiméri a lányt. Újabb érzelmekkel teli csókot nyom ajkira, s végisimít az arcán, majd a nyakán, s a testén a lánynak.*
~Nem lenne szabad... de olyan ellenállhatatlan... Cornelia...~
*Behunyt szemekkel csókol végig a lány felsőtestén..*
|
*A csókot igyekszik viszonozni a tőle telhető legprofibban, ahogy a fiú a nyakára tér át lehunyja a szemeit, keze végigsiklik Viktor hátán, ám hogy ne maradjon adós már cselekszik is. Már nem tudja mit csinál, hagyja kezeit szabadon mozogni, s kissé ügyetlenül, de igyekszik lehámozni a fiúról a felsőjét, majd egy laza mozdulattal ledobja maguk mellé. Immár akadálytalanul tud ismét végigsimítani a fiú hátán, vállain, s felsőtestét kissé felemelve ügyetlenül, s ha kis segítséggel akkor hamar, lecibálja magáról a pólóját, s hátranyúlva a melltartó kikapcsolásába fog bele.*
|
*A kijelentésre felnéz, s a lány ajkaira teszi két ujját.*
- Csitt
*A hevesre sikeredett csóktól feldőlnek mindketten. Felnéz Cornira. Megfogja a kezét, s lehúzza maga mellé. Főlé hajol, a lány feje alá nyúl egyik kezével, kicsit megemeli, s hevesen, szenvedéllyel teli csókot ad neki, majd leteszi a fejét, s a nyakát kezdi el csókolgatni.*
|
- Szőke?
*Mosolyogva oldalra billenti a fejét, remélve hogy sikerült kicsit jobb kedvre deríteni. Amikor odahúzza magához meglepődve pislog nagyokat, ám hagyja magát sodorni az árral, s visszacsókol a fiúnak. Szemeit lehunyja, egyik keze felsiklik Viktor tarkójára, ujjaival lazán a fekete tincsekbe túr.*
- Tudod, hogy ez nem helyes..
*Suttogja alig hallhatóan, szemeivel a fiú tekintetét keresi, de most ő kezdeményez egy kissé hevesre sikerült csókot, amitől akár fel is dőlhetnek. Kezeivel Viktor mellkasán támaszkodik*
|
*A lány szavaira odanéz, de megcsóválja a fejét. Mondana valamit, de nem teszi. Az ölelést viszonozza, a szavakat hallva elmosolyodik.*
- Igen... semmisem választhat el minket egymástól...
*Sóhajtva engedi, hogy eltolják. A lány szemeibe néz mélyen, majd a lány vállaira teszi két kezét.*
- Corni..
*Odahúzza magához hirtelen, s egy csókot nyom ajkaira, majd az arcára, s nem engedi el..*
|
*A fiú szavaira felkapja a fejét, majd a földre meredve töpreng. Amikor lerogy, összeszorítja a szemeit, végül felpattan és odasietve hozzá letérdel mellé.*
- Ez nem igaz! Nem a te hibád!
*A vállára téve a kezét figyeli Viktor szemeit, és ha hagyja szorosan magához öleli. A hátát kezdi el simogatni, miközben lehunyt szemekkel beszippantja az illatát.*
- Felesleges rágódni a múlton.. ami megtörtént az megtörtént. Nézzünk inkább előre, a jövő felé... amúgy is, legalább ez a távol töltött idő bebizonyította, hogy minket semmi sem bír elválasztani egymástól!
*Magára erőltet egy mosolyt és eltolja magától a fiút, hogy a szemeibe nézhessen.*
|
*Elneveti magát a kijelentésen.*
- Dehogynem! A kép is bizonyítja!
*Mutat a képre, majd sóhajt. A következő képet nézve elszomorodik, félrefordítja a fejét, s feláll. De most vigyáz a fejére.*
- Olyan jó lett volna, ha mindig veled vagyok.. és nem költözünk el... talán még az apád is olyan maradt volna, amilyen volt.. az én hibám.. minden..
*A lejárathoz ballag, miközben beszél, s lerogy oda. Egy kezével támaszkodik, másikat ökölbeszorítja. Lehajtja a fejét.*
- Nem lett volna szabad elmennem a szüleimmel... vissza kellett volna tartanom őket...
|
*Amikor a fiú megfogja a kezét összerezzen, a mély pillantást állja, de ahogy elfordul ő is észbekap.*
- Igen!
*Bólintva visszafordul a doboz felé, és kiemel egy képet amin épp kedvenc babáját ölelgeti a homokozóban csücsülve. Ledöbben, és oldalra döntött fejjel megigazgatja a haját.*
- Nem is voltam ennyire kócos..
*Sóhajtva visszadobja a képet a többi közé, és egy másikért nyúl.*
- Te legalább aranyos voltál gyerekként..
*Mosolyogva Viktorra sandít, majd vissza a kezében tartott képre, ahol a szüleik beszélgetnek jóízűen míg ők a háttérben labdáznak 4-5 évesen. Hosszan a jókedvet sugárzó képre mered, s fejét félrefordítva hagyja a földre pottyanni kezeiből. Oldalra mered, egyik kezét lazán ökölbe szorítja.*
|
*A kérdésre bólint egyet.*
- Igen, fényképek
*Mikor megérinti a fejét, felszisszen egy kicsit, a kérdésre megrázza a fejét, s megfogja a lány kezét.*
- Túlélem..
*A mellkasához emeli a lány kezét, s mélyen a szemeibe néz. El is engedi a kezét, mert észbekap még időben.*
- Öö.. nézzük a képeket
*Fordítja félre a fejét egy zavart mosollyal.*
|
*Mosolyogva mászik Viktor után, s ahogy felér felszisszen a fejbeverést látva. Bólint, és a kezét megfogva felmászik ő is, de ügyel a saját kobakjára.. a padló ropog alattuk.*
- Mindig is imádtam ezt a hangot.. csak valaki folyton azzal ijesztgetett, hogy leszakadunk!
*Vet szemrehányó pillantást Viktorra, és mély levegőt véve körbevesz.*
- Minden olyan amilyennek itt hagytam legutoljára.. jéé, Izzy alvókosara!
*Szalad a sarokba, és kiemel belőle egy babát. Elkerekedett szemekkel a mellkasához öleli.*
- Stacy.. azt hittem Justin az ő fejét is letörte.. szóval itt üdültél?
*Simít végig a baba haján egy mosollyal, de le is teszi Viktor kérdését hallva. Odasiet hozzá és letérdel mellé. Összecsapja a két tenyerét.*
- Fényképek?? Mutiii!
*Néz bele a dobozba, majd Viktorra, s kiegyenesedve térdelésben megérinti a fejét.*
- Amúgy nagyon fáj?
|
*A lány szavaira bólogatni kezd.*
- Emlékszem, igen..
*Elmosolyodik, s bólint egyet. Felmászik, s bizony sok pókhálóval kerül szembe, de semmi vész. A kezével elsöpri az útból, s felér. Megfordul, s lelógatja a kezeit Corninak, ha kell segítség, akkor segít neki. Felegyenesedik, s kicsit beveri a fejét.*
- Aú.. kicsit sokat nőttem.. meg te is.. vigyázz a fejedre
*Néz a lányra, miközben megdörzsölia fejét. Körbenéz a bunkerben, s a kis ablakhoz lép, majd letérdel. Egy kis dobozzal kerül szembe.*
- Mit is tettünk ebbe?
*Kérdezi a lánytól. Kihúzza a dobozt, s kinyitja.*
- Sok régi fénykép... áh... remélem rólam nincs kép... de úgyis van... nem lesz szerencsém
*Néz Cornira egy sunyi mosollyal.*
|
[44-25] [24-5] [4-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
