Témaindító hozzászólás
|
2007.12.20. 18:37 - |
Egy nagy csarnok, öltözőkkel, és egy hatalmas lelátóval, ami körbeöleli a korláttal ellátott jégpályát. Fent a lelátók egyik csücskében van egy kis fülke, ami a zenéért és a fényekért, meg egyéb technikai cuccokért felelős vezérlő. |
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*A játékra megcsóválja a fejét és elnéz a fa felé. Ő nem az a játékos típus. Karbateszi kezeit, majd egy mosollyal elnéz Narumi felé és rajtafelejti tekintetét. Viktor szavaira felkapja a fejét és elnéz utána.*
- Kellemes ünneket! Szia!
*Cornira néz és ha ő is figyel, akkor biccent neki. Visszanéz a fára, végül leporolgatja a ruháját. Lassan mennie kellene..*
|
*Sonja szavaira Narumira néz, a szavaira elvigyorodik. Sietve kitér Sonja elé és ha nem figyel, akkor a karjaiban köt ki. Narumira néz egy sóhajjal, majd vissza a lányra, de nem engedi szabadulni. Várja, hogy a tanár odajöjjön..*
|
*Úgy tűnik Corni nem érti mire akart célozni. Egy sóhajjal félrenéz. Végülis, ha ő nem akarja, akkor nem. Ahogy odajön elé ránéz, a szavakra bólint.*
- Jó..
*Töpreng el, majd elnéz a többiek felé. Mivel már Kippeit nem látja Yamáékra néz, majd Narumira. Sonja szavaira elvigyorodik.*
- Szegény Narumi..
*Csóválja meg a fejét, majd karbateszi kezeit és mély levegőt vesz.*
- Ránézek a gyerekekre.. majd gyere te is és mehetünk.
*Körbenéz, s akár figyelnek, akár nem megszólal és integet.*
- Sziasztok! Viszont látásra Narumi! Kellemes karácsonyt!
*Biccent, majd sietve kikorizik a pálya szélére, majd fellépked oda, ahol már biztos talaj van. Kilépked a gyerekekhez, de látva, hogy minden rendben elmosolyodik. Leül közéjük és lehúzza lábairól a korikat.*
|
*Narumi szavaira elmosolyodik és sóhajt egyet. Karbateszi kezeit, kicsit elfelejti az előbbi beszélgetést az idegen fiúkkal, akit persze ő ismer.. de ki tudja mennyit és milyen irányba változtak? Elhesegeti gondoatait és mély levegőt vesz. Ahogy Sonját kezdik el hajkurászni megcsóválja a fejét. A fához csúszva leemel egy gömböt, megnézegeti, majd visszateszi. Körbenéz, de Kippienek már nyoma sincs. Hova mehetett? Összehúzza szemeit, majd megvonja vállait. Nem tartozik rá, mint ahogy az ő ügye sem tartozik másra. Egy sóhajjal lenéz a földre.*
|
*Ahogy Viktor elhúzza kíváncsi mosollyal hátranéz rá. A nyakcsókra lehunyja a szemeit, és egy sóhajjal végigsimít a fiú arcán.*
- Menjünk? Végülis, ha elfáradtál..
*Fordul felé mosolyogva, és átkarolva Viktor derekát az arcát kezdi el fürkészni, ujjait összefűzi a hátánál. Lassan lehunyja a szemeit és felhajolva hozzá hosszan megcsókolja. Csak a hangokat hallva szakad el tőle, és kíváncsian a hajszát kezdi el figyelni. Megcsóválja a fejét*
- Gyerekek.. bár igaz, még be kell csomagolnom az otthoni gyerekek ajándékait is. És még zuhanyozni is kéne..
*Pislog fel szendén a fiúra és egyik ujját végighúzza a mellkasán. Már amúgy is szétment a lába a jégkoriban.. nem sportra született. Kinéz a kicsik felé, majd bólogatva fel Viktorra.*
- Akkor elköszönök a csajok.. *bennakad a szó, a lányokra pislog, majd zavart mosollyal vállat von* Illetve majd máskor..
|
*Miközben a Narutól kapott szőrmókkal játszik, kíváncsian felnéz. Az ígéretet hallva eltátja a száját, maga mellé teszi a kis dobozkát és ügyetlenkedve, de felpattan.*
- Júúj, én is én is én iiiiis! Engem iiis! Júúúúúúj!
*Löki el magát a korláttól, és kitárt karokkal Naruék után indul.*
|
*Narumi szavaira felkapja a fejét, és a következő pillanatban már mellette is terem. Töprengve ránéz.*
- Én segítek, amennyiben bioszhoz ír be és nem tesihez..
*Pislog párat mosolyogva, és kissé lemarad, majd felzárkózva elnéz Sonja felé.*
|
*Ahogy Yama megöleli meglepve pislog párat és kis híján hátraesik. Nevetve megveregeti a hátát.*
- Nincs mit, öcskös..
*Paskolja meg az arcát, ahogy Sonja odajön rápislog. A szavaira eltátja a száját, majd gyanakvón összehúzza a szemeit. Utána nézve játékos mosollyal lehajtja a fejét.*
- Oo-kk-éé.... na megállj csak.. *ered a lány után* Aki segít elkapni és halálra csikizni, annak beírok tesiből egy ötöst!
*Néz körbe kíváncsian, és elkezd kutatni az egyik kezében valami titkos fegyver után.*
|
*Izgatottan beharapja az alsó ajkát és átveszi az ajándékot. A könyvet meglátva felragyog az arca, a hajpántokat csillogó szemekkel kiemeli. Hümmögve megnézegeti, majd lehúzza a fejéről a mostanit és a zacskóba csúsztatva lecseréli a lilára. Megigazítja a fején, és 32 fogas vigyorral felnéz.*
- Köszönöm szépen!
*Odacsúszik elé, és ha tud egy puszit nyom az arcára. Jókedvűen mosolyogva néz le az ajándékra, majd töprengve a fa felé.*
- Akkor én ezt most leteszem a fa alá.. *csúszik oda és lefékezve gondosan beigazgatja, majd felegyenesedik. Narun megakad a tekintete, és bizonytalanul odakorizik hozzá.* Tanárúr..
*Áll meg a vállába kapaszkodva, és szájhúzva az arcát kezdi el fürkészni, majd bólint egyet.*
- Tanárúr, maga attól eltekintve, hogy őszül, egész jól tartja magát!
*Kuncog fel, de mielőtt megkopasztják, nyakbehúzva sebesen elkorizik.*
|
*Bőszen olvas, de inkább elteszi. Nem illik! A csomagot a kezébe véve kedvesét kezdi el keresni, akit meg is talál. Odakorizik mögé, és átkarolva a derekát fioman hátrahúzza, de nem mond semmit. Ha sikerült, akkor a pálya szélén meg is áll, s a lány vállára hajtva a fejét belecsókol a nyakába, végül felpislog rá szendén.*
- Lassan mehetnénk, nem gondolod?
*Pislog párat, majd elszakadva a lánytól nyújtózik eggyet.*
- A gyerekeknek is az lenne a legjobb, ha otthon lennének a jó meleg puha ágyba..
*Hangsúlyozza ki az 'ágyba' szót, hisz másra is gondol, nem csak a gyerekekre. Elmosolyodik, majd ártatlan pislogással végigméri a lányt. Elképzeli, hogyőő.......*
|
*Ahogy bátyja utána szól meglepve fordul oda, de elkapja a dobozkát. Érdeks arccal néz ho rá, hol a dobozra. A szavakra Narumira néz és kinyitja a dobozt. A kést meglátva félrenéz, majd kiveszi. A nevét meglátva rajta lassan elmosolyodik. Narumihoz korizva ezzel a lendülettel átöleli.*
- Köszi, bátyám
*Szakad el tőle, s kézbe veszi ismét a kést. Megforgatja ujjai közt, majd zsebre is teszi. Dísz, de attól még jó.*
|
*Hát, sejti, hogy mi a helyzet. Sonja szavaira meglepetten pislog rá, s lassan elmosolyodik. Biccent, hogy tud várni és a fához korizva felveszi az ajándékot. Sonja elé korizva megáll előtte.*
- Énmeg téged húztalak, hugi.. de ezt már felfedezhetted. Hát, boldog karácsonyt!
*Nyújtja át a csomagot, melyben egy könyv van, ami a Sportokról szól. Van benne még két hajpánt, lila és fehér. Meg persze csoki. Zavart mosollyal félrenéz, s ha átvette, akkor hátrébb csusszan a korival.*
|
- Nem hisztizek
*Dünnyögi durcásan amint Yama odajön. Naru keresésére kíváncsian odapislog, ahogy a semmiből megjelenik egy dobozka először nagyokat pislog, aztán elneveti magát. Ahogy a kezébe adják, felcsillannak a szemei és eltátja a száját.*
- Nyúúúú, köszönööm!
*Tapsikol párat boldogan, s átveszi a dobozkát, majd jókedvű dúdolgatással kikorizik a pálya szélére. A korlátnak dől, majd lecsüccsen a két sarka mellé, az ölébe fekteti a dobozt és elkezdi kinyitni, miközben vidáman dúdolgat.*
|
*Ahogy Naruék ajándékoznak, bólintva Domi felé fordul. Kizárásos alapon csak ők maradtak már XD Sejtelmes mosolykával, a mellkasához emelt kezekkel megáll Domi előtt (teljesen mint a képen, ruha testtartás stb.)*
- Én téged húztalak, bátyus.. de az ajándékom pontban éjfélkor tudom csak odaadni. Remélem tudsz várni addig!
*Hunyja le a szemeit és mosolyogva félrebiccenti a fejét*
|
*Lilla szavaira csak mosolyog, ahogy visszaér meglepve pislog párat. A csomagra néz, majd rá, és elmosolyodva átveszi. Az ajándékot látva elneveti magát.*
- Óó, köszönöm szépen! Megfázni már nem fogok többet..
*Néz boldogan az ajándékokra, de ahogy Carmen odajön elfehéredik az ütésétől. Meghökkenve néz rá, a hisztijére elhúzza a száját és kifejezéstelen arccal a lányt kezdi el nézni, majd lassan elmosolyodik. Ahogy a gatyájába nyúlva, erélyesen eltolja a kezét.*
- Az magánterület, héka.. hát lássuk csak.. neked is kellett volna valami?
*Töpreng el, és mélyen a zsebébe nyúl megjátszott merengéssel, átveszi az ajándékot a másik kezébe és belenyúl a másik zsebébe is, kutatgat, majd hirtelen felcsillannak a szemei.*
- Ó igen! Mi ez itt?
*Nyúl a lány füléhez és csinál egy csuklómozdulatot, ahogy visszahúzza a kezét már egy kis dobozka van benne. Nem varázslat, csak trükk XD*
- Jéé, csak nem a tiéd?
*Tátja el a száját és átnyújtja Carmennek. Ahogy Yama odajön elővesz még egy kis dobozt, és ahogy elindul, füttyent neki.*
- Hé, öcskös!
*Odadobja neki, és ha Yama kinyitja, akkor egy ezüstmarkolatú kést találhat benne, amibe a neve van belevésetve. Megvonja a vállait*
- Valami találót akartam venni.. gyilkoláshoz nem jó, de dísznek talán megteszi.
*Dörzsölgeti meg zavartan a tarkóját, majd visszafordul az ajándékához. Kiveszi a sapkát és a fejére húzza, a kesztyűket is. A sálat nézegeti egy darabig, majd okoskodó arccal a derekára köti, és büszkén kihúzza magát.*
|
*Amint Narumi elé jön meglepetten pislog rá. A szavakra elmosolyodik és átveszi a csomagot. Mondana valamit, de nem ítél elhamarkodottan. A dobozt meglátva összehúzza szemeit és felnéz*
- Mi ez..?
*Néz vissza a dobozra és kinyitja. A nyakláncot meglátva meghatódva oldalra dönti a fejét.*
- Ez.. ez nagy ajándék. Nagyon, nagyon szépen köszönöm!
*Lép oda Narumihoz és megöleli, jó szorosan. Majd elszakadva tőle megnézegeti a nyakláncot mégegyszer. Eszébe jut valami, így a fához korizva felkapja az ajándékát és visszajön Naruhoz.*
- Fura, de én meg téged húztalak.. ám az én ajándékom nem érhet fel a tiéddel. Boldog karácsonyt!
*Nyújtja át az ajábdékot, melyben van egy sapka, sál, kesztyű, meg egy társasjáték. És a legalján pedig csoki. A nyakláncot kezdi el isét fürkészni fél szemmel.*
|
*A fiúk elégedett mosolykával el is tűnnek, mielőtt észreveszik őket. Yama meg csak töpreng. Naruékat meglátva felnéz és oldalra dönti a fejét. Carmen durcájára félenéz, majd odakorizva előtte megáll.*
- Ne hisztizz, kérlek.
*Méri végig a lányt, majd a fa elé korizva a fát kezdi el fürkészni.*
|
*Mosolyogva bólint egyet Yama szavaira, és elpislog Carmen felé. Nagyokat pislogva nézi a hisztijét, végül lassan megrázza a fejét. Kokorora pislog, és mivel Viktor olva,s odacsúszik mellé. Két karját a vállai köré fonja, és mosolyogva a fejét az övének dönti.*
- Mi a helyzet, királylány? A királyfid?
*Néz körbe kíváncsian Kippeit keresve a szemeivel, majd felhagyva ezzel visszadönti a fejét. Sóhajt egyet, és ő is a karácsonyfát kezdi el figyelni. A fiúknak az az egyetlen egy, mégis nagyon hatalmas mákja, hogy az anyai ösztönei most Kokorora összpontosulnak. Különben már mindhárom a halál fia lenne, s retteghetne az anyatigris tényleg ijesztő haragjától..*
- Szeretem a karácsonyt. Ilyenkor a fiúk kénytelenek minden kérésednek eleget tenni..
*Neveti el magát, és elszakadva barátnőjétől a csapat felé fordul. Hmm, még páran nem kaptak ajándékot.. Kinéz a kicsik felé, a fiúk pedig a saját érdekükben tűnjenek el addigra*
|
*Ahogy Naru Lillához megy, kíváncsian oldalra dönti a fejét. Vár, vár, vár, de ez az érdeklődés lassan átmegy türelmetlenségbe, végül durcásan összepréseli az ajkait. Leteszi az ajándékát a fához, és Naru mellé csúszva vállbacsapja jópárszor.*
- Naruuuuuu!
*Néz rá felháborodva, hisztisen, majd belenyúl a zsebeibe ha tud, benéz a felsője alá, és ha nem állítja meg a gatyájába is.*
- Hova dugtaaaad?!
*Durcával az arcán, összepréselt ajkakkal siklik hátrébb picit, és újból vállbaveregeti.*
- Naru!!!
*Teszi karba a kezeit, és félrenéz. Most haragszik.. eddig karácsonykor mindig kapott ajándékot, ez a gonosz most meg elrejti.. jól van, utálja! Szóba se akar állni vele! Hmph..*
|
*Kicsit máshol jár gondolatban, ahogy Yama elindul kifelé, szemeivel követi. A fiúkat meglátva összehúzza a szemeit és gyanakvó arccal fürkészi őket, majd félrefordítja a fejét és becsukja a száját. Ez nem rá tartozik.. elszakad Domitól, és töprengve körbenéz. Elkezdi az embereket számolgatni, felidézi hogy ki kit húzott, majd összevont szemöldökkel, összehúzott szemekkel Domira néz, végül Lillára. Lassan elmosolyodik, de ahogy Yamakasi visszaér le is fagy arcáról. Töprengve őt kezdi el fürkészni, majd félrenéz, és Domi vállába csimpaszkodva a fenekéhez húzza a bal sarkát. Hátrafordul, s két ujjal a jégkori pengés részét kezdi el tisztítgatni.*
|
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|