|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:44 - |
Elkerített kert, tele virágokkal, egy hintaággyal és két hintával, nem messze tőle. |
[327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*A választ hallva bólint egyet, a simítgatást is hagyja, sőt, élvezi is. Mély levegőt vesz, s féltérdre ereszkedik. Megfogja a lány kezét, amelyikkel végigsimított az arcán, majd a másik kezével a farzsebébe nyúl, kivesz egy kicsike dobozkát. Sóhajtva a lányra néz, majd egy laza mozdulattal kinyitja a dobozt, s a lány elé tartja, majd a szemeibe néz.*
- Lennél.. a.. feleségem?
*Néz csillogó szemekkel a lányra, s kissé zavart mosollyal, miközben kiveszi az aranygyűrát a dobozból, s a lány ujjára húzza.*
|
*Viktorra néz, s eltöpreng azon hogy milyen vicceset szúrjon közbe, de látja rajta hogy holt komoly, így a nyelvére harapva ő is elkomolyodik. Ahogy leguggol elé végigsimít az arcán, ha hagyja, és egy mosollyal bólint.*
- Képes lennék.. még többet is.. a mennyországban -vagy a pokolban- is veled akarok élni, és még az után is!
*Mély levegőt vesz, s a fiú arcát fürkészve simítgatja az arcát, ha hagyja. Oldalra dönti a fejét*
- Miért kérdezed?
|
*Mikor a kertbe érnek, ő is a hintákat célozza meg. Nézi, ahogy Corni beleül az egyikbe, majd ő a másikba. Zavartan beletúr a hajába, s a lányra néz.*
- Sokat gondolkodtam ezen a dolgon.. és meghoztam a döntést.. de előtte meg kell kérdeznem valamit.
*Komolyodik el, s feláll, leguggol a lány elé és felnéz rá.*
- Képes lennél az egész életedet velem leélni?
*Mélyen a lány szemeibe néz, ha tud, de a következő lépést nem teszi még meg.*
|
*Viktor szavai teljesen felkeltik a kíváncsiságát, alig bírja tűrtőztetni magát, hogy ki ne szedje/verje a fiúból. Türelmesnek kell lennie.. fejét Viktor vállának döntve sétál, másik kezével a hasán játszadozik. Még mindig irtóztatja ugyan a nagy has gondolata, alig várja, hogy elkezdjen nőni.. hogy látható jele is legyen a picinek.. és hogy végre leteljen a 9 hónap, amikor a karjaiban is tarthatja lakóját.. mire feleszmél, már a kertbe is értek. Körbenéz, és a hinták felé veszi az irányt, ha nincs ellenvetés beleül az egyikbe, és kíváncsian, egyben izgatottan Viktorra néz.*
|
- Nem foglak? Na, azt még meglátjuk.
*Összehúzza szemeit, s vállat von.*
- Ha nem hölgy, akkor úr. Egyre megy! Majd megtudjuk nemsokára, hogy ki is jön majd hozzánk
*Bólint egyet, a további szakara a Kastély felé néz.*
- Nem tudom.. lehet, hogy Frencinnel lóg. De ha nincs vele Frencin, akkor kereshetem meg.. na mindegy. Akkor indulás! Ö.. hölgyem és a vele utazó baba
*Néz a lány hasára, majd elindul a Kastély felé. Az ajtónál lenyomja a kilincset a könyökével, belép, majd a lábával becsukja. A lépcső felé néz, majd elindul arrafelé. Felérnek lassacskán a szállásra.*
|
*A kérdésre sóhajtva megrázza a fejét, jelezve hogy fogalma sincs. A csókot mosolyogva viszonozza, bár gondolatai már máshol szárnyalnak.. mi lesz itt hónapok múlva? Mikor már felkelni sem fog tudni, akkora hasa lesz! Te jó ég, az iskola.. bele se fog férni a padba! :| Összeszorított szemekkel megrázza a fejét, hogy elhessegethesse a kialakuló rémképet önmagáról. Ám teljesen meglepődik, mikor Viktor a karjaiba emeli. Elneveti magát*
- Pár hónap múlva már nem fogsz ilyen könnyedén emelgetni!
*Karolja át a nyakát, a kérdésre hümmögve eltöpreng, de nem a válaszon, hanem az utolsó szón. A hasára néz, majd vissza Viktorra.*
- Szerintem nem hölgy.. bár ki tudja. Majd nemsokára felfedi magát nekünk
*Húzza széles mosolyra ajkait, arca csak úgy ragyog a.. boldogságtól? Talán. A Kastélyra mutat.*
- Azt hiszem becélozhatnánk a szobámat. Rá kell néznem Justin körmére, hisz a 11 évesek nehezen tudják lekötni a kezüket, ha unatkoznak.
*Húzza el a száját, de ismét elmereng. Vajon a baba is ennyire fog rajongni a mosdók befestéséért?*
|
*Elszakad a lánytól, a szavaira bólint egyet.*
- Igen.. el kellene mondani. De hogyan és mikor?
*Elhúzza a száját, s oldalra pillant. Feláll, s felhúzza a lányt is. Átkarolja, majd megcsókolja. Elmosolyodik, s elengedi. Összehúzza szemeit, s ismét átkarolja a lányt, majd a karjaiba emeli.*
- Nos, hova akarnak menni a hölgyek?
*Néz egy mosollyal Cornira, csillogó szemekkel. Kezd elérzékenyülni.. :(*
|
*Ahogy a fiú odajön hozzá elkerekednek a szemei, majd összeszűkülnek egy meghatódott mosollyal. Nem, hiába van ott az a baba, nem veheti rá hogy elérzékenyüljön! Soha! Semmiképp! Nem! Egyből ki is törli hát könnyeit a szemeiből, melyek biztos csak a por miatt kerültek oda. Tuti.. furcsa bizsergés fut át testén a fiú érintésétől, értetlenül lenéz a hasára.*
- Hmm, de csak akkor foglak megtömni csokitortával, ha cserébe megszüntetjük ezeket a rosszulléteket..
*Vág nagyon szigorú és komoly arcot, de nem Viktorhoz, hanem a hasához beszél. Egy komor bólintás jelzi, hogy gondolatban kezet fogtak, az ölelés alatt szorosan Viktorhoz bújik, s lehunyja szemeit.*
- De viszont.. ezt el kell mondani Justinéknak is.. kíváncsi vagyok a reakciójukra
*Mosolyodik el csillogó szemekkel*
|
*A köszönésre kishíján hátraesik, de megtartja magát.*
- Öö, szia
*Néz Cornira, s tovább hajtja magát. Egy sóhajjal lehuppan a hintába, s úgy löki tovább magát. A lány szavaira felkapja a fejét, s megállítja a hintát. Lassan elmosolyodik. Feláll a hintából, s letérdel Corni elé, megfpgja a két kezét, majd egyikkel elengedi, s az állánál fogva felemeli, hogy a szemeibe nézhessen.*
- Nekem is fontos! Ahogyan te is!
*A lány hasára néz, majd vissza rá, s lassan odacsúsztatja a kezét, végisimít rajta, majd elveszi onnan a kezét. Ha hagyja, akkor átöleli.*
|
~ Jól van, de... *megrázza a fejét* ..nincs de!!!! De... ~
*Megtorpan, vicsorog egy sort, majd egy mély levegővel tovább indul.*
~Na szóval, de nélkül. A doktornő érdekes módszere ugyan célba ért, de... grrrrrr~
*Idegesen a hajába túr, majd egy sóhajjal megrázza a fejét. Mindegy. Tovább indul, de a hintát meghallva felkapja a fejét. Észre se vette hogy lábai idehozták, hisz még.. az órájára nézve megállapítja, hogy van bő 15 perce. De ha már itt van..*
- Szia..
*Mosolyodik el ahogy közelebb ér. Viktorra néz, majd a másik hintára, s a lánca felé nyúl hogy ő is felálljon, ám meg is dermed.*
~Ezt is elfelejthetem egy jóidőre.. a hintán ácsorgást..~
*Kiűzi fejéből a rossz gondolatokat, és inkább csak simán beleül a hintába, úgy néz oldalra Viktorra.*
- Én azt hiszem, meg szeretném tartani.. fontos nekem..
*Teszi egyik kezét a hasára, s le is néz. Nem kerít a kijelentésének ünnepélyes hangulatot, hisz ezt nem lehet jól eldönteni :P de eldöntötte, és most Viktor reagálására vár.*
|
*Zsebredugott kezekkel lépked a kert felé, s végre ideér. Ez egy örökké valóságnak tűnt.. megcsóválja a fejét, s behuppan az egyik hintába. Megfogja a két láncot, s belöki magát. Hátradönti a fejét és hagyja, hogy fekete tincsei az arcába omoljanak. Majd gondol egyet, s feláll a hintába. Úgy fürkészi a földet.*
|
- Na de.. hé.. járni azért még tudok..
*Kerekednek el szemei, de megadó sóhajjal megkapaszkodik a fiú vállaiban. Hát akkor cipelje csak, így úgyis olyan kényelmes ;) fejét a fiú vállának dönti*
- De tényleg semmi komoly.. szerintem valami vírust kaphattam el. Justin is folyton összeszed valamit, és akkor ő is ennyire rosszul van
*Von vállat Viktort figyelve. Ismét sóhajt, mivel rájött hogy nincs kiút.. a plafonra néz*
- És Frencin jól van?
|
*A szavakra elhúzza a száját.*
- Akkor viszont irány a gyengélkegdő!!
*Ellenvetést nem tűrve, karjaiba veszi a lányt, s elindul vele a Kastély felé.*
- Nem érdekel, akármit is mondasz, kivizsgáltatod magad! Ha kell, erőszakkal viszlek be! Bár, már most sincs túl sok választásod..
*Vonja meg vállait, s az ajtóhoz érve berúgja lábával, majd belép, de már becsukni ugyebár luxus.. a gyengélkedő felé veszi az irányt.*
|
- Igen tudom.. *sandít szemrehányó pillantással oldalra, majd ismét maga elé* ..más esetben nem is kérném, de...
*Nem folytatja, mivel a fiú odalép hozzá. Elmosolyodva hagyja magát felrántani, szorosan Viktorhoz bújik, a kijelentésre felkuncog.*
- Ennek örülök..
*Felnéz a fiúra, a csókra átkarolja a nyakát és egyik lábát fenekéhez felhúzva viszonozza. Amint ajkaik elszakadnak, fejét a fiú mellkasára hajtja.*
- Igazából.. azért szeretném hogy Justin nálatok legyen, mert mostanában nem vagyok túl jól.. a mait kivéve mindennap rámtört a rosszullét, és Justin nagyon rágja magát emiat. Nem akarom ennek kitenni, így amíg rá nem jövök milyen vírust kanalaztam már megint be, szeretném ha nem látná hogy vergődök a mosdóban...
*Rázza meg fejét egy sóhajjal.*
|
*A kérdésre ő is megállítja a hintát. Értetlen arcot vágva néz rá.*
- De miért akarod, hogy nálunk legyen?? Nálad jobb helye van.. én csak elrontom..
*Teszi karba kezeit. Itt céloz arra az esetre, amikor reggel Justin nem ment németezni, vagy mit csinálni, mert elaludtak.. és széttépték a ki papírkát, amire szép kis szabályok voltak írva..*
- Nem hiszem, hogy jó helye lenne nálunk.. Frencin már nagyobb, ő vigyáz magára.
*Megcsóválja a fejét, s feláll a hintából. A lány elé áll, ha hagyja, megfogja a két kezét és felrántja, majd magához öleli. Mélyen a szemeibe néz.*
- Inkább rád vigyáznék
*Hosszan megcsókolja, de nem ereszti el karjai közül.*
|
- Őőőőőő
*Fog bele a nagyon értelmes válaszba, mivel nem hajtja magát fel se tűnik neki hogy a hinta lassulni kezd. Viktorra néz, majd az égre.*
- Áá dehhogyis', remekül vagyok mostanság.. ne aggódj..
*Erőltet magára egy mosolynak szánt grimaszt, és sietve újból belöki magát. Sóhajt egyet.*
- Csak Justin idegel ki néha. ~Pontosabban én őt..~
- Őő, figyelj csak..
*Néz Viktorra, sarkait a homokba nyomja így a hintája rázkódva, de megáll. A lánccsörgés elnyomja a hangját, de még így is érthető amit mond.*
- Nem aludhatna nálatok Justin pár napot?
|
*Belöki a hintát. A kérdésre odanéz.*
- Persze. Minden rendben. Kipihentem magam.. és veled? Sokszor vagy rosszul?
*Aggódva figyeli Cornit. Hmm.. a szőke becenév fel e tűnt neki. Túl megszokott lett. Belöki magát a hintával, s egyre magasabbra. Hagyja, hogy a szél belekapjon a hajába. Behunyja szemeit, de azért a lányra is figyel.*
|
*Meglepve összerezzen a váratlan üdvözléstől, de el is mosolyodik amint meglátja lesből támadóját.*
- Szia szőke..
*Figyeli, ahogy a másik hintába ül, s tovább löki magát.*
- Hogy érzed magad? Minden rendben veled?
*Néz a fiúra, majd az égre, lehunyja a szemeit és hagyja hogy a szél végigcirógassa arcát, s belekapjon hajába. Egyre magasabbra löki magát, de azért várja Viktor válaszát.*
|
*Egy fa mögül figyeli a lányt, s egy sóhajjal az égre néz, majd rá. Elindul felé, s ha nem vette észre, akkor mögé osonva átöleli, s megcókolja a nyakát.*
- Szia Corni
*Majd el is engedi, s beleül a másik hintába.*
|
*Az egyik hintában ücsörög, töprengve, s csak apró mozdulatokkal lökdösi magát. Lába nem szakad el a talajtól, a homokot túrja cipője orrával. Sóhajtva az égre néz.*
~Emlékszem, itt kezdődött minden.. az első csók.. aztán jött Chris.. keresztapa, tényleg??~
*Idézi fel Viktor szavait, és akaratlanul is feltör belőle a nevetés. Azért ezt nem hitte volna.. kidörgöli szemeiből az álmot, és mosolyogva belöki magát.*
~Egy jó napnak nézünk elébe.. ma nem voltam egy fikarcnyit sem rosszul! Tudtam én hogy csak egy vírus!~
*Húzza ki magát büszkén, és ismét az égre néz*
|
[327-308] [307-288] [287-268] [267-248] [247-228] [227-208] [207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
