|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:39 - |
Beverly Hills Megyei Főkorház. Egy nagy fehér épület, sok nővérkével, orvosokkal, akik mindenben a Te segítségedre vannak! Egyszer talán pont a Te életedet mentik meg! De azért csak óvatosan! ;) |
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Ahogy visszahúzzák Viktorra néz, majd félre. Nézi, ahogy leül, majd oldalra dönti a fejét. A szavakra elhúzza a száját, majd a kezét nyújtva a fiúnak sóhajt.*
- Ne legyél magad alatt... inkább keressük meg a többieket..
*Mosolyodik el, ha megfogta a kezét, akkor felhúzza, majd el is engedi. Elindul a folyosón, s ha Viktor is jön vele, akkor egy idő után el is tűnnek.*
|
*Hátőő, Carmen szavaira megrökönyödve néz rá, de a Cornis részre észbekap. Lehajtja a fejét.*
- Teljesen igazad van... de! *néz fel, majd a lány után, azért még elmondja, amit neki szánt* Nem tilthatsz el tőle.
*Szúrós tekintettel nézi, majd Yamakasira nézve elhúzza a száját. Ahogy a fiú megindul utána kapva visszahúzza a vállánál.*
- Nade hé! Haverok vagyunk, nem fogom hagyni, hogy elmenj.. nem tudom mi ütött belém.
*Töpreng el, majd elengedve a fiút a falhoz lépve lerogy, s felhúzva egyik lábát sóhajt. Felnéz rá, majd maga elé.*
- Van egy tippem, hogy mi lehet a bajom.. de ez nem lehet mentség..
*Húzza el a száját, majd fejcsóválva felnéz Yamakasira, végül ismét maga elé.*
|
*Ahogy Viktor a földre taszítja tűri, de nem mond semmit. Ahogy visszahúzzák összehúzza szemeit, s megigazítja magán a ruhát. Carmen szavaira ránéz, majd elhúzza a száját. Ahogy elindul utána néz, majd Viktorra. Töpreng egy sort, majd szájhúzva sóhajt.*
- Azthiszem hazamegyek.. nincs rám szükség, mindent csak elrontok.. és tönkreteszek..
*Csóválja meg a fejét, s zsebreduga kezeit, majd elindul a kijárat felé.*
|
*Yama elutasítására és Viktor harciasságára tátog egy sort, majd felrántja, végül lecsapja a combjaihoz a kezeit, és dobbant.*
- Jól van, elegem van belőletek!! Akkor civakodjatok tovább, hátha mégjobban széthullik a csapat!! De akkor mondok valamit
*Teszi csípőre az egyik kezét, míg felemeli a másik mutatóujját. Szemei szikráznak.*
- Liának békére és nyugalomra van szüksége egy harmónikus világban. Most éli élete fénykorát. Amíg ilyen feszültség van köztetek, és nem viselkedtek érett férfiként, addig kerüljétek el jó messzire! Nem fogom hagyni, hogy még egy barátnőm depresszióba essen!!! A másikat is kerüljétek el, aki ugyan már depressziós, mert ha kétfélét tömtök a fejébe, és még ti is egymás torkának ugrotok, akkor nem hogy soha a büdös életbe nem fog mosolyogni, de ki tudja milyen őrültséget csinál! NEKEM, *hangsúlyozza ki* ellenben veletek, fontosak a barátaim!! Viszlát!
*Fordul sarkon, és mérgesen elrobog abba az irányba, amerre Cornit látta eltűnni.*
|
*Jó, akkor nem engedik el. Nem lényeges. Carmen szavaira ránéz, majd sóhajt és visszanéz Yamakasira. Látja, hogy nagyon goldolkodik, így összehúzza szemeit, majd kaján elvigyorodik.*
- Nem fogok hinni benne. Mert felesleges... *eltöpreng, majd végigméri a fiút* ..neked sem kellene feleslegesen hinned benne..
*Elkapja ő is a fiú ruháját, majd eltaszítja magától és a földre löki, ha tudja.*
- Inkább Carmennel kellene törődnőd és nem már szerelmi életével! Vésd az eszedbe!
*Néz rá szúrós tekintettel, majd lenyúl Yamakasiért és a ruhájánál fogva visszahúzza, hogy a szemeibe nézhessen*
- Carmennek nagyon szüksége van rád..
*majd el is engedi.*
|
*Viktor visszaszólására ránéz, de nem engedi el, csak szorosabban fogja.*
- Nincs igazad! Hinned kellene Kippeiben!
*Rángatja meg egy kicsit, ekkor lép oda Carmen. Ahogy megfogja a csuklóját ránéz, s úgy hallgatja a szavait. Összehúzza szemeit, majd Viktorra néz.*
- Haverok, mi?
*Csóválja meg a fejét, majd lesöpri Carmen kezét a kezéről. Ránéz a lányra.*
- Te ne avatkozz bele!
*Néz rá komoly tekintettel és visszanéz Viktorra.*
- Ha hiszel Kippeiben, akkor képes lesz ő is megváltozni! Kokoro szereti, nem tudja elfelejteni egyik percről, a másikra...
*Néz félre, majd vissza rá. Gondolkodik, hogy mit csináljon.*
|
*Kokoro után néz aggódva, ám ahogy Yama Viktornak esik, nagyokat pislog. Nem Kippei a rosszfiú..? Áh, elő kell vennie a komoly énjét. Sóhajtva hallgatja a párbeszédet, majd kihúzza magát, és a fiúk mellé ballagva megfogja mindkettő csuklóját.*
- Hagyjátok abba!! Elég volt!! Tudom, hogy mindketten segíteni akartok Kokoronak, de azzal nem mentek semmire, ha egymásnak estek! Mindkettőtöknek igaza van, de erről neki kell döntenie, nekünk csak támogatni kell! Amúgy meg szégyeljétek magatokat!
*Lép hátrébb és csípőre teszi a kezeit. Összehúzza a szemeit.*
- Ti tudtommal nagyon jó haverok vagytok! A haverok pedig összetartanak, és nem kapnak össze ilyen hülyeségen! Megértem hogy Kippeinek van ez a rossz szokása, de ettől még ne emeljetek kezet egymásra semmilyen formában! Inkább gondolkodjatok azon, hogyan tudnánk egy kis pozitív sugarat vinni Kokoro életébe, és ha ezek után marad fölös energiátok, menjetek és rendezzétek át Viktorék házát! Corni sem két civakodó párost akar látni, és ő csak nagyobb fejmosást tartana! Barátok vagytok, a kutyafáját!
*Teszi karba a kezeit, és sóhajt*
|
*Kokoro szavaira nem mond semmit, csak elmereng. A lány után néz, de már bele is mászik valaki a képbe. Ahogy elkapjáka ruháját nagyokat pislog, a szavakra összehúzza szemeit. Yama szemeibe néz, majd a kezére fonja ujjait.*
- Szerintem joga van tudnia, hogy kivel áll össze! A te helyedben békénhagynám a lányt! Eleget szenvedett már! Te itt bíztatod, de nagyobbat fog koppanni. És az sokkal fájdalmasabb. De ha azt akarod, hogy szenvedjen, nem állok útjába.
*Megpróbálja kiszabadítani ruháját, s összehúzott szemekkel mered a fiúra. Ebből botrány lesz..*
|
*Viktor szavaira csak értelmesen pislog.*
- He?! Na idefigyelj!
*Lép oda, Carmen vállveregetésére nem mond semmit. Viktor elé lépve megfogja a nyakánál a ruhát és magához vonja.*
- Épp egy kis lelket próbálok belé önteni, te meg erre mindent tönkreteszel! Van neked szíved egyáltalán? Az oké, hogy Kippei ilyen, de lehetnél tapintatosabb is!
*Mély levegőt véve félrenéz, majd nyel egyet, végül ismét Viktorra néz. Mondana még valamit, de inkább félrenéz. El is felejti, hogy el kellene engednie a fiú ruháját.. xD*
|
*Noső, Viktor őszinteségi rohamára nagyokat pislog, az elején bólogat aztán leesik az álla. Hitetlenül kapkodja a levegőt, majd felindultan dobbant egyet.*
- Ilyen lenne??
*Tátog nagyokat, majd Viktorra pislog, végül Yamára, majd ismét Viktorra, belemászik az arcába aztán visszaereszkedik a talajra. Pislog párat, majd eltökélt arcot vágva bólogatni kezd hevesen. Úgy van!! Kokorora nézve elhúzza a száját, bólint, majd eltökélten ökölbe szorítja a kezeit.*
- Hazamegy?? Én a helyében felkeresném, elkapnám a nyakát, és addig ráznám míg be nem lilul a feje, aztán belelépnék a golyóiba és szétcincálnám a nyelvét!!!
*Kezdi el fojtogatni a levegőt, majd Yamára nézve elvigyorodik, és megpaskolja a vállát.*
- Szeretlek!
|
*Yama szavaira bólint, de Viktor szavaira meglepve szétnyílnak az ajkai. Hallgatja egy darabig, majd becsukja a száját, szemeibe ismét könnyek szöknek, behúzza a nyakát és felhúzza a vállait, karjait összefonja maga előtt, mint aki el akar bújni szégyenében a világ elől.*
- És én hagytam magam..
*Suttogja halkan, lehunyja a szemeit és megrázza a fejét. Morbid gondolatok repkednek a fejében, melyek most valahogy értelmet is nyernek. És egyedül is lesz, hisz Carmen a kórházban marad, Alexis meg mindig csavarog. Megrázza a fejét, próbálja kiűzni a rossz gondolatokat és összeszedni a megmaradt becsületét és tartását, ám valahogy ez is mind negatív hullámba fordul. Most, hogy Viktor visszamondta azt, amit a lelke mélyén sejtett, az utolsó csepp hite is elszállt.. Kippeinek áldozta a lelkét, a testét, mindenét, de most, hogy ennyire át lett verve, hogyan bízzon meg benne ismét? Hogyan higyje el, hogy nem játék volt ez az egész? Megrázza a fejét, ezekből a gondolatokból túl sok zúdúl a nyakába egyszerre. Menekülni akar, kikapcsolni és elfelejteni mindent, úgy tenni mintha nem érezne semmit, és nem Kippeiért dobogna még mindig a szíve..*
- Hazamegyek.. *suttogja halkan, magára erőltet egy gyengécske mosolyt, és megtörli a szemeit.* Igazatok van, kicsit elfáradtam. Ha baj van hívjatok, jó? Köszönök mindent..
*Hajtja meg mélyen a fejét, és a kijárat felé indulva a zsebébe nyúl a telefonjáért. Taxit kell hívni*
|
*Kokorora nézve eltöpreng, a kérdésre nem mond semmit. Visszatér a Kippeies témára. Zsebredugja kezeit, s Kokorora néz.*
- Én a helyedben semmi jót nem gondolnék Kippeiről.. elég régóta ismerem, volt pár barátnője. Egyiket sem becsülte sokra. Lefeküdt vele, másnap dobta. Egy hetes kapcsolatnál nem volt hosszabbja.. csak játszadozik a lányokkal, ezt utálom benne. Akár haver, akár nem, ezt mindig is utáltam benne és ezután sem lesz másképp. Nem tudom mikor nő be a feje lágya, de ha nem siet, akkor én segítek neki.
*Húzza össze szemeit, majd mély levegőt véve oldalra dönti a fejét.*
- Én nem vagyok egy jós, de nem bíznék benne.. de nem akarok semmit sem beléd beszélni. Ez az én magánvéleményem..
*Von vállat, majd egy sóhajjal a falnak dől, és fejét is nekidönti. Lehunyja szemeit, majd Kokorora sandít.*
|
*Viktor beszólására felkapja a fejét, majd összehúzza szemeit.*
~Épp segíteni akarok, erre keresztvehúz.. bár, lehet igaza van.~
*Néz Kokorora és ő is feláll. A szavait hallva sóhajt egyet.*
- Szerintem Carmen boldogul egyedül.. és mi is itt vagyunk, hogy segítsünk.
*Dönti oldalra a fejét, majd sóhajtva félrefordítja a fejét.*
|
*Viktor halk szavait hallva eltökélten ránéz, és bólogatni kezd helyeslőn. Úgy van! Úgy van! Ám Kokoro beszólására felháborodva ránéz.*
- Héé!
*Bár, nem tudja hogy az most bók vagy nem bók, hogy nem olyan mint ő.. eltöpreng, Viktor szavait hallva ismét eltökélt arcot vágva bólogat. Úgy van!! Úgy van!! Barátnője újabb beszólását hallva azonban sértődötten karba teszi a kezeit, és félrefordítja a fejét.*
- Igenis remek segítség vagyok!
*Dünnyögi az orra alatt, de ha Viktor mond valamit akkor figyel, hogy bólogathasson.*
|
*Ahogy Yama eltolja magától, rápislog, a szavait hallva lassan elapadnak a könnyei. Elnéz oldalra töprengve.*
- Miért félne? Én nem vagyok Carmen..
*Rázza meg a fejét, és beugrik neki mikor ezt egyszer már mondta Kippeinek. A beszélgetést felidézve ismét könnyek szöknek a szemeibe, de Viktor beleszólására felkapja a fejét, majd töprengve maga elé néz.*
- Hát..
*Lehunyja a szemeit és egy ideig próbálja rendezni a gondolatait, majd Yamára néz.*
- Hazamenni... nincs rám itt szükség? *néz fel Viktorra, majd sietve Carmenre, és sietve talpraáll, megtörli a szemeit* Nem mintha nem bíznék abban hogy Carmen nem tud segíteni Liának a női dolgokban, de.. ha tudok segíteni valamit maradhatok..
*Néz körbe a többiekre választ várva, és szipogva ismét megtörli a szemeit. Hazamenni..pihenni..elmélkedni..nem is hangzik rosszul. A másik fele viszont nem nagyon akar egyedül maradni, és inkább itt maradna.. talán ez a fele fél attól, hogy a koleszben egyedül lesz, és összefut Kippeiel. Mit mondjon neki? Mit csináljon? Töpreng egy darabig, majd ismét felnéz*
|
*A szavakat hallva elkerekednek szemei, majd ökölbeszorítja a kezét.*
- Gyűlölöm, ha egy lánnyal csak így szórakoznak..
*Szűri fogai közt elég halkan, de Carmen még hallhatja is. Mély levegőt vesz, majd a falnak dőlve eltöpreng.*
- Nem értem mit vársz Kippeitől..
*Néz Kokorora, majd be is fogja a száját, hisz nem is vele beszélnek. Félrenéz, majd egy pontot fürkészve sóhajt.*
|
*Az ölelésre meglepődik, de viszonozza. A szavakra elhúzza a száját, töpreng, töpreng, töpreng egy jó darabig, majd bevillan valamit. Bólint egy aprót, majd kicsit eltolja magától a lányt, hogy a szemeibe nézhessen. Megfogja az állát, letörli másik kezével a könnyeit.*
- Dehogynem.. sokat jelentesz neki, csak még nem jött erre rá. De biztos vagyok benne, hogy hamarosan rádöbben, mit veszíthet.. amúgy szerintem fél beszélni veled.
*Teszi hozzá halkabban, majd megcsóválja a fejét, s végigsimít a lány arcán, majd észbekapva elengedi. Carmen... köhm.. nem akarunk féltékenyésgi jelenetet.. xD*
- Az lenne a legjobb, ha hazamennél pihenni.. most az sokat segítene. Gondolj át minden mégegyszer, aztán majd csak azt veszed észre, hogy minden rendbejön.. de ha kell valami hátsó segítség, rám számíthatsz.
*Mosolyodik el, majd tovább fürkészi a lányt.*
|
*No, Corni meglép.. utána néz, majd vissza Kokorora, s ahogy megöleli Yamát, nagyokat pislog.*
~Ezek mikor lettek lelki társak?~
*Billenti oldalra a fejét. Őő kicsit féltékeny, dehát a barátnőjéről van szó, szóval erre nem is figyel. Viktor mellé áll zavartan, és eltöpreng.*
~Én nem sírtam ennyit Yama miatt.. illetve..~
*Elhúzza a száját, és a plafonra nézve nosztalgiázni kezd.*
|
*Ökölbe szorított kezére néz, és lassan szétnyitja a tenyerét. Mutatóujját végighúzza a tenyerén, s könnyek szöknek a szemébe. Látja maga előtt Kippeit, amikor rajzoltak, vagy egymás mellett ültek, amikor titkon figyelte az ajtóból, az együtt töltött éjszaka, a fiú nevetése, a csókjai, a szemei..*
~Még mindig szeretem... Kippei!~
*Hunyja le a szemeit és kezét a mellkasához szorítja. Ahogy Yama odajön felpislog rá, a kérdésre összepréseli az ajkait, de nem tudja visszanyelni a könnyeit. Szipog egyet, majd átöleli Yama nyakát, s arcát a vállába fúrja.*
- Szeretem.. de ő nem fog felkeresni, ugye? Neki nem jelentek semmit..
*Öleli át szorosabban Yamát. Majd ha túl szoros, sikít*
|
*Ahogy elszakadnak egymástól csillogó szemekkel néz le a lányra, s miközben beszél, kisimít egy tincset az arcából.*
- Én is szeretlek.. toszta szívemből
*Mosolyodik el, a további szavakra a babákra néz, majd sóhajt.*
- Rendben..
*A csókot viszonozza, majd a lány után nézve és a kicsik után nézve sóhajt, majd oldalra dönti a fejét. Elnéz Yamáék felé, de amint a földön látja Kokoroékat összehúzza szemeit.*
~Mi lehet a baj?~
*Megy közelebb, majd lenézve rájuk sóhajt. Carmenre vándorol tekintete, s őt nézve elmereng.*
|
[601-582] [581-562] [561-542] [541-522] [521-502] [501-482] [481-462] [461-442] [441-422] [421-402] [401-382] [381-362] [361-342] [341-322] [321-302] [301-282] [281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
