|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.20. 18:37 - |
Egy nagy csarnok, öltözőkkel, és egy hatalmas lelátóval, ami körbeöleli a korláttal ellátott jégpályát. Fent a lelátók egyik csücskében van egy kis fülke, ami a zenéért és a fényekért, meg egyéb technikai cuccokért felelős vezérlő. |
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Na jó, állj! Kéri vissza Viktort! Gyanakvó pislogással néz rá és lenyel egy szép guszta felszólítást, majd sóhajtva lehunyja a szemeit, és megrázza a fejét.*
~Először velem akar lenni, és mikor célzok rá hogy én is, ő azt hiszi hogy nem és megsértődik.. mikor erősebben célzok rá, akkor meg visszautasítja.. de ha én sértődnék meg, fogadjunk hogy bevágná a durcát.. áh, nem mondok semmit.. férfiak..~
*Csóválja meg a fejét, bekukucskál még a kicsikre, majd finoman becsukja az ajtót, és beül előre. Becsukja azt az ajtót is, beköti magát, és a karjait összefűzve maga előtt türelmesen vár.*
|
*Öccse szavaira elhúzza a száját és töprengve az arcát kezdi el fürkészni. Szeme sarkából Carmenre néz, majd vissza rá, végül sóhajt egyet. Nem, nem szól bele.. Carmen ötletére értetlenül megrázza a fejét, és zsebredugja a kezeit. Éjszakai vásárlás..*
- Hercegnő, inkább hazaviszlek titeket. Ti meg nyugodtan menjetek csöpögni valahova, megleszek
*Paskolja meg Yama vállát, ahogy Lilla menni készül kíváncsian rápislog. Töpreng egy kicsit, majd a korlátba kapaszkodva utána fordul.*
- Elvihetlek? Beférsz még hozzánk, bár a kocsimnak nincs teteje, azért nem lehet megfagyni benne.. és úgy csak kényelmesebb
*Dörzsölgeti meg a tarkóját vigyorogva, majd kíváncsian oldalra billenti a fejét.*
|
*Ahogy Naru letessékeli magáról felpislog rá, majd ő is talpra kecmereg. Leporolgatja a ruháit, a szavakra Yamát kezdi el fürkészni, majd félrebiccenti a fejét.*
- Én gyalog megyek.. félúton találkozom Alexissel, elmegyünk ajándékot venni apának. Illetve ha felhívom, biztos eljön
*Bólogat nagyon komolyan, és dúdolgatva a jégkoriját kezdi el nézegetni.*
|
*Elnéz a többiek felé, és integet nekik, majd visszafordul Domihoz. Leteszi lábait a jégre, és elszakadva tőle hátrébb gurul. Összefűzi ujjait maga előtt, és szégyenlősen megvonja a vállait.*
- Nem nagy dolog.. egy filmben láttam..
*Kinéz a pálya széle felé, hogy ki merre jár, majd az órájára pislog. Bólint egyet és a fához korizik, elővesz egy kis távirányítót, és visszasiet Domihoz. Lefékez mellette, és neki nyújtja.*
- Pontban éjfélkor nyomd meg azt a nagy piros gombot! Még van idő, csak lehet hogy elfelejtettem volna..
*Von vállat, és titokzatosan bólogat*
|
*Ahogy Sonja átöleli lenéz rá, ahogy a vállába csimpaszkodik egy sóhajjal félrrenéz. Ahogy Lilla is menni készül odakapja a fejét, de inkább nem kiabál el odaáig. Sonjára néz.*
- Már kíváncsi vagyok, hogy mit találtál ki.
*Húzza össze szemeit, majd mély levegőt vesz.*
|
*A válaszra elmosolyodik és felhúzza a férfit. Leporolgatja a ruháját, majd hátrébb csúszik egy kicsit.*
- Akkor én megyek is. Nem zavarok tovább
*Néz el Sonjáék felé, majd leporolgatja a ruháját. Naruékra néz.*
- Sziasztok. Kellemes ünnepeket!
*Ha nincs ellenvetés, akkor a pálya széléhez korizik és kilép a biztos talajra, majd a padokhoz lépked. Leül és lehúzza a korit, majd visszaveszi a rendes cipőjét. Feláll és kézbeveszi az ajándékát, majd kilépked az ajtón.*
|
*Ahogy hátulról átölelik összehúzza szemeit, a szavakra megcsóválja a fejét.*
- Már késő van.. mindjárt éjfél. Ne akard felverni az egész házat. Majd reggel zuhanyzunk.. mit szólsz?
*Sandít hátra a lány, már amennyire tud, majd elmoosolyodva a kezeire teszi a kezeit. Lassan elhúzza és megfordulva a lányra néz, végül körbe.*
|
*Narumi szavaira bólint egyet, ahogy Carmen odajön és elkezd túlzottan aggodalmaskodni szemforgatva sóhajt. Jó, nem szól inkább.. Naru el is intézi, így feláll. Ahogy a kezét nyújtja oldalra dönti a fejét és felhúzza. A hajborzolásra lehunyja szemeit, majd felnéz. Sosem fog leszokni róla.. a szavakra megcsóválja a fejét.*
- Nem vagyok már a bulik híve.. régen örültem volna neki, most nem. Inkább hazamegyek veled. Nem lenne jó, ha rosszul lennél és senkisem tudna segíteni..
*Keresi a kibúvókat, de semmi féleképpen nem fog itt maradni. Carmenre néz, majd eltöpreng. A tervén, amit mára szánt kettejüknek, de inkább erről is lemond. A földre néz, majd zsebredugja kezeit és Narumira sandít.*
|
*Ejnye, a fiú durcájára megcsóválja a fejét. Itt már nem segít a szép szó, kénytelen lesz bevetni azt a fránya női bájt.. sóhajt egyet és kiballag a család után és türelmesen megáll az autó mellett. Töprengve nézegeti Viktort, ahogy beteszi a kicsiket mögé lép, hozzásimul, és hátulról a karjai alatt a mellkasára csúsztatja mindkét kezét, fejét pedig a hátára hajtja.*
- Naa, te is tudod, hogy szeretlek.. ezért mondtam, hogy jó lenne fürdeni, ha lerendeztük a családot.. egy jó, forró zuhany.. együtt.. veled..
*Csúsztatja le a kezét Viktor hasára, s azt kezdi el cirógatni lassan, finoman.*
|
*Ahogy Yama odaér ránéz, és megpaskolva a mellkasát elmosolyodik. Lehunyja a szemeit.*
- Még működik.. semmi baj.. de támogatom az ötleted, nem akarok többet kockáztatni. Öregszem, ez van
*Vigyorodik el, ahogy Lilla is odajön rámosolyog, és megrázza a fejét, jelezve hogy megvan. Nyújtaná neki a kezét, de amint Carmen a májába tenyerel, elszörnyedve visszaengedi a kezét, és olyan arcot vág, mint aki citromba harapott.*
- Car..*kezd bele, de ahogy a hasába is beletenyerelnek, lehunyja az egyik szemét*..a belső szerveim..
*Rázza meg a fejét, sietve elkapja a lány csuklóit és ha sikerül kihúzza a testrészeiből. Egy megkönnyebbült sóhajjal kidugja a nyelvét, majd elengedve Carment az egyik kezét Lillának, a másikat Yamának nyújtja.*
- Oké.. mostmár tényleg nem vagyok jól..
*Ha felhúzták megdörzsölgeti a hasát, majd sóhajtva megrázza a fejét. Elnéz Domiék felé és bólint egy aprót, majd öccse felé fordulva összeborzolja a haját.*
- Na jól van, öcskös, az öreg most lelép, bulizhatsz.. maradjatok csak, és érezzétek jól magatokat! Én elleszek otthon..
*Vigyorodik el és újból a tenyerére fekteti a nyakában lógó sípját, s elkezdi két ujjal simogatni.*
|
*Na, ha korizva nem megy, jöjjön a jól bevált módszer.. négykézláb mászik oda Naruhoz, és a májába tenyerelve Yama arcához hajol tágra nyíló szemekkel.*
- Hívni kell a mentőket!!! Sürgősen!!!!
*Néz rá aggódva, és másik kezével pedig Naru hasába tenyerel, ahogy átfordulva Lilla arcába is belemászik. Aggódva megnyomkodja a felületeket, amiken tenyerel.*
- Most most most most!!!
|
*Ahogy Domi elmosolyodik valahogy rózsaszín felhők és buborékok közé kerül, és a szíve hevesen kezd kalapálni. Elvörösödve emeli a mellkasához a kezét, és úgy pislog a fiúra, mintha egy szőke herceg lenne fehér lovon, de ahogy Narumi rosszul lesz, összerezzenve odakapja a fejét. Tesz egy lépést felé, de látva hogy ketten ott vannak és Carmen is oda tart, vissza is húzódik. Töprengve húzkodja a száját és felpislog Domira pont mikor ő is ránéz. Ha összetalálkozik a pillantásuk, sietve félrenéz. Látva hogy Narumi lassan, de jobban lesz Domi felé fordul, és kitárja a karjait.*
- Nemsokára éjfél..
*Vigyorog rá sunyin, majd sóhajtva átöleli a vállait, és rajta lógva felhúzza a sarkait a hátsójához. Mosolyogva pislog a fiúra, de rendületlenül tovább lóg rajta.*
|
*Mosolyogva figyeli a többiket, de amint Narumi a földre rogy odasiet hozzá. Aggódva lenéz rá, majd Yamakasira, végül ismét rá.*
- Esetleg segítsek valamit? Nem vagy valami jó bőrben..
*Húzza el a száját, majd a kezét nyújtja a férfinek, ha megfogja felhúzza, ha nem, akkor visszahúzza a kezét és félrenéz.*
|
*Sonja szavaira nem mond semmit, csak elmosolyodik. Ahogy Narumi hagyja a lányt elengedi és egy sóhajjal zsebredugja kezeit. Követi szemeivel a tanárt, amint rosszul lesz elhúzza a száját. Mivel már ketten is odamennek hozzá, illetve egy és egy majdnem.. XD így nem megy oda. Sonjára néz kíváncsian, majd az órájára.*
|
*Felveszi a cipőit, ám Corni szavaira ránéz és összehúzza szemeit. Szemforgatva feláll.*
- Nem vagyok morcos.. Illetve te is az lennél a helyemben! Áh, de mindegy is.....
*Von vállat mérgesen és szemforgatva megfogja a kicsik kiságyát, de ahogy Narumi a földre rogy odakapja a fejét. Ahogy segítenek neki egy sóhajjal elindul a kijárat felé. Cornira néz.*
- Menjünk..
*Néz előre mérgesen és az ajtót kinyitva kibaktat a kocsihoz. Leteszi a földre az egyik babaágyat és elúhalűszva a kulcsot kinyitja az ajtókat. Beteszi hátra az ágyakat és elnéz Corni felé.*
|
*A játékot látva vállat von és szemeivel követi bátyját. Ahogy lerogy a földre reflexszerűen sietve odakorizik mellé és egyből letérdel. Aggódva ránéz*
- Jól vagy? Segítsek valamit?! Ideje lenne visszamenni a kollégiumba..
*Csóválja meg a fejét és félrenéz. Eszébe jut egy-két dolog, így visszanéz Narura. Nyitja a száját, de egy sóhajjal be is csukja. Nem jött el az ideje és nem is éppen most kellene ezt elmondania.. szájhúzva nézi Narut, majd egy sóhajjal lehajtja a fejét.*
|
*Hát jó.. Viktor szidja Carment szőkeségből, holott teljesen egy szinten vannak. Érdekesen ráncolja a homlokát és a fiú után néz, majd a fejét ingatva a plafonra. Így szereti, istenem.. két és fél gyerek.. mosolyogva ő is a többiek felé néz, és integet párat.*
- További jó mulatást!
*Megfordul és a korlát segítségével kimászik, majd Viktor mellé totyog, és leül a padra. Ránéz a kicsikre, és megnyugodva elkezdi kicsatolni a koriját. Odanézés nélkül, félhangosan megszólal.*
- Durci murci..
*Hangja játékos, miután levette a koriját szépen egymás mellé téve felrakja a padra, mivel kölcsönzött. Belebújik a rendes cipőjébe, és felállva behajol a kicsikhez. Mindkettőt megbabusgatja egy kicsit, és ha Viktor is elkészült, várakozón zsebre dugja a kezeit. Ennyivel nem ússza meg :P a női bosszúja egész estét. Ígyhát ha felemelte a kicsiket, akkor az ajándékát fogva az ajtó felé indul.*
|
- Naaaa, várjatok meg engem iiis!
*Hisztizik sértődötten, Sonja nyelvöltésére sóhajt egyet, majd elmosolyodva felszegi az állát, és csípőre teszi a kezeit.*
- Jobban áll neked ha undok vagy..
*Jegyzi meg félhangosan, ahogy Naru elkapja kuncogva ránéz, de ahogy el is engedi csilingelő kacajt hallat. Lassan fordul egyet a tengelye körül és élvezettel nézi közben a koriját, de ahogy Naru a földre csúszik, megakad rajta a pillantása.*
- Naru!? Wáh!
*Ám elveszti az egyensúlyát, így sikkantva a fenekére csüccsen.*
|
*Ahogy Kokoro mellészegődik rápislog, a kérdésére értelmesen pislog párat. Carmen hangjára a szeme sarkából hátranéz, majd vissza a lányra. Gondolkozva bólint.*
- Végülis, felőlem.. teljesen mindegy melyik rublikába írom azt a számot. Wohóóó!
*Fékez be Domiékat látva, és cinkos mosolyt küld Domi felé. Karba tett kezekkel, ráérősen melléjük baktat, kíváncsian pislog egy kicsit Sonjára, majd egy gyenge barackot nyom a fejére.*
- Az a szerencséd, hogy velem lehet tréfálni!
*Csóválja meg a fejét vigyorogva, ha Carmen is megérkezik akkor elé csúszva elkapja a vállait és tovább siklik vele, majd ha lelassult biztonságosra akkor elengedve kisodródik a pálya szélére. A korlátot elkapva nekidől, és sóhajtva a mellkasára teszi a kezét.*
- Öreg vagyok én már ehhez..
*Csóválja a fejét, de egy hirtelen nyilalással el is torzul az arca. Lehunyja az egyik szemét és összeszorított fogakkal összegörnyed. Rámarkol mellkasán fekvő kezével a ruhájára.*
~Már megint..ez a hirtelen.. sokkoló.. szúrás..~
*Hátát a falnak dönti, majd hagyja hogy kicsússzon alóla a talaj, és rácsüccsen az egyik lábára. A zsebébe nyúl, és kihúzva egy kis dobozt, zihálva elkezdi nézegetni. Lehunyja a szemeit. Nem veszi be.. nem veszi be.. nem veszi be... gondolataival mit sem törődve hüvelykujját a teteje alá csúsztatva készül felpöccinteni, de ahogy újabb görcs jön rá is markol a gyógyszerre, végül lassan visszanyomja a zsebébe.*
~Enyhül.. ez az picinyem.. hónapok óta rendesen működsz, kell már egy kis befulladás, igaz? Jól van.. semmi gond.. megijesztettél..~
*Babusgatja a mellkasát, mintha egy kislányhoz beszélne, és egy sóhajjal hátradönti a fejét a falnak és lehunyja a szemeit, de nem áll fel.*
|
*Kokoro kérdésére kíváncsian hátranéz és nagyokat pislog, majd elneveti magát.*
- Jó, de ha nem kap el senki, akkor nekem jár az ötös! Matekból pont jól is jönne!
*Bólogat komolyan, de ahogy visszanéz hirtelen bekerül a képbe Domi is. Benyomja a féket de már későn, így Domi karjaiba borul. Nevetve a mellkasának dől, és megkapaszkodik a felsőjében.*
- Naaaaa! Árulóó, neked támogatni kéne!
*Néz fel csillogó szemekkel a fiúra, de egyből be is húzza a nyakát, és szendén, ártatlan mosollyal Narumira pislog. Nyelvet ölt Carmenre, majd visszabújik Domi karjaiba*
|
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
