|
Témaindító hozzászólás
|
2007.07.16. 14:12 - |
Sűrű, félelmetes hely, tele nagy fákkal. A vadak is csak éjszaka jönnek elő rejtekhelyükből, ezért jó, ha valami fedezéket keresünk magunkat... |
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*Maga elé mered, s Justinra néz egy sóhajjal, majd vissza maga elé. Megrázza a fejét, s egy botot vesz a kezébe. Piszkálni kezdi vele a kavicsokat. Közben gondolkozik, de még mindig nem talált ki semmit. Az égre néz, majd Justinra.*
~Oké.. nem kellene túl reagálnom. Úgy fogok tenni, mintha semmi sem történne és meg sem szólalok. Kész!~
*Bólint határozottan, s maga elé néz.*
~És kint éjszakázok. Majd Corn.. Conelia el lesz magában.. nem kellen oda. Hmm..~
*Megvonja vállait, feláll, berobog a sátorba, s egy lepedőt hoz ki, leteríti a földre, s leül rá. Körbenéz, majd hátradől, s az eget nézve újra elgondolkodik.*
~Ez tökéletes lesz..~
|
- Nem! A férfiakat lehetetlenség megérteni! Főleg egy BIZONYOS egyént!
*Vágja rá durcával a hangjában. Hmm, azért látszik hogy kinek a nővére.. mély levegőt vesz, s bólint Frencin javaslatára. Mély levegőket vesz, de már látszik rajta hogy nem morcos.*
- Áh, csak.. túl őszinte és szókimondó voltam vele, és ezen felkapta a vizet. Pedig nekem volt igazam!! Ha akar valamit akkor vállalja fel!!
*Emeli meg ismét a hangját, majd lenyugodva mély levegőt vesz. A hajába túrva tovább lépeget.*
- Na jó, az igaz hogy nekem is máshogy kéne hozzáállni, de nem tudom hogy.. én mindig lépek! Vagyis.. többnyire mindig.
*Bólogat az égre nézve, és már épp elkezdené mesélni a múlt éjszakát, de eszébe jut hogy egy 14 éves lánnyal beszélget, így inkább torokköszörüléssel más témát hoz fel magában. Sóhajt egyet.*
- Tudod nagyon szeretem Viktort, de ez olyan.. fura. Nem ő, hanem ez a helyzet. Bár ő is.. minden férfi fura! *Vágja be ismét a durcát, de egy sóhajjal ismét megnyugszik* Tudod ő olyan.. hümm.. menő. Illetve annak tartja magát mint az öcsém, de Viktor tényleg jól csinálja - ellenben Justinnal. És nekem pont az önbizalom hiányzik. Ha azt mondom hogy nem merek belevágni, akkor ne azt mondja hogy tiszteletben tartja a döntésem!! Vágja a képembe hogy nem így van, és egy Titanicba illő jelenettel csókoljon meg! De ő mindig tiszteletben tartja a döntésem!! *Áll meg ismét és morcosan Frencinre néz, aki valószínűleg nem érti ez miért olyan nagy baj. Sóhajt, bólint hogy jól van idegileg és fizikailag is, s tovább indul.*
- Nem tudom.. lehet hogy csak én reagálom túl?
*Néz Frencinre, majd a fákra. Összehúzza a szemeit, megáll és körbeforog a tengelye körül.*
- Ömm, nekem túl egyformák ezek a fák. Remélem te figyelted merről jöttünk, mert én túl elmerültem a beszélgetésben..?
*Pillant oldalra, majd hümmögve visszafordul. Végülis.. majd kilyukadnak valahol.*
 |
*Még akkor is morog, mikor már a táborba ért, de nővérének inkább nem szólt vissza, csak legyintve otthagyta a párost. Zsebre dugott kezekkel rugdos egy kavicsot.*
- Justin menj ide.. Jusitn menj oda.. nem vagyok gyerek!!
*Hisztizik az ég felé nézve, bár ez cseppet sem igaz, de ő így gondolja ;) mert gyerek. Sóhajt egyet, Viktort látva már nyitná a száját, de be is csukja. Szusszan egyet.*
~Senki sem hallgat rám, akkor minek szóljak neki? Nem fogok megszólalni soha többé! Hogy is hívják ezt? Tűntetés, vagy.. nem tudom már. De akkor sem! Lakat a számon!~
- Lily.. *hajol le kutyájához, körbenéz hogy nem látja-e valaki némasági fogadalmának megszegését, majd visszafordul a kutyához s két ujját végighúzza a pofiján* a te szádon is lakat! Egy hang se életünk végéig!
*Bólogat eltökélt arccal, s leheveredik a fatönkre. Mikor Viktor visszajön elmosolyodova kinyitja a száját, majd észhez térve be is zárja, s szorosan összepréselt ajkakkal előre mered.*
|
*Mikor Corni felhúzza elkerekednek szemei, de követi. Illetve lohol utána. A kijelentésre, miszerint Női témákról fognak beszélni összehúzza a szemeit.*
~Hogy mi? De.. hmm.. akkor lehet megbántotta Viktor? Vagy.. hmm.. mindegy, úgyis el fogja mondani. Remélem.~
*A kijelentésre oldalra dönti a fejét.*
- Hát igen.. nehéz megérteni őket. De meglehet..
~Valahogy..~
*A lány vállára teszi egyik kezét, s elhúzza a fák felé.*
- Sétáljunk, úgy könnyebb beszélgetni.. nos, és mi a baj? Összevesztetek valamin?
*Néz Cornira kíváncsian, majd leveszi a válláról a kezét, s zsebredugja. A földet fürkészve várja Corni válaszát.*
|
*Justin szavaira nem is figyel. Maga elé mered, majd Cornira, ahogy eltávolodik Frencinnel. Sóhajtva leengedi kezeit, s maga elé mered.*
- Nők...
*Egy botot vesz a kezébe, s a kavicsokat kezdi vele bökdösni, végül eldobja azt.*
- Elegem van a nőkből!
*Néz fel az égre, mintha onnan várna valami jelet, de semmi. Egy sóhajjal lenéz a földre.*
- Kösz a segítséget..
*Megvonja vállait, s feláll. Nyújtózkodik egyet, végül elnéz Justin felé, s a fák felé. De nem Corniék irányába.*
~Jobb lesz kicsit egyedül lenni...~
*Egy sóhajjal zsebredugja kezeit, s lehajtott fejjel elindul a sötét fák irányába. Remélhetőleg senkisem állítja meg, ha igen, akkor lehurrogja, s akkor is elmegy. Beér a sötét rengetegbe, s egy fa alá letelepedig. Felhúzza lábait, s rádől. A földet nézve kezd el gondolkodni.*
- Nem tudom mit higgyek, gondoljak vagy érezzek... nem tudom... a tegnap éjszaka jelenthetett valamit mindkettőnk számára, de mégsem merjük bevallani! De miért? Olyan rossz, hogy őt szeretem?
*Felnéz az égre, majd egy dal jut eszébe. Elkezdi dúdolgatni, de csak az elejét.*
- Mond, hogy lehet, hogy lesz bűnös szerelem? Miért? Mond! Miért baj, hogy ő kell nekem? 16 múlt... de amikor hozzám bújt, az a tűz újból lángra gyúlt...
*Megrázza a fejét, s egy sóhajjal feláll.*
- Corni... mond, mit vársz tőlem? Mit tegyek? Mi lenne jó neked?
*A földet bámulva zsebredugja kezeit, s elnéz a sötétség felé. Az erdő.. sötét és félelmetes, de nem érdekli. Elindul befelé a rengetegbe... gondolkodik tovább, de nem tud semmit... tényleg semmit.*
- Cornelia...
*Mély levegőt vesz, s letelepszik egy fa alá. Fél órát itt ücsörög, dúdolgat magában, végül feláll, s visszaindul a táborhelyre.*
- Csak tudnám mit tegyek... ha tudnám mit vár tőlem...
*Megrázza a fejét, s behunyt szemekkel felnéz a kék égre. De ezzel a lendülettel tovább is indul. Visszatér a sátrakhoz, s leül egy fatönkre. Kábé 2-3 órát távol lehetett, de nem zavarja. Feláll, s letelepszik a fűbe, felhúzza lábait, átkarolja, s rádől. A szél a hajába kap, s a szemeibe söpri azt, de ez sem zavarja... már semmi sem érdekli. Hát, ilyen a szerelem... :P*
|
*Tüntetőleg mered a másik irányba, ahogy bekerül Frencin is a képbe Viktorra néz, majd ha tudja karon fogja a lányt és felpattanva a fák felé húzza.*
- Ezt ne itt beszéljük meg...
*Szapora léptekkel ront be a fák közé, meg sem áll öccséig és ha nem figyel, gyengéden megborzolja a fejét.*
- Női témákról fogunk beszélni, valamint rólatok fiúkról úgyhogy irány vissza a sátrakhoz!
*Nem vár ellenvetést, ha Justin így tett, akkor Frencin felé fordulva karba teszi a kezeit.*
- Elegem van a férfi logikából!!
|
- Sehova!
*Morog hátra Viktornak durcásan, de tényleg nem megy messzire. Egy közeli fának dőlve megáll, karba teszi a kezeit és hosszan maga elé mered. Ez a szokásos hiszti amelyik jön, aztán megy. Lilyre nézve sóhajt.*
- Mindenki gyerekként kezel!
*Az égre néz, és felveszi a karjaiba Lilyt, majd hátrafordul a sátrak felé bámulva.*
|
- Én undok?
*Néz Justinra értetlenül, s mikor elrohan feláll, de nem megy utána. Sóhajtva látja, hogy megérkeznek a többiek. Felnéz az égre.*
- Végre megjöttek
*Néz el egy mosollyal a páros felé, de mikor Corni és Viktor a két legtávolabbi helyre ül összehúzza szemeit.*
~Mi a fenét csináltak és min tudtak ennyire összeveszni?!~
*Tekintete a páros között cikázik, végül egy sóhajjal egy lépést Viktor felé tesz, majd elnéz Corni felé. Az égre néz, s inkább Cornihoz ballag, letérdel elé.*
- Mi a baj?
|
*A lány felcsattanására elkerekednek szemei.*
- Szeretlek, de ezt te is tudod!
*Mérgesen félrefordítja a fejét.*
- És csak, hogy tudd! Nem provokálom, hpgy megcsókolj! Te jöttél ide az előbb is!
*Megszaporázza lépteit, hogy beérje a lányt, de ez nem sikerül... mikor Justin nekimegy a lánynak odakapja a fejét, s mikor neki ütközik lenéz rá.*
- Vigyázhatnál jobban is! És hova mész?
*Néz a fiú után, de most nincs hangulata utána koslatni. Beér a táborhelyre, s leül a Cornitól legtávolabbi fatörzsre, karbateszi kezeit, s úgy mered egy roppant érdekes pontra.*
~Cehh... Mintha ő nem akarta volna... mindegy... és még én vagyok a hibás..~
|
*Ahogy Viktor tovább indul egyhelyben állva néz utána, majd felcsattanva ugrik egyet.*
- Hogy lehetsz ilyen?! Ha nem így gondolod, akkor vállald is fel a véleményed, és ne helyeseld az enyémet! Vállald fel ha szeretsz, ha meg nem akkor ne csókolj meg és ne provokáld ki hogy én is megcsókoljalak!
*Morran fel, és sebes léptekkel lehagyja a fiút, ha gyorsítana akkor ő is gyorsít, ha szükséges akkor versenyt fut a fiúval, így természetesen beleütközik öccsébe. Lenéz rá, s ahogy Justin lehurrogja, csak még mérgesebben megemeli a hangját.*
- Te jöttél nekem, egy kis tisztelet ha kérhetem!!
*Ordítja le a fejét majd kikerülve tovább robog szintúgy, s lehuppan az egyik fatörzsre karba tett kezekkel.*
|
*A lány szavait hallva először levegőt sem kap, sértődötten félrenéz, de mikor ismét lehúzza a fejéről a sapkát és ledobja mérgesen felkapja.*
- Annyira undok vagy!!!
*Vágja hozzá hátulról az először eszébe jutó "beszólást", felpattan, kirohan a sátorból s kezeiben szorongatva sapkáját futásnak ered a fák felé. Könnyen beleütközhet nővérébe, ez esetben mérgesen felnéz a jó négy fejjel magasabb lányra.*
- Nem tudsz vigyázni?!?!
*Kikerüli, és Viktor oldalának nekiütközve tovább robog.*
|
*A szavakra először nem figyel, de amint belekezd abba, hogy nem kell segítenie, meg a többibe összehúzza szemeit.*
- Szóval megtiltod, hogy más is olyan legyen, amilyen te? El vagy tájolva. A mai világban már senkisem egyedi, és ha már itt tartunk. Én idősebb vagyok, vagyis én már régebb óta vagyok vagyány, így én tilthatnám meg neked!
*Lehúzza róla a sapkát, majd le is dobja. Kimászik a sátorból, s visszaballag a fatönkhöz, leül rá, s úgy várja, hogy végre megjöjjenek a többiek.*
|
*Ahogy a lány is bejön utána, ránéz, majd vissza a táskákra. Töprengve összeráncolja a homlokát.*
- Hát.. azt nem tudom.. de valamit csinálnom kell, mert nem leszek vagány!
*Igazgatja meg sapkáját halálkomoly arccal, és mély levegőt véve a sarkaira ül.*
- Lehet hogy inkább fürdőzéskor kéne a ruhájukat.. á nem, a cipő jobb ötlet
*Bólogat és Frencinre nézve felhúzza az orrát.*
- Nem kell segítened, megcsinálom egyedül! Amúgy is csak ketten lehetünk vagányok, és csak a fiúk, azaz csak én és csak Viktor vagyunk vagányok, úgyhogy te már nem lehetsz vagány mert lány vagy és lány nem lehet vagány! *feltűnik neki hogy ebben a mondatban túl sok volt a "vagány" szó, de nem zavarja*
|
*Nézi gy darabig a foút, s a komoly arcot látva oldalra dönti a fejét. A kijelentésre hátraesik.*
- Mi??? A cipőiket?? Minek?! Azzal semmit sem érsz el!!
*Tápászkodik fel a földről, s a sátorhoz mászik. Bemászik a fiú után, s ránéz.*
- Szóval a cipőiket fogod elvenni.. aha.. és mi ennek az értleme? Be avatnál?
*Néz rá kíváncsian, s a sarkaira ül, karbateszi kezeit.*
|
*Töpreng maga elé nézve, majd eltökélt arcot vágva felkapja a fejét, sőt még fel is ugrik.*
~Akkor is csinálni fogok valamit! Mondjuk ő.. legyen mondjuk.. kezdjük ott hogy... á megvan!~
- Elveszem a cipőiket!
*Bólogat nagyon komoly ábrázatot vágva, és Lily oldalán a sátorhoz szalad. Lehúzza a cipzárt, bemászik és elkezd kutakodni a táskákban.*
|
*Justinra néz, majd maga elé.*
~Igazam van, nem panaszkodhat.~
*Megvonja a vállait, s a fiú után néz.*
~Mégis tervez valamit? Nem hiszem..~
*Jelenti ki egy bólintással. Az elkenődött arcra oldalra dönti a fejét, de nem szól semmit. Inkább csendben marad. A kezébe vesz egy fűszálat, s azt kezdi el tépkedni.*
|
*Frencin szavaira összehúzza a szemeit és elhúzza a száját, majd egy szusszanással vállat von.*
- Lányok.....
*VIsszamászik a sátorba, és az állát fogva, töprengve körbenéz.*
- Talán ha beraknék Lia táskájába pár csótányt...
*Gondolkozik hangosan, majd erőteljesen megrázza a fejét.*
- Á, akkor tuti tudná hogy én voltam.. olyan kell, ami természetesen is megtörténhet. Őő
*A homlokát ráncolja, majd egy szomorú sóhajjal talpra áll, kivánszoros a sátorból, behúzza a cipzárt és elkenődött arcot vágva leül egy fatönkre. Nem tud semmi rosszat csinálni, milyen szomorú :((. Lilyre néz, aki odaszalad hozzá.*
- Nem baj, lesz még bőven alkalom!
*Mosolyodik el és Frencinre néz, de inkább nem szól semmit, csak félrenéz.*
~Lányok....~
|
*A kérdésre töprengve ránéz, majd feláll, s csípőre teszi kezeit.*
- Hé! Engem ne vegyél bele az ügyeidbe! Te sem akartál nekem segíteni, szóval idd meg a levét. Nem érdekel, azt csinálsz amit akarsz... hmm... amúgy sincs ötletem
*Megvonja vállait, s a fiúra néz, majd leül a földre, felhúzza lábait, s felnéz az égre.*
|
*A mellette fekvő Lilyt simogatja, s töperengve nézi a sátor oldalát. A sértést inkább elengedi a füle mellett :P a kérdésre Frencinre néz, s kis habozás után felpattan.*
- Megyek!
*Kimászik a lány után, kiengedi Lilyt is és behúzza a sátort. Egy sóhajjal nyújtózik egyet, körbenéz, majd töprengve nővére sátrához oson. Még egyszer körbenéz, felhúzza a cipzárt és bedugja a fejét.*
- Hümm, miben tudnám őket rávezetni az esküvőre? Hmm.. hé!
*Hajol ki a sátorból és Frencinre néz*
- Segítesz? Neked csak van valami jó ötleted. Én túl sokat használtam ma a fejem, még fel kell töltődnöm.
*Bólogat ismét okoskodó arcot vágva, és mély levegőt vesz.*
|
- Esküvőn??
*Meglepetten ránéz, de nem kérdez inkább semmit. Nem kap értelmes választ. A következő kijelentésre megrázza a fejét.*
- Jah, persze... pont te védenél meg? Kicsit vagy még ehez. Inkább saját magadra próbálj meg vigyázni
*Megvonja vállait, s a kijárathoz mászik, felhúzza a cipzárt, s kimászik. Visszanéz még a fiúra.*
- Jössz vagy maradsz?
*Ha kapott választ, akkor odébb áll, felegyenesedik, s az egyik fatönkre leül. A combjaira teszi kezeit, s azon támaszkodik.*
|
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
