|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 19:24 - |
| Egyértelműen Corni birodalma, s a császárnő ehhez tartva magát nem szívesen enged be bárkit is.. a konyhában aztán vasfegyelem uralkodik, minden edény és eszköz katonasorrendben fekszik egymás mellett, az evőeszközök rendezetten csillognak, a tányérokon egy apró porszem sincs, a pult mindig fényesen csillog. Gáztűzhely, sütő, egy rádió, és egy mini tv a hosszú főzésekhez. Corni a konyharuháit is itt tárolja egy fiókban, és a veszélyesebb eszközöket a felső szekrényekbe pakolta, hogy a kicsik ne érjék el. A fűszerek nevük szerint ABC sorrendbe sorakoztak, s amikor csak Corni beteszi ide a lábát, rá percekre ínycsiklandó illatok indulnak útra, s járják be az egész házat. |
[153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*A szavakra egyetértőn bólogat és elmosolyodik.*
- Igen.. elég sokszor mondta, hogy össze fogunk jönni...
*Néz félre, majd fel a lányra. A szavaira összehúzza szemeit és megcsóválja a fejét.*
- Justin barátnői között...??
*Kérez vissza nagy szemekkel, és eszébe jut, amikor Justin megcsókolta Frencint. Zavartan félrenéz, majd mély levegőt vesz. Ideje témát váltani.. xD Najó.. visszanéz a lányra egy mosollyal.*
- Én meg a kislányunk fiúi között leszek válogatós! Csak olyanhoz adom, aki megérdemli!
*Dönti oldalra a fejét, ás odabújik a lányhoz. Mély levegőt vesz és elhúzza a száját.*
|
*Mosolyogva csüccsen bele a fiú ölébe, a szavaira elérzékenyül kicsit, így félrenéz mielőtt elbőgné magát. Ahogy Viktor a vállának dönti a fejét mosolyogva átkarolja a hátát, és a fejét kezdi el simogatni. A következő szavakra felkuncog.*
- Na igen.. emlékszem, Justin mennyiszer hangoztatta, hogy össze fogunk jönni és esküvő lesz, mi meg hogy lehurrogtuk szegényt.... és tessék!
*Csóválja meg a fejét és körbenéz a házban, majd lepislog Viktorra. Mély levegőt vesz, és elnéz az ajtó felé.*
- Remélem a kicsiknek és a nagyobbaknak is ugyanilyen kalandos, de legfőképpen szép szerelmi életük lesz.. báár..
*Jön zavarba egy kicsit, és zavart mosolykával lepislog Viktorra, miközben lassan vállat von.*
- Szerinted Justin haragudni fog, ha válogatós leszek a barátnői terén? Éshát, kisViktor sem számíthat jobbra..hmm, bár akkor már öregasszony leszek.
*Töpreng el és felpislog a plafonra.*
|
*A szavakra elmereng, ahogy megfogja a kezét ránéz. Elmosolyodik a szavakon, majd felhúzza a lányt és az ölébe ülteti. Ha tud a szemeie béz.*
- Nekem csak az volt az álmom, hogy veled lehessek.. és ez már megvalósult
*Dönti oldalra a fejét és a lány vállának dőlve sóhajt. Kezével a lány derekát kezdi simogatni.*
- Sőt, az álmaimat is felülmúlta.. te, a gyerekek.. család..
*Hunyja le a szemeit, majd felpislog a lányra.*
|
- Erre való a tanulás! *vonja meg a vállait, majd Viktort figyelve oldalra dönti a fejét, és meg is csóválja* Figyelj..
*Tápászkodik fel a székből, és Viktorhoz ballagva leguggol mellé. Két kézbe fogja a fiú egyik kezét.*
- Ez a te életed is.. csak olyan munkát vállalj el, ami érdekel. Tanulás nélkül meg sehova sem vesznek fel.. ha mittudomén, informatikus akarsz lenni, akkor járj el képzésre és tedd le az érettségit, de ne vállalj el egy munkát, ha közben másra vágysz. Mindenki álma fontos, és az egész család tud várni, amíg valaki valóra nem váltja azt. Bevárjuk egymást
*Dönti oldalra a fejét egy mosollyal, és mély levegőt vesz.*
|
*Leül a székre, a szavakra megcsóválja a fejét. Elkezdi lapozgatni az újságot, a kérdésre ránézés nélkül válaszol.*
- Mindegy, ami jön.. végülis most az a lényeg, hogy megéljünk valahogy. Nem?
*Néz végül a lányra, majd visszatemetkezik az újságba. Felcsillannak a szemei, majd tovább olvasva a cikket szemforgatva sóhajt. Jó, ez mégse jó.. tovább olvas, s bekarikáz egy-két telefonszámot. Mély levegőt véve leteszi az újságot és felkönyököl az asztalra. Az ablak felé néz.*
- Szerinted ki venne fel bárhova is, egy tapasztalatlan 18 évest? Még ha lenne valami papírom.. de az sincs
*Töpreng hangosan és mély levegőt véve elhúzza a száját.*
|
- Legyél szakács
*Lapoz egyet a könyvben mikor bejön a fiú, hátranézés nélkül. Töprengve ingatja a fejét.*
- Azok jól keresnek, és legalább maradna időm mosni.
*Bólogat okoskodón, becsukja a kiskönyvet és hátranéz Viktorra. Elmosolyodva felegyenesedik, majd töprengve a homlokához nyúl, és az asztalig hátrálva lecsüccsen egy székre. Végülis, az ebéd még messze van.. az újságokra néz, és eltöpreng.*
- Egyáltalán mire gondoltál? Mi érdekelne?
|
*A kérdésre értelmes arcot vágva felpislog a lányra, de inkább meg se szólal. A szavakat hallva biccent.*
- Oké, hazahozom őket.. bár, Justin nem tudom merre lehet.. hm, talán a kollégiumban.. talán
*Vonja meg a vállait, a sírásra elhúzza a száját. Kezdődik....... A csókra lehunyja a szemeit, majd sóhajt.*
- Sietek..
*Néz a lány után és elmosolyodik, majd gyorsan megeszi a pirítóst. Feláll és megfogva a tányért és a kést a mosogatóhoz lépked, belepakolja, majd kezet mos. Egy sóhajjal körbenéz, és végignéz magán. Remek, egy szál alsógatyában menjen gyereket nevelni... xD No nem baj. Kimegy az ajtón és a babaszobát veszi célba.*
|
- Mi bajod neked a reggelivel?
*Néz értetlenül a fiúra, és nagyokat pislog. A napirendre bólogat, a tanulás szónál vágyakozva felsóhajt, majd oldalra döntött fejjel figyel tovább. Elmosolyodik, majd töprengve Viktor mellé ballag, és nekidől az asztalnak.*
- Össze is szedhetnéd a fiatalokat.. úgyis te tudod, merre csavarognak. Én csak annyit tudok, hogy nincsenek itthon
*Néz körbe egy sóhajjal, de pár pillanat múlva leszűrődik fentről egy sírás, majd szinkronban rákezd a másik is. Sóhajt egyet, majd elmosolyodva egy csókot nyom Viktor arcára.*
- Ha ettél, besegíthetsz
*Ellöki magát az asztaltól, és nagyot nyújtózva kisiet az ajtón. Elindul felfelé.*
- Jön már a mamiii, cssss
|
*Ahogy a kezébe nyomják a tányért és a kenőkést nagyokat pislog és megpróbálja megtartani a dolgokat. Elég sokminden került a kezébe. Ahogy a székek felé noszogatják hátrasandít a lányra, majd megcsóválja a fejét.*
- Jójó, megyek máár!
*Nyújtja ki a nyelvét a lány felé, majd leteszi az asztalra a tányért és minden egyebet. Leül a székre, s hátrasandít a lányra, de látja, hogy nagyon nézi, így lebiggyeszti ajkait és kélzbe veszi azt az undok kenőkést.. xD Szájhúzva megkeni a kenyeret, majd megcsóválja a fejét.*
- Blőe, nem szeretem az ilyen eszközöket reggelinél.. máskor ezer örömmel használom, de reggelihez kés?!
*Néz értetlenül a lányra, a szavakra bólint, a kérdésre sóhajt. Beleharap a kenyérbe, majd a lányra néz.*
- Hát, nekilátok munkát keresni, megtanulok hétfőre.. már amennyire a fejembe megy.. ha munkát nem sikerül délelőtt találnom, akkor a gyerekekkel leszek, meg veled.. de este ismét nekilátok munkát szerválni, és ha megint nem jött össze, akkor már ott is a vacsora.. és utána meg veled leszek
*Mosolyodik el és szendén pislog párat.*
|
*Ahogy Viktor átkarolja hátulról meglepve pislog párat, majd elmosolyodik.*
- Szép reggelt! Jól aludtál? És a kérdésedre válaszolva, alszanak..
*Néz hátra a válla felett, majd mosolyogva visszafordul az ebédhez, és tovább kevergeti. Amint látja, hogy rendesen átforrt, lekapcsolja és ráteszi a fedőt. Már csak puhulnia kell, aztán jöhet a szósz.. Viktor felé fordul, de a reggelizős módszerére eltátja a száját, majd méltatlankodó arcot vágva elővesz egy kenőkést, kézbekap egy tányért és rátéve Viktor kezébe nyomja, majd mögé állva a székek felé kezdi noszogatni. Jelezve hogy ne mártogasson, kenjen, ne kézben hanem tányéron, és ne a konyha közepén, hanem az asztalnál, ha az ebédlőbe lusta átmenni.*
- Arra gondoltam hogy reggelizni itt is lehet.. ebédnél meg vacsoránál meg, ahol mindenki itt van, átülünk az ebédlőbe.
*Mutat el az ajtó felé, leköti a derekáról a köpenyt, és a pultra terítve nekidől. Mosolyogva Viktor kezdi el figyelni, és mély levegőt vesz.*
- Mi a mai programod?
*Dönti oldalra a fejét kíváncsian.*
|
*Hű, ahogy megébred megtapogatja félálmoban maga mellett a helyet, de csak az ürességet találja ott. Megdörzsölgeti a szemeit, és felül. Körbenéz értetlenül, majd sóhajt. Jó, biztos tevékenykedik valahol.. lassan felkel és a szekrényhez lépkjedve kinyita és elővesz egy alsógatyát majd fel is veszi. Azért teljesen mesztelenül még sem rohangálhat a házban XD Álmosan kilépked a hálóból és a konyha felé veszi az irányt az illatokat érezve. Az ajtóban megáll és ásítva nekidől az ajtófélfának. Figyelgeti egy ideig a lányt, majd lassan mögé oson és átkarolja a derekát.*
- Jó reggelt, kicsim
*Csókolja meg a nyakát, majd az ebédet megszaglászva elmosolyodik.*
- Micsoda illatok.. a gyerekek?
*Szakad el a lánytól és kíváncsian ránéz, majd észrevéve a reggelit odasiet, s a kezlbe kap egy pirítóst, majd a csokikrémes üveget és kinyitja belemárja a pirítóst, majd az ajkaihoz emelve beleharap.*
- Mmmm... finom
*Hunyja le szemeit, majd mosolyogva a lányra néz. Dúdolgatva a nappali felé indul, de még mielőtt megszólják visszafordul és megáll. Oldalra dönti a fejét és tovább eszeget..*
|
*Hát, mire Viktor elkezd ébredezni, addigra már csak hideg, üres helyet talál maga mellett. Ő ugyanis felöltözve, egy köténnyel a derekán, javában főz már. Járt a kicsiknél is, és még boltba is lement a reggelihez. Sercegve önt a serpenyőbe egy kis olajat, s közben átveszi a telefont a másik vállához. A kuka felé indul, de menet közben lábával katonasorrendbe igazítja a megtöltött kutyatálakat. Majd jönnek ők is..*
- Értem, igen. Köszönöm, megnyugodtam most.. akkor ezért nem sírtak.. igen, most reggel volt már egy pityergőrohamuk, de.. igen igen, az az éhes sírás volt, aztán Viktornak egy nyűgösebbje, mert nem akart átöltözni. Tiszta apja.. neem, Cornelia sem angyal. Elég érzékeny kislány.. igen, köszönöm
*Neveti el magát, kidobja a kukába a csomagolást, majd visszaballag az edényhez, és a fakanállal megkevergeti.*
- Jól van, köszi anya. Én is téged! Nem, még nem kelt fel azt hiszem
*Néz el az ajtó felé, s megtörli a kezét a nadrágjában, majd átballag az asztalhoz, és szétnyitja a behozott újságot. Végigfut az első soron, és elneveti magát.*
- Igen, hihetetlen. Oh, a reggeli..! Ne haragudj, majd visszahívlak anya! Szia!
*Sietve kinyomja a telefont, leteszi az asztalra, és a tűzhelyhez sietve lekapcsolja a tésztát. Megkönnyebbült sóhajjal megtörli a homlokát, majd elmosolyodva bekapcsolja a rádiót, és a slágert dúdolgatva (uh la la la) megkavargatja a tésztát. Ez igazából ebédnek készül.. XD a reggeli már ki van pakolva. Az asztal közepén, egy nagy tányér tele van pakolva gőzölgő pirítósokkal, mellettük vaj, csokikrém, májkrém, sajt, ketchup, szalámik, és egyéb finomságok, és még meg is van terítve, egyelőre csak két személyre.*
|
| Egyértelműen Corni birodalma, s a császárnő ehhez tartva magát nem szívesen enged be bárkit is.. a konyhában aztán vasfegyelem uralkodik, minden edény és eszköz katonasorrendben fekszik egymás mellett, az evőeszközök rendezetten csillognak, a tányérokon egy apró porszem sincs, a pult mindig fényesen csillog. Gáztűzhely, sütő, egy rádió, és egy mini tv a hosszú főzésekhez. Corni a konyharuháit is itt tárolja egy fiókban, és a veszélyesebb eszközöket a felső szekrényekbe pakolta, hogy a kicsik ne érjék el. A fűszerek nevük szerint ABC sorrendbe sorakoztak, s amikor csak Corni beteszi ide a lábát, rá percekre ínycsiklandó illatok indulnak útra, s járják be az egész házat. |
[153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
