|
Témaindító hozzászólás
|
2007.07.16. 14:12 - |
Sűrű, félelmetes hely, tele nagy fákkal. A vadak is csak éjszaka jönnek elő rejtekhelyükből, ezért jó, ha valami fedezéket keresünk magunkat... |
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
*A lány szavaira elmosolyodik.*
- Nem kell segítened. Majd megoldom..
*Eltolja magától a lányt, s lenéz rá. Elnéz Justinék irányába, majd vissza rá. Mélyen a lány szemeibe néz, de őszintén szólva nem tudja, hogy most mi lenne a helyes... A kijelentésre összehúzza szemeit.*
- Nem vagyok a viták híve...
*Elhúzza a száját, s felnéz az égre, majd vissza a lányra, s elmosolyodik, a szende pislogásra oldalra dönti a fejét. Ha Corni is úgy akarja, akkor egy apró csókot nyom ajkaira.*
|
*Nem néz hátra, a földet kémlelve töpreng, hogy hol rontotta el..? Csak egy rántást érez, és már a fiú karjaiban köt is ki. Nem is kell megvárnia a szavait, egyből viszonozza az ölelést, egyik karját a nyaka köré fonja, a másikkal a mellkasát öleli át, arcát belefúrja a ruhájába.*
- Én sajnálom.. kicsit elragadtattam magam.. nem akartalak megbántani, és a.... *rövid szünetet tartva elnéz Viktor válla felett* ...cuccaidat is segítek összeszedni...
*Zavartan köhint egyet, de inkább nem kommentálja előbbi kirohanását, csak még szorosabban öleli meg a fiút. Öccse ujjongása eljut hozzá is, megpöcköli Viktor vállát és elbök öccse irányába aki minden bizonnyal épp Frencint fojtogatja.*
- Úgy látom hogy ők is egymásra találtak. Többet kéne vitáznunk, az öcsémnek elég széles baráti köre lenne
*Mosolyodik el, s szendén felpislog Viktorra*
|
*A visszakérdezésre sóhajtva bólint.*
- Igen.. most Viktor apára emlékeztetett az erőszakos viselkedésével, de annyi a nagy különbség, hogy Viktor Viktor, apa meg apa.. tehát tudom hogy Viktor sosem bántana senkit, főleg nem a menyasszonyát
*Bólogat, s ahogy Viktor nővére után megy elvigyorodva felnéz Frencinre, amolyan "látod?" tekintettel. Ahogy megöleli meglepődik, majd ujjongva felpattan.*
- Mégis lesz esküvő!!!!
*Visszarogy a fűbe és Frencin akárhogy tiltakozik, vidáman megszorongatja*
|
*Mikor Justin leül mellé ránéz, majd félrefordítja a fejét.*
- Jajj Justin.. itt már nem erről szól a dolog..
*A kijelentésre összeszorul a szíve, s úgy néz a fiúra.*
- Mint otthon?
*Megrázza a fejét. Hagyja, hogy a fiú a vállának dőljön. Nézi a vitát, de mikor Viktor Corni után fut elmosolyodik.*
|
*Elnéz oldalra, a lány szavaira meghökkenve fordul felé. Megcsóválja a fejét, s egy lépést felé tesz.*
- Változtam! Na és?
*Néz a lányra egy kis durcával, ami nem igaz.*
- Te nem változtál. Mindig is ilyen voltál.
*Teszi hozzá halkan, félrefordított fejjel. Mikor a lány elsétál, csak utána mered. Justinékra néz, majd Corni után néz. Ökölbeszorul az egyik keze, s a földre mered.*
~Nem hagyhatom, hogy egyedül bojongjon éjszaka..~
*Utána néz, s amikor már majdnem eltűnne, reflex szerűen fut utána, s a karjánál fogva rántja vissza.. magához, s a karjaiba zárja, szorosan átöleli, s behunyja szemeit.*
- Nem úgy gondoltam.. mindent sajnálok.. amit mondtam.. nem úgy gondoltam.. hidd el..
*Még szorosabban öleli meg.*
|
*Viktor szavaira meghökkenve tesz hátra egy lépést, egyik keze ökölbe szorul s váll szintig fel is emelkedik, de nem mozdul.. nem tud ütni. Megrázza a fejét, tincsei takarják könnyeit melyet rögtön le is töröl. Felszegi a fejét és úgy mered Viktorra.*
- Nem is értem mit vártam tőled... elmentél, de már nem az vagy aki voltál! Igen, én sem az vagyok, de én.. el akartam fogadni a változásokat.. sajnálom, hogy nem jött össze..
*Mered a földre hosszan, végül az erdő felé indul, de már nem robog, csak sétál. Mély levegőt vesz, és ha nem állítják meg a bunker felé indul. Oda még bekötött szemmel is eltalálna, mit számít a besötétedés?*
|
*A vitára már ő szeppen meg, s ahogy Frencin egy fához megy, kihúzza magát és ő is követi. Leül mellé, és felhúzott térdeire mered.*
- Ilyen durván még csak.. velem vitázott.. mi lesz így az esküvőből?
*Néz fel az égre, majd Frencinre, és sóhajt egyet.*
- Nem szeretem a vitákat.. pont olyan mint otthon.. de ez őket cseppet sem érdekli..
*Sóhajt, és ha a lány hagyja, nekidőlve a vállának dönti a fejét.*
|
*Justin szavaira zavartan félrefordítja a kezét, s a saját karját kezdi el simogatni, majd felnéz. Megrázza a fejét, s felnéz az égre.*
~Minek jöttem én ide? Zűrösebb mint az én életem..~
*Megvonja vállait, s az egyik fához ballag, leül, felhúzza lábait, s úgy figyeli az eseményeket.*
|
*Elengedi a lányt, így nem kerül a földre. Lenéz a lányra, s úgy hallgatja a szavait. Egyik keze ökölbeszorul, s tovább tűri a szavakat.*
- Rendben! Menny el! Könnyű elmenekülni a bajok elől! Persze, az összes lány ilyen! Mit vártam tőled? Semmit..
*Megvonja vállait egy gúnyos mosollyal. Lenéz rá, s a kijelentésre bólint.*
- Menny haza! Ott lesz neked a legjobb!
*Dacosan felszegi állát, de résen van. Frencinékre néz, majd vissza Cornira.*
|
*Viktort csak akkor veszi észre, amikor elkapja a kezét. Összepréselt ajkakkal, dacosan felszegett állal állja a mély pillantást, de nem szól semmit. Az öccséhez intézett kérdésre ő is a kisfiúra néz, a bizonytalan választ hallva egy gunyoros vigyorral visszafordul.*
- Gyerek még.. mit vársz tőle?
*A kirántás viszont váratlanul éri, orra bukik és ha Viktor nem engedi el, mindketten a földre eshetnek. Ha elengedi, csak ő zuhan az oldalára, s csuklóját megdörzsölgetve, szikrázó szemekkel néz fel a fiúra. Már a nyelvén van egy biztosan botrányosan sértő kijelentés, de minden önuralmát beleadva lenyeli. Hisz nem is gondolja komolyan.. Ahogy Viktor a lepedőre mutat, felpattan.*
- Nyugodj meg, mert én most rögtön elmegyek! Örülj neki, megszabadulhatsz tőlem! És ha marha nagy szerencsém van, akkor menet közben talán ér valami baleset, és így nem kell elviselnem azt a marha nagy kínt ami veled és az irántad érzett szerelemmel jár! Elég volt! Mit gondolsz ki vagyok én?! Mit vársz el tőlem?! Én tudom hogy mit várok el tőled, de nem fogok mindig csak én lépni feléd, TE nem szóltál hozzám, de ne aggódj, lesz annyi vér a pucámban hogy ÉN megyek el!
*Mérgesen szusszan egyet és Justinra nézve dobbant egyet.*
- Hazamentem!
*Az erdő felé robog, bár valószínűleg nem jut messzire. Ha meg igen, akkor is csak a bunkerig megy..*
 |
*Eléggé jól ismeri már nővérét ahhoz, hogy a szemeiből kikövetkeztethesse, mi fog következni. Cuccai repülését ledöbbent, idétlen arccal figyeli.*
~A nővérem tényleg megőrült..~
*Nagyot nyel, ám ahogy Viktor is bekapcsolódik, magához húzza Lilyt és sóhajt egyet.*
- Akkor egyedül kergetheted el a vaddisznókat.. E-GYE-DÜL *suttogja Lilynek, de mivel már robban is ki egy gigantikus vita, hangosan nem ismétli meg. Tágra nyíló szemekkel figyeli a civakodást, a kérdésre összerezzen.*
- Hogy én? Ne-nem tudom..
*Dadogja zavartan, tekintete csak úgy cikázik a páros között. Bármit is mond, nem úgy fog elsülni ahogy szeretné.. ahogy Frencin odajön feláll ugyan, de megrázza a fejét.*
- Nem! Itt akarok maradni.
*Makacsul bólint, és a lepedő mellett állva figyeli a további eseményeket.*
|
*Cornira néz, ahogy kiabálni kezd, s hátrébb húzódik.. egészen a háttébe.. vegyék úgy, hogy nincs itt! Nyel egy nagyot, majd mély levegőt vesz. Nézi Viktort, ahogy magára húzza a lepedőt, ezen csak elmosolyodik, de mikor felpattan a földről, már sejti, hogy nem lesz egy leányálom, amit csinálni fog. Megrázza a fejét, s odaszalad Justinhoz, s felrántja a földről.*
- Gyere! Ebbe jobb, ha nem keveredsz bele!
*Remélhetőleg a fiú vele tart, ha igen, akkor elindulnak az erdő felé.*
|
*Corni kirobbanására elkerekednek a szemei, s maga elé húzza a lepedőt, s eltakarja magát.*
~Opsz.. kiscit ideges szegénykém.. talán az agyára mentünk?? De mi.. hisz nem is csináltunk semmit!~
*Nem! Akkor sem fog megszólalni!! :P Megfogadta! Majdnem.. Mikor Jsutin cuccai nagy ívben repülnek ki, mégjobban maga elé húzza a lepedőt, s eltakarja majdnem az egész arcát.*
~Asszem most én következem..~
*Na igen, ahogy sejtette.. COrni berobog a sátrukba, s a cuccai nagy ívben repülnek ki. Na ezt már nem tűri szó nélkül, felpattan, odarohan, s megállítja Corni kezét a levegőben, s komoly arcot vág,a ami őszintén komoly, úgy néz rá. Kicsit még meg is szorítja a lány csuklóját.*
- Ezt nem kellett volna! Ha te így, akkor én is!
*Nem engedi el a lányt, csak pár pillanat után, de akkor is így leszorítja a kezét, azután engedi csak el. Mélyen a szemeibe néz, de nem hozzá fog szólni, hanem Justinhoz.*
- Justin! Hol akarsz aludni?
*Néz egy pillanatra rá, majd vissza a lányra. Mégegyszer megfogja Corni csuklóját, s kirántja a sátoból, ami eléggé fájhat neki. Nem szokott erőszakos lenni, de ez most ki kívánkozott.*
- Szóval a kedves úri hölgy, ma ott alszik ahol akar!
*Mutat el a lepedő felé, ahol az előbb volt. Összeszorítja fogait, s elengedi Cornelia csuklóját.*
|
*Viktor felpattanására elkerekednek a szemei, és vár valami visszaszólást, vagy egyetértést, vagy akármit, de nem szól semmit. Öccse pedig a példáját követi, pontosabban majmolja, és még a kutya is.. szemeiben könnyek csillognak, bár be lehet tudni a holdfény játékának a düh szikráival. Összeszorítja a szemeit és mérgesen felpattan.*
- Hát jó, ha így állunk..
*Berobog Justinék sátrába, s megemelt hanggal beszél, hogy jól hallhassák.*
- Az urak ezt játszák.. jól van, nem várok el mást, nem kell hozzám szólni, mit izgat engem?! Nyugodtan kommunikáljatok gondolatban, végülis mit számít hogy hozzátok beszélek. A két marha bunkó akik vagánynak hiszik magukat!
*Miközben beszél Justin cuccai magas ívben, egyenként repülnek kifelé, s miután az utolsó porszemet is kihajította, átrobog a saját sátrukba, és ahogy beszél Viktor cuccai ívelnek kifelé.*
- Rendben van, nem leszek ünneprontó, végülis gonosz, féltékenykedő, rabszolgahajcsár nővérke szavait minek teljesíteni?! Ó és úgyis csak egy egyszerű lány vagyok a többi ezer közül, minek kéne szóba állni velem?! Hisz ott van Virginia aki még a Himaláját is megmászná egy bájmosolyért! JÓL VAN!
*Mászik ki a sátorból miután az utolsó tetűt is kidobta.*
- Akkor én most hagyom kommunikálni az urakat, és E-GYE-DÜL ALSZOK!
*Durcásan megfordul és törökülsbe ülve, karba tett kezekkel lehuppan a földre.*
|
*Ahogy nővére megérkezik felül és elmosolyodva ránéz. A szavait hallva szemei lelkesen felcsillannak, és már nyitja a száját, de Viktor felpattan. Eszébe jut neki is élete végéig tartó némasági fogadalma, így rögtön elkomolyodik, s ahogy Viktor visszaül ő is ugyanúgy ül be, karba tett kezekkel, s ugyanarra a pontra mered. Lily nézi őket egy darabig, majd leül gazdája mellé és engedelmesen ő is a semmibe néz.*
|
- Semmiség.. na igen, tartsunk össze
*Elmosolyodva felnéz Cornira, majd zsebredugja kezeit, úgy sétál tovább. Mikor visszaérnek a táborhelyre megáll. Cornit figyeli, ahogy Justinhoz megy, s ő is követi. A kijelentésre bólint egyet.*
- Jó lenne, de ha a fiúk nem egyeznek bele, nekem megfelel Justinnal is
*Elmosolyodva oldalra billenti a fejét.*
|
*Mikor Justin leheveredik mellé, ránéz, de nem szól semmit. Sóhajtva az égre mered pár pillanatig.*
~Hmm.. ő sem szólal meg. Remek.. két néma férfi a táborhelyen.. legalább nem vagyok egyedül.~
*Bólint határozottan. Ekkor jön oda Cornelia, a kijelentésre elkerekednek szemei, s dühösen feláll, s ökölbeszorul egyik keze, már nyitná a száját, hogy mondjon valamit, de nem! Eszébe jut, hogy ő nem szólalhat meg! Kész! Durcásan visszaül a lepedőre, s karbateszi kezeit. Félrefordítja a fejét, s egy igen érdekes pontot kezd el bámulni.*
~Nők..~
|
*Frencin néhány kijelentésébe beleszólna, de inkább csendben marad, és egy mosollyal bólint. Mély levegőt vesz, és az égre néz.*
- Köszönöm, hogy meghallgattál. Elvégre, mi csajok tartsunk össze, nem?
*Kacsint le a lányra, és egy sóhajjal megszaporázza lépteit, amint meglátja már a sátrak tetejét kirajzolódni a fák között.*
~Jó lenne visszamenni a bunkerbe.. szívesen ellenék ott egy éjszakát, egyedül, az emlékekkel, a régi tárgyakkal.. de aggódnának értem, ha meg szólok.. akkor vagy Viktor, vagy Justin akarna velem jönni, és ez csak vitához vezetne.~
*Sóhajtva ér be a táborba, pillantása megakad Viktoron s meg is torpan, de hamar összeszedi magát és Justinhoz ballag függetlenül attól hol fekszik. Letérdel mellé és mély levegőt vesz.*
- Figyelj, ha tényleg annyira akarsz egyedül aludni, akkor ajánlok valamit.. mivel fiú vagy, aludhatsz Viktorral, Frencinnek is kényelmesebb lesz, ha egy lány alszik vele.
*Kíváncsian oldalra dönti a fejét.*
|
*Szeme sarkából figyeli Viktort, aki egy lepedőt hoz ki. Töprengve néz rá.*
~Csak nem akar kint aludni? Abba Liának is lesz beleszólása.. hjajj, csak nehogy többet civakodjanak egymással, mint velem.~
*A gondolatsorra elmosolyodik, feláll és Lilyvel a karjaiban Viktorhoz megy. Mivel nem kérdezhet semmit, leheveredik mellé, majd ha nem tetszik szól. Ha hagyja nekidől, s a mellkasának dönti a fejét az eget kémlelve, és a lányokat várva.*
|
*Megcsóválja a fejét, de nem beszél bele Corni mondandójába. Tovább hallgatja.*
- Ez igaz.. fel kellene válallnia.. de ők már csak ilyenek. Azt várják, hogy más lépjen helyettük
*Bólint egyet, s sóhajt.*
- Akkor nem tudom..
*A szavakra elmosolyodik.*
- Ha tiszteletben tartja, az még jó is.. nem? Nézd a jó oldalát.. nem beszél vissza neked!
*Megvonja a vállait, de lehet, hogy ez nem így van. A kérdésre bólint.*
- Igen, figyeltem. Erre!
*Vezeti a lányt a helyes irányba, s visszaindulnak a táborhely felé.*
|
[197-178] [177-158] [157-138] [137-118] [117-98] [97-78] [77-58] [57-38] [37-18] [17-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
