|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:40 - |
A folyosó elvisz egyik helyről a másikra. A szállásáokat köti össze leginkább, de a mellék utakon a könyvtár is elérhető, meg persze a kert felé nyíló ajtó. |
[181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Öccse kérdését hallva rákövetkeztet arra, hogy igaza van.. sóhajtva a plafonra néz.*
- Tudod.. a mai világban nincs olyan, hogy "egyedi". Nem csak én tanulok jól az iskolában, attól hogy te csak engem ismersz könyvmoj, stréber lányként.. mint ahogy nem csak egy bajkeverő van egy iskolában.. ez ellen nem tudsz tenni semmit sem. Minden "stílusból" több van. Nem csak te és a Szőke vagytok egyedül vagányak.
*Sunyi mosoly, mely le is fagy. A kutyákra nézve ismét felsóhajt.*
- Nem attól lesz egy ember egyedi, hogy milyen szerepet játszik.. hanem hogy egy adott ember milyennek látja. Megnyugtatlak, nekem te vagy a legkedvesebb kisöcsém.. és nekem te leszel a legnagyobb bajkeverő, csínytalan és nagyszájú kölyök, még ha van is másik.. de te vagy a legédesebb fiú is az életben... én is csak azért vagyok stréber, mert te olyannak látsz. Minden ember olyan, amilyennek látják. Viktor szerinted "vagány", szerintem viszont egy nagyon jó tanuló.
*Justinra néz, mélyen a szemeibe egy apró mosollyal.*
- Ne próbálj meg mindenkinek megfelelni.. légy önmagad, és ne akarj mindenáron egyedi lenni.. gyerek vagy, élvezd ki. Egyszer úgyis eljön majd valaki, aki egyedivé tesz. Akinek te leszel az Egyetlen, és aki kiemel a többi egyforma ember közül..
*Ábrándozó sóhajjal a plafonra néz. Ha öccse rákérdezne, mert kinézi belőle hogy rákérdezne, arra, hogy Viktorról beszél-e, szemrehányó pillantást vet rá.*
- Dehogy, én az úszás tanárról beszélek.. te még nem láttad a fotóját! Azok a szemek..
*Alsó ajkába harapva ismét a plafonra néz.*
|
*Leül nővére mellé, ahogy magához vonja elhúzza a száját, majd egy sóhajjal a vállának dönti a fejét. A szavait hallva meglepődik, hisz Corni teljesen fején találta a szöget.. fel se háborodik, csak visszaigazítja homlokáig a sapkát, s nagy szemekkel felnéz Cornira.*
- De akkor.. mit csináljak?
|
- Miért lennék mérges, te buta?! Nekem az a legfontosabb, hogy épségben vagy!
*Csóválja meg a fejét, de már látja öccsén, hogy nem kér több ölelést. Mikor Justin kitér a válasz elől összehúzza a szemeit, majd szelíd mosollyal a fenekére ül, hátát a folyosó falának dönti, s kinyújtja a kezét öccse felé. Ha leült mellé, akkor átkarolja a vállát és magához húzza.*
- Tudom, hogy milyen rossz lehet neked.. mégcsak nem is vagy hivatalosan az iskola tanulója.. mindenki idősebb nálad, és emiatt úgy érzed, lenéznek.. fel akarod hívni magadra a figyelmet, ezért bebizonyítod, hogy te is vagy olyan leleményes, mint ők.. bemázolod a mosdókat feketére, vagy kitolsz a német tanároddal..
*Huncut mosollyal megpróbálja szemig letolni öccse sapkáját, majd újból átkarolja a nyakát egy békítő mosollyal.*
- És leginkább azért nem akarsz barátkozni, mert féltékeny vagy a többiekre.. tudom ám hogy nem a többi diák nem akar veled barátkozni, hisz nekem van a legédesebb öcsém! Nehogymár ne tudj levenni bárkit is a lábáról!
*Mosolyog a kisfiúra, majd egy sóhajjal a plafonra néz.*
- Szerintem ott van a baj, hogy egyedi akarsz lenni.. ha valaki szintén olyan bajkeverő, mint te, akkor rögtön irigy vagy rá, hisz ez a te szereped! Hogyan tűnj ki a többiek közül, hogyha van egy csomó egyén, aki "majmol téged"? Jól gondolom?
*Néz le Justinra a választ várva.*
|
*Nővére reagálása igen csak meglepi, nagyokat pislogva ránéz, de hagyja hogy megölelje.*
- Dehát.. dehát... nem is vagy mérges?
*Pislog tágra nyíló szemekkel, ám ez az ölelés-sorozat már kezd neki sok lenni. Lily Izzy bundáját rágcsálja, amíg a "mami" fürdeti.*
- Persze hogy jól vagyok.. hé nyugodj meg, kutya bajom!
*Húzza ki magát büszkén, a kérdésre lesüti a szemeit és a fejét is lehajtja.*
- Én..
*Nem tud, vagy inkább nem akar válaszolni. Megrántja a vállait.*
|
*Lily betoppanására Izzy fáradtan elkezdi csóválni a farkát, majd nekilát a kölyök tisztogatásának. Corni felkapja a fejét, és hosszan öccsére mered, aki tőle messzebb áll. Szemeibe könnyek szöknek, szívéről egy egész szikla szakad le. Felugrik a helyéről és Justinhoz rohanva térdre rogy előtte, magához rántja, majd szorosan a karjaiba zárni.*
- Hála az égnek... hogy jól vagy..
*Suttogja összeszorított szemekkel, könnyeit nyelve, de semmi pénzért el nem eresztené Justint. Végigsimít a hátán, másik kezével a sapkáján, és még szorosabban magához öleli, majd a vállait fogva eltolja magától, hogy szemügyre vehesse.*
- Ugye nem esett bajod? Jól vagy? *röviden ismét megöleli, ha tudja, majd eltolva magától végigsimít az arcán.* mégis miért tűntél el?? Annyira aggódtam érted!
*Megtörli a szemeit, és egy szipogással várja a beszámolót.*
|
*Nővére hangja bizony még hozzá is eljut. Felkapja a fejét, s az előmászó Lilyre néz. Az ölébe emeli.*
- Nem mehetek ki hozzá.. biztosan leszidna a sárgaföldig..
*Hallja a lépteket, így tenyerét kutyája szájára tapasztva némul el. Ám ahogy a léptek elhalnak, meglepve tapasztja fülét az ajtóra.*
- Vajon.. feladta? És miért nem kéri Viktor segítségét? Csak nem vesztek össze?
*Elkerekednek szemei, ám a kétségbeesett hangra nagyot nyel. Leteszi kutyáját a földre, mély levegőt vesz, s táskáját fél vállára szedve bizonytalanul lenyomja a kilincset. Lily előre szalad és mamájának tekintett Izzyt támadja le, Justin félénk léptekkel megáll messzebb.*
- Itt.. vagyok..
*Suttogja halkan, de hallhatóan, s összeszorítja szemeit.*
|
*Miután a szobájába berontva tapasztalta, hogy se Lily, se Justin, se a cuccuk nincs a helyén, egyből elfogta a pánik. Legelső gondolatként a telefonjáért nyúlt, s már épp benyomta volna Viktor számát, ám egyrészt a könnyektől nem látta a gombokát, másrészt ez a mozdulat amúgy is hamar félbeszakadt.*
~Kérjek tőle segítséget? Ezek után? Szegényt úgy ott hagytam... nem támaszkodhatok rá.. egy ilyen beszélgetés után.. ez önzővé tenne..~
*Letörli a könnyeit, mély levegőt vesz, s a telefont farzsebébe csúsztatva, Izzy mellett körbejárkálta az egész kastélyt. Minden tetőre, pincébe, vagy apró kis zugba benézett, körbejárta az összes tantermet és bekéreckedett az összes szobába, ám öccsére sehol sem bukkant.. a nagy idegességtől kezei elkezdtek remegni, a sok futástól pedig térdei váltak reszkető kocsonyává. Ám nem adta fel, a folyosón szaladt épp, megállás nélkül kiáltozva öccse nevét, ám egy pontnál, közel a szertárajtóhoz tüdeje beadta a szolgálatot. A falnak dőlve rogy le a földre, zihálva, izzadtan, kimerülten, Izzy hasonlóképp liheg mint ő. Hátát a falnak dönti, fejét felhúzott térdeire fekteti, kezeit behúzza hasához.*
- Justin... hol vagy?
|
*A folyosón kocog, Frencin szavai csengenek a füleiben. Megrázza a fejét, hogy kiűzze őket onnan, s egy sóhajjal lelassít lépésre.*
~Jó, az igaz hogy Viktort meg Liát szeretem, és ott van Izzy meg Gyilkos is.. de ők most egymásra találnak, vagy ha nem akkor egymásra fognak, én már csak teher vagyok nekik. És még az a bunkó Chris is eljátsza a jópofit előtte, engem meg szivat németből..~
*Sóhajt egyet, ám megtorpan s felkapja fejét, mikor hangokat hall. Egy kisgyerek táskával a vállán? O-o.. körbenéz, de csak egy szertárajtót lát, így beront, becsukja maga után, s az ajtónak dőlve leül a földre.*
|
*A szavakra elhúzza a száját.*
- Ha így gondolod
*Megvonja vállait, zsebreteszi kezeit. Szusszan egyet a szavakra, s bólint.*
- Jó, nem szólok... nekem mindegy, hogy mit csinálsz, de az anyukád és a nővéred hiányolni fognak, és keresni is... bár, ha így vesszük az anyukádnak jó lesz, csak a nővérednek nem... na mindegy... nem szólok bele, tényleg azt csinálsz, amit jónak látsz
*Megvonja vállait, selindul az ellenkező irányba.*
~Ostoba kölyök... a nővérére a szívbajt fogja hozni... de felőlem...~
*Megvonja vállait, s lazán megszaporázza lépteit, s a földet fürkészve megy, amerre lát.*
|
*Ahogy összeborzolják a haját, felháborodottan szusszan egyet, és ahogy visszakapja a sapkáját, egy sóhajjal lehúzza a fejéről. Megigazgatja a tincseit, leporolja a sapkát és úgy rakja fel magára, a lány javaslatára lehajtja a fejét. A hátbaveregetésre sóhajtva rámarkol táskája pántjára.*
- Ne haragudj, egyedül dolgozom.. de még meggondolom.
*Ellép a lánytól, körbenéz a folyosón, majd lassan megindul.*
- Kérlek ne szólj senkinek se, hogy itt jártam. Biztos vagyok benne, hogy még találkozunk..
*Ereszt meg egy mosolyt, s megszaporázza lépteit.*
|
*Megcsóválja fejét a fiú szavaira, majd összeborzlja a fejét, lehúzza a sapkát magáról, s ráhúzza.*
- Azért még nem kell mindenkit, az egész világot gyűlölnöd! Majd megoldjuk ezt a Chris problémát, ha akarod... *összedörzsöli két tenyerét* Vannak jó módszereim, beavatlak téged is és együtt végrehajtjuk, mit szólsz?
*Néz a fiúra egy sóhajjal, majd elmosolyodik.*
- Bírlak, Justin. Jó fej vagy!
*Hátba veregeti a fiút, s várakozón karbateszi kezeit.*
|
*A lány szavaira felkapja a fejét, szemei tágra nyílnak*
~Ennyire híres lennék? Wow!~
*A kérdésre feltápászkodik, leporolja a nadrágját és a hátára veszi a táskáját.*
- Gyűlölöm ezt a helyet.. gyűlölöm hogy kegyelemből vagyok csak itt, gyűlölöm Christ és gyűlölöm hogy koloncként vagyok a nővéremen, gyűlölöm hogy anyut magára hagytuk és gyűlölök mindent!
*Teszi karba a kezeit, szinte lángol már a dühtől, annyira gyűlöl ;). Lily kíváncsian pislog Frencin felé, gazdája sóhajt egyet.*
|
- Akkor fölösleges kérdeznem... a második feltétel az, hogy maradj, szóval...
*Megvonja vállait, s zsebredugja kezeit.*
- Gondolom te vagy, az a kölyök... hmmm... hogyis hívnak? Á, megvan! Justin Tyler! Az a bajkeverő kölyök. Láttam az adatlapodat meg a képed, csak nem jutott eszembe... beszöktem tegnap éjjel a tanáriba... hmm...
*Lenéz Justinra, majd elhúzza a száját.*
- Miért akarsz elmenni? Szerintem tökjó hely, sok balhét lehet itt csinálni, de kellene egy bajkeverő társ. De eddig nem találtam senkit...
*Felnéz a plafonra egy sóhajjal, de a sapkát még nem adja.*
|
*Ahogy a földre kerül megszeppen, s ahogy a táskája is követi, becsatolja majd magához ölelve felhúzza a térdeit. Arcát a táskájába fúrja, Lily nyüsszögve dugja ki a fejét, bár ő tökéletesen elvan XD.*
- Ezért gyűlölök itt lenni..
*Motyogja az orra alatt inkább csak magának, mint a lánynak. Már nem néz fel, próbálja azt a látszatot kelteni, hogy hidegen hagyja az egész. Corninál ez be szokott válni XD. A feltételekre durcásan megrántja a vállát.*
- Kérdezz.. aztán meglátjuk. Nem fogok ezen a helyen maradni...
*Rázza meg a fejét összeszorított szemekkel, s a földön csücsülve visszatemeti arcát a táskájába.*
|
*Mikor szembe kerül egy sprayvel meglepődik, de amint fújja a fiú lebukik, s a vállánál fogva megpróbálja a földre teríteni.*
- Én meg azt mondtam, hogy már az enyém!
*Néz mélyen a szemeibe, s leszedi róla a táskát, majd feláll vele, a vállára teszi, s turkálni kezd benne.*
- Csak ilyen kacatjaid vannak? Hmm... nekem spécibb eszközeim vannak
*Megvonja vállait, s ledobja a táskát a fiú mellé, majd a sapkához nyúl, a kezeiben forgatni kezdi, s sóhajt.*
~Ha ennyire fontos neki... cehh...~
*Visszanyújtja a fiúnak, de vissza is húzza.*
- Két feltétellel visszaadom! Egy, ha válaszolsz néhány kérdésemre, kettő, nem mész el!
*Lóbálja meg a sapkát a fiú előtt, majd lehúzza a saját fejére.*
- Nyugi, nem kell a sapkád
|
~Az a sapka fontos nekem.. és Corni mindig azt mondta, védjem meg azt, akit szeretek.. ettől férfi a férfi..~
- Én szépen kértem!
*Szegi fel állát, elhátrál pár lépést hogy biztonságosan tudjon turkálni a táskájában, s ahogy rálel arra amit keresett, visszalép a lány felé. Összepréseli az ajkait, és mérges szemekkel a lányra néz.*
- Szembe ne kerüljön!
*Előkapja kedvenc spray-ét, és a lány arca felé fúj vele.*
|
*Mélyen elmereng gondolataiban, mikor befordul elé a fiú. Gúnyosan elmosolyodik.*
- Na mi van? Nem mész el?
*Kiveszi kezeit a zsebeiből.*
- Nem adom! Már az enyém!
*Jelenti ki, felszegi állát, s kikerülve a fiút továbbindul. Ha megpróbálná lehúzni a fejéről a sapkát, akkor ehy kozdulattal a keze ügyébe veszi, s nem adja!*
- Ekkora felhajtás egy sapkáért...
*Jegyzi meg halkan.*
|
*Amint sapkája, mely szörnyen vagánnyá teszi őt, lekerül a fejéről, elkerekednek a szemei és utána kap.*
- Hé, add vissza!
*A lány után siet és befordul elé, először dühösen áll lábujjhegyre, majd ajkai sírásra görbülnek, de összepréseli őket. Nem keseredhet el!*
- Az az enyém! Add vissza!
*Lily visszabújik a pulcsija alá. Hát.. ennyit a vérebről.*
|
*Felhúzza szemöldökét a durcás fiút látva, a szavaira megvonja a vállait. Utána fordul, s megfogja a sapkáját, s lehúzza róla.*
- Ezt megtartom, ha nem bánod. Mostmár mehetsz! Szia
*Megfordul, s a fejére húzza a sapkát, zsebredugja kezeit, úgy sétál tovább, széép, lassan.*
|
*Lilyt figyeli, aki boci szemekkel pislog a tájra, ám a lányt meglátva vakkant egyet, mire gazdája is felnéz, majd behúzza a vészféket. Amint megfogja a vállát, lelöki onnan a kezeket, és elhátrál tőle.*
- Hagyj békén!
*Vágja rá cseppet sem kedves hangon, dehát amit kap, azt adja vissza. A kérdésre durcásan karba teszi a kezeit, és félrefordítja a fejét.*
~Miért jön mindenki ezzel?!?!?! Nem is nézek ki annyira gyereknek!!!~
*Igazít egyet sapkáján, s egy sóhajjal vállat von.*
- Ne aggódj, egy perc múlva itt se leszek!
*Hátranéz a folyosón, megsimogatja Lily fejét és kikerülve a lányt tovább indul.*
- Szia.
|
[181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
