|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 19:24 - |
| Egyértelműen Corni birodalma, s a császárnő ehhez tartva magát nem szívesen enged be bárkit is.. a konyhában aztán vasfegyelem uralkodik, minden edény és eszköz katonasorrendben fekszik egymás mellett, az evőeszközök rendezetten csillognak, a tányérokon egy apró porszem sincs, a pult mindig fényesen csillog. Gáztűzhely, sütő, egy rádió, és egy mini tv a hosszú főzésekhez. Corni a konyharuháit is itt tárolja egy fiókban, és a veszélyesebb eszközöket a felső szekrényekbe pakolta, hogy a kicsik ne érjék el. A fűszerek nevük szerint ABC sorrendbe sorakoztak, s amikor csak Corni beteszi ide a lábát, rá percekre ínycsiklandó illatok indulnak útra, s járják be az egész házat. |
[153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*Az ölelésre kissé meglepődik. Nem számított rá.. viszonozza az ölelést, a szavakra a lányra néz.*
- Nem vagyok kutya..
*Jegyzi meg halkan és félrenéz, majd egy mosollyal a lányra. Az arcsimításra lehunyja szemeit, majd felnyitja őket. A lány szavaira oldalra dönti a fejét és mély levegőt véve ő is végigsimít az arcán.*
- Jó ezt hallani.. remélem így is lesz.
*Szorosabban átöleli és lehunyja a szemeit, majd elmosolyodva felnéz.*
- Keresve sem találnék olyan lányt, amilyen te vagy.. benned minden meg van, amit csak el lehet képzelni.. szerencsésnek érzem magam
*Néz egy pillanatra a lányra, majd lehunyja szemeit és állát a lány fejtetejének dönti.*
|
*Ahogy Viktor ránéz elhúzza a száját, és visszapillant a földre. Megcsóválja a fejét és felnéz Viktorra, majd elmosolyodva befordul elé és átöleli.*
- Ez nem hangzik hülyén.. természetes. Olyan ez, mint a kutyáknál.
*Vonja meg a vállait, s lehunyja a szemeit. Végigsimít a fiú arcán.*
- De én szeretlek, és a te helyed sosem veheti át senki! Te vagy a ház ura, és ez nem fog változni, akárki is teszi be ide a lábát..
*Hajtja fejét a fiú vállára, és szorosabban öleli.*
|
*Cornira néz, amint mellé lép, majd ismét előre. A szavaira elhúzza a száját és ránéz.*
- Minek örüljek? Megint csak vitatkozunk.. illetve vitákat robbantok..
*Csóválja meg a fejét és ismét kinéz az ablakon. A kérdésre karbateszi kezeit és megvonja egyik vállát.*
- Sam a szobájában, Issei nem tudom.. a házban kóvályog valahol.. Frencinéket meg tudod.
*Néz egy pillanatra a lányra, majd zsebredugja kezeit. Lehajtja a fejét és a földet fürkészve felsóhajt.*
- Figyelj, nem tudom mi van velem.. talán.. *felnéz a lányra, kissé bánatos tekintettel, és fancsali arcal.. magyarul le van lombozódva* ..féltem a helyem. Tudom, hülyén hangzik.. de.. így van..
*Mély levegőt véve inkább a földet kezdi el nézegetni és lehunyja szemeit.*
|
*Viktor szavaira elmosolyodva oldalra billenti a fejét. Nézi ahogy a fiú az ablakhoz megy, és sóhajt egyet. Lemászik a pultról és Viktor mellé lépeget.*
- Hát, nem vagy feldobódva. Pedig így nehéz beszélgetni
*Csóválja meg a fejét és felnéz a fiúra, végül mély levegőt vesz, és kinéz ő is az ablakon. Karba teszi a kezeit, és a földet kezdi el fürkészni.*
- A többiek?
*Néz körbe, és a falnak dönti a hátát.*
|
*Elmélyülten mosogat, izé.. gondolkodik, amikor meghallja Corni hangját. Odakapja a fejét, és figyeli, ahogy a lány a pultra ül. Kíváncsian mérgetei, majd elzárja a csapot és félreteszi a poharakat.*
- Valahogy be kell segítenem a családi életbe, ha másképp nem tudok..
*Csóválja meg a fejét és az ablakhoz sétálva megtámaszkodik a párkányban és kinéz rajta. Tekintete üveges, látszik, hogy nagyon töri a fejét valamin, de inkább nem mondja ki hangosan.*
|
*A lépcsőn lefelé ballag töprengve, majd egy sóhajjal megáll és körbenéz. A konyha felől hall csak zajokat.. beballag hát, és az ajtófélfának dőlve karba teszi a kezeit. Mosolyogva nézegeti Viktort, és sóhajt egyet.*
- Ezt hagyhattad volna rám is..
*Csóválja meg a fejét, és mellé lépkedve felül a pultra. Viktort kezdi el figyelni, majd félrenéz.*
|
*Első dolga az volt, hogy felhívta a két legjobb barátnőjét egy közös vonalba (Carmen, Kokoro), és elsírta nekik milyen szörnyű vitájuk volt a bevásárlási lista miatt, és hogy Viktor biztos utálja és tuti nem lesz esküvő se, meg egy ágyban se akar majd aludni vele, stb.. miután a fél kuka megtelt a zsebkendőivel, és a lányokkal is áttértek egy teljesen más témára, letette nehézkesen a telefont, és kivitte a szemetet. Ott pont belefutott a postásba, akitől átvette a leveleket, és beszélgetett egy jót. Bejőve azonnal felsietett a kicsikhez, ránézett alaposan mindkettőre, s csak ezután ment vissza a konyhába. Összedobta a szószt és összekeverte a tésztával, majd ezt átöntötte egy nagy jénai tálba' (gőzöm sincs hogy írják), lefedte, és kitette az ebédlő asztal közepére. Ezután felsietett a kicsikhez, pont végszóra, mert már mindkét apróság ébren pislogott.. megetette őket, felmondott egy mesét, s miután elaludtak, lefelé indult a lépcsőn. A hangokat meghallva meg is áll, s mély levegőt véve lehunyja a szemeit, majd felnéz és átugorja az utolsó két fokot.*
- Itt vagyok!
*Ballag a csapat elé, már ha nem kerülik el egymást a nagy házban XD*
|
- Rendben.. vigyázzatok magatokra!
*Szól hátra, de nem fordul meg. Belekeveri a tejfölt a szószba, ám kevergetése egy idő után lelassul, majd meg is áll. Töprengve maga elé néz, majd arcát két tenyerébe temetve a térdeire rogy. Egy sóhaj szakad fel a tüdejéből, és megrázza a fejét.*
~A házasságban gyakoriak a viták, de.. ez.. rossz volt..~
*Nyitja fel szemeit és ujjai között a talajra néz, majd ismét behunyja, és sóhajtva megrázza a fejét.*
|
*A szavakra elhúzza a száját.*
~Épp ezt akartam elkerülni.. remek.~
*Néz félre, majd szó nélkül odaadja a papírkát. A szavakra sóhajt, de nem mond semmit.*
- Elmentem.. majd jövünk
*Indul el a kijárat felé, közben felveszi a kocsikulcsot és az előszoba felé veszi az irányt. Lehajtja a fejét, s merengve a földet kezdi el nézni.*
|
*A fiú kihúzkodására összehúzza a szemeit, a letolásnak is nevezhető szavakra csípőre teszi a kezeit. Sóhajtva megrázza a fejét.*
- Nem szoktam felesleges dolgokat összeírni, és tudom, hogy spórolni kell! Összekeversz valakivel..
*Ballag oda hozzá, és kiveszi a kezéből a listát. A pult felé menet átolvassa, majd kihajítja a kukába.*
- Nem is fontos, majd összeírok egy új listát azokból, amik teljesen elfogytak. Így legalább gyorsabban hazaértek
*Ereszt meg egy mosolyt Viktor felé, és a kikészített alapanyagokhoz ballagva feltűri a felsője ujját könyékig. Beleszagol az egyik tejfölös dobozba, majd bólintva nekilát kiönteni a tartalmát egy tálba.*
|
*A listát meglátva elkerekednek a szemei, a kérdésre nem is mond semmit. Száktátva nézi a listát, ahogy kézbekapja feláll és kitekeri. Végignézve a listát kihúzza a felét a tollával. A lányra néz.*
- Egy csomó fölösleges dolgot felírtál.. és amúgy is, spórolnunk kell.. az örökségből is kifogyunk lassan. Még az esküvő is a nyakunkon.. és még be kell tartalékolnunk azokra az időkre, amíg nem lesz munkahelyem.
*Dönti oldalra a fejét, majd mély levegőt vesz. Lassan megcsóválja a fejét és összetekeri a listát.*
- A fontosabb dolgokat megveszem, de a többit máskorra hagyjuk.. jó?
*Néz kíváncsian a lányra, de nem nagyon akar vitát.*
|
*A szavakra elmosolyodva bólint, a csókra felemeli a fejét, és hosszan viszonozza. Sóhajt egyet, és kikászálódik a fiú öléből. Eszébe jut valami így az egyik fiókhoz siet és kiemel egy kb. 20 centi széles papírt, amit a fejével egy vonalba tart, és az szépen kitekeredik. Az alja a földön ér véget..*
- Drágám, jut eszembe.. el tudnátok ugrani boltba?
*Biccenti oldalra a fejét, és nekilát összetekerni a listát, közben zavartan vállat von.*
- Nem kell sok dolog, csak amiből kifogytunk, meg néhány apróság a kicsiknek..
*Tekeri össze, és átnyújtja a fiúnak mosolyogva, félrebiccentett fejjel.*
|
*A szavakra megcsóválja a fejét. Nem is akart ilyet kérni.. Átöleli a lányt és mély levegőt véve a lány hátát kezdi el simogatni, cirógatni. Elmosolyodik és az újságra néz, majd eltöpreng.*
- Na, akkor lassan indulok.. benézek egy állásinterjúra is. Nem hinném, hogy elsőre összejön.. de egy próbát megér
*Von vállat, majd odahajolva a láynhoz megcsókolja. Elszakadva tőle sóhajt és várja, hogy szabadon engedjék.*
- Ígérem, sietek vissza hozzátok..
*Dönti oldalra a fejét, és körbenéz.*
- Frencint, Justint és Samet is hazahozom.. és akkor minden jó lesz
*Mosolyodik el ismét, és sóhajtva körbenéz.*
|
*Ahogy Viktor lerántja sikkant egyet, majd elneveti magát, és átkarolja a fiú nyakát. A nyakcsókra abbahagyja a nevetést, és Viktorra pislog ártatlanul.*
- Abba nem megyek bele, hogy pizzát rendeljünk! Tele van egészségtelen dolgokkal.. de végülis, 10 percet még várhat
*Dönti homlokát a fiúénak és mosolyogva rápislog, majd behunyja a szemeit és lekuporodik Viktor mellkasához. Átöleli, és mély levegőt véve befúrja a fejét az álla alá.*
|
*Ahogy a lány kikecmereg az öléből utána néz, majd teljesen az asztal felé fordul. Egy sóhajjal elnéz az ajtó felé, de mivel nem hall babasírást visszafordul az újsághoz. Lapoz, minek következtében papírsistergés hallatszik. Végre valami hang. A kérdésre a lányra néz, és biccent.*
- Persze..
*Elvigyorodik és a lány derekára csúsztatja a kezeit, majd egy mozdulattal lerántja magához.*
- Á, muszáj ebédet csinálnod?
*Mosolyodik el és belecsókol a lány nyakába. Kérdezne valamit, de eszébe jutnak a gyerekek is. Hát, ez az ötlet nem jó.. így elveti. Nem hagyhatják magukra a pöttömöket. Elengedi a lányt, s ha tudja beköti a köténykéjét.*
|
*Csönd..csönd..csönd.. lassan az agya is az óra ritmusára kezd kattogni,s mikor arra eszmél, hogy ugyanerre az ütemre pislog, megrázza a fejét, és kikecmereg lassan Viktor karjaiból. Nyújtózik egyet és egy csókot nyom a fiú fejére, mintha csak egy gyerek lenne.*
- Akkor én nekilátok az ebédnek.. valami extra kérés a desszertel kapcsolatban?
*Pislog hátra Viktorra miközben kipakolja az előre ledarált húst és egyéb hozzávalót a szószhoz. Visszailleszti a derekához a kötényt és szenved vele, majd egy sóhajjal Viktorhoz tolat.*
- Megkötnéd?
|
*Ahogy elszakad a lány ajkaitól felnéz rá, a kérdésre gyorsan visszahúzza a kezét és bambán elvigyorodik. Inkább nem mond semmit.. A szavakra szájhúzva az újságra néz.*
- Hátömm... oké..
*Pislog értelmesen, s félkázzel elkezdi lapozgatni az újságot. Olvasgatja közbe a cikkeket, amiket úgy gondol, hogy jó ha elolvas. A tollat a kezébe véve sóhajt, s az állához emelve dobol rajta párat. Másik kezével karolja a lányt, hogy le ne csússzon. Eltöpreng és az órára néz, majd az újságra. Hallani lehet az óra kattogását.. elég idegesítő. Síri csönd, csak az ebéd forcsogását lehet hallani.. A simogatásra néha a lányra néz, majd vissza az újságra.*
|
*Ahogy Viktor keze rossz helyre csúszik, meglepődve pislog párat, majd elmosolyodva elszakad a fiú ajkaitól, és végigsimít az arcán.*
- Rövid volt az éjszaka, igaz?
*Kacsint rá és nyom még egy röpke csókot a fiú ajkaira, majd az újságra néz. Felsóhajt, és bevackolva magát Viktor ölébe a vállának dönti a fejét.*
- Munkára feel! Nem érünk rá egész nap.. dolgozni keelll..
*Ő azért meg se mozdul, Viktor mellkasát simogatja.*
|
*A szavakra elneveti magát és bólogat.*
- Perszeee... hogynee
*Próbál teljesen komoly arcot vágni, de nem sikerül. Sóhajt, a lány szavaira elmosolyodik, a kérdésre félrenéz, majd rá.*
- Már van egy új... amíg a kórházban voltál. A régivel már nem tudtam mit kezdeni.. ment a roncstelepre
*Von vállat és mély levegőt véve körbenéz. Végignéz magán, a csók váratlanul éri, de rögtön viszonozza. Átkarolja a lány derekát, s egyik keze megint rossz helyre csúszik.. xD A lány hasa alá és cirógatni kezdi.*
|
*Viktor szavaira elneveti magát, majd gyorsan megkomolyodva szigorú arcot vág.*
- De remélem azért hagyni fogod, hogy mindegyik az ajtón távozzon az ablak helyett.. és neked még egy húgod is van, meg még Frencin is ott van..
*Töpreng el. Na igen, népes család XD ahogy Viktor odabújik hozzá, mosolyogva átöleli, és a fejét az övének dönti. Elnéz a gáztűzhely felé, és felkapja a fejét.*
- Oh, az ebéd! Mire hazahozod a srácokat, készen kell lennem.. jut eszembe.. mi van az autóddal?
*Dönti oldalra a fejét, hisz legutóbbi emléke róla nem is hasonlít egy járműre. Vagy van már azóta új..? Felújította a régit..? Motort vett..? Annyira le van maradva XD kicsit össze kéne fognia végre a dolgokat. Na majd ha mindenki hazaér.. családi kupaktanács házirenddel és napirenddel. Bólint egyet, majd elmosolyodva lepislog Viktorra, és egy csókot nyom az ajkaira.*
|
[153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
