|
Témaindító hozzászólás
|
2008.02.28. 20:00 - |
Az étterem a város egyik elegáns negyedében van elhelyezve. Kívülről ki van világítva, csodaszép esténként. A bejárat előt kisebb asztalok találhatók, bent pedig gyönyörű szépen megterített asztalok díszelegnek. Akár egy gyertyafényes vacsorát el lehet itt tölteni, hisz alkalmas hely. A tulaj is nagyon kedves.. megnyerő külsővel. |
[207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
*Na igen, a fiú kezét fogva ballag le mögötte, majd amint leértek a lépcsőn, felzárkózik mellé. Kicsit meg van még illetődve.. de lassan újra beindulnak a gondolatai. A pulthoz érve már mászna be mögé, de Viktor az ölébe húzza. Hát, így is jó.. elmosolyodva karolja át a nyakát. A suttogásra meglepve pislog kettőt, s oldalra biccenti annyira a fejét, hogy ne nézzen ki túl ostobán.*
- Mit köszönsz?
*Mosolyodik el lassan, és egy sóhajjal a fiú fejének dönti a sajátját. Mély levegőt vesz, közben lehunyja a szemeit. Tényleg nagyon jó volt, de neki ennyi karaoke azért elég volt.*
|
*A közelebbhúzásra felnéz, majd vissza is hunyja szemeit. Lassan elszakad ajkaitól, de az ölelésen nem lazít egy kicsit sem. Végigsimít az arcán, majd megfogva a kezét elindul lefelé a színpadról. Minden bizonnyal a lány nem fog ellenkezni, hisz alig akart énekelni.. xD Neki meg már kell egy kis pihi.. a Lehetsz király és a Breaking free... huh, és ő még akarna énekelni, a pihi után.. bár ezt még meglátjuk. A pulthoz érve felcsüccsen az egyik székre és mivel nem engedte el Corni kezét, így az ölébe ülteti. Közelebb hajol hozzá és suttogva szólal meg.*
- Köszönöm
*Mosolyodik el, majd felegyenesedve elnéz Naru felé és ha ő is idenéz, akkor biccent neki egy amolyan "köszönöm" féleséget.*
|
*A fiúhoz bújva karolja át, közben azért ő maga is visszaakasztja a mikrofont. Mély levegőket kapkod, igazából sokkal jobban élvezte, mint várta. Úgy megismételné ^^ egész este csak énekelne a fiúval..*
- Tudod én..
*Pislant fel a fiúra nagyon halkan, de a csókra elkerekednek a szemei. Huh, ez hirtelen jött.. összeszűkülnek, majd le is hunyja őket, jön egy rossz gondolat de az tovább is megy. Visszacsókol szerelmének, közben átkarolva még közelebb húzza magához. Nem akar tőle elválni soha, soha, soha*
|
- Tudom, a világ másnak lát. Nem annak, amik vagyunk.. Óh..
*A vágyaokzó szemeket látva elmosolyodik, ám a tapsviharra felkapja a fejét. Corni derekát átölelve vonja magához közelebb és a mikrofont visszatéve a helyére felé fordul és ezzel a lendülettel meg is csókolja, Szenvedélyesen, s nem is akarja elengedi. Két tenyerébe temeti a lány arcát. Nem zavartatja magát.. XD Hagy lássák csak, hogy ők egy pár! ^^*
|
- ..de az egész földkerekség tudja, hogy szabadok lehetünk!
*Mutat végig odanézés nélkül a többieken, csak úgy vak lendületből.*
- Lebegünk!
*Pörög vidáman jó sokat egymás után, és művészi pontossággal érkezik meg kicsit odébb. Bár azért megszédült, de nem vészes ^^*
- Egy csillag sincs túl messze az égen! Ha megpróbáljuk, szabadok lehetünk!
*A fiút figyeli szélesen mosolyogva, ahogy odaér csalfa mosollyal, játékosan elhátrál, vagyis elugrál hátrafelé és erőteljesebben énekel.*
- Sietünk! A helyre ahol önmagunk lehetünk!
*Próbál összhangban mozogni a fiúval, és mostmár bátran járja be az egész színpadot. Jó hogy a merész léptek között le nem esik XD ahogy a fiú megfogja a kezét sietve átveszi másik kézre a mikrofont, és úgy fűzi vele össze az ujjait. Csillogó szemekkel, bár szaporán emelkedő mellkassal néz fel rá.*
- Itt az idő amikor szabadok lehetünk! A-aah..
*Viktor szemeit kutatja szerelmes, ködös tekintetével, majd lassan a többiekre néz.*
- Tudom, a világ másnak lát. Nem annak, amik vagyunk. Ó..
*Néz fel vissza rá vágyakozó szemekkel, és már elég szorosan áll előtte. Sőt, szinte suttog, de azért persze éneklés szinten, lágy hangon. Tekintete a fiú ajka és szemei között vándorol, csak a tapsvihar hozza vissza a valóságba. Összerezzenv elnéz oldalra és lassan, kipirulva elmosolyodik.*
|
*Ahogy a lány egészen belelendül felkuncog kicsit, de amint ő jön az énekbe, rögtön megkomolyodik.*
- Ha megpróbáljuk, szabadok lehetünk!
*Ahogy körülötte forog elmosolyodik, és mély levegőt vesz.*
- ..Szállunk! *kapcsolódik be ismét* A helyre, ahol önmagunk lehetünk!
*Amint a nyakkendőjét kezdi el birizgálni félrenéz és megcsóválja a fejét és egy halk "nők"et dünnyögva folytatja. Megpördül a lány körül, így remélhetőleg elendi és nem folytja meg. Elé lépked, majd hátrébb*
- Itt az idő, mikor szabadok lehetünk!
*Int a lánynak, majd megpördül és ismét ránéz.*
- Szabadok lehetünk!
*Szökken egyet és a lány előtt pár méterrel kezd el táncolni a ritmusra.*
- Nem csak remény, nem csak hit.. (...)
*Ingatja a fejét jobbra balra és elmosolyodik. Amíg a lány énekel megkerüli párszor, hogy ne legyen egyhelyben, de aztán ismét előtte áll meg.*
- (...) hogy közelít!
*Rámutat, majd magára, miközben énekel*
- Nem csak te, nem csak én.. (...) tudja, hogy szabadok lehetünk!
*Megfogja a lány kezét és ha elmondta a szövegét, akkor megpörgetve el is engedi.*
- Szállunk!
*A lány mellé szökkenve lépked az ütemre és énekel is, de néha Cornira néz csillogó szemekkel.*
- Egy csillag sincs túl messze az égen! Ha megpróbáljuk szabadok lehetünk!
*Megpördülve szökdécsel hátrafelé és integet közben.*
- (...) szálllunk! A helyre, ahol önmagunk lehetünk!
*Kedvese elé érkezik, majd megfogva a kezét a színpad széle felé kezd el lépkedni*
- Itt az idő, amikor szabadok lehetünk!
|
*Neem, ő nem fog úgy ugrándozni meg bohóckodni mint a fiú! Ő anya, meg komoly meg minden.. egyáltalán mit keres itt?? Na majd ő jól letolja Viktort!! Vág durcás arcot és egy pillanatra megfordul a fejében az is, hogy lerobog, de aztán lehunyja a szemeit.*
- Lelkünk legmélyén érzéseink árja, mint folyó, a mederbe simul..
*Lassan elmosolyodik és a fiú elé lépkedve végighúzza a kezét a nyakkendőjén.*
- Majd egy égig érő hullám felemel, hogy mindenki lássa! (..) Lebegünk! Egy csillag sincs túl messze az égen.. *amíg a fiú énekel pörög egy kicsit, majd egyhelyben megállva bekapcsolódik* .. szabadok lehetünk!
*Egészen felvidul azért, még a durcáját is elfelejti, és egyik kezét a magasba emelve ugrál körbe a fiú körül, elmegy egészen a színpad másik végére*
- Sietünk, (..) a helyre ahol önmagunk lehetünk! *idő közben már vissza is ért a színpad másik végére, mint aki nem bír egyhelyben megállni siet Viktorhoz és megfogja a nyakkendőjét* ..amikor szabadok lehetünk.. úúú yeeeaah! *mosolyogva nézi a fiút, és amikor be kell kapcsolódnia a nyakkendőjét fogva tesz egy kört körülötte, tehát fordítja magával őt is* ..az igazság, mi világít! Látjuk mindketten, hogy közelít..
|
*Elmosolyodva figyeli a lányt, majd maga mellé húzza saját kezét.*
- A hited erőt ad, erőt, hogy elhiggyem..
*Dönti oldalra a fejét, majd a részéhez érve a lány elé lép hirtelen.*
- Szabadok lehetünk!
*Emeli mellkasához a kezét, amit időközben ökölbeszorított, de aztán ismét visszatér a régi, nyugodt hangja.*
- ..szállunk! Egy csillag sincs túl messze az égen! Ha megpróbáljuk! Ha elég erősek vagyunk!
*Dönti hátra a fejét és úgy énekel. Majd lehajtva a fejét elkezd az ütemre lépkedni és a ritmusra a fejét is ingatja.*
- Szabadok lehetünk!
*Biccent a lány felé, majd elindul az ellenkező irányba, és felemelve szabad kezét nagy ívet rajzol a levegőbe.*
- Érzed, ahogy tenger hullámaként nő, megállíthatatlanul?
*Néz kíváncsian a lányra és felé fordulva vár egy kicsit, majd bekapcsolódik.*
- Majd egy égig érő hullám felemel, hogy mindenki lássa!
*Miközben énekel a lány felé lépked, de ahogy megáll előtte, egyhelyben még mindig lépked az ütemre. Majd kilépve oldalra erőteljesen megnyomja a szavakat.*
- Szabadok vagyunk!
*Nyúl ki karjával felfelé, majd a lány felé fordul.*
|
*Viktort figyelve elmosolyodik, de ahogy elkezdi elengedni a kezét, kicsit megszeppen. Mih? El is kell távolodnia tőle?*
- Űrt teremt köztünk a sok ember, és magunk maradunk.. *lehunyja a szemeit és mély levegőt vesz, majd mosolyogva felnéz* ..de a hited erőt ad, erőt, hogy elhiggyem..
*A súgógépre sandít, de a refrén egészen felvillanyozza. Ugyan még nem lehet táncnak nevezni amit csinál, de a ritmusra mozog, roggyasztja felváltva a térdeit és a vállaival isőő..izél. A fiú után kapcsolódik be*
- Lebegünk... (..) egy csillag sincs túl messze az égen! (..) ..ha elég erősek vagyunk..
*Kicsit felszabadultabban kezd el egyhelyben toporogni a zene ritmusára és a mikrofonra néz, majd csillogó szemekkel Viktorra.*
|
*Nos, kicsit meglepődik, amint a lány mégis énekel. A kézszorításra fel sem figyelt. Elmosolyodva biccent neki, majd elsandít a közönség felé és feléjük fordul.*
- Tudom, a világ másnak lát. Nem annak, amik vagyunk..
*Néz a lányra egy már csak halvány mosollyal. A lány felé fordulva hátrébb lép tőle és lassan elengedi a kezét, de közben végig őt figyeli. Remélhetőleg nem kell megint utána futni..*
|
*Ahogy Viktor odajön félénken felpislog rá, a szavait hallva a többiekre néz, majd vissza fel rá.*
- Dehát...
*Kezd bele fejrázva, de aztán el is hallgat. Bevillan neki a minapi vásárlás a fiúval.. lehunyja a szemeit hogy még tisztább legyen az emlékkép, aztán ezt visszapörgeti kicsit.. a kórházban a szülés után, aztán otthon.. ahogy felcsendül a zene felnéz Viktorra és kinyitja a száját, de megint beszoruló a hang a torkába. Megszorítja kicsit a fiú kezét, majd eltökéltebb arccal összeszűkülnek a szemei, leemeli a mikrofont, és halkan belekezd.*
- Ha megpróbáljuk.. ha erősek vagyunk..
*Lehunyja a szemeit, majd lassan felnéz a fiúra. Ez eddig nem is olyan rossz*
|
*Amnt Corni elkezd hátrálni leinti a zenét, hogy álljon meg egy kicsit. A lány után lépve elkapja a kezét és magához rántja.*
- Ne félj.. nyugalom! Mintha csak ketten lennénk.. ne törődj a többi emberrel.. csak rám figyelj!
*Mosolyodik el a lányra figyelve, majd egy legyintéssel ismét megkezdődik a zene. Nem engedi el a lány kezét, összekulcsolja vele az ujjait. A mikrofont a szájához emeli és Corniról le nem véve a tekintetét belekezd ismét.*
- Lebegünk, szállunk. Egy csillag sincs túl messze az égen.
*De most nem mutatványozik, lehet, hogy a lányt ez is bepánikoltatná.. xD Sőt, még az se biztos, hogy így elnyerte a.. "bizalmát".*
|
*Elmosolyodva nézi a színpadra baktató fiúkat, ahogy Viktor is odakerül még szélesebben mosolyog. A pultra dőlve megcsóválja a fejét.*
- Fiatalság bolondság..
*Mosolyogva nézi őket, de leginkább szerelmét. Néhány ökörködésen el is neveti magát, és a szája elé emeli a kezét, majd elkezdi letörölgetni a pultot a zene ritmusára. Amint a fiúk befejezik leteszi a törlőrongyot és megtapsolja őket, egy csókot is dobna Viktornak, mikor látja hogy elindul felé. Zavartan körbenéz, majd rá, és megfogja a kezét. Mi? Hogy? Ő? Menjen vele? Fel? Mindenki elé? Mi, hogy énekeljen is?? Mindenki előtt?? Jó, miért ne, szerelmesek, ez normális, csak 50 ismerős lehet itt.. ahogy a zene felcsendül, nyel egy nagyot, és két kézbe fogja a mikrofont. Oké, szokott ilyet, a kicsiknek.. szép lassú szám, ott a súgógép is, nem kell ökörködni meg ilyesmi.. de akkoris, ő neem.. itt van mindenki és.. és jajj.. a fiú hogy gondolhatta ezt?!?!?! Na majd jól letolja a fejét, és.. júj Viktor már énekel.. remegő térdekkel néz rá, majd sietve vissza a súgógépre. Most mindenki őket figyeli.. szerepelnie kell, de nem kémiaverseny, hanem énekelni.. ő nem szeret énekelni!! Nincs jó hangja!! Kinyitja a száját a szöveget figyelve, de egy hang se jön ki a torkán, így becsukja és lehunyja a szemeit. Elengedi az állványhoz rögzített mikrofont és hátrébb lépked. Nem akaar, nem akaar, menjenek innen!! Jöjjön inkább Carmen vagy valaki.. aajh hova bújhatna el?? Nem akarja hogy mindenki őt nézze!!!*
|
*A refrénhez érve nagyot sóhajt, de persze énekel.*
- Mámort hoz és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren.. Élj csak, ahogy jól esik, az sem baj, ha meg is lesik.. Tedd azt, amit élvezel bizsergesd a tested-lelked!
*Ellenben a két fiúval, ő nem mutatványozik. De végülis nem is áll egy helyben. Viktor lépéseit ellesve kezd el az ütemre lépkedni, az utolsó mondatot kihangsúlyozza szépen. Lehunyt szemmel fejezi be, majd lassan fel is néz és megáll. Naru szavaira ránéz, majd visszateszi a mikrofont a helyére. A fejborzolás ekkor éri, elmosolyodva ránéz, de az átkarolásra hátradönti a fejét.*
- Naruu.. ahj, igen túléltem.. de ha mégegyszer.. Naru..én.. nincs hangom ehhez, na
*Néz félre, ahogy visszaszól Viktornak ránéz, majd bátyjára és ha tud, meglóg előle.. xD*
|
*Biccent Narunak és a legjobb tudását elővéve ismét rákezd.*
- Mámort hoz és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren.. Élj csak, ahogy jól esik, az sem baj, ha meg is lesik.. Tedd azt, amit élvezel bizsergesd a tested-lelked!
*Miközben énekel integet néha, pördül, forog, majd leül a színpadra és onnan integet, de az utolsó mondatnál felpattan és erőteljesen megnyomva az utolsó szótagot lehajtja a fejét. Egy mosollyal lassan felnéz, Naru szavaira ránéz és biccent neki. Visszateszi a mikrofont a helyére.*
- Mi vagyunk a legjobbak!
*A hajborzolásra felnevet, majd egy sóhajjal kifújja magát. Menne utánuk, de a megszólításra meg is torpan. Elkapja a mikrofont, a meglepi hallatán összehúzza mosolyogva a szemeit. Ahogy a zene felcsendül elmosolyodva felnéz, majd el Corni irányába. Mivel valószínűleg nem jön magától, így leszökken a színpadról és odaballagva hozzá a kezét nyújtja neki. Ha megfogta és ül, akkor felsegíti, ha nem, akkor csak elkezdi közelebb vezetni magához, amint egyre hátrébb lépeget. Fellépeget vele a színpadra és a másik állványhoz vezevtve lassan kicsúszik keze a kezéből. Mély levegőt vesz, majd a szájához emelve a mikrofont ő kezdi el, hisz Cornit ismerve ő nem vállalkozik erre.*
- Lebegünk, szállunk. Egy csillag sincs túl messze az égen.
*Szabad kezével mutat maga előtt egy kis teret, majd feljebb mutatva, ami a csillagokat szimbolizálja, de vissza is néz a lányra.*
|
*Hol jobbra, hol balra néz boldogan vigyorogva, és biccent egyet Viktornak is és az öccsének is, majd előre nézve rákezd a refrénre. Még egy mindent bele!*
- Mámort hoz és kéjjel kínál minden száj és bájos szempár! Csók ha csattan, láb röppen, nadrág csusszan, ágyú dörren.. Élj csak, ahogy jól esik, az sem baj, ha meg is lesik.. Tedd azt, amit élvezel bizsergesd a tested-lelked!
*Szökdécsel ide-oda mint egy bolha, néha forog, néha átugrál Yamához vagy Viktorhoz az állvánnyal együtt, néha meg leguggol a színpad szélére hogy orrbapöcköljön valamit. Az utolsó szótagot még erőteljesen megnyomja, majd ahogy a zene elhalkul mozdulatlan marad. Még egy kicsit.. picit.. aztán egy sóhajjal kikapcsolja a mikrofont és rádől az állványra. Pihen egy kicsit, végül vigyorogva felegyenesedik.*
- Juhééé! Klasszak vagytok, srácok!
*Borzolja össze Yama, majd Viktor haját, és amint öccsénél jár, a nyakát is átkarolja.*
- Ugye hogy túlélted? Gyere, igyunk valamit.. jah, Medison!
*Fordul Viktor felé, miközben elengedi öccse nyakát. A fiú kezébe dobja a saját mikrofonját, és rákacsint.*
- Meglepi.. Csak ügyesen!
*Ballag le a színpadról, és az utolsó fokot átugorva ismét becélozza a karjával öccse nyakát. Start of Something New..*
|
*A megpörgetésre bátyja után néz, de talpon marad. Ahogy Viktor énekel kiegészíti.*
- ..egy szélvész ... egy cikon..
*Az átkarolásra felnéz rá és sietve énekel.*
- A gyönyör, a mámor, az nem áll távol! Az alkatától egy megrögzött kannak!
*Az oldalbabökésre nyitja a száját, hogy mondjon valamit erre az enyhze célzásra, de elfolytja az énekkel.*
- ...keress egy kost, és szeress most, mert holnap már lehet hogy véged!!
*Figyeli Viktort, majd mély levegőt vesz.*
|
*Yama hangját meghallva egy "nocsak"kal ránéz, majd elmosolyodva biccent és ő is rászikronizál az egyes részeknél. Végre csapat munka! A felsoroláshoz érve bólint.*
- Egy orkán..... egy tájfun....
*Remélhetőleg Yama mondja az ő szövegét. A fiú mellé szökken és átkarolja a nyakát szabad kezével.*
- A gyönyör, a mámor, az nem áll távol! Az alkatától egy megrögzött kannak!
*Szakad el Yamától és oldalbaböki, majd egy fejrázással visszasiet a helyére. Leteszi a mikrofont a helyére és az ütemre tapsolva elnéz Naru felé és tánclépésekkel fűszerezi az előadást.*
- ...keress egy kost, és szeress most, mert holnap már lehet hogy véged!!
*Tárja ki végül karjait, majd összecsapva kezeit Narura néz mosolyogva. Kicsit kezd kifulladni, de nem gond ;)*
|
*Felcsillannak a szemei öccsét látva, bár lehetne kicsit mozgékonyabb is, de majd ő rásegít.. néhány szóra rászinkronizál miközben odasiet hozzá, és amint befejezi öccse vállát elkapva pördít rajta egyet. Remélhetőleg ha el is akarna esni, Viktor valahogy felfogjaXD*
- És durva lenne ha földre verne, egy ostoba érzés.. (a felsorolás a fiúké, addig ő tekereg mint a klipben Bereczki Zoli, aztán folytatja) ..ha támad? Én nem vagyok itthon! De megőrzöm én a hidegvérem, ha a forró a talaj? Lelépek szépen!!
*A másik két sor szintén nem az övé, így amíg a többiek rákontráznak addig feldobja a mikrofont, majd elkapja és oldalra kitárja az egyik karját.*
- Ki mindig annak tenné a szépet, ki bejön, köszön, és már le is lépett.. hát (közös) keress egy kost *mutat el a válla fölött* és szeress most mert holnap már lehet hogy véged! Húúú!
*Szökdécseli körbe a fiúkat vidáman integetve, hiszen most jön a refrén*
|
*Naru csalogató szemeire összehúzza szemeit és felszegi az állát. Aztán végülis beadja a derekát és megfogja a kezét. Tekintete Carmenre téved, ami még erőt is ad neki. Narura sandít, majd Viktorra és félúton bekapcsolódik.*
- Élj csak, ahogy jól esik, az sem baj, ha meg is lesik! Tedd azt, amit élvezel bizsergesd a tested-lelked!
*Nyel egyet és a mikrofonnal a kezében elnéz Naru felé. Fürkészi egy ideig, majd a közönségre pillant, végül lehajtja a fejét.*
- A szerelem örvény-ez ősrégi törvény! Ha velem vagy, dobd be magad! De a szerelmet hagyd! Az behúz a csőbe. Hogy én egy nőbe? Az ki van csukva!
*Az utolsó kérdésnél felnéz, de mivel sosem lnekelt, így eléggé zavarban is van. Hátrébb lépked és Narura néz.*
|
[207-188] [187-168] [167-148] [147-128] [127-108] [107-88] [87-68] [67-48] [47-28] [27-8] [7-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
