|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.20. 18:37 - |
Egy nagy csarnok, öltözőkkel, és egy hatalmas lelátóval, ami körbeöleli a korláttal ellátott jégpályát. Fent a lelátók egyik csücskében van egy kis fülke, ami a zenéért és a fényekért, meg egyéb technikai cuccokért felelős vezérlő. |
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
*Lilla szavaira kíváncsian visszanéz a párosra, de a jelenetre egyhamar el is érzékenyül. Eleinte csak szipog, aztán előveszi a Yamától kapott pzs-t, és jó alaposan kifújja az orrát.*
- Ez olyan.. olyan.. olyan aranyos! *Dörzsölgeti meg a szemeit, de aztán fel is csattan* Hé, és velem mi lesz addig?!
*Vágja be a durcát, és mocorogva megigazítja magán Naru kabátját. Töprengve megigazítja a biztonságiövet is, majd egy sóhajjal nyújtózik egyet. Ha Yama visszaül, akkor mosolyogva ismét nekidől.*
|
*Öccse szavaira elmosolyodik, de a kérdéseire ez le is fagy az arcáról. Töprengve lehajtja a fejét, tincsei beárnyékolják a szemeit. Egy ideig meg sem szólal, aztán nevetve felkapja a fejét, és öklével gyengéden vállba sózza Yamát.*
- Jajj, öcskös...
*Sóhajt fel, átkarolja Yama nyakát ha hagyja és a mellkasára húzza. Mielőtt megölelné erőteljesen összeborzolja a haját. Mosolyogva lehunyja a szemeit, és megcsóválja a fejét. Állát öccse fejének támasztja*
- Nem fognak elválni az útjaink, soha többé.. még egy csomó dolog vár rád meg rám.. elmegyünk horgászni, de mivel nem tudok elijesztgetjük a halakat, meg ellopjuk a többi horgász csaliját.. focizunk suli után, és miután betörtünk egy ablakot, csendben elsunnyogunk.. megszivatjuk a lányokat egy nyári strandparti után, aztán jót röhögünk amikor a bosszújuk visszacsap.. és megtaníthatsz azzal az éles izével is bánni, nem jön rosszul.. elmegyünk sátorozni és este rémsztorikat mesélgetünk egymásnak, aztán átsompolygunk a szomszéd piknikezőkhöz éjszaka, és a frászt hozzuk rájuk.. sosem hagylak magadra, ígérem! *lepislog rá, és az állát megfogva felemeli a fejét* Hazudtam én neked valaha?
*Mosolyog rá, majd szeme sarkából elnéz a két lány felé. Öhm, oké, ő férfi és nem pedig érzelgős kislány.. megköszörüli a torkát, és elszakad Yamától.*
- Ebbe inkább ne menjünk bele.. nna, pattanj vissza, már nem vagyunk messze! Öveket bekötni!
*Siet vissza a másik oldalra és behuppan a kocsiba. Lillára kacsint, majd mosolyogva hátranéz, és ha mindenki megvan, indexelve gázt ad és kikanyarodik az útra.*
|
*Ahogy hátradöntik nyekken eggyet, s úgy pislog fel Sonjára. A szavait figyelmesen hallgatja, ahogy lemászik róla mozdulatlanul fekszik még egy ideig, s csak lassan ül fel. A tarkójához nyúlva eltöpreng, majd megvakargatja, végül sóhajt eggyet.*
- De nem helyes. A testvéremként szeretlek..
*Néz félre, majd ismét rá és mély levegőt véve mosolyt erőltet magára.*
|
*Ahogy lefékeznek összeszorítja szemeit. Rendben.. fő a nyugalom. Amint valaki megérinti a vállát meglepve pislog hátra, a kérdésre elmosolyodik és megcsóválja a fejét.*
- Ne aggódj..
*Yamakasi szavaira felnéz, majd oldalra dönti a fejét.*
- Szerintem meg is oldódott minden..
*Sandít Carmenre, majd kíváncsian Narumira néz, végül félre.*
|
*Ahogy a kocsi ismét lefékez felnéz. Amint bátyja kiszáll és utasítja, hogy szálljon ki meglepődik. Kikapcsolja az övét és kiszállva Narura mered. Hát, nem kecsektető, ahogy így áll. Nyel eggyet, ahogy elkapja a vállát felnéz rá. Az ölelésre meglepődik, először próbál elszakadni tőle, aztán viszonozza az ölelést és oldalra pislog. A szavaira lehunyja szemeit, majd összeszorítja, s szorosabban öleli.*
- Nem haragszom.. rád sohasem tudnék haragudni.. a bátyám vagy.. az egyetlen..
*Öleli, de amint bátyja ölelése lazul ő is lazít rajta. Ahogy elszakad tőle felnéz rá, s mély levegőt véve lehajtja a fejét és lehunyja szemeit.*
- Ugye mindig eggyütt leszünk? És nem hagysz magamra..?
*Rázza meg a fejét, s felnéz bátyjára reménykedő tekintettel.*
- Ha megint elválnának útjaink, azt már nem élném túl.. ezt is nehéz volt rendbehozni..
*Hajtja le a fejét, s összefonja maga előtt karjait. A talajt kezdi el figyelni.*
|
*A válaszra szomorúan lehajtja a fejét. Szóval nem.. letörten néz maga elé, majd elmosolyodva kitárja a karjait, és vidáman Domi nyakába borul. Megpróbálja hátradönteni. A vállainál fogva lenyomja, ha sikerül, és fölé hajolva lepislog rá.*
- Sajnálom, hülye kérdés volt. Tudod, néha úgy érzem hogy nem csak bátyámként szeretlek már.. de sosem hagysz alkalmat! Én nem hívhatlak randira, de te meg sosem hívsz el!
*Vág egyre durcásabb arcot, lemászik a fiúról, és a sarkai mellé ülve karba teszi a kezeit. Félrefordítja a fejét.*
- Hívj el randizni!!!
*Préseli össze az ajkait, és egy pontot kezd el nézni.*
|
*Na ennyit azért ő sem bír ki.. ahogy az autó ismét megáll nyüsszen egyet, de a hideget nem érzékeli Naru kabátjának hála. A szemeit dörzsölgetve ül fel, és Naruékra pislog, majd előre Lillára értetlenül. Megérinti a vállát.*
- Már megint balhéznak?
*Dünnyögi halkan, álmosan, és újból megdörzsölgeti a szemeit.*
|
*A válaszra rámarkol a kormányra és összeszorított fogakkal lekáromkodja magában a csillagokat az égről. Lilla szavaira lehunyja a szemeit, de lassan fel is tűnik a kollégium. Mély levegőket vesz, majd mostmár finomabban lekanyarodik az út szélére, lefékez, behúzza a kéziféket, és kinyitja az ajtót. Kiszállna, de az öv visszarántja. Sietve kikapcsolja, kiugrik és átsiet a kocsi mögött Yamához. Kinyitja az ajtót, és kifürkészhetetlen tekintettel lenéz rá.*
- Szállj ki!
*Szól rá elég erélyesen, de kicsit sem mérgesen. Az ujjait hajlítgatja, kezeit ökölbe szorítja, majd ellazítja, elég félreérthető lehet, de ha Yama kiszállt, akkor elkapja a vállait, magához rántja, és mielőtt kiszabadulhatna szorosan átöleli. Üres tekintettel néz maga elé.*
- Sajnálom.. ne haragudj.. nekem is bíznom kéne benned, ez a kötelességem.. bármikor rád bíznám az életem, és én tudom, hogy jól fogsz cselekedni.. bocsáss meg.. csak.. féltelek.. az egyetlen rokonom vagy, tiszta szívemből szeretlek, és vigyázni akarok rád azok után, amiken keresztül mentél.. ha nagy a gubanc, hozzám bármikor fordulhatsz, oké? Nem fog megrendülni a bizalmam.. öcskös..
*Teszi hozzá halkan, ölelése lazul, majd el is engedi Yamát, és kissé ködös tekintettel hátrébb lép. Végigsimít az arcán, majd megpaskolja, összeborzolja a haját ha tudja, és visszaindul az ajtaja felé.*
|
*Sonja szavaira elmosolyodik, ahogy elcsúszik elkapja, de esik vele. Lecsüccsen, a lány nevetésére elmosolyodik. Törökülésbe ül, a szavakra elvigyorodik.*
- A korizás pedig jól megy neked.. amúgy meg, nem lehet mindenki tökéletes mindenben!
*Bólint egyet, ám a további szavakra lefagy arcáról a mosoly. Kifejezéstelen arccal félrenéz, majd mély levegőt vesz.*
- Ezt a témát ne firtassuk.. kérlek
*Teszi hozzá, de nem néz rá. Merengve a jeget kezdi el figyelni.*
|
*Narumit fürkészi félszemmel, ahogy lefékez megtámaszkodik a kesztyűtartóban. Haja az arcába omlik sikeresen, így nem lát semmit, de a párbeszédet hallva felkapja a fejét. Félresöpri tincseit és összehúzott szemekkel a párost kezdi el figyelni. Megrázza a fejét, s karbatett kezekkel hátradől az ülésben.*
- Ha vitáztok, kiszállok!
*Néz Narumira eltökélt arccal, majd behúzza a nyakát.*
- Inkább csendben maradok..
*Javítja ki magát sietve, és az ablakhoz húzódva hétradönti a fejét. Merengve az utcát kezdi el figyelni, némán.*
|
*Ahogy a kocsi lefékez kishíján lefejeli az ülést. Egy sóhajjal megrázza a fejét. Carmenre sandít, de mivel megvan, bólint. Ám ahogy Narumi elkapja a ruháját és magához húzza meglepődik. A szavaira összehúzza szemeit, és kifejezéstelen arcot vág.*
- Értsd meg, nem tudok mosolyogni és nem tudok jókedvű lenni.. az ügyet pedig nem fogom az orrodra kötni. Unom, hogy mindig te húzol ki a bajokból..
*Fordítja félre a fejét, ahogy elengedik megigazítja a ruháját. Szemforgatva sóhajt és félrenéz, a szavakra Narura.*
- Tudom, hogy a testvérem vagy.. bízom benned, de ezt most megpróbálom egyedül megoldani.
*Bólint egy aprót, majd mély levegőt vesz.*
- Bár nem hiszem, hogy sikerülni fog..
*Teszi hozzá halkabban, majd megcsóválva a fejét lehunyja szemeit. Mély levegőt vesz és kinéz az ablakon, majd az üvegnek dönti a fejét.*
|
*Domi játékosságára elneveti magát. Ahogy átöleli visszafojtja a lélegzetét, és mosolyogva lehunyja a szemeit. A szavait hallva zavarba jön kicsit, de azonnal viszonozza az ölelést, és fejét a fiú fejének dönti.*
- Én is szeretek veled lenni.. annyira örülök, hogy ismét velem vagy!
*Vesz egy mély levegőt, és annyira elfelejti hogy jégen vannak hogy ahogy a másik lábára helyezné a súlyt, kicsúszik alóla a talaj. Domi vagy elkapja, vagy őt is húzza magával ahogy a földre csüccsen, mindkettőnek a vége nevetés lesz.*
- 5 perc alatt két olyan sportot is találtam, amiben nem vagyok jó.. a tánc, és a jégkorcsolya.
*Pislog fel mosolyogva Domira, és az ajkait kezdi el nézegetni, majd sietve félrenéz. Töpreng egy kicsit, majd lehajtja a fejét, s kezeit a mellkasához emelve a nyakláncát kezdi el birizglni.*
- Ugye ha majd lesz családod meg munkád és családiházad kutyákkal, akkor is szeretni fogsz?
|
*Mosolyogva hagyja, hogy Lilla visszahúzza a kezét, és egy ideig eltökélten néz maga elé, majd ezzel a mosollyal bele is tapos a fékbe, a kocsi pedig elég nagy rázkódással áll meg. Még jó, hogy mindenki be van kötve.. kikapcsolja az övét, leveszi a napszemüvegét, hátrahajolva elkapja Yama nyakánál a ruhát ha tudja, és magához rántja.*
- Igen, ha tudnám! De mivel nem osztod meg velem, nem tudom! Oké, ha egyedül akarod megoldani és nem kell a segítségem, ámen.. ugyan én vagyok az erősebb, okosabb és helyesebb láncszem, de rendben, nagyfiú vagy, nem kérdezek rá.. viszont akkor meg ne kérd rajtam számon, mikor minden erőmmel azon vagyok hogy mosolyt csaljak az arcodra!
*Húzza össze a szemeit, elengedi, és visszafordulva beletapos a gázba. Egy sóhajjal a kormányra teszi az egyik kezét, a másikat pedig a sebességváltóra, és kinéz az ablakon*
- Hűdevidám, a kutyafáját...
*Morog az orra alatt alig hallhatóan, és tűntetőleg az utat nézi. Vesz egy mély levegőt, és pár pillanatra lehunyja a szemeit.*
- Öcskös.. a testvéred vagyok, és a fenébe is, nagyon fontos vagy nekem! Ha bennem nem bízhatsz meg, akkor kiben?!
*Csóválja meg a fejét, de nem néz hátra. Felnéz az útra, és komor tekintettel a kihalt utcát kezdi el nézegetni.*
|
*A választ figyelmesen hallgatja, a végére elvigyorodik.*
- Én benne lennék, ha tudnék sportolni. De mivel nem tudok, be kell érned az edződdel
*Nyújtja ki a nyelvét, majd elmosolyodik és átöleli a lányt. A vállára hajtja a fejét és átkarolva a derekát elmerül gondolataiban.*
- Tudod, olyan jó, amikor velem vagy..
*Pislog fel rá, majd a jégre.*
|
*A szavakra nagyokat pislog, a kérdésre eltöpreng.*
- Na miért? Mutasd
*Kíváncsian végigméri, a dudálásra behúzza a nyakát és elmosolyodik.*
- Hát, ha valakinek ez tetszik.. őő
*Az ötletre megrázza a fejét, de nem nagyon tud ellenkezni. Megfogják a kezét, nagyot dobban a szíve, és ráteszik a dudára, sőt, még segítenek is neki. Elmosolyodik, majd el is neveti magát. Megcsóválja a fejét és inkább visszahúzza a kezét. Narumit látva, hogy ilyen boldog oldalra dönti a fejét és ismét rajtafelejti tekintetét.*
|
*Narumi szavaira ránéz, majd összehúzza szemeit.*
- Ha tudnád mi a helyzet, te sem lennél olyan hűdevidám.......
*Rázza meg a fejét és szemforgatva félrenéz. Lillával az enyelgését látva sóhajt, majd Carmenre néz.*
~Lehet tényleg az lenne a legjobb, ha nem velem lennél.~
*Gondolkozik el, majd kinéz az ablakon merengve. Hátradönti a fejét és lehunyja szemeit. Egyik kezével átkarolja Carment, s a hátát simogatva elmereng.*
|
*Az arcsimításba egészen belepirul, és sietve félrenéz. A kérdésre mély levegőt véve lehunyja a szemeit, és a vállait megvonva visszanéz Domira.*
- Én szeretnék továbbtanulni egyetemen, vagy főiskolán, de ahogy az edzőmet ismerem, tuti hogy erőltetni fogja a versenyzést.. nem is lenne rossz, én szeretek sportolni, de annyi ágba belekényszerít.. nekem bőveg elég lenne egy sportág, amit űzhetek verseny szinten, nem akarom kipróbálni az összeset.. de ez van. Meg van kötve a kezem
*Vonja meg a vállait mosolyogva és felpislog Domi szemeibe. Mély levegőt vesz, s homlokát az övének döntve lehunyja a szemeit. Lassan elmosolyodik.*
- Lehetnél a személyi edzőm.. örömmel leváltom a mostanit, és meg is fizetnélek..
*Halkan beszél, de még így is lehet érezni, hogy viccel.*
|
*Öccse szavait hallva összehúzza a szemeit, arcáról eltűnik egy pillanatra a játék és felbukkan az a testvéri szigor, amiért holott majdnem mindenki tiszteli. Hangja mégis szelíd marad, csak szemei csillognak keményen, ahogy a visszapillantóból Yamára néz.*
- Azt kéne megértened, hogy nem lesz annak jó vége, ha ilyen savanyú alak maradsz.. tudnod kell lazítani, és elengedni magad. Persze nem szabad túlzásokba esni, nem azt mondom hogy legyél olyan, mint én.. bár én ismerem a határokat *gondolkozik el egy pillanatra, majd megrázza a fejét* Mindegy, a lényeg az, hogy egy srác annyira hiányos nő nélkül, mint amilyen hiányos jókedv nélkül. Lehet, hogy vannak olyanok, akiknek nem számít mennyit nevetsz, de önmagaddal teszel jót, ha fel tudod dobni a környezeted..
*Siklik tekintete Carmenre, majd egy sóhajjal az útra néz. Tekintetébe visszaköltözik a játékos fény, Lilla szavaira pedig elneveti magát. Nevetve hátrahajtja a fejét, majd csitítva magát ránéz.*
- Köszi, nagyon édes vagy. Te vagy az első lány aki fel is sorolja az erényeimet
*Csóválja meg a fejét vigyorogva, és egy sóhajjal elnéz oldalra. Töprengve néz a mellettük elzúgó autókra, majd egy sunyi vigyorral Lillára néz.*
- Megmutassam miért jó vezetni?
*Választól függetlenül markol bele a dudába, először hosszan dudál csak, aztán gyorsan nyomkodja egymás után*
- Juhééééééé!
*A szembejövő autó viszonozza a lármát. Vigyorogva int a sofőrnek, majd kikönyökölve a kormányból megfogja Lilla kezét.*
- Naa, próbáld ki!
*Húzza a lány kezét a dudához, és segít neki is dudálni párszor. Bíztató mosollyal biccent neki, majd hátraveti a fejét.*
- Juhúúú!
*Carmentől nem kell tartani, ismeri és tudja, hogy elég mélyen alszik XD.*
|
*A kérdésre eltöpreng, majd megcsóválja a fejét.*
- Szerintem a városban maradok, és majd elhelyezkedek valamhol. Tanulásból elég volt
*Mosolyodik el, majd vállatvon. Lenéz a lányra, majd egyik kezét felszabadítva az arcán végigsimít.*
- És te? Gondolkoztál már rajta?
*Dönti oldalra a fejét, majd sóhajt.*
|
*Ahogy a férfi megérinti az arcát rásandít. A szavakra mégjobban zavarba jön.*
- Őőő, az igazat megvallva..
*Néz félre megint, majd a mellkasához húzza kezeit.*
- Igen.. eléggé. De ki ne jönne zavarba, egy izmos és helyes férfitől, akinek hiányos az öltözéke?
*Pislog rá, de most esik le neki, hogy mit mondott. Megrázza a fejét és sapkáját jobban magára húzza. Áá, jólvan... kipislog az ablakon, s mély levegőt vesz.*
|
[281-262] [261-242] [241-222] [221-202] [201-182] [181-162] [161-142] [141-122] [121-102] [101-82] [81-62] [61-42] [41-22] [21-2] [1-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
