|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 18:40 - |
| Egy hatalmas ebédlő, nagy asztallal és székekkel. A falon képek díszelegnek, és egy szép csillár lóg az asztal közepe felett. Nem annyira átlagos, de egy ebédhez megfelel. |
[300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
*Felnéz bátyjára. Mennek? Végülis igaz, menjenek. Mielőtt még kijön utánuk valaki.. sóhajtva behúzza maguk után az ajtót és hátranéz, majd a bátyjára*
- Szerinted mi lesz ebből?
*Húzza el a száját. Ő és Natalie kicsit különböznek.. kicsit.. sóhajt egy nagyot, és körbenéz. Magára erőltet egy mosolyt, de eszébe is jut valami, így felnéz Viktorra*
- Mi most akkor szobafogságban vagyunk, vagy nem?
|
*Nadehé.. a kardjára néz, majd az ujjakra a karján, és összehúzza a szemeit. Yama szavaira sóhajt egyet*
- Jó, akkor mondd el te, hogy mit keresek itt
*Kacsint rá, szúrós pillantással visszaveszi a kardját, és a hátára akasztja. Már járt mindenkinél, mindenki megcsodálhatta, kéri vissza. Hátradobja a haját*
- Ez kész időpocsékolás.. áh, Ya-ma-ka-si-kunnn *csippenti el a szó végét, és kuncogva megfordul. Mint egy igazi lány, a haja meglibben, az arca kipirul, mutatóujját az ajkába akasztja, és ártatlan pillantást küld a fiú felé. A térdeit összenyomja, és kicsit előre dől* Látszik, hogy nem tudsz bánni a lányokkal
*Nyúl a szeméhez, lehúzza annak az alját, és nyelvet ölt a fiúra. Felegyenesedik, és Corniék után ballag*
|
*A visszaszólásra mérgesen szusszan egyet, ahogy kikapják a kezéből a kardot felkapja a fejét. Összepréseli ajkait és folytogatja kicsit a levegőt, majd feljebb emeli a kezét olyan vonalba, ahol Natalie nyaka van xD. Eljátszadozik a gondolattal, hogy padlóra küldi, és mielőtt észreveszi, hogy mit csinál leengedi a kezeit. Kippei szavaira elkerekednek a szemei és felcsattan.*
- Miért én maradjak csendben?! Neki kellene meghúzni magát, hisz LÁNY!
*Hansúlyozza ki a nagybetűs szót és mérgesen karbateszi a kezeit.*
|
*Vesz egy mély levegőt. Egyik gyerekesebb, mint a másik.. és már figyelembe sem veszik. Viktor felé fordulva biccent egyet.*
- Rendben, igyekszünk. Bízd csak rám!
*Fordul két csapattársa felé, végigméri őket, majd Yamához siet. Ha tudja, kikapja a kezéből a kardot, és megfogja Natalie karját. Szusszan egyet*
- Oké, mindenki higgadjon le! Nem kell több jelző, sem gyilkos pillantás! Natalie, meséld el nekünk, miért is leszünk mostantól csapattársak, Yama, te pedig maradj addig csendben!
*Csak kicsit van elege belőlük xD*
|
*A vitát hallgatja, de nagyon elege van belőle.. megcsóválja a fejét, ahogy húga átkarolja rápillant, majd félre. Rövid töprengés után fel Kippeiékra, illetve inkább Kippeire, mert a másik kettő valószínűleg évődik.*
- Mi akkor bemennénk.. amint tudtok, szerintem csatlakozzatok. De végülis rátok bízom..
*Vándorol tekintete Nataliera és Yamára, majd lepillant Cornira. Ha benne van, akkor elindul befelé*
~Oké, hogy az ellenfeleink, de azért ezt nem kívántam nekik.. és szeretnék segíteni is..~
*Töpreng el, majd megrázza a fejét.*
~Hülyeség.. úgyse fogadnák el az én segítségem.~
|
*Felnéz Viktorra ahogy beáll elé, Natalie válaszára megdörzsölgeti a tarkóját. Egek.. jó. Vesz egy mély levegőt, a hangos gondolatmenetébe bátortalanul bekapcsolódik*
- Ennek így is kell maradnia, nem tudhatnak meg semmit! Bár ez most meleg helyzet volt..
*Simít végig a homlokán, és Viktorhoz lépkedve átöleli a karját. Jobb, ha a másik csapat vitáiba inkább nem kapcsolódnak be.. az is elég, ha figyelnek. Lehunyja a szemeit*
~Sajnálom őket, akkor is, ha az ellenfeleink voltak~
|
*Ahogy az arcába mászik, gúnyos mosollyal karba teszi a kezeit, és büszkén kihúzza magát. A becenévre megrándul az ajka és elkezdenek szép kis ráncok gyülekezni a homlokán, ahogy kikapja a kardját utána pislog, majd sóhajt egyet. Megvonja az egyik vállát*
- Mi mást várhatnék egy perverz kisfiútól?
*Corni kérdésére büszkén felszegi az állát, és a kardjára nézve bólogat*
- Igen az, mindig nálam van! Visszatérve pedig, a szünet arra való, hogy eddzünk
*Néz Viktorra kicsit szemrehányón, hogy még ennyit sem tud. Elnéz az ajtó felé, elgondolkozik, és egy sóhajjal a homlokára csap*
- Egekh, még a szüleitek sem tudnak semmit, ez így sokkal komplikáltabb lesz, mint hittem
|
*A lány szavaiból ismét csak az szúr neki szemet, hogy elvéti a nevét.*
- Ya-ma-ka-si!
*Mászik bele az arcába, majd karbatett kezekkel kihúzza magát. Ahogy az orrára teszi az ujját hátrébblép. A szavaira eltáltja a száját.*
- Mi az, hogy kisfiús?! Te LÁNY vagy! Nincs jogod ilyeneket mondani! És nem te vagy az edzőnk!!!!
*Kel ki magából és már elég hangosan kiabál. Kippei csitító szavaira megvonja vállait és mivel Natalie épp bemutatkozik sóhajt.*
- Szóval Natie..
*Néz rá egy gúnyos mosollyal és odalépve kikapja a hátáról a kardot, végül hátrébb szökdécsel vele. Megforgatja a kezei közt és jól megnézegeti.*
|
*Mi az hogy ne udvaroljon?! Ahogy Viktor beáll elé, szintúgy kihúzza magát. Elhúzza a száját és kicsit komoran fürkészi Viktor tekintetét, de a háta mögött zajló jelenet kizökkenti. Yama és Natie mellé állva felemeli mindkét kezét, közben csitítóan mosolyog.*
- Hé, hé, srácok, srácok, csigavér! Próbáljuk értelmes emberek módjára megbeszélni!
*Dörzsölgeti meg a tarkóját, de attól tart, hogy meg sem fogják hallani a heves kiabálás közepette :/ hát, majd kiderül.. mindenesetre ha ismét átlépnék egymás személyes távolságát, beteszi kettejük közé a karját, és kicsit széjjelebb noszogatja őket. Mi lesz itt, hajh.. *
|
- De úgy néztél ki!
*Vág vissza a szavakat hallva, majd mély levegőt vesz. A civakodás felett szemet huny, ám ahogy Kippei Cornihoz jö beáll elé.*
- Hé
*Húzza ki magát, ha felfogta, hogy nem kell idejönnie akkor bólint és a lányra felé fordul. Natalie bemutatkozására rápillant.*
- Viktor Medison.. hát, üdv a ninják közt..
*Pislog kettőt és elpillant a teraszajtó felé. Reméli, hogy nem jön ki senki utánuk ^^''. Nataliera néz.*
- Hát.. én nem akarok beleszólni, de nyáriszüneten vagyunk, szóval nem kell edzeni..
*Von vállat, de ez csak egy megjegyzés. Cornira néz, majd el Yamáékra.*
|
*Alig tudja követni a helyzetet, Kippei szavaira csak legyintget. Fel sem fogta azt, amiért bocsánatot akar kérni.. a mosolyra bandzsítva megrándul a szája, és int egyet.*
- Co-Cornelia.. az ott nálad egy igazi kard?
*Pislog a hátán levő vörös "hangszerre", és nyel egyet. De jó, hogy az ő csapatuk marad úgy, ahogy van ^^ elnéz az ajtó felé, odasiet, bekukucskál, majd be is csukja. Ez el fog tartani egy darabig.. jódarabig..*
|
- Én egy szóval sem mondtam, hogy fiú vagyok!
*Csattan fel, és ahogy Yama leszáll róla, felül. Amíg mindenki kiakad, feltápászkodik, leporolja a ruháját, és Viktorhoz ballagva kikapja a kezéből a kardját. Csúnyán néz rá, Yama felháborodására viszont vissza is szökken hozzá, és viszonozza a hangnemet.*
- Törődj bele hogy vége a lazsálós időszakodnak, te perverz! Yasamaki, vagy ááá tudom is én, kell neked ilyen bonyolult nevet viselned!
*Teszi karba a kezeit, és durcásan félrefordítja a fejét. Végignéz a társaságon, majd indulatosan Yama orrára mutat, kis híján kiböki a szemet. Mutatóujját neki is nyomja a fiú orrának*
- Olyan kisfiús külsőd van, el sem hiszem, hogy a csapattársaim vagytok! Holnap hajnalban elkezdünk edzeni, lehet hogy átmentetek Narumi vizsgáján, de velem nem lesz olyan könnyű dolgotok! Én kikupállak titeket, nem lesz itt semmi pihenés vagy nyálzás, férfit faragok belőletek a kardommal!
*Váltja fel az orrát a bebugyolált karddal, de vissza is húzza, és teljesen lehiggadva a hátára akasztja. Leporolja a tenyereit egymásban, és Viktorék felé fordul széles mosollyal.*
- Natalie vagyok, üdv
|
*Ahogy a keze rossz helyre kerül feltűnik neki egy, s más. Eltáltja a száját, ahogy kupán vágják nyekken egyen és lemászik róla.*
- Te lány vagy?!
*Fakad ki magából, Kippeire néz, majd vissza a lányra. Te jó isten..*
- Neeem!! Ez valami tréfa! Nem lehetsz a csapattársunk! NEM!
*Teszi karba a kezeit, és elnéz Kippei felé. Szemforgatva sóhajt, feláll és leporolgatja a ruháját.*
- Hé, Kippei! Ne udvarolj.. most sokkal nagyobb gondunk van
*Mutat a lányra mérgesen, végül ránéz*
- Legalább a nevemet jól mondtad volna! YAMAKASI!
*Kiabálja le a haját és félrefordítja a fejét.*
|
*Yama hangjára lelassít és bevárja, majd tovább siet. A szavaira kinyitja a száját, hogy lenyugtassa, de már késő.. a fiú tarol. Lehunyja az egyik szemét ahogy borulnak, a hajzuhatagra összeáll neki a kép. Feltűnően gömbölyű volt a mellkasa, csak akkor nem arra figyelt.. hümment egyet*
- Ez érdekes
*Tolja fel az egyik szemöldökét, és összefonja a karjait. Most esnek csak le neki a dolgok, hatalmas koppanással felcsattan*
- Egy lány lesz a csapattársam?! De mi az hogy új csapattárs?! Mi az hogy egy LÁNY?! *hűledezik, majd észbekapva Cornira néz, és elfelejtkezve mindenről odasiet hozzá* ne haragudj, nem úgy értettem, csak.. csak.. csak..
*Eltöpreng*
|
*Corni szavaira helyesel, ahogy betoppan Yama hátrébb lépked. Mondana valamit, de a hajzuhatagokat látva elkerekednek a szemei és nyitva felejti a száját. Pislog kettőt, majd nyel egyet. Ahogy Corni a korlátig tántorodik odalépked hozzá, végül Nataliera néz.*
- Te.. te lány vagy?
*Dönti oldalra a fejét roppant értelmes arckifejezéssel és megrázza a fejét. A kardra nézve elveszi Cornitól és megforgatja a kezei közt. Nataliera pillantva sóhajt.*
- Hát.. jó
*Csóválja meg a fejét és lehajtja azt. Ezt fel kell dolgoznia..*
|
*A teraszra kiérve zihál egy kicsit, és a térdeire dől. Natalie szavaira felegyenesedik*
- Ilyet akkor sem mondhatsz a szüleink előtt!
*Viktorra néz, majd egy sóhajjal visszadől a térdeire. Ahogy Yama felbukkan, odébb szökken, mielőtt őt is fellökik. Nagyokat pislogva néz le a párosra, a felháborodásra félrebiccenti a fejét, ám a hajzuhatagot meglátva nagyot koppan.*
~Ő.. ő..~
- Ez már súlyos..
*Nyúl a homlokához, és megszédülve a korlátig tántorodik. Ez neki túl sok.. lányos fiúk, vagy fiús lányok, egy hatalmas kard amit a kezeiben szorongat, és egy teljesen átlátszó mentség.. és ráadásul alig evett, elméletileg szobafogságban van, Sasuke-kunnal még nem is beszélt.. nem.. ez sokk..*
|
*Ahogy fia felcsattan összehúzza a szemeit. Elhúzza a száját. Erről eszébe jut neki az az eset, amikor Narunak ugyan ezt mondta "Yamakasi, ha kérhetném".. amikor rosszban voltak. Lehunyja egy pillanatra a szemeit, majd felnéz. Ahogy a fia elrohan megcsóválja a fejét. Akkor sem tetszik neki valami.. ahogy Carmen is visszaér mellé ránéz, de inkább nem mond semmit.*
~Az szerintem akkor sem hangszer..~
*Az ételre nézve elgondolkodik, majd nekilát elfogyasztani azt. Bár már nem sok fér belé, megpróbálja megenni, amit kiszedett.*
|
*Szeretetteljesen babusgatja a kisfiú arcát, de ahogy kisCorni elcibálja tőle, utána nyúl. Naa, hova visziiik? Olyan cuki :( elszomorodva visszasompolyog Yamához, lecsüccsen mellé, és sírósan ránéz. Elvitték :( és a kicsikéje is elrohant :(*
- Legalább zongorázna, mint te, de ilyen lányos hangszeren játszani
*Sóhajt fel, és megcsóválja a fejét. Megvonja az egyik vállát, visszafordul az ebédhez, és nekilát*
|
- Miii?!
*Néz Carmenre ledöbbenve. Kisfiú.. árva.. éhes.. mia..? Próbál szabadulni, de elveszik a kardját, aztán húzni kezdik. Tiltakozna, de már a teraszon is találja magát. A páros felé fordul.*
- Ninja vagyok, nem zenész, nem játszok kottán!
*Méltatlankodik, ám ahogy Yamakasi nekiront, pislog párat. Elkapja a csuklóját, de a lendülettől megtántorodik, majd fel is billen, a hajszalagja meglazul,a sapka pedig nem tartja többet. Kiszökik néhány fekete tincs, majd az egész hajzuhatag a vállaira bomlik. Ha Yama keze véletlenül rossz helyen lenne, érezheti, hogy bizony gömbölyded és puha ott valami..*
- Azonnal szállj le rólam, te őrült!
*Vágja kupán párszor a fiút szikrázó szemekkel*
|
*Néha elnéz Kippeiék felé, majd tovább eszik. Ahogy betoppan az új fiú nem is figyel, csak arra kapja fel a fejét, hogy elrontják a nevét. Morcosan feláll.*
- Yamakasi, ha kérhetném!
*Bólint egyet mérgesen, Corni szavaira értelmesen pislog kettőt. Apjára néz, a kérdő pillantásra levegőt nem tud venni. Háthát.. megrázza a fejét, Kippei szavaira bólint és utána fut.*
- Várj meg!
*Kapja el a karját és úgy fut mellette. Rápillant, majd mérgesen előre.*
- Majdnem lebuktatott minket ez a srác.. majd adok én neki..
*Halkítja le a hangját, elengedi Kippeit és belehúz a futásba. Ki a teraszra vezető ajtón és a fiő akárhol van, elkapja a ruháját és ezzel a lendülettel lehet, hogy a földre is esnek.*
|
[300-281] [280-261] [260-241] [240-221] [220-201] [200-181] [180-161] [160-141] [140-121] [120-101] [100-81] [80-61] [60-41] [40-21] [20-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
