|
Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 19:24 - |
| Egyértelműen Corni birodalma, s a császárnő ehhez tartva magát nem szívesen enged be bárkit is.. a konyhában aztán vasfegyelem uralkodik, minden edény és eszköz katonasorrendben fekszik egymás mellett, az evőeszközök rendezetten csillognak, a tányérokon egy apró porszem sincs, a pult mindig fényesen csillog. Gáztűzhely, sütő, egy rádió, és egy mini tv a hosszú főzésekhez. Corni a konyharuháit is itt tárolja egy fiókban, és a veszélyesebb eszközöket a felső szekrényekbe pakolta, hogy a kicsik ne érjék el. A fűszerek nevük szerint ABC sorrendbe sorakoztak, s amikor csak Corni beteszi ide a lábát, rá percekre ínycsiklandó illatok indulnak útra, s járják be az egész házat. |
[153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
*Nem fáradozik a kiskapu kinyitásával, így inkább átugrik felette, könyökével lenyomja a kilincset, s a lábával becsapja. Lerúgja magáról a cipőit, majd a konyha felé indul. Zihálva rogy le az egyik háromlábú székre és Viktorra néz, de mivel telefonál nem szólal meg. Finoman az asztalra fekteti a rózsacsokrot, a másik hárommal pedig egy mély levegőt véve felszalad.*
|
*Ahogy leér a konyhába zavartan félrenéz. Okké... de mi hol, merre van és mire jó?! XD Így nehéz lesz főzni.. ^^'' Egyáltalán mit főzzön?! Hol kezdje?! Jáj, és Corni vajon alszik-e még? Néz el ijedten a lépcsők felé, majd elkerekedett szemekkel megrázza a fejét.*
- Fő a nyugalom.. nos.. kell egy szakácskönyv. Remélem van.. valahol...
*Néz végig, de annyi szekrény van, hogy holnap estig se találja meg a szakácskönyvet. Fejből inkább nem főz.. sohasem főzött. Mély levegőt véve lehajol és kinyitja az egyik szekrényt. Felcsillannak a szemei, könyvek.. nade milyenek? Megnézegeti őket, de csak édességeket lehet belőle készíteni. Csalódottan visszazárja a szekrény ajtaját és körbenéz. Megakad a szeme a telefonon. Corni mindig rajta lóg.. á, hirtelen eszébe jut valami. Yamakasi! Felcsillannak a szemei és odasietve a kezébe veszi a telefont, bepötyögi Yama számát és a füléhez emeli a kagylót. Kicsöng.. ha felvette, akkor elvigyorodik.*
- Szia Yamakasi! Remélem nem zavartalak meg.. *pislog ártatlanul, majd sóhajt* Szükségem lenne a segítségedre..
|
*Nézi ahogy elsiet a lány, majd visszajön. Szó nélkül odaadja a poharat, a lázmérőre nagyokat pislog.*
- Dee Cor..ni..
*Próbál beszélni, de így csak értelmetlen szavak hagyják el a száját. Feláll és elindul a háló felé. Ááá, de ő ma egy romantikus estét akart :'( Kegyetlen a sors.. Megcsóválja a fejét és kissé lelombozódva a földre néz.*
~Remek.. megbetegszem.. így nem tudok semmit sem csinálni..~
*Mély levegőt vesz, majd a szájában levő lázmérőre néz.*
|
*A pimasz szavakra csúnyán néz, majd megrázza a fejét. A szavakra nem kell sokat gondolkoznia, azonnal beugrik valami így elsiet, kihúz egy fiókot, és kiveszi a lázmérőt. Visszamegy Viktorhoz, kiveszi a kezéből a poharat és az asztalra teszi, a lázmérőt (szájbadugós) pedig a szájába nyomja, majd megfogja a karját.*
- Gyere, felmegyünk és befekszel az ágyba!
*Igazából nem vár semmiféle ellenvetést, mert minden ellenállás hasztalan, ha egyszer szerelmes.*
|
*Rögtön leül egy székre, a szavakra lehunyja szemeit, majd felnéz a lányra. Pimaszul elvigyorodik.*
- Inkább fázom.. és arra vágyom, hogy te felmelegí..
*Nem tudja folytatni, mivel a szájához nyomják a poharat. Elveszi, s belekortyol, majd összeszűkűlnek szemei. Valami nem stimmel. megcsóválja a fejét, majd ismét belekortyol a vízbe. Felnéz a lányra.*
- Aludtam rendesen.. ittam rendesen.. és fázom..
*Ki is rázza a hideg, de nem foglalkozik vele nagyon. Mégegyet kortyol a vízbe.*
|
*Vár, vár, vár.. egyszer csak leesik Viktornak. Ahogy rájön megereszt egy titokzatos mosolyt, de ahogy a fiú megszédül, ez azonnal lefagy róla. Aggódva megérinti a vállait.*
- Jól vagy? Mi történt? Ülj le!
*Nyomja le rögtön egy székre és már siet a mosdóhoz is, hogy töltsön egy pohár vizet.*
- Vegyél mély levegőket! Aludtál rendesen? Ittál ma sokat? Nincs meleged?
*Siet vissza hozzá, és az ajkaihoz tolja a poharat. Aggódva összeráncolja a homlokát.*
- Igyál!
|
*A szavakra felnéz és sóhajtva félrenéz.*
- Rendben.. utánad én is elmegyek.. vagy.. várjunk csak
*Töpreng el, majd eszébe jut valami. Gyanakvón a lányra néz.*
- Megígérted, hogy veled zuhanyozhatok!
*Bólint makacsul és karbateszi kezeit. Összehúzott szemekkel fürkélszi a lányra, majd sóhajt egyet. Körbenéz a konyhában, végül ismét a lányra. Megszédül egy kicsit, így a pulthoz lépkedve megtámaszkodik. Huh, ez mi volt? XD*
|
*Viktor ígéretére elmosolyodik, és lassan elkezdi cirógatni a fejét/haját. Lehunyja a szemeit, és fejét a fiúénak dönti.*
- Tudom..
*Most nem bír többet mondani. Szorosan öleli a fiút, és ismét feltámad benne egy vágy.. nemáár. Felnyitja a szemeit és torokköszörülve Viktorra sandít, majd körbenéz és lassan felemeli a fejét.*
- Hát.. akkor én.. *pislog ártatlanul a fiúra* ..elmennék zuhanyozni.. olyan hosszú napunk volt!
*Nyújtózik egy nagyot, és mosolyogva Viktorra néz, majd a mosogatóra. Gyorsan összegzi fejben hogy megvan-e minden.*
|
*Ahogy elszakad a lány ajkaitól elmosolyodik, a nevetésre oldalra dönti a fejét. Már mondana valamit, de a lány belekezd. A szavakra büszkén kihúzza magát és elmosolyodik.*
- Igen.. sok dolog történt, de eljutottunk idáig.. és ennek örülök
*Homlokát a lányénak dönti és az arcát kezdi el fürkészni. A szavakra lehunyja szemeit, s a lányhoz lépve szorosan átöleli.*
- Én is szeretlek.. nem akartalak akkor sem elhagyni.. ez nem fog mégegyszer megtörténni! Ígérem.. mindig veled leszek..
*Mély levegőt vesz és a lány vállára hajtja a fejét, de nem szakad el tőle.*
|
*A kijelentésre megcsóválja a fejét, de ahogy Viktor megcsókolja, elmosolyodik. Kezeit felcsúsztatja a vállait a tarkójára, majd a hátára, és szorosan átkarolva a nyakát visszacsókol neki. Miután elválnak ajkaik -nem baj ha hosszú idő múltán- felnevet, s csillogó szemekkel Viktorra néz.*
- Úgy érzem álmodom, amióta beléptél az életembe.. boldog vagyok.. önfeledt, és boldog, egyszerre érzem magam egy csomó telet megélt anyának, és egy fiatal szerelmes kamasznak.. igaz, hogy megszenvedtünk a boldogságért, de annyi jó is történt velünk.. annyi a szép emlék.. *simít végig a fiú arcán, s homlokát az övének döntve lehunyja a szemeit* Mikor gyerekként elváltunk, nem hittem volna, hogy valaha is itt lyukadunk ki.. szeretlek!
*Csúsztatja fel mindkét kezét Viktor arcára, és sóhajt.*
|
*A kérdésre nagyon értelmes arcot vág.*
- Naggyon vicces vagy..
*Néz nagyon bugyután, majd a lányra egy sóhajjal. A szavakra megvonja vállait és karbateszi kezeit.*
- Akkor sem tetszik a viselkedése..
*Sóhajt szemforgatva és a lány elé állva megtámaszkodik a derekánál levő pult szélébe. Odahajolva hozzá megcsókolja és nem is kíván elszakadni tőle.*
|
*Viktor szavaira nem mond semmit. Öccse az a téma, amibe ma nem akar belemerülni.. a továbbiakra azonban Viktorra néz, és suttogóra fogja a hangját.*
- Tegyek ki megfigyelő kamerákat?
*Néz körbe sunyin, majd megrázza a fejét, és amit elmosott azt kirakja a csöpögtetőre. Sóhajt egyet.*
- Canadából jött, el fog tartani egy darabig, amíg beilleszkedik. Nyugodj meg, ha valami rosszat csinál, azonnal kirángatlak óráról
*Mosolyog Viktorra, és befejezve a mosogatást elzárja a csapot, és kiengedi a vizet. Amíg lefolyik egy sóhajjal a pultnak dől.*
|
*Ahogy elszakadnak tőle szomorú arcot vág. Miéért?! Mit vétett? :(( A szavakra pislog párat és felcsillannak a szemei.*
- Benne vagyok! Akkor együtt fürdünk..
*Tezsi hozzá halkan, a további szavakra eltöpreng.*
- Hát, remélhetőleg minden simán fog menni.. de ezt már nem bírtam tovább. Muszáj volt.. remélem nem haragszol érte, amiért megváltoztattam azt, amit te egyszer leszögeztél.. mármint amikor Justint elküldted.. ha felment volna a szobájába, akkor azt hitte volna, hogy neki van igaza... vagy nem tudom hogy megy ez nála.
*Töpreng el és mély levegőt vesz.*
- Issei meg.. áh, tartsd rajta a szemed! Nem tetszik nekem a srác.. van benne valami ellenszenves..
*Csóválja meg a fejét és a földre néz. A pultnak dől.*
|
*Ahogy végigsimítanak az arcán elmosolyodik, s elengedve Viktor nyakkendőjét átkarolja a nyakát. Elmosolyodva elszakad az ajkaitól, és homlokát nekidönti az övének.*
- Legalább azt várd meg, míg mindenki elalszik és az ikrek is esznek. Elmegyek tusolni is, ha akarsz el is kísérhetsz
*Kacsint rá és a mosogatnivalóra nézve sóhajt egyet. Hát, nem tűnik el magától.. lecsúsztatja a kezét Viktor karján úgy hogy közben végigsimít rajta, és kiszakadva a karjaiból feltűri a felsője ujjait, megengedi a vizet, és nekilát a mosogatáshoz. Szeme sarkából Viktorra néz.*
- Ez már haladás. A holnapi reggeli szerintem tökéletesen fog zajlani. Illetve.. vacsora.. reggel pörgés, tízóraigyártás, mindenki rohan a buszhoz vagy rohantok a kocsihoz. Tényleg, Issei itthon lesz
*Mereng el hangosan, majd megrázza a fejét. Holnap, messze van még.. mély levegőt vesz, és Viktorra mosolyogva tovább mosogat.*
|
*Komótos léptekkel jön a konyhába és beteszi a poharakat a mosogatóba, ekkor kapják el a nyakkendőjénél és rántja a lány magához. A csókot rögtön viszonozza és két tenyerébe fogva az arcát hevesen visszacsókol. Kezeit lecsúsztatja a derekára és szorosan odalép hozzá, majd a hátára csúsztatva a kezét végigsimít rajta.*
|
*Viktor szavaira csak mosolyog, de a jelzőre meglepődik, majd szigorú arcot vág. Szerencséje, hogy ilyen aranyos.. Viktor után nézve megcsóválja a fejét, majd aggódva összehúzza a szemeit.*
- Azért legyetek óvatosak!
*Szól utána, majd egy sóhajjal csípőre teszi a kezeit, és körbenéz. Hát akkor.. irány a házimunka! Nem csak lazsálás az élet.*
|
*A szavakra behúzza a nyakát. Oké, tudja, hogy ketten vannak.. de mindig ő kezdi a vitát. Elhúzza a száját, a továbbiakra kissé elmosolyodik.*
- De azért nem így kéne hozzájuk állnom, igaz?
*Dönti oldalra a fejét, a csókra lehunyja szemeit és visszacsókol, majd elmosolyodva elszakad tőle. Elnéz ő is a mosogató felé, majd a lányra.*
- Na, akkor összeszedem Justint.. ha még hajlandó egy család-összetipró családfővel focizni..
*Húzza be a nyakát, mielőtt fejbekoppintják és egy sóhajjal elindul a lépcsők felé és ha nincs ellenvetés, akkor el is tűnik.. Justin szobájáig meg sem áll. Eszébe jut, hogy még munkát is kell keresgélnie.. elhúzza a száját, majd megszaporázza lépteit.*
|
*Viktor szavaira elmosolyodva felpislog rá. Elmerül az emlékekben, de sietve kirekeszti az oda nem illő gondolatokat.*
- Hé, ketten vagyunk!
*Dönti vissza a fejét a mellkasára, és egy naaagy sóhajjal, lassan elszakad tőle. Az órára néz, majd fel Viktorra.*
- Hmm, nem azt ígérted hogy kimész focizni Justinnal? Amúgy pedig, jó dolog az, ha nem engedsz be akárkit a családi fészekbe
*Nyom egy csókot a fiú ajkaira mosolyogva, majd töprengve elnéz a mosogató felé, de inkább nem kérdőjelezi meg a munkáját XD*
|
*A kuncogásra összehúzott szemekkel néz a lányra, ahogy ismét átöleli sóhajt egyet. A szavaira lepislog a lányra, majd félrenéz.*
~Pedig néha úgyérzem, nem vagyok önmagam.. szóval ennyire meglátszik. Változtatnom kell magamon.. de nem tudom mit és hogyan tegyek.. most jönne jól az apai tanács.. áh, miket beszélek? Ő lenéz.. nem fogok tőle segítséget kérni és kész!~
*Vág eltökélt arcot, de le is fagy arcáról az elszántság. A lányra néz, majd elmosolyodik. Végigsimít a hátán, majd megöleli.*
- Ígérem megpróbálok mindent úgy csinálni, hogy ne legyenek viták.. remélem menni fog..
*Töpreng el és mély levegőt véve a plafonra néz, majd vissza a lányra.*
|
*Viktor szavait hallva kiszélesedik a mosolya, s oldalra dönti a fejét. Egyik ujját végighúzza a fiú mellkasán, és felkuncog.*
- Igen, szerencsés vagy
*Bólogat nagyon komolyan, majd egy sóhajjal lehúzza a karjait és a fiú mellkasát öleli át. Nagy levegőt vesz, de nem nyitja fel a szemeit.*
- Nem szeretek veled vitatkozni.. én megbízom a te döntéseidben, csak nem szeretném, hogy elveszítsd önmagad..
|
[153-134] [133-114] [113-94] [93-74] [73-54] [53-34] [33-14] [13-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
