Témaindító hozzászólás
|
2007.11.27. 19:39 - |
A házba ahogy belépünk egy kisebb folyosó tárul elénk. Ruhafogas és egy cipőszekrény, hogy eltüntesse a kellemetlen tényezőket. Lábtörlő, és egy kis doboz a ház kulcsaival. Elég magasan van, és eléggé észrevehetetlen helyen. |
[158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
*Mivel Corni nem szólt az ablak miatt, úgy hagyta. A könytvárnál megállt és felvették Justint. Egy együttérző pillantással végigmérte, mármin azért, hogy hátul kell ülnie, aztán tovább indultak. Az utcákat és a házakat figyeli, közben mélyen gondolkodik. Hátranéz a kicsikre, de már minden bizonnyal a kislány is alszik. Egy sóhajjal előre néz beveszi a kanyart és eltöpreng. Kinéz az ablakon, a szélnek hála kicsit összeborzolja a haját. Kisimítgatja, majd lefordul a kövi kanyarnál, végre az utcájukba. A kapunál megáll egy pillanatra, mire az kinyílik. Behajt a garázsba és egy sóhajjal leállítja a motort. Kíváncsian Corniékra néz, majd kiszállva becsukja az ajtót. A hátsóajtóhoz lépve kinyitja halkan és behajolva a két kicsihez kicsatolja a két övet és a karjaba véve kimászik velük. Lábával becsukja az ajtót, majd ügyetlenkedve a kocsit is lezárja.*
|
*A szavakra bólint egyet széles mosollyal, átadja a babákat. Lenéz rájuk, majd biccent. Ő is elindul felfelé, majd a lányok szobájához érve sóhajt. Töpreng egy ideig, majd összeszedi gondolatait és bekopog.*
- Lányok, bemehetek?
*Kérdezi, ha választ kapott, akkor benyit.*
|
*Sóhajtva belép a fiú után és ledobja a kulcsot az asztalra. A lányos nevetésre összehúzza a szemeit, és mély levegőt vesz. Jó, hogy nem hagyták itthon a babákat.. elnéz a vendégszoba felé, ahonnét gyenge fény szűrődik ki. Viktor szavaira odasiet mellé.*
- Jobbat tudok! Majd én felviszem, és meg is etetem őket ezzel a lendülettel. Te addig zavard el aludni a lányokat!
*Néz fel ismét, majd egy sóhajjal átveszi a babákat, ha Viktor engedi. Lemosolyog a két csöppségre, és halkan a lépcső felé indul.*
|
*Az ajtóhoz lépked, amint kedvese kinyitja az ajtót elmosolyodik. A szavakra bólogat, ám a lányos nevetésre összevonja szemöldökét.*
- Méghogy alszanak.. remélem Justin megmenekült..
*Behúzza a nyakát. Elképzeli Justint kifestve, meghogy a haja fel van fogva, és be van öltözve lánynak. Beleborzong a látványba, majd belépked az ajtón. Leveszi a cipőit, majd a könyökével lenyomva belépked. Hátranéz Cornira.*
- Felviszem a gyerekeket.. jössz te is?
*Dönti oldalra a fejét kíváncsian, majd sóhajt.*
|
*A telefonos részre megcsóválja a fejét.* - Nem is vérengőek.. modjuk nem gyakran találkozok kóbor ebekkel.. *A szavakra bólint, majd behúzza maguk után az ajtót. A szavakra a fiúra néz, a kérdésre sóhajt egyet.* - Ömm, menj.. arra van az ebédlő *Mutat el a konyha felé, majd mély levegőt vesz. Kibújik a cipőiből és egy sóhajjal elindul a lépcső felé. Megtorpan és töprengve a fiú után néz, majd egy megadó sóhajjal fel a lépcsőn és elindul.* ~Jó, talán én sem voltam túl kedves.. dehát.. második nap és belép az életünkbe. Legalább ismerném.. vagy valami.. áhh, Cornival is eléggé rosszul viselkedtem..~ *Csóválja meg a fejét, s sietősebbre veszi. A babaszoba felé veszi az irányz zsebredugott kezekkel.*
|
*A srác szavaira elvigyorodik, a telefonos részre felemeli a mutatóujját egy "áh!"val. Majdnem elfelejtette, pedig az eszében volt.. elővesz egy..hát valaha telefon formájú, ovális alakú, drótokból és behorpadt képernyőből álló roncsdarabot, amin fognyomok találhatóak.*
- Veszélyesek nálatok a kóbor ebek.. olyan vérszomjasan közeledett, hogy valamit oda kellett adnom neki! 10 perc múlva hagyta csak ott.. aztán akartam telefonálni egy nyilvános fülkénél, dehát.. a meglepetés ereje?
*Ereszt meg egy 32 fogas vigyort, a további szavakra szemforgatva sóhajt. Mintha bűnöző lenne.. visszanyomja a zsebébe a mobil-maradványt, és félig kihívó, de már sokkal inkább elszánt mosollyal ismét Viktor szemeibe néz. Azért tudna még mit mondani, hogy azért visszavehetne magából, de inkább nem közli, tekintve hogy tényleg nem pisilt két napja..*
- Oké, vettem.
*Bólint egyet és egy ideig még néz maga elé, majd vállat von*
- Hát, ezen is túl vagyok..
*Motyog maga elé, és egy aprócska mosollyal sarkon fordul és Viktor után lépked. Beballag az ajtón és felkapja a motyóját, a vállára veszi, majd az emelet felé mutat.*
- Az egyik bébihez ment. Mostmár üdvözölhetem az ebédlőben a többieket?
*Tárja szét a karjait kissé, és ha helyeslő választ kapott, akkor bólintva a hangok felé indul. Valahol csak kilyukad*
|
*A szavakra nem mond semmit, a kérdésre sóhajt.* - Nem *Adja a semleges választ, de amint a fiú mégis felteszi a kérdést... hát, jogos a két pont. Töprengve néz maga elé, és felegyenesedik.* - Én nem akarom bántani.. *Szűri halkan a fogai között, a további szavakra megfordul és karbateszi kezeit. A lábával becsukja a hátsóajtót és sóhajt.* - Ehh, naggyon vicces.. oké, elhiszem.. de legalább idetelefonálhattál volna az unokanövérednek. Nem ért volna váratlanul.. még ha normálisan viselkedsz, talán jobb benyomást keltesz. Dehát így? Áh, felőlem maradj.. *Néz félre és mély levegőt vesz. Visszanéz a fiúra.* - De nehogy azt hidd, szent a béke! Rajtad tartom a szemem! Amíg ki nem ismerlek, addig figyelni foglak.. a maradásodról döntök, ha megtudtam ki vagy valójában.. *Remélhetőleg érti ezt a 'ki vagy valójában't.. xD Ezzel arra akar célozni, hogy teljesen megismerje. Elhaladva mellette a kulcsal lezárja az autót és az ajtó felé lépkedve sóhajt. Megáll, majd visszafordul. Töprengve nézu a fiút, majd elveti ötletét. Eh, majd pont tőle fog kérdezősködni.. xD Előbb Justin.. Megcsóválja a fejét és megfordulva lenyomja a kilincset és vár, hogy ő is jöjjön.*
|
*Áh, a kocsi! Viktor mögé ballag, és terpeszben megáll. Karba teszi a kezeit a szavakat hallva, és értetlen arcot vág, ám ahogy a fiú megfordul, vigyorogva megrángatja a szemöldökét, a további szavakra viszont elhúzza a száját (kép).*
- Öcsém, és még én vagyok modortalan.. te aztán nehéz eset vagy. Kkkkkkééérdezhetek valamit?
*Billenti félre a fejét, de ha nem választ kap, akkor is mély levegőt vesz, és félrenézve belekezd.*
- Miért őt bántod meg, ha engem tartasz egy tuskónak?
*Vág érdeklődő arcot, és lassan csípőre teszi a kezeit. Sóhajt egyet és megnézegeti a körmeit, majd egyik lábáról a másikra dől, végül sóhajt egyet.*
- Figyelj, 18 órát buszoztam, plusz 4 órát várakoztam a pályaudvaron, két napja nem pisiltem és csak egy szendvicset nyomtam le egy fél doboz kólával, lejártam a lábam egy tök idegen városban ahol mindenki hülyének néz.. bocs, hogy nem készültem fel illemórából, de az újságosnál elfogyott a "Szokások Beverly Hilss"ben című napilap. Jah, pénzem se volt rá, elcsórta egy szakadt ruhás fazon.
*Vonja meg a vállait, és félrenéz.*
|
*A kocsi hátsóülésén kutat, mikor hallja az ajtó nyitódását. Nem néz hátra, így nem látja ki jött ki.* - Figyelj Corni.. hagyjuk.. azt csinálsz, amit akarsz.. *Pakolászik tovább, de valószínűleg nem kap választ. Töprengve megfordul, ekkor esik le neki, hogy ki jött ki. Értelmesen végigméri, majd komoly arcot vág.* - Ehh.. most meg minek jöttél utá.. jó, lehet nem is utánam jöttél. Sőt.. *Von vállat és félrefordítja a fejét. Visszafordul a kocsihoz és pakolászva megtalálja, amit keresett. A térképet a kezébe véve nézegetni kezdi, de mivel nem ezt keeste, így visszateszi és tovább keresgél.*
|
~Modortalan lettem volna?~
*Néz Viktor után miközben töprengve megvakargatja a tarkóját. Megcsóválja a fejét.*
- Beverly Hillsben mindenki így közlekedik? A magas vérnyomás rosszat tesz a..ouh..
*Néz vissza Cornira, és elhúzza a száját. Leengedi a karját és hol az ajtóra néz, hol rá. Felemeli mindkét kezét.*
- El sem mozdulok!
*Ám ahogy a lány eltűnik, már rohan is az ajtóhoz, feltépi a kilincset és szinte kiesik rajta. A tarkóját dörzsölgetve néz körbe Viktort keresve.*
|
*Unokaöccse szavaira értelmesen pislog. Ostorral? Hátő.. ám Viktor kifakadására nagyokat pislog. Tyű.. összehúzza a szemeit, majd tágra is nyitja. Fűh, az előbb majd felrobbant volna, most meg... mindjárt sírva fakad..*
- Mikor mondtam, hogy te vagy a hibás..? És miért állna feljebb?
*Kérdezi halkan, ahogy a fiú felkapja a kulcsot lehajtja a fejét, és megrázza.*
- Köszönöm, próbálom megoldani a helyzetet te meg elrohansz.. így számíthatok rád..
*Halkan beszél, de lehet hallani. Nem állítja meg Viktort, csak meredten néz egy pontot a földön. Az egyik gyerek felsír fentről, így sóhajt egyet, és Isseire néz.*
- Maradj itt kérlek, azonnal jövök és kitalálunk valamit..
*Vesz egy mély levegőt, de hangja most halk, szomorú, és egyáltalán nem ideges. A földet fürkészve siet fel a lépcsőn.*
|
*Farkasszemezik a fiúval, az ajtócsapódásra sem rezzen össze. El van foglalva.. xD Corni szavaira odanéz, majd felháborodottan hátrébb lép.* - Szóval én vagyok a hibás?! Igaz?! *Mutat saját magára, majd a fiúra néz gyilkolós tekintettel. Cornihoz lépked.* - Nem én tolakodtam be egy családhoz, meghívás nélkül! Nem én voltam ilyen modortalan, mint a drága unokaöcséd! Vagy igen?! És még nektek áll feljebb?! Jó! *Kézbeveszi a kulcsot és az ajtó felé siet. Lenyomja a kilincset és még hátranéz.* - Elmentem! Nem zavarok! További jó ebédet.. *Lép ki és csapja be maga után az ajtót, de persze még megállíthajta a lány, ha tudja és akarja..*
|
- Pedig szívesen segítettem volna kimenni..
*Dünnyögi durcásan nővére leintése után, és duzzogva elindul. Ő bezzeg kimarad a buliból.. sóhajt egyet és a folyosón lépkedve megáll és hátrasandít (kép).*
- A külföldiek mint ilyen hülyék? Remélem ha egyszer Lia kacsát süt, nem lasszózza meg..
*Csóválja meg a fejét, s nagyokat sóhajtozva felszedi a konyhában a tálcát, majd átballag vele az ebédlőbe.*
|
*Noső, kipislog az ajtón, majd értelmesen Justinra néz, aki jópár fejjel kisebb nála. Visszafordul, de Viktor már az útjában is van. Nagyokat pislogva végighallgatja, majd röpke mosollyal megvonja a vállait, és lehunyja a szemeit.*
- Szóval zavarlak?
*Néz fel, egyenesen Viktor szemeibe, és egészen addig farkasszemezik vele, amíg Corni oda nem ér. Zsebre dugja az egyik kezét és félrebiccenti a fejét.*
- Más szokások, igen..
*Ám az ötletre lefagy arcáról a mosoly, és elhúzza a száját. Félrebiccenti a fejét, majd Corni elé lépve megfogja mindkét kezét ha tudja, és suttogóra veszi a hangját.*
- Azt nem lehet! Nem szólhatok nekik, meg aztán úgyse érdekli őket.. tudod, otthon ostorral vernek minket!
*Bólogat nagyon komolyan, majd elengedve a kezét Viktor felé fordul kihívó mosollyal.*
- Úgyhogy itt maradnék, ha megengeditek a pasiddal..
|
*Huh, hát pörögnek az események. Ahogy Issei magához húzza zavartan elmosolyodik. Igen igen, az egyetlen.. *
- Igen, a kisöcsém Justin, és a vőlegényem, Viktor..
*Sóhajt fel, de már fel is pörögnek az események. Az ajtó kinyílik, Viktor bemorcul.. kész bolondok háza. Megdörzsölgeti a tarkóját, majd sóhajt egyet, az ajtóhoz ballag és becsapja, ami szép nagyot durran. Máshogy nem bírja felhívni magára a figyelmet XD.*
- Na jójójó, nyugodjatok meg! Issei, ez itt nem Canada, mások a szokások.. Viktor, lehetnél vendégszeretőbb.. Te pedig menj a lányokhoz!
*Néz szigorúan az öccsére, majd a fejét fogva, nagy levegőket véve a fiúkhoz ballag. Töpreng egy ideig, végül bájmosollyal Issei felé fordul.*
- Fel kéne hívnod a szüleid, nem? Viktornak igaza van, ez nem így működik, és.. hát..
*Néz segélykérőn Viktorra, de inkább el is veti. Fél, hogy a fiú nemhogy nem segítene, de még a helyzeten is rontana :P*
|
*A párbeszédet hallgatja egy darabig, de ahogy a fiú megindul az ebédlő felé sietve elé áll.* - Vegyél vissza a modorodból! Nem engedte meg senkisem, hogy idegyere! Egyáltalán megkérdezted, hogy leülhetsz-e ebédelni velünk? Nem! A kijárat arra van! *Mutat el az ajtó felé, majd gyilkolós tekintettel a fiút kezdi el fürkészni. Lehetett volna finomabb is, de ez nem jött össze.. Isseinek nem volt jó belépője.. xD*
|
*Nagyokat pislogva hallgatja a párbeszédet és hol Isseire, hol Viktorra, hol Cornira néz, és ahogy a fiú elindul, karba teszi a kezeit.*
- Oké, ezzel a lendülettel vissza is mehet Canadába a lovak közé!
*Mutat hüvelykujjával az ajtóra. Összehúzza a szemeit és morog egy kicsit, majd az ajtóhoz ballag, és szélesre tárja.*
- Hé, tökfej, a kijárat arra! Itt teltház van!
*Bólogat komolyan, kissé morcosan, és ismét karba teszi a kezeit várakozón.*
|
*Látja a ledöbbenést amire még szélesebben vigyorog, és ahogy beengedik felkapja a cuccát, besiet, majd ismét a vállára emeli. Már válaszolna, de mivel Corni elkezd beszélni, türelmesen végighallgatja. Lassan vállat von, az intésre elnéz a két fiúra, és oldalra dönti a fejét.*
- Kitalálom! Az öcséd, és a.. *töpreng el Viktort figyelve, végül csettint* Pasid! Áá, beletrafáltam, mi?
*Vigyorog a lányra, a szavaira lehunyja a szemeit és átkarolva Corni vállait magához húzza.*
- Az egyetlen és unokaöcséd! *egészíti ki, majd elengedve sóhajt* De most komolyan.. összebalhéztam az ősökkel és leléptem. A nagybácsi farmjára nem mehettem, mert valamelyik lova él a házban.. eltört szerencsétlen lába.
*Köröz mutatóujjával a halántékánál, kifejtve véleményét az öregről. A falnak dől, és ledobja a cuccát a földre.*
- Így buszra szállam, és gondoltam leutazok hozzád megkérdezni, nem látnál-e szívesen egy ideig? Hol vannak a többiek? És a híres-neves bébik? Oh..
*Csapja meg orrát a friss étel szaga. Gyomra megkorran, a levegőbe szagol, majd az ebédlő felé indul.*
- Csak nem ebédhez készülődtök? Remek! Farkas éhes vagyok!
|
*A fiút meglátva nagyokat pislog, ahogy leveszi a szemüvegét még nagyobbakat. A szavai után is gyökeret ereszt.*
- Issei.. nahát.. *nyögi ki nagy nehezen, és sietve megrázza a fejét* Te meg mi a csodát keresel itt?
*Vakargatja meg a fejét értetlenül, majd észbekapva félreáll az ajtóból, hogy be tudjon jönni. Ha így tett, becsukja utána az ajtót, és a látványtól leblokkolva nekidől.*
- Nem vártalak.. anyukádék sem hívtak.. meg.. izé.. őő, fiúk! *int a párosnak hogy jöjjön közelebb, és Issei vállára teszi a kezét* Ő az unokaöcsém.. Issei Tsubaki.. Canadából..
*Bizonytalanodik el ismét és a fiúra néz, válaszokat várva.*
|
*Átveszi a tányérokat és elindul az ebédlő felé, de a csengetésre meg is torpan. Leteszi a tányérokat a konyhaasztalra és Justin után lépkedve összehúzza szemeit. Justin mögött megállva értelmesen néz az ismeretlen fiúra, majd Cornira.* - Ismered ezt a..? *Nem fejezi be, nem akar sértő lenni.. de ugyanúgy gondolja, ahogy Justin. Abnormális.. Visszanéz a fiúra és karbateszi kezeit. Méregetve fürkészi. Látszik rajta, hogy nem tetszik neki a fiú, már így első benyomásra sem.*
|
[158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|