|
Témaindító hozzászólás
|
2007.06.12. 19:41 - |
Lakók: Cornelia Tyler, Justin Tyler (nem tartózkodnak itt)
Ezt a szépen berendezett szobát csak ők birtokolják. Ez itt az ő birodalmuk. Ágy, tükör, egy ablak, ami szép kilátást nyújt.. és az alap felszerelés is. |
[183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
*Bólint egyet, a kérdésre sóhajt.*
- Én is ezen a helyzeten töprengek...
*Mély levegőt vesz, majd fülelni kezd. Mintha lépteket hallana kintről.. elűzi zavaró gondolatait, ám ahogy valami megcsörren, rugóként ül fel. A kilincs idegtépő lassúsággal, nyikorogva lenyomódik, de mivel zárva van egy csattanással fel is ugrik. Corni pedig egy sikítással Viktorra veti magát.*
- Van ott valamiii!!
*Hisztizik elvékonyított hangon, a sikítás nyomán kintről kaparászás szűrődik be, mely egyre hevesebb, s a kilincs ismét lenyomódik. Corni hisztérikusan elkezedi rázogatni Viktort.*
- Nézd meg mi aaz! Az az arc visszatért! Biztosan ő az!! Vagy valami vadállat! NÉZD MEEG!
*Sikít bele a fülébe és lök rajta egyet, így talán le is eshet az ágyról. De igazából nem figyel erre, magára rántja a takarót és felpattan, a zseblámpájért nyúl, de mivel le van merülve az elem benne, csak védekezőn maga elé emeli, és a földet kezdi el figyelgetni. Ahogy kint röviden megdörren az ég, ugrik egyet*
- Ő az!! Hol van?!
*Dobja el a semmibe a lámpát, fogalma sincs hol vagy kin ér földet. Fegyvertelenül maradva simul a falhoz, görcsösen ölelgetve a takarót, s eszébe jut valami így ismét elkezd hisztizni.*
- Kapcsold fel a villaaaaaanyt!
*Az elvékonyított hang miatt ismét hallatszik a kaparászás, melyet felvált a lánc-szerű akármi csörgése, végül egy puffanás, majd Izzy megunva a dolgot visszaindul Justinékhoz.*
|
*A kérdésre összehúzza szemeit.*
- Igen..
*Vágja rá egyből, de a 'Szőke' névre inkább nem mond semmit. A kijelentlésre a hátára fordul.*
- Én sem.. nem tudom..
*Ezt csak úgy mondja. A lányra néz, majd vissza a plafonra. A kérdésre oldalára fordul, s a lányra néz.*
- Csak töprengek ezen a helyzeten. Hogy mi legyen..
*Megcsóválja a fejét, s ismét a hátára fordul. Merengésbe fog.*
- És te mire gondolsz éppen?
|
- Áú.. ssszzz... semmi baj.. áúcs.. wááá, hupsz.. izé.. óóó, sszz.. mindjárt.. erre lesz... ááúúú!
*Ahogy a fény elönti a szobát hunyorogva a szeméhez kap, és körbenéz. A kilincsen lógó párnához lépeget, sóhajtva megfogja és visszaballag vele az ágyhoz.*
- Köszi...
*Visszafekszik, visszatakarózik, és fejét a párnára hajtva a plafona néz. Töpreng egy kicsit, majd oldalra fordul Viktor felé, és felkönyököl.*
- Szőőke.. alszol?
*Suttog elég hangosan, és kiigazgat néhány tincset, majd tovább könyököl.*
- Én nem tudok aludni... beszélgessünk.
*Bólogat a mellette levő árnyékot figyelve, pillantását körbefuttatja a szobán, majd visszadől az oldalára.*
- Mi jár a fejedben most?
*Még mindig hangosan suttog, s kíváncsian, nagyokat pislog.*
|
*A szavakra megvonja vállát.*
- Akkor jó..
*A plafonra mered, s megpróbál elaludni, ami sikerülne is, de Corni feláll, s a kispárna keresésére indul. Sóhajtva felül az ágyon, s utána néz, majd feláll, a villanyhoz lépeked, s felkapcsolja.*
- Talán így egyszerűbb lenne.. nem?
*Néz oda, amerre a lány van. Ha megtalálta a párnáját, le is kapcsolja a villanyt, s visszakecmereg az ágyhoz, leül, s lefekszik. Megint megpróbál elaludni, de nem jön össze. Az oldalára fordulva ismét a lányt kezdi el nézni.*
|
- Semmi
*Vágja rá durcásan a kérdésre, s hosszan a plafonra mered, immár úgy hogy nem ölelget semmit. Sóhajt egyet, és megrázza a fejét.*
- Nincs baj.. türelmetlen vagyok. És útban volt.
*Bólint egyet, oldalra néz Viktorra, majd vissza a plafonra. Lehunyja a szemeit, mély levegőt vesz, és átfordul az oldalára.*
- Akkor reggel.. jóéjt!
*Sóhajt, és minden idegszálával az alvásra összpontosít. Bár valami nagyon hiányzik.. egy ideig erőlködik, végül ledobja magáról a takarót, feláll, s maga elé tartott kezekkel, a sötétben tapogatózva a kispárna keresésére indul.*
|
*Töprengve a hátrára fordul, s a plafont kezdi el nézni. Mikor egy párna repül át a szoba másik végébe felnéz, majd fel is ül. Elnéz arra, amerről a párna jött, s összehúzza szemeit.*
- Mi a baj?
*Töprengve visszadől az ágyon, de a választ azért megvárja.*
|
*Elnyom egy ásítást, már nem annyira álmos, inkább.. csak túl forgalmas volt ez a nap. Túlságosan is. Mély levegőt véve átfordul a hátára, kihúzza feje alól a párnát és hasára dobva magához öleli. Töprengve lenéz, majd Viktorra, de mivel a sötétben nem látja, és nem is mond semmit, elkönyveli hogy alszik. Körbekukucskál, majd a párnát begyűri a hálóingje alá a hasához, és kissé felül az ágyon hogy jobban lásson. Töprengve figyeli a gombócot, s egy sóhajjal kirántja a párnát, az ágyra dobja és morcosan rányomja a fejét.*
~Töprengeni kell, nem ábrándozgatni! Végiggondolni ezt a helyzetet és nem azt figyelni hogy fogok kinézni nagy hassal! Igen! Gondolkodj!~
*Szidja le magát magában, és egy sóhajjal lehunyja a szemeit.*
~Alvás!~
*Akármennyire erőlködik, ismét kinyitja, s éberen a hátára fordul újból. A plafont kezdi el fürkészni, majd a párnára sandít, s hogy a feltörő rossz gondolatokat elűzze, a kispárnát lendületből a szoba másik végébe hajítja. Bólint egyet, és visszadől.*
|
*A kijelentésre sóhajt egyet, s mikor leszögezi, hogy ő már nem áll fel, elmosolyodik. Feláll, s a villanyhoz ballag, de meg is torpan. A lányra néz, majd megpróbálja elvetni az ötelet.. lekapcsolja a villanyt, s az ágyához lépve leül rá, majd lefekszik. Be sem takarózik. A lány szavaira odanéz, bár már nem annyira látja.*
- Igen... akkor majd.. reggel..
*Elhúzza a száját, de nem tudja miért van olyan furcsa érzése. A plafonra néz, majd oldalára fordulva a lányt kezdi el figyelni.*
|
*A kérdésre válaszolt kérdésre elmosolyodik, és vállat von. Felmászik az ágyon és magára húzza a takarót derékig, fejét a párnára hajtja, s lehunyja a szemeit.*
- A villany..
*Dünnyögi félhangosan, de nem nyitja ki a szemeit.*
- Én már nem állok fel
*Szögezi le egyből, s egy mély levegővel a hátára fordul. A plafont kezdi el fürkészni. Elnéz Justin ágya felé, Viktorra, majd ismét a plafonra.*
- Akkor majd reggel beszélünk. Jót fog tenni egy kis alvás, vagy egy átéjszakázott töprengés.
*Bólint, és az oldalára fordul. Sóhajtva Viktorra néz, és magához öleli a nagy párnája csücskét.*
|
*A durcás kijavításra elhúzza a száját, de inkább nem haragítja magára.. nézi, ahogy elkezd megágyazni.*
- Elég..
*Justin ágyára néz, majd vissza. A kérdést hallva összehúzza szemeit, s sóhajt.*
- Minek térfélvonal?
*Kérdésre, kérdéssel válaszol. Az ágyra néz, ami már valószínűleg meg van ágyazva. Odaballag, s leül rá, a lányt figyelve.*
|
- Hogy kényelmesebben aludhass
*Válaszol az előző kérdést meg sem hallva, s ahogy visszatolja az ágyneműtartó ajtaját, majdnem olyan morcosan néz Viktorra, mint ahogy ő szokott ha leszőkézi.*
- Nem Corni!
*Vágja rá durcásan, de egyből fel is enged, szépen az ágyhoz ballag és mint egy erre született háziasszony elkezd megágyazni gondosan, precízen és ráérősen.*
- Hmm, elég egy takaró?
*Töpreng el felegyenesedve, bár valószínűleg az lenne a vége, mint a lepedőnél.. elűzi a rossz gondolatokat, s az egyik takarót Justin ágyára pakolja. Elégedetten bólint, lehuppan az ágyra és végigdől rajta.*
- Térfélvonal?
*Néz oldalra megjátszott komolysággal, választ, illetve véleményt várva.*
|
*Lenéz a lányra, s elmosolyodik.*
- Na igen..
*Mikor elszakad tőle utána néz, s a falnak dőlve figyeli. MIkor odanyomja neki a cuccokat, szinte már el is tűnik alatta.*
- Hé, Corni.. kiszabadítanál?
*Mondja kicsit meglepve, hogy ennyi minden kell, de nem baj. Az ágyhoz ballag, s ledobja az összeset. Cornira néz.*
- Minek ennyi minden?
|
*Annyira mélyen mereng, hogy csak akkor eszmél fel amikor a törölköző ki lett "terítve". Először csak szeme sarkából pillant oda, majd fejét is arra kapja, szemeit összehúzza, s kritikusan elkezdi méregetni a terítés technikáját. Sóhajtva odaballag, fontoskodó arccal az élére igazgatja a törölközőt, kisimítja a ráncait és megigazgatja a többit is. Bólint egyet, és Viktor elé állva átkarolja a nyakát, úgy néz végig rajta.*
- Végülis, jobb mintha nem lenne rajtad semmi..
*Von vállat egy mosollyal, és sóhajtva körbenéz a szobában. Ő tényleg, neki ágyneműt kellett volna pakolnia.. elszakad Viktortól, felnyitjad az ágyneműtartót, és elkezdi kipakolni a katonarendben beállított ágyneműket, szépen lepakolja a földre, vagy ha Viktor a közelben van akkor a mellkasához nyomva jelzi, hogy fogja meg szépen. Bár így egy idő után eltűnhet a lepedő, takaró, kispárna, nagypárna és a pokróc által alkotott kupac mögött...*
|
*Az új hálóinget látva összehúzza szemeit, de legyint egyet, hogy neki végülis mindegy, hogy miben alszik. Eltűnik a fürdőszoba ajtóban, majd becsukja maga után. Levetkőzik, gyorsan lezuhanyzik, majd kilép a zuhany alól, maga köré csavar egy törölközőt, s eltöpreng.*
~Remek.. nincs semmi ruhám... hmm..~
*Megcsóválja a fejét, s visszaveszi a boxerét, majd bólint egyet.*ˇ
~Ez megteszi.~
*Megvonja vállát, s kilép a fürdőszobából. A radiátorhoz megy, kiteríti, amolyan 'fiúsan', majd a lányra néz.*
|
- A kék?
*Fintorodik el a hálóinget megemelve, s szájhúzva a rózsaszín pizsire néz. Töpreng egy kicsit, majd bólint.*
- Oké!
*Begyűri mindkét ruhát a szekrénybe, és kiemel egy babakék-halványrózsaszín hálóinget, s az ágyhoz lépeget vele. Leül, de töprengve fel is áll.*
- Mm, talán a pizsi mégis jobb lenne..
*Lefejti fejéről a turbánt, s egy sóhajjal Viktorra néz. Mostmár mindegy.. megvárja, míg eltűnik az ajtó mögött, végül átöltözik, a törölközőket kiteríti a radiátorra és az ablakhoz lépve összefonja maga előtt a karjait. A hasára néz, majd ki az ablakon, s mély levegőt véve elmereng.*
|
*Odakapja a fejét, amint kilép a lány a zuhanyzóból. Meglepődik, mikor egy turbánt lát a lány fején, de megvonja vállát.*
~Ha ez így jó neki.. áldásom rá~
*A kijelentésre bólintva elindul a fürdő felé, de meg is torpan. Az ajtófélfának dőlve nézi a lányt, a kijelentésre elhúzza a száját.*
- Azért mégsem kéne.. meg amúgy is! Nem neked kell szégyenlősned lenned, hanem nekem!
*Félrefordítja a fejét, s a hálóinget látva meg a rózsaszín piszit látva oldalra dönti a fejét, majd töprengve a lányra emeli tekintetét.*
- A kék az jobb..
|
*A fürdőzés hosszúra nyúlik, de csak azért mert leragadt a tükör előtt. Kitolja a hasát, behúzza, ábrándozgat és forog. Végül elhúzza kezét a hasától és nyújtózik egyet.*
~Egy élet.. bennem.. ez túl hihetetlen.~
*Sóhajtva maga köré csavar egy törölközőt, egy másikat a fejére csavar turbán formára, s egy mély levegővel kilép a párás fürdőből.*
- Jöhetsz..
*Hát most minek legyen zavarban? A szekrényében kezd el kutakodni, miközben Viktorra sandít. Fel se tűnik neki, hogy az ablaknál áll mikor azt mondta maradjon ülve.*
- Végülis felőlem aludhatsz ruha nélkül is. Nem vagyok szégyenlős
*Von vállat egy mosollyal, előkerít egy kék hálóinget és töprengve maga elé emeli, majd kíváncsian Viktorra néz. Végül mégis megrázza a fejét, előkeresi rózsaszín pizsijét, és lelkesebb arccal emeli maga elé, miközben várakozón Viktor felé fordul.*
|
*Corni szavaira tényleg elindulna a folyosón, de nem tud.. ráéz, s bólint egyet.*
- Ahogy akarod..
*Leteszi a lányt, s belép a szobába. Töpengve körbenéz, a kérdésre felkapja a fejét.*
- Háát..öö..
*Félrefordítja a fejét, s gondolkodni kezd. A lányra néz, az utasításokra elhúzza a száját.*
- Majd töröm a fejem..
*Megcsóválja a fejét, s leül az ágyra. Töprengve a plafonra néz, majd a fürdőszoba ajtajára. Megszegi az utasítást és feláll, az ablakhoz ballag, majd kinéz rajta.*
|
*Viktor kijelentésére csúnyán néz rá, és megcsóválja a fejét.*
- Ki van zárva... te jó vagy a hintázásban, elmegy az úszásod, de nálam jobban senki sem tud szeretni, és punktum.
*Bólint makacs arcot vágva, és egy mosollyal sóhajt. A szobájához érve sóhajt egyet, és Viktorra nézve rákacsint.*
- Innentől már odatalálok. Bár olyan jó így.. menjünk még egy kööört!
*Pislog rá boci szemekkel, de ha Viktor tényleg elindul, elkapja az ajtófélfát.*
- Csak vicceltem! Nna, akkor én kisajátítom a fürdőszobát, aztán szorítok helyet neked is.
*Vág komoly arcot, ha Viktor leteszi akkor végre kinyitja az ajtót és beengedve magukat becsukja maga után. Töprengve elhúzza a száját.*
- De miben fogsz aludni? Mert te adhatsz nekem pólot, de az én felsőim nem hiszem hogy.. báár nem is rossz ötlet!
*Csillannak fel a szemei, de hamar elveti az ötletet. Legyintve a fürdőre néz, Viktorra, majd az ágyra bök.*
- Leül, ott marad! Legalábbis amíg zuhanyzok.. eszelj ki valami frappáns módot ahogyan pótolni lehet a dolgaidat. Aztán amíg te pancsolsz, kerítek neked ágyneműt.
*Töprengő arcot vág, és ha nincs ellenvetés egy sóhajjal eltűnik a fürdőben.*
|
*Felháborodik azon, hogy kinevetik, mikor ő itt halálra van rémülve. Viktor felvetésére megrázza a fejét.*
~Hülye..~
*Inkább nem mondja ki hangosan, hisz az ilyen vagány szavakért mindig egy szájracsapást kap, és nem szeretne még egyet Corni.. de hisz Corni!! És Viktor végre kapcsol, aztán Frencin is, a szavak ugyan nem neki szólnak de bólogat elég erőteljesen. Viktor után néz megkönnyebbülten, aztán Frencin jelzésére rájön, hogy neki is ott a helye. Bólint és felpattan, már az ajtóban jár mikor megtorpanásra kényszeríti magát, s visszafordul.*
- Megleszel egyedül?
*A választ még megvárja, s attól függően kezd el rohanni, vagy marad itt.*
|
[183-164] [163-144] [143-124] [123-104] [103-84] [83-64] [63-44] [43-24] [23-4] [3-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
