|
Témaindító hozzászólás
|
2007.12.01. 23:07 - |
| Egy nagy placc. Szürke betonnal van lefedve, elég nagy területen. A terület végében van a garázs, ami szinte mindig le van zárva. A hely játékra szolgál, ilyen például a foci, esetleg kézilabda.. játéknak megfelelő hely. |
[71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
*Meglepődik, ahogy Chris minden súlyával rázuhan. Sietve átöleli a fiút és kitámasztja a lábait, mielőtt vele együtt esne el. Meglepődve néz Justin után.*
- Dehát..! Hova mész?! Justin!!
*A fiú után fordul, majd Chrisre pillant. Miért rohant el ilyen hirtelen..? Hova megy..? Nem gondolkozik sokat. Ha Justin megígérte, hogy mindjárt utánuk jön, akkor úgy is lesz! Sietve átkarolja Chris derekát, a karját a nyakába igazítja, és támolyogva, de a villa felé indul. Óráknak tűnő 10 perc telik el, mire a kapuhoz ér. Lenyomja a kilincset, s belöki azt, mely nyikorgó hanggal utat is enged. A pár fokos lépcső már nagyobb feladat, az utolsó fokon el is veszti az egyensúlyát. Sietve megnyomja a csengőt, aztán térdre rogy Christ tartva. Zihálva beül a sarkai közé és ránéz, majd fel az ajtóra.*
~Kérlek, legyen itthon valaki! Nyissa ki valaki!~
*Lehunyja a szemeit, és lehajtja a fejét. Kimerült..*
|
*Nya, mi, hol ki? Mire kettőt pislog már a földön csücsül, és sajognak a belei. És.. és mindenki eltűnt :| mi a.. magához veszi a sörét, a kés nem is érdekli, és megpróbál felállni - aztán ezzel a lendülettel vissza is csüccsen*
- Na, há nekem jössz?!
*Förmed rá a nagy semmire, és nehézkesen, de talpra vánszorog. Miért is van itt? Oh, a söre.. megsimizi a gyomrát, nagyot húz az üvegből, majd vígan énekelve tovább billeg*
|
*Ahogy a kés előkerül meglepődik és van benne egy hajlam, hogy odamegy "megvédeni" Justint, de.. nem akar még egy vitát. Megrázza a fejét, ám Justin módszerér meglátva elismerően bólint egyet. Ez szép volt. Ahogy elhalad mellette ránéz, a könnyeit megátva összehúzza a szemeit.*
- Most meg mi a baj...?
*Néz utána, majd be is megy vele együtt. Ahogy futásnak ered elhúzza a száját. Frencin után néz, majd becsukva maga után az ajtót nekidől, végül le is ül a földre. Felhúzza az egyik lábát és maga elé mered. Utálja, ha ez van.. ha haragban vannak Justinnal.. nameg ez az egész helyzet. Kell neki mindig beleavatkoznia a dolgokba >.< de nem bír nyugton maradni.. ha a szeretteiről van szó, akkor meg pláne. Erőt gyűjt, majd lassan feláll. Kibújik a cipőiből, majd felmegy a lépcsőn és meg sem áll Jus szobájáig. Megáll előtte és kopogásra emeli a kezét, majd egy sóhajjal nekidönti a homlokát. Vesz egy mély levegőt, és felemeli mégegyszer a kezét. Összehúzza a szemeit, majd összeszorítja a fogait. Kopog kettőt, majd felemeli a fejét.*
- Justin, beszélnünk kell.. kérlek, halgass meg..
*Hajtja le a fejét, majd visszahúzva a kezét megcsóválja a fejét.*
|
*Ahogy Viktor elhalad mellette megáll. Egy sóhajjal visszanéz a párosra, a kést meglátva nyel egyet. Ám mire észbekap, Justin már mellette jár. A könnyeit ő is látja. Elhúzza a száját és kinyújtja utána a kezét.*
- Justin, várj..
*Lép utána, de valószínűleg hajthatatlan. Lehajtja a fejét és belépked az ajtón, leveszi a felsőt és felakasztja. Felballag a lépcsőn a saját szobájába, ahol le is fekszik, de még nem alszik.*
~Ezt a galibát én indítottam el azzal, hogy összejöttem valaki mással.. ha nincs ez, Justin nem üt, nem veszik össze Viktorral, nem lenne az egész ház mérges, és talán most is meg tudták volna oldani veszekedés nélkül a Luke-problémát..~
*Megrázza a fejét és nagyot sóhajt. Neki is elege van, és lehet tényleg hazamegy.. nem akar több gondot okozni, és nem akarja látni, hogy Justin szenved, vagy épp Viktorral civakodnak.. a letolásokat is mellőzhetnék..*
|
*Frencin, majd Viktor után nézve lehajtja a fejét. Elege van a mai napból.. annyira.. elege.. könnyek szöknek a szemeibe, ahogy Luke elkapja a vállát, hátravillan a tekintete. A kést meglátva sóhajt egyet, ujjait ráfonja a csuklójára, és egy pördülős rúgással a karja felé rúg, ha sikerült kirúgnia belőle a kést, akkor a gyomra érzékenyebb pontjába csap tenyérrel, végül elengedi és hátrébb lép. Megtörli a szemeit, egy újabb mély levegővel próbálja összeszedni magát. Elege van.. annyira elege.. minek maradjon itt? Egyáltalán minek jött vissza? Issei folytatni fogja az idegesítő nyomulását, Frencin dobta és összejött valaki mással, Viktorral már az első nap összevesztek, a nővére mérges rá.. megtörli ismét a szemeit, és megszaporázva a lépteit elsiet Viktor mellett, de a fiú tisztán láthatja a könnyeit, talán még Frencin is. Nem törődik egyikőjükkel sem, talán az lenne a legjobb, ha meg sem állítanák. A kapun belépve futásra vált, és meg sem áll a szobájáig, amit ha majd feljut, kulcsra is zár.*
|
*Áucsáucsáucs jájájájjj. Próbálja kimenteni a karját, ahogy elengedik, megkönnyebbülten sóhajt. Ám látva, hogy Viktor megy, pislog kettőt*
- Héé, várjá máá, akkor nem harcolunk?
*Biggyeszti le az ajkait, és egy naagy sóhajjal elkapja Justin vállát, igyekszik maga felé fordítani*
- Gyere te, hamu sem marad belőled!
*Húzza ki magát vagányul, és a másik kezével előhúzza a kését, bár majdnem el is ejti. A fiúra szegezi*
|
*Justin szavaira szemforgatva félrenéz, ahogy befejezi sóhajt egyet.*
- Olyan mint én, na persze.. oké, békén hagylak. Intézd el, a te dolgod. Nem szólok bele.. és ezentúl semmibe se..
*Elhúzza a száját, Frencin szavaira ráemeli a tekintetét. Ellép Justinékról és utána indul.*
- Igaza van, én sem akarom látni.
*Nem néz hátra, viszont a falnál mégis megáll. A hátát nekidöntve elnéz a páros felé, majd kissé lehajtja a fejét, tincsei beányékolják a szemeit.*
~Ennyire védeném? Azt se tudom miért.. fontos számomra, de nem tudom. Ezentúl nem szólok bele mit, mikor, hol, kivel csinál.. rábízom.. fiatal még, önfejű, makacs... de az a gond, hogy én is..~
*Néz fel a párosra meengő szemekkel.*
|
*Figyeli a jelenetet, de nem tud mit csinálni. Justin kiakadására összepréseli az ajkait, Viktorra néz, majd félre. Luke kérdésére elkerekednek a szemei, ahogy lép felé hátrébb lép. Fimtorog egyet.*
- Részegekkel nem állok szóba..
*Elhúzza a száját, a két fiúra néz, majd egy nagy sóhajjal még egyet hátrébb lép.*
- Én nem akarom látni, hogy bárki is megsérüljön..
*Rázza meg a fejét, aggódva Justinra, majd Viktorra néz, végül megfordul és elindul a bejárat felé.*
|
*Lábát :P rúgott. Nem ütött, rúgott. Igencsak meglepve néz Viktorra, a szavaira összepréseli az ajkait, és félrenéz. Ahogy elengedi, leteszi a lábát a földre, és Viktor felé fordul.*
- Ez egyáltalán nem hősködés, miért nem hagyod, hogy bármit is tegyek a saját érdekemben?! Azért iratkoztam be önvédelemre, hogy meg tudjam védeni magam, de ha veled egy idős lennék, akkor is porcelánként vigyáznál rám! De ha a nővéremről, rólam, vagy bármelyik családtagról van szó, te rögtön elfelejtesz mindent, és máris mész verekedni, mint a szigeten. Akkor én miért nem csinálhatom?!
*Oda se néz, ahogy Luke elnyúl mellette elkapja a csuklóját, lendületesen csavar rajta egyet, és abban a pózban tartva visszafordul Viktor felé.*
- Sosem fogok megnyugodni, ameddig legalább egyszer be nem húztam neki! Én is olyan akarok lenni, mint te, meg akarom védeni a családom.. azzal a Gilberttel egyből beszálltál a lefegyverzésbe, de engem sose hagysz, én nem csinálhatok semmi veszélyeset! Tudom, hogy vigyázni akarsz rám, de engem ne védj meg!!
*Emeli meg a hangját a végén, összeszorítja a szemeit, majd felnéz Viktorra. Közben hátrafelé lök egyet Luke karján, és elengedi*
|
*Justin pampogására elgondolkozik, és elkezdi gondolkozva vakargatni a fejét. Legutóbb.. legutóbb, legutóbb, legutóbb.. ahogy nekilendül, pislog kettőt, de le is fogják. Okoskodón bólint, és felemeli a mutatóujját*
- Mindig hallgass az öregekre!
*Frencint meglátva igencsak elvarázsolódik, lassú, kaján vigyorra húzódnak az ajkai, és int neki*
- Kő kóla?
*Vigyorog idétlenül, kinyújtja felé a kezét és dölöngélve lép egyet*
|
*Luke szavaira elkerekednek a szemei, és ökölbeszorul az egyik keze. Ám ahogy Justin elrohan mellette felkapja a fejét és kilép utána, még a kezét és kinyújtja felé, majd megtorpan. Összehúzza a szemeit, majd felengedve sóhajt egy nagyot.*
- Tudom, hogy most haragszol rám, meg nem bírod, ha megvédelek, meg stb, ezer ellenérved van, de ne hősködj!
*Morran Jusra és odasietve elkapja a karját.*
- Ha valami gondod van, intézzük el mi ketten..
*Vonja meg az egyik vállát, de nem veszi le a tekintetét Justinról. A karját viszont lassan elengedi.*
|
*Luke szavaira és sóhajt, ahogy megérez egy meleg anyagot felpillant. Viktort meglátva meglepődik, összehúzza magán a felsőt és követi a tekintetével az útját. A szóváltásra összehúzza a szemeit, ahogy Justin előrébb fut megrázza a fejét.*
~A vesztébe rohan..~
*Összeszűkülnek a szemei, az ütés akár talált, akár nem félrekapja a tekintetét. Nem akarja látni, hogy bárki is megsérül. Lehunyja a szemeit, erőt vesz magán, majd mély levegőt véve a fiúkra pillant.*
|
*Ahogy Viktor felbukkan, és elé áll, összeszorítja a fogait, a szavaira nem mond semmit. Már megint ő.. miért nem bírt volna aludni?! Luke szavaira felnéz, majd elrohan Viktor mellett, és csak a fiú előtt áll meg, terpeszbe lép, és felvesz egy karateállást.*
- Hagyd őt békén, velem van elrendezetlen ügyed! Sosem bocsájtom meg, amit legutóbb tettél velem! Rendezzük el, itt és most!
*Ám nem vár semmiféle reagálást vagy beleegyezést, ha Viktor nem kapja el, akkor kiugrik Luke felé, és a gyomra felé rúg*
|
*Justint meglátva kíváncsian rápislog, majd elkezd a sörös kezével legyintgetni*
- Jó van, jó van', csitulj, kicsikke' nem kezdek ki.. hukk.. mégegyszer..
*Sóhajt egy nagyot, és újból belekortyol a sörbe, ám Viktort meglátva majdnem félrenyel. Egyből elhajítja az üveget, és összeüti a két öklét*
- Áhá, na végre! Ne köszönjé' semmit, csak erre jártam.. hukk..
*Böffent ismét egy aprót, de udvariasan a szája elé teszi a kezét. Támadó pozícióba emeli mindkét öklét, és próbál nagyon csúnyán nézni, de bekancsalít*
- Na, gyere, gyere! Én készen állok, gyere!
|
*Már jóideje alszik, mikor meghall valami kiabálást. Kipattannak a szemei, egy ideig fürkészi a plafont, de meghall két ismerős hangot, bár tompán. Felül, majd feláll és az ablakhoz lépegetve elhúzza a függönyt. A három alakot meglátva összeszűkülnek a szemei, majd sarkon fordul és magára kap egy melegítő nadrágot és egy felsőt. Kisiet az ajtón, kéze kap még egy felsőt. Belebújik a cipőibe, és már nyílik is a lenti, bejárati ajtó. Becsukja maga után, és se szó, se beszéd elindul feléjük. Frencinhez érve a hátára teríti a felsőt, majd tovább lépgetve megáll Justin előtt pár lépéssel, de nem néz rá.*
- Veletek beszédem van..
*Pillant az órájára, majd Lukera. Mérges.. felkeltették, és ez a két kölyök is most jön haza. Hátrapillant rájuk, majd karbatett kezekkel Luke felé néz.*
- Kíváncsi lennék, minek köszönhetjük a látogatásod..
*Húzza össze a szemeit, majd vesz egy mély levegőt.*
|
*Elmosolyodik, az intésre, miszerint maradjon itt összehúzza a szemeit, az ajtó az orra előtt csapódik be. Egy orranással feltépi a kilincset és kisiet a fiú után, az ajtó bevágódik utána. Mögötte áll meg 3 lépéssel. Lukeot kiszúrva eltáltja a száját.*
- Luke..
*Justinra néz, majd fel a villára. Egyenlőre még sehol nem lát fényt kiszűrődni, bízik is benne, hogy nem is fog látni. Visszanéz a két fiúra, majd a mellkasához húzza a kezeit.*
~Ebből baj lesz.. Jus épp ma mondta, hogy megkeresi Lukeot.. ahj.. alán mégis jobb lenne, ha felkelne valaki..~
*Néz fel a villára, majd elhúzza a száját.*
|
*Mosolyogva fogadja Frencin belekarolását, és az ablakokat kezdi el fürkészni. Az ajtóhoz érve megáll, és visszafogja Lilyt, aki már nagyon be akar menni. Amint kinyílik az ajtó, lecsatolja róla a pórázt, és kutyája már szalad is a jó puha alvókosarába a szobájában. Nyújtózva beljebb lépked, a felsőjét meglátva meglepődik, aztán széles mosollyal átveszi.*
- Nagyon szívesen, máskor is
*Felakasztja a fogasra, és az ajtó felé fordulva készülne becsukni, mikor kiszúrja Lukeot, és megüti a fülét a kiabálás is. Ledöbben, aztán össze is szűkülnek a szemei*
- Maradj itt!
*Szól hátra Frencinnek, és becsapja maga után az ajtót, miközben a kerítés felé fut. Persze lehet, hogy a lány még megfogja, vagy újból kinyitja.. a kerítéshez érve kilöki az ajtaját, és kilép az utcára*
- Ne kiabálj, felkelted az egész utcát! Mit keresel itt?!
*Méri végig a fiút, de nem kell túl okosnak lennie ahhoz, hogy kiszúrja, mennyire részeg.*
|
*Jobbra-balra billeg, kezében félig üres sörösüveg, a falaknak támaszkodva botorkál. Láthatóan, és szagolhatóan csont részeg, sőt, hallhatóan is, mert énekel azon a csodálatos hangján. A fény kiszűrődésére megáll a kerítésen, megtámaszkodik, és elnézegeti a két párt. Biztos a srác most szedte fel a csajt.. hehe.. elkezd röhögni, aztán ezzel együtt megmozdul a gyomra is. Gusztusosat böfög, tekintete megakad a névtáblán. Odaballag, megpróbálja szemügyre venni, de a betűk folyton elszaladnak a szemei elől.*
- Me.. Me.. hé, ne ugráljatok má'! Medi.. son.. Medison?
*Áll össze neki a kép, ezzel egyidőben feljön a néhány doboz sör közül az első. A legközelebbi bokorig menekül, és nagyon gusztusosan rókázik egyet. A száját törölgetve, az italát markolva támolyog vissza a kerítéshez, és elkezd integetni*
- Meeediiisooon! Gyere ki, harcoljá' veleeem!
*Integet az ablakoknak, és meghúzza a sörét*
|
*Biccent egyet Yamának, és egyik lábáról a másikra dől. Ahogy bemegy utána néz, és lassan, igen halványan, de elmosolyodik. Leül a lépcsőre, maga mellé teszi a kardját, és a karjait összefonva a térdeire dől. Felnéz az égre, és türelmesen vár, a város neszeit hallgatva. Egyenletesen veszi a levegőt, és elgondolkozik kicsit. Egész nyáron egy idegen családnál.. hajhajj.. bár, egy jó kihívás lesz. És egy érdekes nyár..*
|
*A lány szavaira sóhajt egyet, a beszéd felénél úgy van vele, hogy sarkon fordul, és itt hagyja. Ám ahogy megváltozik a véleménye biccent. A kihívó mosolyra összehúzza a szemeit, a szavaira sóhajt egyet.*
- Ebben meg lehet egyezni.. sőt, örülnék is neki, Natalie.
*Szusszanva félrenéz, majd karbateszi a kezeit.*
- Akkor szólok apának, hogy készüljön fel.. anyának meg mindegy, hogy ott vagy-e vagy se.. illetve gondolom
*Húzza össze a szemeit gondolkodva, majd elmerengve a földre néz. A lányra pillant egy idő után és ha nincs ellenvetés, sarkon fordul és eltűnik az ajtó mögött. Megkeresi az apját, beszél vele, aztán cuccolnak és mehetnek haza.*
|
[71-52] [51-32] [31-12] [11-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
