Cornelia Medison

Neve: Cornelia Tyler
Kora: 17év
Szak: Kutyaismeret, lovaglás

 Amerikában született egy átlagos kis családban. Már gyerekként nagyon szeretett énekelni és rajzolgatni, sokat nevetett és igen életvidám volt. 3 évesen egy homokozóban megismerkedett egy fiúval, és amíg homokvárakat építettek, a szüleik jól összebarátkoztak. Ezután minden második nap találkoztak, és együtt játszottak a homokozóban. Nem is laktak messze egymástól, csak pár háztömbnyi távolság volt. Teltek múltak az évek, és nagyon szoros barátságot kötöttek. 5 éves korában született egy kisöccse, Justin. Viktorral nagyon jó barátságot kötött, és amikor csak tehette, az ő nyakán lógott. A fiú mindig rendes nevén hívta, pedig ki nem állhatja ha Corninak hívják. Elfogadtatta mindenkivel azt, hogy ő Lia, természetesen egy valaki szokta csak rendes nevén hívni, mégpedig drága barátja, Viktor. Annyira összenőttek, hogy még az egyik játszótér mögött egy elhagyatott raktárépületben egy kis, titkos, saját bunkert is építettek maguknak. Amikor 7 éves volt, rátaláltak egy pár hónapos, elhagyatott kölyökkutyára az út szélén. Corninak megesett rajta a szíve, így hát befogadták. Az Izzy nevet kapta, és ha eleinte be sem jött Viktornak, ráerőszakolta :P mert lány és neki van igaza. 9 éves korában azonban a fiú és családja váratlanul elköltözött. Ez nagyon elszomorította, naphosszat ücsörgött a bunkerben Izzyvel, végül úgy döntött, elmondja a szüleinek. Ám apja rossz útra tért, egyre többet ivott, így ezt a tervet mégis elvetette. 11 évesen odáig fajult a dolog, hogy apja már édesanyját is verte. Nagyon félt otthon, de nem volt senki sem, akivel erről beszélhetett volna. Döntött, és elmondta Izzy létezését. Apja ettől kiakadt, és őt is megverte. Akkor egy kicsit magába zárkózott, de csak olyan téren, hogy a negatív érzéseket lenyelte, a pozitív érzéseket pedig kimutatta. Tartotta anyjában, és még baba öccsében a lelket folytonos lelkes vidámságával, ám amikor a bunkerben kettesbe kerültek Izzyvel, többször is eltört a mécses. Gyakran próbált írni Viktornak, de apja vagy nem adta fel a póstán, vagy a válaszokat széttépte. Miután gyakoriak lettek már a verések, anyja döntött, és beadta a gyerekeket egy középiskolába. Mivel Corni nemsokára betölti a 16. életévét, előszülinapi ajándéknak hozhatta magával Izzyt is, 10 éves öccse pedig kapott egy kölyökkutyát. Nagyon jól kijön a testvérével, de szörnyen hiányzik neki az anyja. Gyakran hazalátogat amíg apja valahol részegre issza magát, hogy érdeklődjön az anyja jóllétéről, de aztán mindig vissza lett kergetve ide. Úgy döntött, megbízik anyjában, és elkezdett aktívan tanulni, hogy büszkék legyenek rá. A tanulásba merítette minden energiáját, és hamar éltanulóvá vált. Végül úgy döntött, a múlt emlékére kitanítja Izzyt. Sokáig nem hitte, hogy ez lehetséges, hisz a lány kutya mostmár 9. életévéhez közelít, de ez sem tántorította el: belevágott! (Csillagjegye: rák)

Nagyon pörgős, élettel teli, vidám lány. Éltanuló, szorgalmas, pontos és fegyelmezett, de gyakran vannak örömkitörései. Szereti az alaposságot és a szép dolgokat, nagyon kedves de néha túlságosan is gyerekes. Ez nem azt jelenti, hogy nincsenek rossz korszakai, de olyankor inkább elvonul és kutyák környezetében éli ki a szomorúságát. Könnyen meg lehet bántani, de annál könnyebb kiengesztelni. Lelkesen vállal minden feladatot és kihívást, általában a tanárok kedvence. Szeret másoknak segíteni, ez néha okoskodásnak tűnhet, pedig csak jót akar diplomás eszével... 

Nagyon nagyon imád tanulni! Neki a könyvek lételemei! Ha hiányoznia kell egy óráról, akkor minden tanárt kifaggat, hogy szóról szóra mi is történt, s még meg van sértődve, ha nem kell bepótolnia az anyagot. Még nem tudja, "mi lesz ha nagy lesz", de mindenképp szeretne a tudás világában elhelyezkedni. Éltanuló, szorgalmas, szabadidejét a hintázás köti le. 

Neve: Izzy
Kora: 8év
Neme: Nőstény

Legelső gazdája őt és testvéreit kidobták az út szélére. Csak ő maradt életben, mert egy kisfiú és egy kislány rátalált, befogadta, és szeretettel gondoskodott róla. Nagyon megszerette gazdáit, szívvel-lélekkel ragaszkodott hozzájuk, és igyekezett a lehető legjobb kutyus lenni. Amikor a kisfiú nem látogatta meg többé, az elszomorította, de a kislányra kellett összpontosítania. Nagyon jó barátja lett, és amiben csak tud, segít. 

Szótfogadó, kedves, törődő kutyus, kellemes környezetben és szerető gazdik mellett nevelkedett így szelíd és könnyen tanul, nem nagyon szokott már játszani, gazdája minden szavára ugrik. Néha kicsit ijedős.